Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

Á torziós inga Á tudomány varázsvesszeje Eötvös Loránd (1848—1919.) Mintegy 350 éve hajtotta végre Galileo Galilei a tu­dománytörténet egyik legjelen­tősebb kísérletét. Pisa egyik magas tornyából fá- és ólom­darabokat ejtett a földre, hogy esési sebességüket megálla­pítsa. Galilei már leszögezte elméletileg is, és a kísérletek is ezt igazolták, hogyha el­tekintenek a levegő ellenállá­sától, minden test egyenlő gyorsulással esik. Ezt a gravi­tációs gyorsulást azóta sokan mérték. A kísérletek ezután fokozatosan fejlődtek: Newton 1/1000, Eötvös Lo- ránd torziós ingájával 1889- ben 1/20 000 pontosságot ért el, majd a göttiogai egyetem 1908- ban (kiírt pályázatán mun­katársaival már 1/200 000 000 ..pontosságot ért el. E tanul­mányáért Eötvösnek ítélték 1909- ben a göttingai egyetem 1 Benecke-díját. Ha Eötvös torziós ingájá­nak jelentőségét meg akarjuk " ismerni, leghelyesebb, ha a nagy magyar tudóst magát Az Eötvüs-inga 1930-as változata idézzük: ...... A középkor elő­í téleteinek és csodaszereinek lomtárából előkerestem a va­rázsvesszőt és — nem imád­sággal, nem is ördöngösség­gel, hanem a vesszőt, melyről a varázs az idők folyamán amúgy is lekopott, hozzá job­ban illő mechanikai érvelések­kel arra bírtam, hogy rejtett kincseket mutasson, sem ar­ra, hogy ellenségeimet — ha vannak —, megjelölje: csak azt kívántam tőle, engedjen bepillantani annak az erőnek rejtvényeibe, me^y a Földön mindent mozgat, mindennek kijelöli a helyét...” Eötvös torziós ingója azon a 'felismerésen alapul,' hogy­ha a föld alatt nagy, a kör­nyező kőzetektől eltérő faj­súlyú tömeg (érc, vagy olaj) van, ott a nehézségi erő irá­nya megváltozik. A tömeg­vonzás törvénye értelmében a testek tömegükkel arányos vonzerőt gyakorolnak egy­másra. A Földnek, mint égi­testnek a testekre gyakorolt Hogyan készül az áram ? A hőerőművekben a ka­zánba betáplált energiahor­dozóból nyert hőenergiát a turbina alakítja ót mecha­nikai energiává. Ennek_ vil­lamos energiává történő át­alakítását a generátor vég­zi, A generátor forgórésze egy egyenárammal gerjesz­tett nagy teljesítményű elektromágnes, amely a tur­binánál való közvetlen kap­csolata révén másodpercen­ként 50 teljes körforgást vé­gez. A generátor állórésze egy nagy méretű vasmag, amelynek e célra kiképzett csatornáiba helyezik el a generátor állóirészének a tekercselését. Az állóte­kercsekben a belső térben körbe forgó mágnes feszült­séget indukál. Ha a generá­tor kapcsain jelentkező fe­szültségre fogyasztót kap- csolnuk, akkor a fogyasztó méreteitől függő nagyságú terhelő áram alakul ki a ge­nerátor tekercsrendszeré­ben. A generátor — technoló­giai feladatának teljesítése közben — úgy. viselkedik, mint egy villamos kályha: az áram hatására a te­kercsanyag ellenállásán je­lentős mennyiségű hő, ún. veszteségmeleg . képződik. Ezt megfejelő hűtőközeggel el kell távolítani, mert a melegedés károsítja a szer­kezeti és szigetelőanyago­kat A korszerű, nagy teljesít­ményű generátoroknál az állórész jól vezető vörös­rézből készített meneteiben nagy tisztaságú desztillált hűtővíz kering, amelyet a gép testén kívül elhelyezett szivattyúk keringetnek, a visszahűtésről pedig külön hűtőrendszer gondoskodik. De a forgórész tekercselését is hűteni kell oly’ módon, hogy a generátorházon be­lül hidrogéntöltetet tarta­nak. A hldrogéngáznak ugyanis jóval nagyobb a hő­felvevő és hőátadó képessé­ge, mint a levegőnek, más­részt sokkal kisebb a sűrű­sége. A generátor segédberen­dezései kettős feladatot tel­jesítenek. Ezek egyik része a generátor pillanatnyi ter­helési állapotának megfele­lő gerjesztőáram előállítá­sáról és ennek szabályozá­sáról gondoskodik, a többi az üzemelő generátor hűté­séhez szükséges feltételeket biztosítja. Egy 200 megawattos ge­nerátor teljes súlya kb. 280 tonna. Az állórész teker­cseiben indulkált feszültség nagysága pedig kb. 16 000 volt. Reaktor Plzenből A plzeni Skoda Művekben befejezéshez közeledik a pak­si atomerőmű első reaktor­egységéből hátralevő részek készítése. A csehszlovák nagy­üzem a 440 megawatt telje­sítőképességű, szovjet WER típusú reaktor első és legna­gyobb alkotó elemét, a 215 tonna súlyú nyomótartály­testet ez év márciusában küldte el Paksra. Most már vége felé járnak a nyomótar- taiy 12 méter magasságú felr só blokkjának és a reaktor belső részelnek munkái és a plzeni kombinát reaktorszerelő csar­nokának dolgozói azon igye­keznek, hogy januárban és februárban ezeket a gyárt­mányokat is sorfa útnak in­dítsák. A Magyarországnak készü­lő atomreaktor egyben a Sko­da Művek és az újonnan ki­fejlesztett csehszlovák atom- energetikai gépipar első ilyen nagy értékű és nagy igényű terméke. vonzó hatása a nehézségi erő. Ha a Föld egyforma sűrű­ségű anyagból állana, akkor a középpontjától számított azonos távolságokban ennek az erőnek mindenütt ugyan­akkorának kellene lennie. A különböző sűrűségű kőzetek egyenlőtlen eloszlása követ­keztében azonban a nehézsé­gi erő helyről helyre változik. A mélyben levő nagyobb sű­rűségű kőzettömegeket a fel­színen a nehézségi erőnek az elméletileg számítottnál na­gyobb értéke jelzi. Az Eötvös-inga tartórúdja csak vízszintes irányban fo­roghat el, az inga tehát csak a vízszintes irányban legna­gyobb nehézségi erőt jelzi Ezt azonban igen érzékenyen. Már azt; is kámiutatja, ha a nehézségi erő értéke egy cen­timéter távolságon belül egy billiomod résszel megválto­zik. Ez az 1890-ben szerkesztett inga még ma is a világ egyik legérzékenyebb műszere. •Eötvös mérései mutatták ki először, hogy a 'tömegvonzás által kifejtett erő, amelyet Newton ismert fel először — a tömeggel arányos, a két test között fellépő vonzóerő egye­düli oka maga az anyagban keresendő és nem másban. Einstein talán sohasem mond­ta volna ki alapvető tételeit az Eötvös-inga nélkül. A haj­nalodé atomkorszak egyik alapkövét is Eötvös rakta le. A világ egyik legrégibb tu­dományos folyóirata a Scienti­fic American 1961. évi decem­beri számában R. H. Dieke „Az Eötvös-kísérlet” című terjedelmes cikkében meg­írta, hogy a princetowni egyetem kollektívája megis­mételte módosított formá­ban Eötvös kísérletét és megállapították, hogy: „fi­gyelembe véve a kísérlet le­hetséges hibaforrásait, szinte hihetetlen, hogy Eötvös ilyen pontossággal tudott mérni. Az új kísérletek azt is bizo­nyíthatták volna, hogy Eötvös tévedett, de éppen ez nem történt meg”. Papp János Tudomány-technika Az orvostudományi egyetem kutatószobáiban Gyógyszerrel az infarktus ellen SZÁZ ESZTENDEJE diag­nosztizálták az első szívin­farktust, Az akkori kuriozitás ma a fejlett országokban nép­betegség. Az orvostudomány fejlődésével, az új gyógysze­rek feltalálásával visszaszorí­tották a világ nagy részén a fertőző betegségeket, járvá­nyokat, legyőzték a régebben tömegesen pusztító betegsége­ket. A másik serpenyőben vi­szont új népbetegségek kiala­kulása figyelhető meg. Itt elsősorban a rákra, valamint a rohamosan emelkedő szív­es érrendszeri megbetegedé­sekre kell gondolni. Ez utób­biak teszik ki a fejlett ipari országokban az összhalálozás több mint 55 százalékát. A szív- és érrendszeri megbete­gedések között előkelő helyet foglal el a koszorúér-elmesze- sedésből következő szívin­farktus. (A koszorúerek me­szesedése folytán elzáródás keletkezik, emiatt elhalnak a szív bizonyos izomterületei.) Az infarktus megelőzésére, gyógyítására saakem berek se­rege fogott össze, kialakultak a kiváló műszerekkel, eszkö­zökkel felszerelt intenzív osztályok, s a gyógyszerkuta­tók is felvették a kesztyűt. Idézet dr. Szekeres László egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani intézete Igaz­gatójának két évvel ezelőtt, el­hangzott előadásából: „.. .A felmérések tanúsága szerint hazánkban, de más fejlett or­szágokban is az infarktus fel­lépésétől a kórházba szállítá­sig legkevesebbegy.de általá­ban három-négy-öt óra telik el. A késlekedés gyakran vég­zetes következményekkel jár. Egy amerikai kutató szerint az infarktushalálozás két­harmad része.kórháziba szál­lítás előtt bekövetkezik. Mindezek figyelembevételével azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezt a korai periódust, pontosabban a koszorúér-elzá­ródás után eltelt első fél órát tanulmányozzuk, tisztázzuk az infarktus után fellépő ko­rai szívritmuszavarok kifejlő­désében szerepet játszó ténye­zőket. .. és megvizsgáljuk a gyógyszeres megelőzés lehető­ségeit”. Az utóbbi években a sze­gedi egyetem gyógyszertani in­tézete nagy nemzetközi ér­deklődéssel kísért kutatásai hogyan kezdődtek? — A legtöbb problémát, ku­tatási témát maga az élet veti fel. S ha ez találkozik egy kutatóhely, vagy tudományos bázis hosszú évek során ki­alakult profiljával, akkor kezdődhet a munka. Napja­ink egyik legégetőbb kérdé­se az infarktussal kapcsola­tos hirtelen halál. Ez sajnos, nemigen befolyásolható álla­pot, a beteg összeesik, s rövid időn belül meghal. Az orvo­sok kimutathatják a szívbe­tegséget, a koszorúér-elzáró­dást, de egyáltalán nem biz­tos, hogy az elhunyt tudott a betegségéről, volt orvosnál, ke­zelték már. Az események olyan gyorsan követik egy­mást, hogy a .beteg meghal­hat, még mielőtt orvoshoz ke­rülne. Mi éppen azt vizsgál­juk, hogy mi történik ezen rövid időszak alatt, amely a rosszai Héttől a halálig, vagy szerencsés esetben az intézetbe jutásig terjed. Ebből a célból állatkísérletben az egyik fő koszorúér lekötésével mes­terségesen idézzük elő ezt az állapotot. Rövid idő alatt, ez néhány perctől fél óráig ter­jedhet, szívritmuszavarok lépnek fel, amelyek egyes esetekben a kamra izomzat rostjainak teljesen rendezetlen összehúzódásához, az úgyne­vezett kamreremegéshéz ve­zetnek. Ilyenkor már nin­csenek koordinált összehú­zódások, a' szív pumpáló funkciója megszűnik és ez­zel együtt a szervezet vér-, oxigén- és tápanyagellátása is. Bekövetkezik az agy, majd a szervek halála. Az infark­tusban szenvedőknek ezt az időszakot kellene túlélnie. Ez volt a kiindulópontunk. Vizs­gálatainkat altatott- .kutyákon és macskákon, továbbá éber patkányokon végeztük. Jól­lehet az előbbi nagyobb álla­tok szervezete közelebb áll az emberéhez, a jelenség tanul­mányozásánál az egy törzsből származó, azonos korú és nemű patkányok közel egy­forma sajátosságokkal rendel­kező egyedeket képviselnek, amelyek kellő számban vi­szonylag megbízható statisz­tikai értékelésre adnak le­hetőséget. Ezzel szemben na­gyobb állatokon például ku­tyákon rendkívül nagyok az egyéni eltérések, amelyek mind a kóros behatással, mind a gyógyszerekkel szemben mutatkozó eltérő egyént ér­zékenységben, eltérő ideg- rendszeri, anyagcsere, táplál­kozási és egyéb sajátosságok­ban nyilvánulnak meg. Ez még fokozottabban vonatko­zik az emberre ék így érthe­tő, hogy megbízható terápiás következtetést csak megle­hetősem nagyszámú betegen nyert tapasztalatok alapján le­het levonni. Biokémiai és elektrofizdológiai vizsgála­taink alapján valószínűnek látszik, hogy az életet fenye­gető kamrai arrhytmiák ki­fejlődéséért a vérellátás nél­kül maradt szávizomterületen: az úgynevezett ischemias gó­con kívül az épnek tekintett szívizomzatban bekövetkezett változások is felelősek, me­lyek létrejöttében a vegetatív idegrendszer izgalma első­sorban a szívműködést, a szív- anyagcserét serkentő szimpa­tikus tónus fokozása jelentős szerepet játszik. A szívanyag­csere megváltazása viszont befolyásolja a ritmuszava­rókért felelős elektromos fo­lyamatokat a szívben. Meg­figyeléseink módot adtak az ésszerű gyógyszeres megelő­zés lehetséges irányításának Francia kísérletek a napenergia felhasználására A napenergia felhasználásával martiguesi kutatótelepen. Ezek a felépülő naperöműveknek .ne kapcsolatos franci» lusreletek kb. tükrök alkotórészeit képezik majd lyekben elektromos áramot ter- harom évtizedre vezethetők Visz- azoknak a nyolcvahas évtizedóen melnek. sza. Franciaországban már szá-x mos olyan „napház” működik, amely saját energiaellátását a napsugarakra alapozza. Termé­szetesen ilyen házakat csak olyan vidékeken érdemes építeni, ahol elég jelentős az évi napsütéses órák száma. Franci» gyártmányt! napenergi­ával dolgozó vízszivattyúk működ­nek ma már 25 országban, első­sorban a trópusi országokban. Franciaország jelentős haladást ért el a kísérteti naperőművek tervezésében és építésében. Ilyen működik már a Pireneusokban, Odeillónál. A naperőművek hatal­mas füKörrendszerck segítségével terelik a napsugarakat az erőmű kazánjához. Az ilyen rendszerű erőmű végterméke a -villamos áram. Kísérleti naperőmű épül Korzikán és francia tervek alap­ján Szicília szigetén is. Képünkön a nemzeti tudomá­nyos kutatási köznoru irányítása alatt dolgozó „Ceíhcl 1” és „Ce- thel 2” naptükröket látjuk, a felvázolására. A tisztán elmé­leti megfontolások alapján készített tervezet helyességét igazolta, hogy a javasolt sze­rek állatkísérletben tényle­ges védőhatést fejtenek ki az infarktus után fellépő korai arrhytmiákkal szemben. Azt találtuk, hogy többféle gyógy­szeres beavatkozás is képes védelmet nyújtani az infark­tust követő hirtelen halállal szemben. Jelenleg az előttünk álló fő kérdés az, hogy meg­találjuk az optimális, tehát leghatékonyabb, legkevesebb mellékhatást okozó gyógyszert, amely lehet egyetlen szer, esetleg több gyógyszer kom­binációja. — MIKOK ALKALMAZHA­TÓ, ez az optimális szer? — Mivel a kamrafibrillációt követő hirtelen halál a kór­házba történő beszállítás előtt, tapasztalt orvosi személyzet és megfelelő életmentő be­rendezés távollétében követ­kezik be, a farmakotherápiá- nak elsősorban a megelőzésre kell irányulnia. — Ezek alapján egyértel­műnek tűnik, hogy a meg­előző gyógyszer előállítását kutatják, olyat, amelyet- a szívinfarktussal fenyegetett emberek szedhetnek majd. — Valóban így van, olyan gyógyszer kutatása a célunk, melyet megelőző céllal, huza­mosan kell adagolni. A kér­dés az, hogy kinél alkalmaz­zunk tartós preventív gyógy- szerkezeiért. Az a vélemé­nyünk, hogy mindazon szemé­lyek, akiket szívinfarktus ve­szélye fenyeget, ilyen tartós preventív gyógykezelésben kell, hogy részesüljenek. Kik vannak veszélyeztetett hely­zetben ? Veszélyeztetettnek tekinthetők elsősorban azok, akik már átestek egv Infark­tuson. Ma a nagyközönség kö­rében is ismeretesek az infarktusveszélyeztetettséget növelő, úgynevezett rizikó­faktorok, melyek közül első helyen említendő a magas vérnyomás és a magas vér­zsírszint. A preventív gyógy­szerelés indokolt lehet tehát azon szívinfarktust még nem szenvedett egyéneknél is, akiknél több rizikófaktor együttes jelenléte állapít­ható meg, így az előbb emlí­tetteken kívül még elhízás, mozgásszegénység, izgalmak­kal teli életvitel. Miután e preventív kezelés eredmé­nyességét már igazoltuk és a megfelelő állatkísérletes modellek is rendelkezésünk­re állnak, jelenleg, mint em­lítettem, a legfontosabb fel­adatunk, hogy kiválasszuk a lehetőségek közül az optimá­lis szert, illetve szerkombiná­ciót, amelyet ártalom nélkül hosszú időn át szedhetnek a betegek, meghatározzuk az alkalmazandó adag nagysá­gát, ugyanakkor igyekszünk képet kapni a más szerekhez viszonyított hatékonyságról, mellékhatásokról stb. Ez a tulajdonképpen nagy türel­met és precizitást követelő aprómunka. Az is elképzel­hető, h.ogy egyetlen szer al­kalmazása valószínűleg nem lesz képes a problémát meg­nyugtatóan rendezni és több, különböző támadá&pontú szer ésszerű kombinációjától remélhető csak optimális vé­dőihatás. Esetünkben olyan kíméletes terápiát kell kidol­gozni, amelyet az Infarktus­tól fenyegetett réteg állandó­an alkalmazhat anélkül, hogv befolyásolná munkavégző képességét, közérzetét A SZEGEDI ORVOSTUDO­MÁNYI Egyetem gyógyszer­tani intézetének kollektívája az infarktussal kapcsolatos arrhytmiák és az ezeket meg­előző. gyógyszerek kutatásá­ban elért eredményeiért vi­lágszerte az érdeklődés hom­lokterében van. Kis éber ál­latokon végzett modellkísér­leteik megérdemelten része­sülnek kiemelt nemzetközi figyelemben. ’ Dr. Szekeres László a közeljövőben éppen Svájcban számol be kutatá­saik eredményeiről. Tamil Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom