Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
Kádár János látogatása a MÉM-be Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Héger József, a MÉM pártbizottságának titkára fogadta. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, terveiről, a minisztérium munkájáról Váncsa Jenő adott tájékoztatást. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Soós Gábor államtitkár és jelen voltak a miniszterhelyettesek is. Váncsa Jenő tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy az idei munkát a feladatok nagysága és összetettsége mellett az időjárás szélsőségei is nehezítették. Ennek ellenére — jelentős társadalmi segítséggel — az agrárágazatok 1980- ban eredményes évet zárnak. A következő évek feladatait megismerték, azokat magukénak vallják. Kiemelkedően fontosnak tartják a gabona- és hústermelés előirányzatainak megvalósítását. A minisztérium tevékenységében a feladatok és feltételek összhangjának folyamatos biztosítására helyezik a hangsúlyt. Ezt követően Héger József a minisztérium kommunistáinak munkájáról, a mozgalmi élet néhány kérdéséről számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy eredményesen végzik a XII. pártkongres’z- szus határozatainak végrehajtását. Jó légkörben — a társadalmi megbecsülést is élvezve — dolgozhatnak, s ez fontos feltétele az eredményes munkának. Szabó István, a termelőszövetkezetek helyzetéről, valamint a TOT és az MÉM együttműködéséről tájékoztatta a vendégeket. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeti parasztság maradéktalanul vállalja az ország gazdasági helyzetének javításából reá háruló feladatokat. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti dolgozók munkájáról, helytállásáról. Hangsúlyozta, hogy az ágazat dolgozói a korábbinál nehezebb gazdálkodási feltételek és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is eredményes évet zárnak, teljesítik feladataikat. Tömeggyűléssel zárult a Kubai KP kongresszusa Első titkár ismét Fidel Castro lett Fort Péter és Marton László, az MTI tudósítói jelentik: Több mint egymillió . ember részvételével megtartott tömeggyűléssel zárult Havannában a Kubai Kommunista Párt négynapos kongresszusa, amely szombaton fejezte be munkáját. Az impozáns tömegdemonstráció fő szónokaként Fidel Castro, a KP KB első titkára méltatta a párt második kongresszusának munkáját. A díszemelvényen ott volt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével Havannában tartózkodó magyar pártküldöttség is. A tömeggyűlésen kubai ifjúsági és tömegszervezetek képviselői rövid beszédben üdvözölték és méltatták a kubai párt második kongresszusának eredményes munkáját A külföldi vendégek közül Maurice Bishop Grenada haladó kormányának miniszter- elnöke, valamint Humberto Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front egyik parancsnoka köszöntötte a kubai pártot A Kubai KP második kongresszusának szombati, záróülésén a Központi Bizottság megválasztotta a Politikai Bizottság tagjait és póttagjait, a Központi Bizottság titkárait, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét. A korábban 13 tagú Politikai Bizottságot 16 tagúra bővítette. A második kongresszus által 112 főről 148 főre kibővített Központi Bizottság, amelynek 77 póttagja van — póttagokat delegált a Politikai Bizottságba. A kubai párt és a tömegek kapcsolata további erősítéséről a kongresz- szus által elfogadott elveknek a gyakorlatba való átvitelét jelzi, hogy a Politikai Bizottság póttagjai között helyet kaptak az ország legnagyobb tömegszervezeteinek képviselői, A Politikai Bizottságnak összesen 11 póttagja vem. A Központi Bizottság titkára lett Fidel Castro, Haul Castro, Pedro Mi ret, Jorge Riscet Valdes, Antonio Perez Herrero, Jose Ramon Machado Ventura, Lionel Soto, Jesus Montané és Julian Rizo. A kubai párt vezetői, valamint a széles tömegek találkozóját jelképező Szombat déA túszok karácsonya Nem általános szabály, de vannak helyzetek, amikor az emberi tényező politikai tényezővé válik. Valami ilyesminek lehet tanúja most a világ az Iránban tizenhárom és fél hónapja fogva tartott ötvenkét amerikai túsz ügyében is. Ügy tűnik, minél jobban közeledett a karácsony, ami még a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is megmaradt a szeretet és a család ünnepének, annál inkább kötelességének érezte az amerikai Kabinet, hogy a nyilvánosság reflektorai előtt a korábbinál többét foglalkozzék a túszokkal. A karácsony tehát az emberi tényező. De van — pontosabban lett volna — egy politikai motívum is, amely részben már az utókornak, a történelemnek szói. Közismert, hogy Carter szó szerint sírva vette tudomásul megalázó arányú választási vereségét. Ha tudjuk, hogy hivatalba levő elnököt a harmincas évek eleje óta nem ért ilyen súlyos kudarc, ez érthető. Így az is érthető, hogy az amerikai történelem balsikerekben egyik leggazdagabb elnöke szeretett volna legalább „szépen búcsúzni”. Ismerve a körülményeket és a Reagant a Fehér Házba segítő amerikai közhangulatot, ez kizárólag a túszok szabadon bocsátásának elérésével lett volna elképzelhető. Sajnos, a feltételes mód egyre indokoltabb. A túszok kö-. zeli kiengedésére alig van remény és a Carter-kabinet felett egyre véglegesebbnek tűnik az ilyen értelemben is totális kudarc immár lemosiiatatlan bélyege. Az iráni főtételek — a sah vagyonának visszaadásától kezdve befagyasztott bankbetétek feloldásáig, bizonyos algériai letétéig, stb. — közismertek. A legújabb, valószínűtlenül hatalmas, csaknem huszonhárom milliárd dolláros követelés pedig csak rontja a kilátásokat: az első amerikai reagálások szerint ekkora összeg kifizetését az USA nemigen vállalja. Most sem szabad azonban elfelejteni, hogy a nyugati sajtó egy része még ma is csak az egyik felet marasztal- • je el a túszügy „cinikus kezeléséért”. Ez pedig nem csak a méltányosságnak, hanem a tényeknek is ellentmond. Ameny- nyire igaz az, hogy a szocalista országok.az első pillanattól kezdve félreérthetetlenül fenntartásukat hangoztatták a túszszedés módszerével szemben, olyannyira igaz az is, hogy a foglyok ügyét amerikai részről is bel- és külpolitikai célokra használták fel — és próbálják felhasználni jelenleg is. Az amerikai foglyok Iránban karácsonyoznak, nem otthon — de ezt azért nem csak Teheránnak, hanem Washingtonnak is „köszönhetik”. Harmath Endre Iutáni havannai nagygyűlésen a több mint egymilliós sokaság hatalmas tapssal és ütemes kiáltásokkal köszöntötte a Központi Bizottság újraválasztott első titkárát, Fidel Castrot, amikor a szónoki emelvényre lépett. A kubai vezető beszédében méltatta a kongresszus munkáját. Ennek mérlegét megvonva megállapította: a határozatok ■— amelyek az elmúlt évek tapasztalatai alapján szabják meg' a jövő feladatait — jók, a kongresszus igen eredményesen ért véget. A kongresszus két alapvető tanulságára hívta fel a figyelmet a jelenlegi nemzetközi és belső helyzettel összefüggésben: a munka és a termelés, valamint , az ország védelme egyaránt fontos feladat Az elkövetkező ötéves gazdaságfejlesztési terv irányelveiről hozott kongresszusi határozatokat Fidel Castro reálisnak mondotta. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a világ legerősebb és legagresszívabb imperialista hatalmának tőszomszédságában élő Kubának minden lehetséges körülményre fel kell készülnie. A területvédelmi népi milíciák kiépítéséről hozott kongresszusi határozatot érintve leszögezte, hogy a világhelyzet és Kuba történelmi-földrajzi sajátosságai miatt fokozni kell az általános népi védelmi képességet, Kubának, „munkás-katona állammá kell lennie.” Hangsúlyozta, hogy Kuba nem mond le elvi politikájáról, internacionalista elkötelezettségéről, Kuba a Szovjetuniónak elválaszthatatlan barátja és az is marad — szögezte le. Fidel Castro — akinek beszédét több ízben szakította félbe a milliós tömeg tapsa — kiemelte a testvérpártok, a felszabadító mozgalmak és haladó szervezetek nagyszámú részvételének és az elhangzott üdvözlő beszédeknek a jelentőségét, és ezzel kapcsolatban leszögezte: a második kongresszus nem egyszerűen a kubai kommunisták belső ügye volt, hanem internacionalista eseménnyé vált. Moszkva búcsúja Koszigintől — Moszkvaiak tízezrei vettek hétfőn végső búcsút Alek- szej Koszigintől az SZKP és a szovjet kormány december 18-án elhunyt kiemelkedő személyiségétől. A szovjet hadsereg központi házában felállított ravatalt elborították a kegyelet virágai, a koszorúk, amelyek a párt- és állami szervek, moszkvaiak és köztársaságiak, üzemi kollektívák képviselői, a diplomáciai testületek vezetői helyeztek el. A ravatalnál ott látható az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Minisztertanács által küldött koszorú. Elhelyezték a koporsó mellett azokat a magas kitüntetéseket, amelyeket Koszigin élete során a kommunista építésben elért eredmények elismeréseként kapott: a Szocialista Munka Hőse címmel iáró két aranyérem, a hat Lenin-rend. az Októberi Forradalom és a Vörös Zászló Érdemrend. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében dr. Szűrös Mátyás nagykövet, és a moszkvai magyar nagy- követség több vezető munkatársa rótta le kegyeletét. A magyar nagykövet a délutáni részvétlátogatás alkalmával koszorúkat helyezett el a ravatalon. A hagyományokhoz híven az elhunyt politikus ravatalánál az SZKP és a kormány vezetői dí.szőrséget álltak; elsőként Leönyid Brezsnyev. Vele együtt álltak díszőrséget a Politikai Bizottság tagjai és póttagjai, az SZKP KB titkárai. A párt- és állami vezetők elsőként nyilvánították részvétüket az elhunyt hozzátartozóinak, A hétfői napon a vöröszászló teremben felállított ravatalnál három percenként váltották egymást a díszőrségek: a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjai, miniszterek, városi, területi és kerületi pártbizottságok vezetői, régi harcostársak adóztak ily módon Koszigin emlékének. Az Alekszej Koszigin halála miatt érzett mély megrendülést tükrözik azok a megemlékezések, amelyek a szovjet sajtóban az SZKP és a szovjet kormány kiemelkedő személyiségének életútját felidézik. Méltatják azt a szerepet, amit Koszágin a párt- és államépítés nagy tapasztalatainak birtokában a gazdasági építőmunka szervezőjeként játszott. Hangsúlyozzák, hogy Alekszej Koszigin minden területen, ahová a párt irányította, híven szolgálta hazáját, a szovjet népet, magas fokú pártossággal. nagy tudással, igényességgel, és az SZKP politikájához való elvhűséggel munkálkodott. (MTI) Irak —Irán Hosszú arcvonal Csád nem vesz részt Goultouni Oueddei csádi elnök szombaton kijelentette, hogy országa, ném vesz részt a Lagoszban kedden megnyíló konferencián. Egy korábbi megállapodás értelmében 12 afrikai ország vezetői ezen határoznak majd a csádi fegyverszünetet ellenőrző közös erő létrehozásáról. A csádi elnök újságírók előtt kijelentette, hogy mivel országában «immár nyugalom van, semmi sem indokolja a konferencián való részvételét. A hadijelentések, amelyeket a két háborúzó fél tájékoztató szervei kiadnak, továbbra is ellentmondásosak. A kölcsönös győzelmekről tudósitó hírek azonban végső soron arra utalnak: a kezdeti heves harcok után, a közép-keleti esős évszakban az iraki és iráni hadseregek állóháborúra rendezkednek be. Amikor e sorok írója az idén júniusban Irakban járt, a háborúnak még csak az előszelét lehetett érezni. A bagdadi utcákon Irán-ellenes plakátok voltak láthatók, s a lapok Időnként kisebb határcsatározásokról adtak hírt. Sokkal veszélyesebbnek tűnt a helyzet az iráni határ közelében, egy Bagdadtól vagy kétszáz kilométerre északkeletre levő helységben. Itt, 15—20 kilométernyire Irántól már látni lehetett: az iraki fél számít arra, hogy a határcsatározások komolyabb formát ölthetnek. A kopár sivatagos táj akkor ideális hadszíntérnek tűnt az iraki gépesített erők és harckocsik számára. Azóta több mint hat hónap telt el, s az időjárás is alaposan megváltozott. Ilyenkor azon a tájékon, ahol a két hadsereg ma csatáit vívja. az állandó esőzések szinte járhatatlanná teszik az agyag- sivatagot. Ez azzal jár, hogy szinte mozgásképtelenné válnak a nehéz harcjárművek," s az esős. ködös idő akadályozza a légierő akcióképességéf is. A harcok térbeni kiterjedésének tehát igen korlátozottak a lehetőségei. A jelek arra mutatnak: az iraki hadsereg képes arra, hogy egyelőre megvédje khuzisztáni hódításait, s tartsa Khorramshar városát és kikötőjét is. (Ez lényegében az egyetlen jelentősebb település, ami Iránban iraki kézre került.) Ugyanakkor az irániak vártnál nagyobb és szervezettebb ellenállása megakadályozta a bagdadi kormányt Difiül és Abadán #városok elfoglalásában, nem sikerült kiszorítaniuk az irániakat a Satt el- Arab vizéről, sőt az iráni flotta több jelentős csapást mért ’Bagdad haditengerészeti erőire - az öbölben. GARDA ÉS HADSEREG A harcokban továbbra sem vesz részt az iráni hadsereg. Az iraki reguláris hadosztályok ellen a teheránl vallási vezetők az ún. „iszlám gárdistákat”, más néven a „forradalom őreit” küldik. (A síita klérus egyedül ebben a különben jól kiképzett milíciában bízik.)-A sah idejében igen nagy méretűre felduzzasztott és jól kiképzett hadsereg létszáma ugyan megcsappant, de fegyverzete és káderállományának egy része érintetlen. Az ajatollahok azonban ezt az erőt továbbra is távol tartják a frontoktól. Khomeini környezete nyilvánvalóan attól tart, hogy a hivatásos katonák — tehát egy szervezett világi erő — bevetése túlzott hatalmat adna a hadsereg főparancsnoka, azaz Baniszadr elnök kezébe. A katonai megfigyelők a harcok kirobbanásakor arra számítottak, hogy a lőszer-, üzemanyag- és pótalkatrészhiány, előbb-utóbb megbénítja a háborúskodó feleket, mindenekelőtt Iránt. Ez a jóslat nem vált be: Irak ellen egyetlen ország sem mondott ki fegyverszállítási embargót, Irán is elégendő pusztító, eszközzel rendelkezik a sah idejéből, illetve újabb szállításokból. . A GAZDASÁGI HÁTTÉR A háborúhoz szükséges három elengedhetetlen dolog: V. Montecuccoli szerint — pénz, pénz, pénz. Nos, ezzel egyelőre mindkét fél bőségesen rendelkezik. Irán talán inkább szűkében van, ezért is szorgalmazzák a teheráni vezetők, hogy Washington minél előbb szabadítsa fel a túszejtés után zárolt betéteket. Bizonyos, de korántsem vég-, zetes következményekkel járt az olajfinomító és -termelő kapacitásokban okozott hatalmas méretű kár. Ez például benzinellátási nehézségeket okozott a két országban, s korlátozni kényszerültek a gépkocsiforgalmat is. Mindez azonban nem akadályozta meg a kőokyszállítások újrakezdé7 sét Irakból és Iránitól egyaránt. Irak Törökországon, s újabban Szírián keresztül szállít olajat, Irán pedig az öböl útvonalát használja fel ola.i- szállftásokra. Ez is bizonyítja: indokolatlan és veszedelmes az a nagyarányú katonai erőkoncentráció, amelyet a nyugati hatalmak Washington vezérletével a térségben meg- ' valósítottak. KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS KÖZVETÍTÉSEK — A háború kirobbanásának pillanatától kezdve folynak a közvetítő tárgyalások, próbálkozások az értelmetlen és tragikus küzdelem megszüntetésének érdekében. Közvetíteni próbált a PFSZ elnöke, Jasszer Arafat, az iszlám konferencia. Kuba, mint ’"az el nem kötelezett országok szóvivője, s legutóbb az ENSZ« főtitkárának képviseletében! Olof Palme svéd szociáldemokrata politikus. A próbálkozások pedig nem jártak sikerrel. Aggodalommal tekint a határaihoz viszonylag közel folyó harcokra a Szovjetunió. Leonyid Brezsnyev legutóbbi indiai látogatása során hangoztatta: az iraki—Iráni háború egyetlen haszonélvezője az imperializmus, amely végső soron a térség kincsének megszerzésére törekszik, s katonai ellenőrzése alá akarja vonni a Perzsa-öböl országait. Ennek a ténynek a felismerése talán arra sarkallja majd a két antiimperialista politikát folytató államot, hogy függetlenségük megóvása érdekében a békés rendezést válaszszák az elhúzódó, s mind veszélyesebbé váló állóháború helyett. Miklós Gábor Lelépök felszólítása... A távozófélben levő Carter- kormányzat hadügyminisztere vasárnap felszólította a Reagan-adminisztrációt,; hogy őrizze meg a fegyverzetkorlátozás eddigi eredményeit Az iráni kormány Washingtonnak küldött válaszára reagálva a Pentagon vezetője hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nem hajlandó váltságdíjat' fizetni” a túszokért. Őrizkedett viszont a katonai fenyegetésektől Nyilatkozata. Muskie külügyminiszter vasárnapi reagálásához hasonlóan azt a benyomást keltette, hogy a Carter-kormányzat nem vállalkozik komolyabb új kezdeményezésre a túszügyben. 2 NÓGRAD - 19EJE december 23., kedd 1981. január 29-től február 2-ig XVI. téli úttörő-olimpia Salgótarjánban Az IBUSZ a sportrendezvényekre külön autóbuszokat indít. Programot szervez. r Kérje irodáink közreműködését! Jelentkezés az IBUSZ balassagyarmati és salgótarjáni -irodáiban. *
