Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

Barangolás a „mindenki asztala” körül Cl.) Iskolai konyhák és kényszermegoldások A hatalmas asztalt, a közétkeztetés beláthatatlanul hős7 szú asztalát naponta ezrek és ezrek ülik körül. Gyerekek, diákok, felnőttek... Étkezünk munkahelyi, iskolai konyhán, vendéglőben, hol milyen lehetőségek adódnak. Nem mind­egy tehát, hogy mi kerül a tányérokba. Az erőnlét, a mun­kabírás, a táplálkozás függvénye. Az egészségesen táplált szervezet a mindennapi termelőmunkában, a tanulásban is kamatozik. Hogyan is szól a régi intelem? Reggelid mint a kirá­lyé, olyan legyen, ebéded a polgáréhoz legyen hasonlatos, vacsorázz pediglen úgy, mint egy koldus! E régi bölcsesség intelmeit nemhogy betartanák, de éppen az ellenkezője ala­kult ki. Reggel kutyafuttában bekapunk valamit, délben ímmel-ámmal eszegetünk, este pedig komótosan, élvezettel bevacsorázunk. De vajon az üzemi, iskolai konyhák, ven­déglők felkészültségét érvként szembeállíthatjuk-e a kiala­kult étkezési szokásokkal? Mondhatjuk-e, hogy csupán a meggyőzésen, az agitáción múlik, hogy az iskolásoknak, a dolgozóknak a délidő legyen a fő étkezési ideje? Ezekre a kérdésekre kereste, kutatta a választ a kö­zelmúltban lezajlott népi ellenőrzési bizottsági vizsgálat a megyében. S e vizsgálat kapcsán eredtünk útnak mi is, hogy képet fessünk; mi újság a tömegétkeztetés nagy asztala kö-* rül? Felberreg a tanítás végét mölcs, a zöldfőzelék, a gyere- jelaő csengő. A gyerekek ki- kék vitaminszükségletéhez tódulnak az osztályokból, megy igazodó menü. ki-ki a hasa után. Napközi- Előkerül az Ételkészítés a be, menzára, étterembe, vagy gyermekélelmezésben című nagykereskedelmi vállalatok esetleg haza* könyv. A Bajcsyban ezt is tói. Mindenben a gyerekek ér­/I t 1 i ^ _ .1 . «... fő helyit 130 személyre főz­nek. Ezek közül 43 felnőtt. Kanalazzák a sűrű száraz­bablevest egynéhányan. Már­mint a felnőttek. — Étkezési engedély? Húzódoznak, vonakodnak. Nem tudják felmutatni. Mint- ahogy nem tudták felmutatni Szirákon, Örhalomban, Érsek- vadkerten sem. 5. „Javasoljuk a megyei ta­nács vb. művelődésügyi osztá­lyának, hogy kezdeményezze­nek újabb tárgyalásokat a vendéglátóipari vállalatokkal a gyermekélelmezésbe történő fokozottabb bekapcsolódásuk érdekében”. (A megyei NEB ■ jelentéséből.) Dombi András, a Nógrád megyei _ _ Vendéglátó Vállal at igazgatója; — Pásztón novem­ber 15-től a vendéglátó vette át az általános és középisko­lások étkeztetési gondjait. 1000 adag ebédet készítünk a ta­nulóknak. A téli szünet után Salgótarjánban, Nagybátony- ban és Balassagyarmaton ugyancsak mi vesszük át a diákétkeztetést. Mi csináljuk a kalkulációt, megszabjuk a kalóriaértéket, adjuk a szak­mai irányítást, étlaptervet. És mi szerezzük be az árut a gyakran forgatják. ifc — A beszerzéssel vannak gondjaink. A FÜSZÉRT sok- 1. „A megyében az iskolai szór nem szállítja a megren­konyhák alacsony kapacitása delt árut. Vagy selejtet ka­miatt az igényeket kielégíteni punk. Ilyenkor biciklire ülök nem tudják. Ezért az áitaiá- és kosárral a karomon elka­nos iskolai tanulók részére rikázok a piacra, mint afféle szükséges ételek előállítása a háziasszony. Négyszáz gyerek saját iskolai konyhákon túl az anyja. óvoda konyháján, vendéglátó- Egy statisztikai adat; a me- egységben, vagy egyéb módon gyében 147 élelmezési dolgozó ‘F08 báziskonyha épül az el­történik”. (A megyei NEB je- közül csupán 7 rendelkezik következendő tervidőszakban, leütéséből). szakképzettséggel. A többiek melynek gazdája a vendéglá­Salgótarján, Gagarin iskola, tíz-húszegynéhány éves főzési tó-vállalat lesz^ s amely a Déli egy óra. Illedelmes rend- gyakorlatra hivatkozva adják város J"'1 ben vonulnak a csoportok az a gyerekek asztalára a jó zsí­étterembe. A 350 adagos kony- roSj kiadós, házias ételeket dekeit tartjuk szem előtt. — Félünk tőle. Nehogy a mennyiség és a minőség ro­vására menjen. Ha valóban a gyerek a fő szempont és nem a bevétel, a haszon, ám le­gyen — több iskola vezetőjé­nek véleménye. És a távlati tervek? Salgó­tarjánban háromezer szemé­diákjainak étkezési gondját megoldja. Reméljük mindannyiuk és hán naponta ennek dupláját Töltött káposztát, gulyást, por- mindannyiunk megelégedésé- főzik. S még így is csak 562 köttet! Fittyet hányva vita- sére. gyerek étkezhet itt. Az udva- rninnak, életkori sajátosságok- ron már készülődik a menzá- nak... Ki ellenőrizhet? Or­sók 100 fős csoportja. Inául- VOSj védőnő... Örhalomban ta- nak a Kővárba. Kísérőjük, lálkoztunk olyan gyakorlat- Scholtz íjászióné, általános hogy az orvos rendsze- igazgatóhelyettes. Beszélge- resen ellenőrzi az iskolai ét­tünk; — Nagyon jó a kapcso- rendet Na és a fent említett latunk a Kővár étteremmel, kézikönyv, amely támponto- Elértük, hogy minket is be- ^ adhat a f5zéshez? vonnak a heti étlapkészítés- — Még nem is hallottunk Kiss Mária (Következik; Ízlések és pofo­nok) Szerényen« szolidan, mértéktartóan új fogalmak ezek, csupán a meg­l^em változott külgazdasági körülmé­nyek, a korábbiaktól eltérő tartalommal töl­tik meg. Egyesek szerint az előbbi kívánsá­gok megvalósításának még csak a kezdetén vagyunk. Mások szerint még erről sem be­szélhetünk, mivél eddig csak a kirívó pa­zarlásokat igyekeztünk száműzni, úgy-ahogy mérsékelni, közéletünkből, a társadalmi fo­gyasztás széles skálájából. Ismét mások pe­dig akként vélekednek, hogy túl szemérme­sek vagyunk ahhoz, hogy kimondjuk: az el­következendő években az előbbi követelmé­nyek jegyében kell berendezni mindenkinek az életét, igazítani életfelfogását, korszerűsí­teni magatartását. Az előbbiek mellett még számos, árnyala- tilag eltérő, ugyanakkor egymásnak mélysé­gesen ellentmondó felfogás, vélemény van forgalomban. Sőt vannak, akik már most megkérdőjelezik az előbbi követelmények sikerét. Ha életünkben ki akarjuk kerülni azokat a zátonyokat, amelyek veszélyeztetik eddig elért vívmányainkat, zavarják a viszonylag nyugalmas, kiegyensúlyozott, ugyanakkor fe­szültségektől nem mentes fejlődésünket, ak­kor nem tehetünk mást, mint hogy a mosta­ninál . gyorsabban váltjuk mindennapi gya­korlatunkká a címben említett közéletet és közhangulatot kedvező irányban befolyásoló követelményeket. A magunk mögött hagyott két esztendő módot adott arra, hogy megbarátkozzunk a jelen lehetőségeivel, valamint a jövőt sejte­tő követelményekkel. Hatására a szerénység, szolidság és mértéktartás reális követel­ményrendszerét egyre jobban elfogadja, tu­domásul veszi, megérti, és ehhez igazodik, ennek szellemében alakítja saját magát me­gyénk közvéleménye is. Látja, tapasztalja, hogy a korábbi időszakot jellemző, közös pénzen megrendezett drága ünnepségek szá­ma egyre csökken és szerényebb méreteket ölt. Hogy a nagy traktáknak is beillő mun­kaebédek száma jelentős mértékben keves- bedik. Sokasodik azoknak a termelő- és gaz­dálkodóegységeknek a száma, ahol szeszes ital nélkül, szerény keretek között zajlanak le az üzleti tárgyalások. No, ne essünk azért túlzásba, ne fessük rózsaszínre azt, amit nem kell —, mondhat­ják egyesek az előbbi gondolatok olvastán. Majd hozzáfűzik: még messze vagyunk at­tól, hogy mindenütt és mindenki úgy csele­kedjék, ahogy a mostani idő megköveteli. Ennek a megjegyzésnek jogosságát, igazsá­gát kár volna tagadni. Ha így tennénk, ön­magunkat csapnánk be. ' Kétségtelen, hogy akik komolyan veszik a szerénység, szolidság és mértéktartás együt­tes követelményrendszerét, annak szellemé­ben igyekeznek helytállni, hamar megkap­ják: komám, kilógsz a sorból! Ugyanakkor furcsa szemmel is néznek rájuk, talán egy kicsit csodabogárnak tekintik őket. Pedig le­het, hogy mostani körülményeink közepette ők képviselik az új sor elejét? Megyénk közvéleménye, a termelés, a gazdálkodás, valamint az élet minden terü­letén elsősorban a vezetőktől kíván követés­re méltó, félreérthetetlen példamutatást Mert erre az alapra a jövőben is biztosan lehet építeni. Mindez nem jelentheti, hogy a takarékoskodás jelszavának ürügyén éssze­rűtlen dolgokat is cselekedjünk. Szinte hal­lom a közbevetést az aggályoskodást: ettől nem kell félnünk. Arról viszont egy pilla­natra sem szabad elfeledkeznünk, hogy me­gyénk egész lakosságát érintő, fontos politi­kai és morális kérdésről van szó. A Központi Bizottság novemberi határoza­ta, megyénk elé is reális, elérhető célokat tűzött a következő hatodik ötéves tervben. Ebben nemcsak a termelés ütemének mér­sékléséről, a gazdálkodás különböző terüle­teiről és tennivalóiról, gondjairól van szó, ha­nem a többi között a munka eredményeit követő életszínvonal alakulásáról is. A reális felmérések alapján csak az el­ért életszínvonal megtartását tűzhetjük cé­lul. S ezért is igen keményen meg kell dol­gozni, mert a jelenlegi helyzetben a kis elő­relépésekért is, a korábbiakkal szemben, többszörös erőkifejtésre, főleg ésszerű meg­oldások sokaságára van szükség. Nyílt titok, hogy a következő tervciklus­ban nemzeti jövedelmünk nagyobb hánya­dát adósságaink visszafizetésére, hitelképes­ségünk további fenntartására fordítjuk. Te­hát a belföldi felhasználásra — fejlesztésre és az életszínvonal megtartására — a koráb­binál jóval kevesebb jut. Fz utóbbira szánt összegből kell megoldani a többgyerekesek családi pótlékának emelését, az alacsony nyugdíjak felemelését, a nyugdíjak és a gyes reálértékének megőrzését, a munka- és életkörülmények további javítását, az élet- színvonalat közvetve befolyásoló lakás, is­kola, óvoda, napközi otthon, öregek otthona, kórház stb. építését. Mivel hajlamosak vagyunk arra, hogy egy gondolatnak csak az együk, számunkra kedvező részére emlékezzünk, ezért nyoma­tékosan hangsúlyozni kell: az életszínvonal megtartásával kapcsolatos elképzelések, idő­beni és nagyságrendi megvalósítása, akárcsak eddig, úgy a jövőben is megyénk minden termelő-gazdálkodó egységében, intézmé­nyében, a munka hatékonyságának, termelé­kenységének emelésétől, a gyárakban a ter­mékek minőségének és versenyképességé­nek alakulásától, valamint a gazdaságos ér­tékesítéstől függ. Olyan vállalatoknál is, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, ahol az idén a szigorúbb közgazdasági környezetben, átmenetileg ne­héz piaci viszonyok között is, az év végéig előreláthatólag jól megközelítik a tavalyi évben elért nyereség szintjét Az előbbiek vonatkoznak többé-kevésbé a salgótarjáni öblösüveggyárra, a VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyárára, a Budapesti Finomkötöttáru- gvár balassagyarmati gyárának dolgozóira. még ezekben a termelő-gazdálko- dó kollektívákban sem feledkeznek el a címben említett követelményekhez való igazodásról. Vrnesz Károly róla — tárta szét a karját a legtöbb élelmezésvezető. 3. „A megyében 1000 a ven­déglátóegységekben szerve be. Külön főznek a gyere­keknek. Előkerül a hatalmas edény. Az ebéd; köménymaglaves, rántott hús, róseibni sava­nyúsággal. — A gyerekek ál- zetten és egyénileg étkezők falában szeretik a rántott húst száma. Ezt mind a szülők, — jegyzi meg a szakácsnő. mind a pedagógusok szükség­F. Karcsi beáll a pulthoz; megoldásnak tekintik”. (A — Veszek még egy túrósxás- megyei NEB jelentéséből), kát pótlásnak. 130 alsó tagozatos, a balassa A Salgó étteremben egyéni- gyarmati Dózsa úti Általános leg étkező gyerekek kanalaz- Iskolából az Aranykalász ét- zák a karfiollevest. terembe jár ebédelni. 6—10 — Jó a koszt? éves gyerekekről lévén szó — Megteszi. Leves, plusz felmerül a kérdés; főznek-e kétféle második fogás, amiből külön ezeknek a gyerekeknek, választani lehet. Délután né- vagy a felnőttek kondérjából gyig-ötig kitart vele az em- merik tele a tányérokat? bér. Mindez 13.60-ért. C. István; — Van, amikor anyu este megfőz másnapra, főzeléket, vagy levest. Ha nincs meleg kaja szalámis ke­nyeret ebédelek. Bacsa Jánosné üzletvezető; — Éttermünk 170 emberre főz. Az általános iskolásoknak külön étrendet (állítunk össze, amely nem szerepel az étla­pon. Tekintettel vagyunk az ízlésükre, kívánságaikra. Ta­valy szóltak, hogy zsíros az 2. „Az iskolai konyhákon a étel. Azóta csökkentettük, tárgyi feltételek eltérőek. A A megyei NEB-vizsgálat korszerű gőzüstöktől a fatü- megállapítása szerint a eyere- zelésű tűzhelyig minden meg- kek életkori sajátosságait nem található. Általános probléma veszik figyelembe, kevés a van az alkalmazottak szak- zöldfőzelék, főleg pörköltféle- képzettségével. Ennek követ- ségek szerepelnek. kezménye, hogy helyenként az étrend nem eléggé válto­zatos, nem felel meg az élet­kori sajátosságoknak”. (A me­gye' NEB jelentéséből. A balassagyarmati Bajcsy úti Általános Iskola konyhája — Használnak valamilyen kézikönyvet a heti étrend ösz- szeállításához? — Háá...t — így az üzlet­vezető. — Persze — vágja rá a kal­nem tartozik a legmoderneb- kulátor és elénk rak egy sten- bek közé. A berendezést cilezett papírhalmazt, mely- még a leánykollégiumtól örö- nek címe; Receptgyűjtemény költék. Kicsik a helyiségek, a húspótló ételekre a gyer- pedig négyszáz gyerekre főz- mekétkeztetésben. nek kétszáz helyett. Prüszköl a fatüzelésű tűz- f- „A vizsgálat ^sok problé- he v, fortyog rajta a húsleves, roát talált a felnőttek iskolai Farkas Istvánná élelme- étkeztetésében. Az engedélye­zésvezető: — Vengédlátóipari ^és nem elég körültekintő, az szakközépiskolát végeztem, a étkezést a felnőttek ott is szr --snőnk is szakképzett em Talán ennek köszön­ti e*'"- hogy a korszerűtlen konyha ellenére az étrendünk változatos, gyakori a gyü­igénybe veszik, ahol véndég- látóüzem működik.” (A me­gye' NEB jelentéséből.) Nézsa, napközi otthonos Egy falugyűlés hozzászólásai Erdőkiirtön van mire „alapozni" Sűrű, nedves sötétséget ho- pen ezért kényszerülünk el- hogy minden termelés ma- nemcsak csúf sebhelyek a fá­zott a vasárnapi kora este. tekinteni Nyemcsok Mihály gött elsősorban az ember áll, lu képén, hanem balesetve­Az országút mentén ember- tanácselnök és Boda Károly ő a fontosabb. szélyesek is Éppen azt em­csoportok árnyait keretezi községi népíronttitkár be- jakus Mihály: - Kivágták ‘égetik, hogy ‘az. illetékes enyesre a gépkocsi fény- számolójának akár kivona- a nyárfákat. Szeretném tud- vállalat hiába ígérte a mim­szórója, távolabb zseblam- tos ismertetésétől is. A szá- ni, hogv mi a sorsa az értük kák elkezdése előtt szükséges Pa* yillan?ak- Az embert más eredményt és a sók-sok kapott ‘pénznek. Meg azt is. szintezést, amikor egy fiatal­piobalo egesz napos munka teendőt is felsorakoztató vi- lesz-e új telepítés, erre szí- ember — a foglalkozása mű­után szállítójárműre várnak taindítókat ugyanis olyan hoz- a kukoricatörők. Az erdőkür- zászólások követték, ame- ti művelődési ház előterében lyek beszédes képet festettek pedig nyakig sáros férfiből Erdőkürtről, s az erdőkürti- szalad ki a megkönnyebbült ékről. íme, egy kis ízelítő, sóhaj: — Negyven éve tőrök kur koricát, de ilyen betakarí­tásra nem emlékszem: há­rom-négy traktor is birkózik egy pótkocsival. Szerencsé­re, az én termésem már ott van a kapuban... A kukorica felemlegetésé- vel kezdi Nyemcsok Mihály, a kálló közös tanács elnöke is: — Erre senki sem számi- hatott. Gondolom, keveseb­ben is lesznek majd a fa­lugyűlésen. RANG ÉS MEGBECSÜLÉS A kezdéskor úgy tűnik, igaza is van a tanácselnök­„MEGCS1N ÁLOM !” Kapuszta Pál: — Máskor is szóltam már a község tiszta­vesen áldoznánk munkát megint. Nyemcsok Mihály tanács­elnök válaszait elégedetten hallgatják a falugyűlés részt­vevői. A szeméttároláshoz szükséges kukák beszerzését már kezdeményezték, s az ÁFÉSZ is ígéretet tett, hogy társadalmi szaki vezető —, pontot tesz a vitára: — A jövő héten megcsiná­lom a szintezést... ságáról. Unalmas lenne? Nein az ürfetei elé elhelyez sze hiszem! Inkább úgy gondo­métgyűjtő edényeket. S lom, hogy kellene' néhány nyárfák? Az árukat a sport- szemétgyűjtő, megoldható ez oltozore tordlt-,ak' a m;l kes.obb egyre~masra mondom én, adjon a tanács k z ajtó, s a beszámo- egy zsák cementet, pénz nélkül is. Hulladékle mez van, a téesz szocialista brigádjai meg elkészítenék. Ugyanilyen „áron” kellene a falu központjába egy hir­detőtábla is. Más lenne a köz­ség képe, ha nincs mindenütt teleragasztva mindenféle fecnikkel... S Itt van a jár­da! A fedetlenül hagyott át­ereszek különösen nehóz a ovemlrlm 1.-, a c-r hí ------- “ S K való k^leked^- ÁFÉSZ közbtt- Vaa- aki™* lókró1’ a KIFEJEZŐ SZEMLELET Lám, ilyen egyszerű — Er­dőkürtön. A közérdeket szol­gáló teendők zömét — az ap­róbbakat, persze — elintézik egy kurta mondattal: „Adjon a tanács egy zsák cementet...” meg „A jövő héten megcsi­nálom .. ” A falugyűléseken „edző­dött” krónikás pedig azzal csukja be a jegyzetfüzetét: Erdőkürtön jelezték a hozzá­szól ások a legszemléleteseb­ben, milyen erű rejlik az ál­leter­nielt fák pótlására pedig már meg is rendeltek ötszáz cse­metét. De a — szenvedélyességet sem nélkülöző — vita folyta­tódik tovább. Perceken ke­resztül ostorozzák a kultúr- ház — és egyben az itt üze­melő ÁFÉSZ-büfé — mellék- dozatvállalásban, a lakóhely helyiségének tarthatatlan ál- szeretetekül táplálkozó össze- lapotát, elhangzik valamiféle fogásban. S, hogy nem szól­egyezkedés is a tanács és az tunk a vitaindító beszámo­népfront elmúlt munkájáról ? Hiszen végig ar­ról írtunk. Elvégre, ezért a szemléletért dolgozott és dol­gozik tanács és népfrontbi­zottság - ez az elmúlt idő* szak legszebb eredménye. Az újjáválasztott népfront,» ez nem is tetszik: — A mellékhelyiséget első­l'i »J . ---------cyy 6ÖUÍV UefftEYWei», fagy- ..«VJ VŰU ■o k íae.ie alatt lassan megt^- mentes időben pedig kijaví- torban a kocsma használja. amíg lik a terem. S talán nemcsak tom a hibákat. ' ~ Be is záratnám addig, ? k.F.°aikas az- akinek eszé- Csendes János: — Jókvol- nem csináltatják meg! mevkr.r.7, , valanai tek a beszámolók. Nekem Akad azonban olyan ember megkapó, /alarm elgondol- azért is tetszettek, mert a is, aki nem ilyen indulatos: az erdők,irt; „ a birkózik tanács és a népfront szólt ar- - Nem lehet ez olyan j^oTTlnökk^l, K? nLf dlknnp ber -tormeny- ról is. ami hiányzik. . . Itt nagy ügy. Vagyunk néhányon mbr titkte-al^L^l^í geppel es sarral, s van például a Petőfi utcából szakemberek, elmegyünk és ^knldalóíS!, íu f nleg ricáiát t Ír ,!- Í kuk°~ nyüó köz tarthatatlan állapo- biztosan meg tudjuk csinálni, ^heií^ Etetőre '^Erciőkib' ricajat sietve átöltözik. Ha ta, ahová mindenféle pisz- S az újabb példa a kezde- u Erdőkur­i efToe! •1S' de k0t h°Z a VÍZ' Ezt bizony eI ményezőkészségre. Hossza- re a falugyűlés -^vaiTLire falugyűlésre _ kell vezetnünk. De elmond- san folyik a heves vita egy aianitou Van ' r WQbfcstilest adva ható ez a dolinái szennyvíz- vízrendezésről, igaz, okkal. ” 9 ről is: különösen nyáron A vízzel teli gödrök ugyanis Kelemen Gábor közéleti fóromnak. Mondják: ez itt így szó- ijesztő' a iás, természetes. De van telepről amit a téesz- csör^ogáló szenny­konyha. Az engedélyezett 50 | erre más bizonyság is, s ép- víz áraszt. Az á véleményem, NÓGRÁD — 1980. december i„ szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom