Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

Kézilabda Még nincs csapat NDK—Mogyár ország 2—0 (2—0) Halléban, a Kurt Wabbel- stadionban Mathias játékve­zető bíráskodása mellett ta­lálkozott egymással, ezúttal tizenötödször a két ország vá­logatottja. A magyar csapat az előre megadott Mészáros — Kerekes — Szántó, Garaba. Kardos, Tóth J. — Tatár, Nyi­lasi, Dajka — Kiss, Törőcsik összeállításban kezdett. és nem is rosszul. Enyhe magyar fölénnyel indult a találkozó, és az első húsz perc alatt úgy tűnt, hogy végre jól játszó magyar nemzeti tizenegyet láthatunk. A hazaiak első helyzetére 25 percet kellett tárni a nézőknek, amelyet Streich még elhibázott, de há­rom perc múlva már megrez- riült Mészáros kapus hálója. Egy bal oldalról beívelt szög­let után a fiatal Trocha fejelt a kapuba. 1—0. Aztán 7 perc elteltével újabb német gólnak örülhetett a mintegy 15 ezer főnyi hazai közönség. Häfner távoli bombája a bal kapufán csattant, s a visszapattanó labdát Streich közelről jut­tatta a hálóba. 2—0 A második játékrészben nem sok említésre méltó ese­mény történt. Többnyire a né­met csapat birtokában volt a labda, a mieink csak erőtlen ellentámadásokkal próbálkoz­tak, s mint a végeredmény bi­zonyítja, nem sok sikerrel. Jobbára a magyar kapu előtt alakult ki gólszerzési lehető­ség, de a hazaiak — biztos vezetésük tudatában — nem nagyon erőltették a góllövést. Akadt egy-két durva beleme- nés. ebben főleg a szünet után beállt Baranyi jeleske­dett. valamint egy magyar heh'7et. amelyet a második félidőben szóhoz Jutott Pász­tor ügyetlenkedett el. Idei utolsó nemzetek közöt­ti mérkőzésén mindössze húsz percet „játszott” a magyar válogatott, ami azon túl tör­tént az nehezen értékelhető. A mérkőzés elején még lábról lábra szállt a labda, sokat mozgott a két előretolt em­ber, s a védők sem indítgat­tak könnyelműen, fölöslege­sen. A második félidőben már nyomait sem lehetett felfedez­ni az elképzelésnek csapatunk játékában, sőt Kiss kiválásá­val és Nyilasi előrevitelével szinte teljesen csődöt mon­dott az együttes összjátéka. Tovább kell tehát keresni —, ha ugyan még lehet — a csa­patot, mert játszott ugyan 11 + 2 magyar, de igazi tu­datosan játszó, összeforrott együttesnek még szikráját sem láttuk Sakk Szinte biztos a dobogó STC—M'skolcr Spartacus 8—6 Az OB II-es sakkcsapat­bajnokság Keleti csoportjában a 12. fordulóban az STC sakkozói Miskolcon ültek asz­talhoz a kiesőnek számító he­lyi Spartacus csapata ellen. A mérkőzés szoros küzdelmet, kiegyenlített játékot hozott, s a dobogóra esélyes tarjániak- flak a hajrában sikerült ér­tékes győzelmet aratniuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utolsó forduló előtt biztos bronzérmes az STC sakkcsa­pata, hacsak valami rendkí­vüli dolog kőzííe nem jön. K tarjániak 8 pont (!) előnnyel vezetnek a 4. helyezett ÉP­GÉP előtt, s ez akkora előny, hogy a debreceniektől akár 10—4-re is kikaphatnak, ak­kor is helyezettek. Persze ép­pen a nagy előny birtokában várhatunk színvonalas, jó ta­lálkozót a DUSE ellen, ami­kor a csoport helyosztó mér­kőzésére kerül majd sor Sal­gótarjánban, november 30-án. Az STC sakkozói közül Pal­la György, Gál Gábor, Tóth Pál, Simkó Jenő, Istvanovszky Kálmán győzött, Tóth László, Ponyi Attila, Szabó Ervin, Szarvas Sándor, Váradi Osz­kár és Egyed- András döntet­lent ért el. A forduló további eredmé­nyei: MÉM—ÉPGÉP 5,5—8,5, MALÉV—Gyöngyös 7,5—5,5 (1), Ganz Villany—Békéscsa­ba 11—2 (1), Debrecen—Aszta­los SE 10—3 0), Láng V — Törekvés 5—8 (U, Szeged— Szolnok 7,5—6,5. <*z. I.) A bajnokság állása Defer. USE 12 12 - - 1» « :. MALÉV I. STC t. EPGíiP . Szegedi VSE . Szolnoki Mg . MÉM . Láng Vasas 12 10 - 2 105 12 • - 4 101 13 7 ­12 I 1 12 8 ­12 5 1 5 SS 3 88,5 4 86 6 81,! 12 5 1 6 70,5 Palla György szép játszmában győzött l. Gyöngy. ESE 11 4 2 6 77j . Ganz V. 12 5 - 9 7S.5 . Törekvés 12 4 - 8 75 i !. Asztalos SE 12 5 - 7 72,5 I. Misk. SP. 12 1 1 10 81,5 . Békéscs. ESP 12 - 1 u 52,5 Labdarúgás Országos serdülő- és területi ifjúsági bajnokság Serdülők: Nyíregyházi VSC —Bgy. SE 5—1 (3—0). Bgy. SE: Kovács — Paumann, Ma­ring, Berki, Czibak — Virág, Deák, Zsidai — Kardos (Szö­gedig Szűcs, StoLcz (Tóth). Góllövő: Szögedi. A gyengén játszó gyarma­tiak ellen könnyedén győz­tek a nyíregyházi serdülők. Ózd—STC 1—0 (0—0). STC: Grózinger — Bozó, Szabó, Fekete, Simon — Murányi, Morvái, Oláh (Dupák) — Szőke (Széli, Kotroczó), Tő- zsér, Győri. Jók: Szabó, Simon, Morvái, Tőzsér és Győri. A játék képe alapján a döntetlen igazságoisabb ered­mény lett volna. (Október 19- ről elhalasztott mérkőzés!) STC—Nagybátony 1—0 (1—0). STC: Susán — Bozó, Szabó, Fekete, Vörös — Mor­vái, Simon, Győri — Cseklye (Széli), Tőzsér, Dupák. Nagy­bátony: Kovács — Balázs, Susán, Sági, Kapós — Kenye­res, Hajdara, Somogyi — Pá- kos, Kiss Cs. (Nagy Z.) Lászlók (Varga). Edző: Szűcs Sándor. Jók: Susán, Hajdara, ilL Simon (a mezőny legjobbja), Morvái, Tőzsér és Dupák. A hazai csapat végig a ke­zében tartotta a játék irá­nyítását, és bár a gól szeren­csés körülmények között szü­letett, az STC győzelme így is megérdemelt Ifjúságiak: Bgy. SE—Nyír­egyházi VSC 3—0 (0—0). Bgy. SE: Baráth — Deme, Debrei, Molnár, Mihály — Baranyai, (Telek), Macskási, Puruczki — Bedő, Matyóka, Csábi (Szél). Góllövő: Matyóka 3. Jók: Debrei, Molnár, Bedő, Matyóka. A lelkesebben és szervezet­tebben játszó gyarmati ifi a mérkőzés hajrájában győzte le a nyíregyháziakat. STC—Nagybátony 4—1 (1—1). STC: Pálinkás — Agócs, Juhász, Simon \ J., Hartman —•. Veres, Dóra, Kozma — Németh K. (Oa- rai), Tolnai, Lipták. Nagybá­tony: Hiesz — Sulyok, Varga, Tóth, Hegedűs — Ponyi, Ta­más, Lászlók — Kovács Z. (Babcsány) Szőke, Nagy. Ed­ző: Ponyi László. Góllövők: Tolnai 2, Kozma és Simon J., ill. Lászlók. Jók:, Juhász, Simon J., Ve­res, Garai, ill. Varga, Tamás, Lászlók. A csúszós és nehéztalajú pályán már az el6ő percek­ben vezetést szerzett a ven­dégcsapat egy kapushiba foly­tán. Ezután végig az STC ját­szott fölényben, és ez a fö­lény a II. félidőben még job­ban kidomborodott. A vendé­gek mindinkább védekezésre kényszerültek, így a stécések góljai nem maradtak el. Győ­zelmük ilyen arányban is megérdemelt. ózd—STC 2—4 (2—1). STC: Lehoczki (Pálinkás) — Koz­ma, Juhász, Simon J., Agócs — Veres, Dóra. Góllövők: Juhász 2, Tolnai és Németh K. Jók: Juhász (a mezőny leg­jobbja) és Dóra. Kisméretű és gyenge talajú pályán kemény, de sportsze­rű mérkőzés folyt. A helyze­teit jobban kihasználó ven­dégcsapat megérdemelten nyert. (Az Ózd 3—2-nél 11-est hibázott!) (Október 19-ről el­halasztott mérkőzés!) Ma délután Salgótarján­ban, a megyei sporthivatal ta­nácstermében 14 órai kezdet­tel atlétikai aktívaértekezlet­re kerül sor. Napirenden sze­repel többek között az atlé­tikai állásfoglalás tapasztala­tainak, illetve az abból ere­dő feladatoknak a megbeszé­lése. Emellett az egyesületi vezetés, irányítás és ellenőr­zés kérdései is előtérbe kerül­nek e fontos alapsportág me­gyei konferenciáján. * Az STC december 1-től há­rom hónapig tartó sítanfolya­mokat szervez nagycsoportos óvodások, iskolás korúak és Területi döntő Két napon keresztül Salgó­tarjánban, a városi sportcsar­nokban találkoztak egymással a körzet legjobb ifjúsági kézi­labdacsapatai, hogy eldönt­sék, melyik két együttesük jut az országos döntőbe. Szín­vonalas, érdekes találkozókat vívtak egymással a csapatok, s nem egy nagyszerű mérkő­zés akadt. Kiemelkedett az összecsapások közül a Buda­pesti Spartacus—Ózdi Kohász találkozó, amelyet a fővárosi fiatalok izgalmas véghajrá­ban, egy góllal nyertek, és ezzel biztosították a tovább­jutást jelentő első helyet. A sportszerű, jól rendezett tor­nán feltűnt néhány tehetség is. A hazai csapatokról (STC) elmondható, hogy mindent megtettek a jobb helyezés el­érésére, de erejükből csak ennyire futotta. A lányok gyengébbek voltak, mint a többi csapat, viszont a fiúk szereplése biztató. Tekintettel arra, hogy fiatalabb csapattal rendelkeznek, ezért remény van a jövő évi jobb helytál­lásra. Eredmények. Lányok. Bp. Vasas—Eger SE 20—12, Bor­sodi Bányász—STC 21—12, Borsodi Bányász—Vasas 16—14, Eger SE—STC 25—8, Borsodi Bányász—Eger SE 16—11, Bp. Spartacus—STC 19—13. Fiúk. Ózdi Kohász— STC 16—11, Bp. Spartacus— Füzesabonyi Vasas 28—20, Bp. Spartacus—Ózdi Kohász 23—22, STC—Füzesabonyi Va­sas 27—17, Ózdi Kohász—Fü­Támad az STC, de jól védekeznek a sajóezentpéteri lányok zesabonyi Vasas 28 13, Bp. Ez a helyzet kimaradt. Az Ózd—STC mérkőzésen a tar-} Spartacus—STC 19—15. jani támadó lövése célt tévesztett. Végeredmény, lányok 1. Borsodi Bányász 2. Bp. Vasas 3. Eger SE 4. STC 53—37 8 53—41 4 48—44 2 33—85 8 Végeredmény, fiúk Az első helyezettek (a Bor-j sodi Bányász és a Bp. Spar- 1. Bp. Spartacus 70—57 6 tacus) jutottak a december s! STC Kohász 53^52 2 l8~án Kecskeméten kezdődő 4. Füzesabonyi V. 50—83 o országos döntőbe. Tájfutó* - " ^ ~ Versenybírák bajnoksága Minden versenyszerem vé- évad emlékeit, amiből kitűnt, gén megfeodezi a Nógrád hogy jó é*et zártak az idén megyei Tájfutó Szakszövetség a Nógrád megyei tájfutók és a versenybírók bajnokságát. Az idén a bírók — tizenöten — a salgói Domyzd-menedék­ház elől kétpercen ként raj­toltak, majd hat. kilométer megtétele után a Somoskőúj­falui sportpályára érkeztek be. A verseny során nagy meglepetés volt a rutinos ver­senybírók győzelme a még aktív versenyző tájfutóbírók­kal szemben. Sőt, Zentai J„ Utarln Gy. még az első hat helyezett közé sem fért be. így a nehéz, technikás pá­lyán minden dicséretet meg­érdemel Bessenyei István, győzelméért. A versenybírók egyéni bajnokságának vég­eredménye a követkeíő: 1. Bessenyei István, 2. Győrffy Dezső, 3. Borsovicz Gyula (STC), 4. Köröskényi Zoltán (Salgótarján), 5. Veres Mi­hály (MTSH), 6. Hegyi János (Salgótarján). Szakos Pál versenybírósági elnök eredményhirdetése után Veres Mihály, a megyei test- nevelési és sporthivatal cso­felnőttek számára. A tanfo­lyamokra november 29-ig le­het jelentkezni az STC mód­szertani osztályán (Salgótar­ján, Vöröshadsereg út 24.) A résztvevők részletes tájékoz­tatást kapnak a tanfolyammal kapcsolatos tudnivalókról. A sítanfolyamok önköltségesek, sífelszerelésről a résztvevők gondoskodnak. Sífelszerelések kölcsönözhetők az Ezermester és Cttörő Bolt Vállalat köl­csönzőboltjában (Salgótarján, Csokonai út 46.) * A megyei testnevelési és sporthivatal oktatási bizottsá­ga az 1980/81-es tanévben ász­versenybírók. A győztes Bessenyei István talitenisz, atlétika, birkózás, labdarúgás, súlyemelés, torna, kézilabda, röplabda, sakk, ökölvívás,, úszás, és vívás sportágakban kötelező segéd­edzői továbbképző tanfolya­mot szervez. Azok a segédedzők, akik a fenti sportágakban 1976-ban vagy azt megelőzően szereztek segédedzői képesítést, edzői igazolványukat csak akkor ér­vényesíthetik, ha részt vesz­nek a továbbképzésen. A je­lentkezés határideje a mai nappal (november 20-val) le­Maga ne játsszon! • l .mondta a romhányl, ünnepi tömegsportrendesvény szervező­je a fiatalasszonynak. — Miért? — kérdezte ő megie-; petten. — Mert jói játszik! — hangzott a lakonikus válasz. Ismerősöm nem ' kis méreggel mesélte az esetet, melynek szen­vedő alanya történetesen a fele­sége volt. — Vegyük úgy — idézte to­vább a szervezőt —, hogy meg­nyerte a női versenyt, hisz’ ma­ga jött el egyedül (!), de a fér­fiak között ne induljon, mert jobb náluk. Pedig az asszonyka örömmel kapott a játéklehetőségen — kis­gyermeke miatt már lassan egy éve nem játszhat —, szerette vol­na asztalitenisz-tudását fölfriss i- teni. Nem hagyták. A zord szer­vező csupán abba volt hajlandó beleegyezni, hogy versenyen kí­vül induljon, ne vesszen teljesen kárba az utazás. Az egyezség megszületett, ismerősöm/ felesége ütött két meccset. Csak úgy, tét nélkül. Ellenfele lélektelenül pöc- cintgette a labdát át a háló fe­lett, nem érdekelte a dolog. Tét nélkül nem verseny a verseny. Ha az eredménytől függetlenül már eleve biztos a továbbjutó, akkor mi értelme az egésznek? Tanulni csak attól lehet, aki töb­bet tud. Ez Romhányban is igazság. Annak kéne lennie. Még szerencse, hogy Jónyer Pista nem tévedt azon a borús reggelen ar­ra, mert nyilván őt is kiebrudal- ták volna a teremből, pedig a kiírás szerint joga lett volna ját­szani. Am a történet még nem érc véget. Azon a bizonyos romhá- nyi versenyen mégis indultak nők! Az asszonykával együtt legalább hárman. Egy papír, amin a díjak átvételét igazolták, mindenesetre ezt bizonyltja. Tör­ténetünk hősnője „nyereményét” — a pingpongütőt — azon me­legében az általános iskolának ajándékozta, amit a testnevelő köszönettel átvett. Vajon hogyan került a másik két név az át­vételi el is m érvényre, ha nem volt női verseny? Az illetékes jónak minősítette á tömegsportrendezvényt. Azon a napon a romhányi sportcsarnok­ban nézőkkel együtt sem voltak többen harmincnál. Egy „jobb” verekedésnél ez a szám már va­lóban tömeg, de verseny eseté­ben aligha. Tudni kell még, hogy NEM VOLT JELEN az esemé­nyen. CSAK értékelte... jár! NÓGRÁD - 1980. november 20., csütörtök 7 portvezetője szólt röviden a jelenlevőkhöz, majd féléiévé- (STC). n(tették az 1980-as verseny- Fötó: Zentai Sorokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom