Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ülésezett Nógrád megye Tanócsa MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA N ÁCS LAPJA XXXVI. ÉVF.. 297. SZÁM ARA: 1.20 FORINT IQftfl nFrFMRFR 10 PfMTFK Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Törvényerőre emelkedett a WL ötéves terv A hatodik ötéves tervről szőlő törvényjavaslat feletti vitával folytatta csütörtökön munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Lázár György miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Havasi Peren« felszólalása X vitában elsőként Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi • Bizottság titkára, Komárom megye 1. sz. választókerületének képviselője szólalt föl. Beszédében külpolitikánk és gazdasági fejlődésünk, tennivalóink összefüggéseire mutatott rá, a nemzetközi helyzet tükrében. • Hangsúlyozta: — A leszerelés a fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság, az enyhülés elősegíti a népek közeledését, a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, segít úrrá lenni olyan globális problémákon, mint amilyen az energia- és élelmiszerhiány, a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása, az emberi környezet védelme. Hazánk külpolitikájáról szólva a KB titkára aláhúzta: — szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Varsói Szerződés országaival, lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük védelmi erőinket, ugyanakkor következetesen küzdünk az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért, s 'a mainál kedvezőbb nemzetközi helyzet kialakításáért. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainknak. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demokratikus, antiimperialis- ta törekvéseivel. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján — a józanul gondolkodó politikai tényezőkre építve — tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés- országokkal. > Ezek után Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a nyolcvanas évtized első felében sem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alakulásában, s még a törvényjavaslatban előirányzott magas hatékonysági követelmények érvényesültével is számítani kell arra, hogy áruforgalmunkban öt esztendő alatt további 6—7 százalékkal romlik a cserearány. — Amikor hatodik ötéves tervünk indulásának hazai feltételeit vizsgáljuk — mondotta a gazdálkodás lehetőségeinek formálódását más szemszögből megvilágítva a Központi Bizottság titkára —, lényegében arra keressük a választ, hogy népgazdaságunknak milyen mértékben sikerül alkalmazkodnia a megváltozott és a jelenleg is gyorsan változó külső feltételekhez. Ha némileg késlekedve is, de az ötödik ötéves terv időszakában megkezdődött az igazodás ezekhez a változásokhoz, s ennek eredményei ma már mérhetőek, a központi tervező és irányító szervek tevékenysége azonban időnként még nem volt kellően összehangolt — Ezért változtattunk és változtatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Célunk, hogy az irányítás intézményei kisebb létszámúak, de tevékenységüket színvonalasabban ellátó szervezetek legyenek. — A gazdaságirányításban, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a vállalatok szervezési-döntési és belső irányítási-ösztönzési rendszerének fejlesztését célozzák. A nemzetközi versenyképesség növelése a termelésnek a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodása, a vállalati önállóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének kibontakoztatása, a belső tartalékok mozgósítása mindmind szükségessé teszi, hogy áttekintsük a vállalatoknál a korábbi években kialakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust. A hatékonyabb munka tartalmi változásokat és megújulást feltételez — szögezte le Havasi Ferenc. A mérsékeltebb növekedési ütem továbbra sem zárja ki, sőt igényli egyes ágazatok, vállalatok , tevékenységének dinamikus fejlődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan tudják bővíteni az exportot, kiváltani az importot, kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyorsabban növelhetik termelésüket. E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gazdaságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos csökkentése. Esetleg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztathatók hatékonyan, akkor át kell irányítani őket más, népgazdaságilag hasznos tevékenység végzésére. Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a következőket mondotta a Központi Bizottság titkára: — Az életszínvonal stabilizálásának programja — amit a Központi Bizottság körültekintő és sokaldalú mérlegelés alapján elfogadásra ajánl — egyáltalán nem lebecsülendő. Érdemes emlékeztetni arra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Mindenekelőtt a létbiztonságról, azoknak a vívmányoknak a védelméről, amelyek között éhező és rosz- szul öltözött ember társadalmi okokból nincs ebben az országban; a munkaképes korúak teljes foglalkoztatottságáról, az ingyenesen egészségügyi ellátáshoz való állampolgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyugdíjrendszerünk nemzetközi összehasonlításban kiállja a próbát. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt ország- gyűlésnek is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Ezt követően Szabó Mária Veszprém megye (10. vk), az Ajkai Timföldgyár öntvény- megmunkálója beszámolt arról, hogy vállalata két nagy értékű beruházásba kezdett, s az új üzemek szakemberszükségletéről belső átcsoportosítással gondoskodtak. Sokaknak kellett új szakmát tanulniuk, de örömmel vállalták, hiszen ha a vállalat keresett új termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedelmekre is kihat Gál László (Tolna m. 1. vk.) a SZOT főtitkárhelyettese rámutatott: nincs az a szabályozó rendszer, amelyben automatikusan beépíthető lenne a kezdeményezőkészség, az alkotásvágy, a tenniakarás, az érzelmi kötődés a szakmához, munkatársakhoz. Mindennek nagy jelentőséget tulajdonítanak a* szakszervezetek, mert pótolhatatlanok és forintban ki sem fejezhetők azok az értékek, amelyeket a jó üzemi légkör, az eredmények és gondok együttes vállalása jelent. Az a magatartás, amelyet a hibák kritikus szemléletével, a szüntelen jobb megoldásokat kereső ember — a szocialista brigádtag, az újító és feltaláló, a nagyobb rendért síkra szálló és kockázatot is vállaló vezető — képvisel. Horváth Miklós (Vas m. 2. vk.), a Vas megyei pártbizottság első titkára az országrész iparának megújulásáról szájnolt be, elmondva, hogy a megye iparában foglalkoztatottak 23 százaléka került új munkahelyre, munkakörbe a termékszerkezet korszerűsítése során. A dolgozók ezrei vállalták az átképzést, az új feladatokat, hiszen világos volt előttük a cél. Balogh László (Békés m. 15. vk.) a békési Egyetértés Tsz elnöke hangoztatta: nemzeti kincsünket, a termőföldet még hatékonyabban kell védeni, a gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy az erre szolgáló befektetések igen gyorsan megtérülnek, ezért a szűkös energialehetőségek ellenére sem szabad a komplex meliorációs programot lassítani. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az áruellátás színvonala kielégítő, s a fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott A továbbiakban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a nyygdí- jasók, a fiatalok, s általában a kiskeresetű rétegek ellátására; az olcsóbb termékeknek is helyük van a boltok polcain, s arról is szó lehet, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csomagolásban, kisebb porciókban is kapható legyen. • Újvári Sándor (Zala m. 7. vk.) megyei tanácselnök arról számolt be, hogy Zala megyében a termelőágazatok intenzív fejlesztését, az exporttermékek nagyobb arányú gyártását, továbbá a falvak és. városok lakossági alapellátásának javítását jelölték ki a legfontosabb teendők között Mezei László (Budapepst, 8. vk.), a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője a magánerős lakásépítések villamosenergia-ellátásának gondjairól szólt, a főváros peremkerületeiben az elektromos hálózat teljesítőképessége kimerült tehát az építkezésekkel párhuzamosan gondoskodni kell a fejlesztéséről. Fábián Márton Szolnok m. 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke arról beszélt, hogy a hústermelés növelését a szarvasmarha-tenyésztésben és a juhászaiban célszerű szorgalmazni az olcsó tömegtakarmányt termő rétek, legelők hasznosításával. Borsos János (Baranya m. 9. vk.) a mohácsi városi pártbizottság első titkára ráirányította a figyelmet az országosan is kiemelkedő jelentőségű magánerős építkezések körülményeire. Sokhelyütt gondot okoz az előkészített terület Iránya, szinte áttekinthetetlen a hitelezési rendszer. Ezután dr. Fancsik János, megyénk országgyűlési képviselője kapott szót. A sport fejlesztése fontos társadalompolitikai feladat A Nógrád megyei Tanács tegnap Salgótarjánban tartotta soron következő ülését Devcsics Miklós, a megyei tanácselnök elnökletével. Az eseményen jelen volt Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nagy Tamás, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. A testület elsőként a testnevelési és sportmozgalom helyzetét, fejlesztésének feladatait tárgyalta meg Szunyogh Tibor, a megyei testnevelési és sporthivatal vezetőjének előterjesztésében. A megye sportélete rangját emelte, hogy a megyei tanács ülésén napirendre került, ami igazolja, hogy a testedzés, az egészséges életmódra nevelés fontosi társadalompolitikai feladat. Mint elhangzott, az elmúlt időszakban Nógrád megyében csökkent a sportegyesületek száma, jelenleg 138 biztosítja a rendszeres sportolás lehetőségét. Bár a Salgótarjánban lezajlott egyesülést követően a megyeszékhelyen csökkent a tagok száma, várhatóan megyeszinten nem ez a jellemző az év végén, örvendetes, hogy több az aktív sportoló, s a szervezettség arányai, a népességszámhoz képest kedvezőbbek az országos átlagnál. A megye sportéletének irányítói fontos , tennivalóként kezelték az iskolai testnevelést, az utánpótlás nevelését. Az iskolai testnevelés alól felmentettek száma jelentősen csökkent, igaz, e területen is akad még tennivaló. A tömegsport is fellendült, a 6— 26 év közöttiek valamilyen formában rendszeresen sportolnak. Legfeljebb az okoz gondot, hogy nem kielégítő a rendezvények propagálása, alacsony a nők részvétele. Évente így is, az adatok szerint, hetvenezren vesznek részt a különböző tömegsportrendezvényeken. A versenysport területén a differenciált fejlesztés a napirenden szereplő tennivaló. Annak ellenére, hogy nagymúltú sportegyesületek szűntek meg, a szélesebb körű összefogásra alapozva adott a lehetőség a minőség javítására. A megyében jelenleg 28 sportágban versenyeznek. Sikereket sorakoztathat fel ezek közül az atlétika, az ökölvívás, a sísport. Némi megtorpanás tapasztalható a kézilabdában, labdarúgásban és vívásban. Gondot okoz, hogy a jobb feltételek között működő • szakosztályok szakmai munkája nem kielégítő. * Mint arról a hozzászólásokban is szó esett, az utánpótlásnevelés kiszélesítése folyamatos feladatot kell, hogy jelentsen. Ez nemcsak a sportegyesületek, sportiskolák teendője. Igaz, a hetvenes esztendőkben meggyorsult a sportszakemberek képzése, mégsem sikerült a megye minden területén a hozzáértőket biztosítani. Növekedett ellenben a sportlétesítmények száma. Többek között Salgótarján- bán sportcsarnok, Pásztón birkózó-, Romhányban copí nacsarnok létesült. Helyi kezdeményezések eredményeként építettek kispályákat. Az országos ellátottság színvonalát ugyan nem sikerült elérni, de a feltételek a korábbinál kedvezőbbek, s jó alkalmat kínálnak a megye sportjának további fellendítésére. Az anyagi, pénzügyi ellátottság is sokat változott, megduplázódott a megye testnevelésére és sportjára fordított összeg. Ami viszont gondot okoz: a nagyobb gazdasági egységek úgyszólván „elfeledkeznek” a sport támogatására tett ígéreteikről. ' Ennek következtében több sportegyesület, köztük az STC és a Bgy. SE küszködik pénzügyi nehézségekkel. Ami a megye sportjának távlati — 1981—1990 — közötti fejlesztését illeti, a kiindulópontot a párt XII. kongresszusán a sporttal kapcsolatban elhangzottak jelentik. A legfőbb, hogy az egész ifjúság, főként az iskolai tanulók testedzés iránti igénye felpezsdüljön, folyamatossá váljon az öntevékeny és szervezett sportolás. A tömegsportakciókat elsősorban a folyamatosság kell, hogy jelle-; mézzé, • Az a törekvés, hogy á sportegyésületek a munka-, lakóhelyi tömegsportcsoportok a települések szerepköréhez igazodva elégítsék ki a lakosság igényeit, figyelembe véve a központi sport- politikai célkitűzéseket. Cél; hogy Salgótarjánban országosan kiemelt sportegyesület fejlődjék ki. Továbbra is megkülönböztetett feladat aa iskolai testnevelés és sport fejlesztése. Ezt szolgálják a tervbe vett'új testnevelés tagozatos osztályok, a tehetség ges tanulók kiválasztási és átirányítási rendszerének jobbítása. A törekvések köá zött szerepel, hogy az ifjúság minél nagyobb arányát kapcsolják be az Edzett ífjúsá-' gért mozgalomba, a Munkahelyi olimpia rendezvénysorozatába. Az eredmények fo-: kozása megkívánja a versenysport alapjainak szélesítését. A hagyományokat figyelembe véve az atlétika, ökölvívás és a sísport futó- és biatlonszakága fejlesztése indokolt, hogy 1985-ig zárkózzanak fel az országos színvonalhoz. A tervidőszak végére az a cél, hogy a minősített sportolók száma húsz százalékkal növekedjék, s ehhez még kell teremteni a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A követelmények fokozódnak a sportirányítás területén is. A tanácsoktól, sportvezetőktől egyaránt hatékonyabb munka várható el a célkitűzések megvalósítása érdekében. i. megyei tanács ülésén tájékoztató hangzott el a „Lam- part” ZIM salgótarjáni gyáregysége dolgozói egészségügyének, a szociális ellátás és a művelődés érdekében hozott intézkedéseiről, elfogadták a megyei tanács jövő évi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyaltak. Dr. Fancsik János felszólalása Tisztelt országgyűlés Üj képviselőként először van módom arra, hogy véleményt mondjak az országgyűlés plénumán. Jelenleg gyakorló orvos vagyok, s elsősorban ez magyarázza, hogy főként az egészségügyi és a szociális ellátás kérdései ragadták meg figyelmemet a népgazdaság VI. ötéves tervi törvényjavaslatából. Megyénk egészségügyi helyzetének, fejlesztési elképzeléseinknek ismerete, a választókörzetemben és szűkebb munkaterületemen szerzett tapasztalataim egyaránt arra indítanak, hogy egyetértésemet fejezzem ki az egészségpolitikai célkitűzésekkel. A törvényjavaslat — azzal, hogy az előttünk álló tervciklusban az egészségügy fejlesztésére kiemelt lehetősége^ két biztosít — méltányolja annak társadalompolitikai jelentőségét. Ez azonban még csak növeli a szakmai terület felelősségét, nem érezhetjük magunkat felmentve a népgazdaság bármely ágazatában kötelező, fegyelmezett, színvonalas munkavégzés, az észszerű gazdálkodás követelményei alól. A terv alapvető célkitűzése az elért életszínvonal megőrzése. Ha az egészségügy a maga eszközeivel hozzá tud járulni az- életkörülmények kedvezőbb alakításához, az állampolgárok — szó szerint is értelmezhető — jobb közérzetének, egészségesebb életmódjának megteremtéséhez, akkor a kiemelt ráfordíts Folytatás a 2, oldalonj
