Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
Nem7etl<özi konferencia után Hazai tájakon (7.) A társadalmi egyenlőségről * I r f l/f es különbségekről Beszámoltunk róla, véget ért Salgótarjánban múlt hét végén „A munkásosztály és az értelmiség közeledése” című téma nemzetközi empirikus kutatásának első eredményeit megvitató konferencia. Az értekezletet az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete rendezte. A kutatásban bolgár, csehszlovák lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet szociológusok vesznek részt. Manfred Lötsch, a Német Szocialista Egységpárt Társadalomtudományi Akadémiájának osztályvezetője, a kutatás koordinátora. A konferencia befejeződésével vele beszélgettünk. — Milyen tudományos, illetve politikai igény áll e kutatás mögött? — A politikai és tudományos érdek nem válik el egymástól, mindkettő megalapozta a kutatást. A valóság azt mutatja, hogy a társadalmi struktúra a szocializmusban is bonyolultabb, 'mint például Engels képzelte. Ő a társadalmi egyenlőtlenséget kizáróegyfelől egyenlőség alakul ki, másfelől egyenlőtlenségek is újratermelődnek. Ez társada- lompolitikailag és tudományos szempontból is nagy érdeklődésre tart igényt valamennyi szocialista országban. Tudományos szempontból, a társadalom szerkezetének vizsgálatáról van szó, amelyet nem lehet csak két osztállyal leírni, hiszen a társadalmi struktúra rétegzettebb. Ugyanakkor a téma politikai érdeklődését ts felkelti, a párt számára fontos annak tudása, hogy milyen törvényszerűségek hatnak az egyenlőség létrejöttében, illetve milyen folyamatok következményeként alakulnak vitattuk meg. Olyan kutatási eredményekről volt szó, amelyek érintik a társadalmi egyenlőség-egyenlőtlenség majdnem minden vonását, legalábbis az iparban foglalkoztatottakra vonatkozóan. Miután az empirikus kutatás első eredményeit vitattuk meg s az anyag rendkívül összetett, feldolgozása további munkát igényel, pontos eredményekről még nem számolhatunk be. Ezért csak általában jegyzem meg, a kutatásból kiderült, hogy a munkások és az értelmiség közötti társadalmi különbségek — a fizikai és a szellemi munka közötti különbség — még jelentősek. S empirikusan bizoki az egyenlőtlenségek, a tér- nyítani lehet, hogy a különbsadalml különbségek. Ez minden országban egyik központi kérdése például a párt szociálpolitikájának. — Mi történt eddig? Milyen eredménnyel zárult a Salgótarjánban megrendezett konferencia? — A mostani tanácskozás lag a társadalom osztályszer- sajátos karakterű volt. A kokezetével magyarázta. Időközben azonban tudjuk, hogy a dolog ennél komplikáltabb, az osztályellentétek megszűnése után a szocializmusban rábbi tanácskozások a kutatás előkészítéséről és folytatásáról zaljottak. Salgótarjánban pedig már az empirikus kutatás első eredményeit ségek megszüntetése még sok nemzedék feladata lesz, — Mik a további tervek? — Mint mondottam, a mostani tanácskozáson az első eredményekről volt szó. A következő három hónapban a végleges kutatási jelentéseket kell elkészíteni, az empirikus eredményeket elméletileg általánosítani és publikálni kell. E téren is a .szocialista országok szociológusainak közös munkájára van szükség. T. E. Ű J K N ¥ ¥ Egy nagy alakú, fehér, fű- Breviáriumát, de ismerhetik a személyes emlékek, érzé- zött könyvvel néha lehetett őt az olvasók mint remek kény fiatalként létemben fe- találkozjii az antikváriumok történelmi, életrajzi regények nyegetettnek éreztem magam, polcain, rendszerint a volt íróját is (Mozart, Haydn, Bur- tulajdonos felvágatlanul vált gundi krónika stb.) meg a Prae című műtől, melyet szerzője, Szentküthy Miklós adott ki 1934-ben. A szerző akkor huszonhat éves volt, s művét húsz-és huszonhárom éves kora között írta. A köGáll István A ménesgazda című regényéért 1978-ban Kos- suth-díjat kapott Most Vaskor címen elbeszéléskötete jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál. Gáli különbséget és akkor még összefüggéseket se láttam az események között. Mindezt visszaadni novellákban próbáltam” A romániai magyar próza elsősorban novellában erős, amelynek Magyarországon kevéssé Ismert alakja Panek zönség, s a kritika is jórészt tefiz elbeszélés és novella kö- Zoltán. A Magvető Kiadó Paértetlenül fogadta, érthetet lennek, dadaistának, szófe csérlőnek nevezték, de Babits, Szerb Antal és Halász Gábor elismerőleg írt róla. Babits néhol kétkedőn, Szerb így zott, s az ő megítélése szerint nek harminc év novellater- e kötetét novellaciklusnak, méséből ad válogatást Pro- novellafüzérnek nevezi. A métheusz felmentése címmel, kötet minden egyes darabja Panek a lélekelemzés és a jel- az ötvenes években játszódik lemrajz igazi művelője, ebben a déli, délnyugati határszé- érzi magát Igazán otthon, 6 „Nincs még egy ilyen intelli- }en> ahol a szerző katonai tud hitelesen ábrázolni. Nem gens könyvünk mint a Prae”. szoigálatot teljesített. Döbbe- a nagy drámai konfliktusok A filozófiával is foglalkozó ne+es erejű novellák ezek megírója, sokkal Inkább ott- H-amvas Béla így nyilatkozott nem csak a szolgálat nehézsé- hon mozog az egyéni, belső róla: „Szentküthy eddig a geirói, buktatóiról, hanem ma- élet szféráiban. Kevés cselek- magyar nyelvvel a legmesz- gáról arról a korról is, mely- ménnyel, annál több intektuare visszanézni többnyire csak lizmussal, céltudatos, önelem- komoran lehet azok szemszö- ző folyamatokkal ábrázol. A géből, akik nemcsak megél- gondolati, érzelmi tespedtség ték, hanem meg is szenvedték ellen harcol s nem megvetés- a „vaskort”. Jogos Gáli ön- sei, hanem egyet nem értó saj- maga kérdése a kötet fülszö- nálkozással mondja egyik legjobban sikerült novellájában, a Mondjunk csütörtökötben: „boldogok a tudtukon kívül rászedettek”. szibbre ment, messzebb, mint az expresszionisták”. De mi is ez a könyv? Nem regény vagy regényforma a hagyományos értelemben, hanem intellektuális próza, esszé, gondolat- és élményfolyam, filo- vegén: „Hogy miért nem lett SZIGLIGET Szemérmes tündér: rejti bájait.. Aki Badacsony után akár autóval, akár vonattal tovarobog Keszthely, vagy Tapolca felé, nem Is sejti, mit mulaszt, mi rejlik a tóparti dombok vonulata mögött.. Ám aki bekanyarodik közéjük, százarcú tájra lel, lépésről lépésre változóra, hol erdővel,' hol szőlővel borított hegyoldalaikra, szelíd hajlású völgyekre, jegenyesorra, ősparkkal övezett kastélyra a völgyben, várra a hegyen. Szeszélyes szépségű pannon táj ez a vidék, ősi szőilőkul- túrája felett mélység és magasság harmóniája uralkodik, az az emberi lépték, amely otthonossá teszi a hegyet és a völgyet. Látogatói közül sokan beleszeretnek, e vonzalmak nyomán változik a vidék, s nem is mindig javára. Régi térképek tanúsága szerint sziget volt valaha, parányi falut rejtő. A víz idővel lehúzódott, csupán egy öblöt hagyott meg régi térségéből. a falu pedig cserélgeti helyét, legkorábbi nyomait csupán egy régi torony jelzi- A helyváltoztatás oka nem annyirá a vizek, mint inkább a hadak járása volt, a tatárdúlás nyomán megmaradt félelem űzte fel a falu lakóit a vár közelébe, ott is maradtak szinte napjainkig a Várhegy oldalának apró házaiban, a teraszosan formált ségi élet egyetlen élő hagyo- virágoskertek között, amelyek mánya a szeptemberi búcsú, mikoris hazalátogat minden távoibaszakadt szigligeti, és halálukat lelik a nyáron át hizlalt libák. Ilyenkor venolasz falvak hangulatát idézték. „Vár álott, most kőhalom” — bügzke erősség emelkedett egykor a hegy ormán, de a déglátás, énekszó folyik minRákóczá-szabadságharc leverése után császári parancsra felrobbontották, köveinek egy részéből kiskastély épült a Várhegy oldalán, a XVIII. századi egyszerűbb nemesi, kúriák legszebb példánya. (Ma Vár vendéglő.) Amikor «a környék az Eszden háznál, az utcákon boro sjtan csóva! a kézben sétálgatnak a szelíden pityókás ünneplők. A régi faluban nem voltak kerítések, két-két zsellérpor- ta nézett egy udvarra, de a többitől sem elhatárolva. a csirkék fején pedig festék jeterházy-család birtoka lett, lezte, melyik udvarba tartozófiai impresszionizmus, egy fiatal, a modern világot ismerő és átértékelő sokoldalú egyéniség véleménye a magyar irodalomban eddig ismeretlen formában az életről, az emberről. „Az élet kifejezhe- tetlen — írja Szentküthy — mindenki számára tűrhetetlen közhely. De a -kifejezhetet- lenség- nagy konkrétumát ki lehet fejezni, és egy ilyen kifejezési forma éppenséggel ellentéte lenne a közhelynek, mert radikálisan még nem csinálták meg soha. A Prae szövege mögött, mellette és körülötte állandóan fut egy organikus kisérőfolyam, a Prae- től elválaszthatatlan -Nem- Prae«, amely a fent említett oszcillátor ideiglenes epizódjaival szemben egy végleges párja, kiegészítője, serpenyőtársa vagy metafizikai komplementär-íve a Prae-nek”. Közel ötven év múlva újra megjelentette ezt a páratlan művet a Magvető Kiadó két kötetben. Kétségtelenül nem könnyű olvasmány, s korántsem kezdhet hozzá úgy a jámbor olvasó, mint egy hagyományos szerkezetű regényhez, de a gyakorlott, irodalmi csemegéket kedvelőt hamarosan elkapja ennek a gondolatokban gazdag prózai folyamnak a sodra. A cím arra utal (prae= előtt, elől), hogy ez csak készülődés a későbbi művekre, ahogyan a szerző mondja: „Kamasz-könyv”. A Prae-n kívül nemrégiben jelentette meg a Magvető A Szent Orpheus regény ebből az élményanyagból? Talán, mert túl fájók, sebzők, villanó fényűek új kastély épült a falu főterén, a völgyben (ma az irodalmi alap alkotóháza), messze elnyúló ősfákban, egzotikus növényekben bővelkedő parkja természetvédelmi terület. A vároldalban meghúzódó festői zsellérfalu nagyon szegény volt, még kút is csak egy akadt lenn a völgyben, onnan hordták fel a vizet az asszonyok a fejükön. Az öregek szavaiból azonban nem csak a nyomasztó szegénység emlékei bontakoznak ki, hanem a közösségi élet messze- tűnt élményei is. Virágos menetek a Majális dombon rendezett tavaszi mulatságokra, táncos, énekes szüretek, téli fosztókák — nyomuk sincs már. Az egykori közöszik a kóborló — sosem veszett, el egy se —és a gulya hazatértét együtt várták az asszonyok a hegyre kígyózva kapaszkodó utak kanyarulatainál. Az utóbbi két évtizedben mindez megváltozott- Először Is a falu ment el a helyéről. Lassan, csöndesen, családonként szivárgott a vízpart közelébe épült Újtelepre. A kiáramlást a fészekrakó fiatalok kezdték, a régi faluban lakó öregek aztán vagy gyermekeikhez költöztek, vagy meghaltak. talán össze is dűltek volna a domboldal vén házai (az északi Balaton-part népi építkezésének legszebb gyöngyszemei), ha az alkotóház írói el nem mondják városi bará,,->/\xv'*'W'vv*vv*\/v'V\*'\n^\/v'\A*n/wv\-v/\*o/v'Vv*vvonxvi'0/v'vn*'vv*vv*vvn/\x\A^ov^ wn/v- vo/^w* y --v*-'*, „Hősök, antihősök' Filmklub Salgótarjánban Aligha szorul különösebb hazánk legutóbbi történeimé- A választott filmek — egy- magyarázatra a salgótarjáni nek politikusai is fontosabb- két kivételtől eltekintve — a filmklub 1980/81-es bérleti nak tartották — ilyen-olyan filmművészet klasszikusnak sorozatának, „Hősök, antihő- megfontolásból — a meglevő számító alkotásai közé tar- sök” összefoglaló címe. Vagy példaképek porba döntését, toznak. Többségük jól is- mégis?! Nos, ha abból az évi- semmint új értékek keresését mert filmvászonról, a televízió denciából indulunk ki, hogy így azután ma, amikor külö- képernyőjéről egyaránt. Ám tudniillik a filmek kilencven nősen az ifjúság körében im- éppen időt álló voltuknál fogva már el nem tussolhatóan ki- szükséges, hogy időről időre rajzolódnak a kérdőjelek, égető szükség van az űr betöltésére. százalékának van főhőse, vagyis főszereplője, akkor vajmi kevés útbaigazítást ad a sorozat elnevezése. Nem annyira hőstípusok, sokkal inkább értékek kereséséről van tehát szó. Természetesen egy filmklub önmagában nem pótolhat társadalmi mulasztásokat. De annyit tehet — és a filmek kiválasz- eszményt teljesítenek fása ezt célozta —, hogy a nézővel szembesítse napjaink, illetve tegnapjaink néhány pozitív és negatív hőstípusát, a művészét erejével állítva nézőt választás, vagy legalábbis minősítés elé. A filmhősöknek azonban csak töredéke tekinthető valódi hősnek, és még kevesebb azoknak a „hősöknek” a száma, akik hétköznapi tetteket, lehetséges életviteleket — a néző számára is követhető példát, meg. Ugyanakkor századunk második felének egyik egyre erőteljesebben jelentkező problémája az értékek devalválódása, a példaképek hiánya. Jóllehet ezzel párhuzamosan mindinkább érezhető az igény, a felborult értékrend helyre- állítására, ezen belül .korunk hősének” hőstípusának megtalálására. Szomorú tény, hogy találkozzunk velük. Mert vajon nincsenek-e jelen a KIFULLADÁSIG Belmondó alakította hősei vagy Richardson düKözpont a vetítések, utáni véleménycserére, beszélgetésre is lehetőséget nyújt. Voltaképp ebben a lehetőségben rejlik a filmklub legfőbb célja. Az első előadást követő — mégoly szűk körű — vita igazolta a szervezők, — az intézmény és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat vezetőinek — szándékát. ( Ebben az „évadban” a klubNÓCRÁD - 1930. november 29 , szombat Sajnos, a sorozat darabjainak csak mintegy kétharmada felel meg ennek a koncepciónak. (A tíz filmből ál- £~’kra S kérdéseket lo sorozat egyik felet a film- tudományi intézet kötött sorozataiból, másik felét a MO- KÉP ugyancsak korlátozott állományából válogatták.) hős fiataljai (NÉZZ VISSZA te§ok számára készített — rö- HARAGGAL!)? Talán még vld szemelvényeket tartalma- modern Zampanok is feltűn- 20 íilmismertető kiadvány nek néha az ORSZÁGÚTON... a beszelgetesek témáihoz is közöl tájékoztató szemponto- Es, hogy közelebbi példát kát. Űj vonás, hogy a klubemlítsünk: nem állnak-e ha- foglalkozások nemcsak az adott sonló kérdések előtt a szoci- film közös továbbgondolását, alizncust építő országok mai huszonévesei, mint Hucljev — annak idején sokat vitatott — filmjében, a MI HŰSZÉVESEK-ben. Avagy nem élnek-e _____,__ k özöttünk a KÉS A VÍZBEN filmvilág legfrissebb című Polanski rendezte len- nyeiről. gyei film hősei? De még a klasszikus western, a DÉLID Ö, is jócskán felvet szádé esetenként filmtörténeti, filmesztétikái ismeretek gyarapítását is célul tűzték. Ezen túlmenően a klub tagjai rendszeresen. tájékozódhatnak a eseméA filmek után ejtsünk néhány szót a klubról, hiszen a sorozatnak helyet adó József Attila Megyei Művelődési Mindez azonban csak eszköz arra, hogy értő, pontosabban értőbb fülekre találjon a filmek üzenete. Hogy az alkotások tükrében helyükre teltessük értékeinket! Pintér Károly taiknak, milyen néprajzi,' művészeti ■ emlék megy ve* szendőbe. Nem ment: néhány lelkes értelmiségit megragadott aa öreg porták varázsa, no meg a vároldalból nyíló kilátásj megvettek bár házat, odalá* togató barátaik is föllelkesül* tek. egy évtized leforgása alatt, amolyan élő skanzen lett a régi falu, szépen karbantartott műemlék nyaralóházakkal. eredeti bútokkal köcsöggyűjteményekkel. A település szabálytalan gyűrű formáját ölti: középen erdővel borított hegy, köröskörül dombok, völgyek között házak és házsorok, oldalt egyik hegyen a várrom, a másikon a Rókarántó kápolna látható messziről. Ha aa építkezés lendülete nem csökken város lesz csakhamar.' Nyári város: a házak nagy* része nyaralóké. De van a nyaralóknak egy külön típusa is, akiknél nagyon kicsi, vagy §zegény a városi lakás, nem is fáradoznak érte, hogy másra cseréljék, hanem minden , anyagi-fizikai erejüket, leleményüket a nyaraló szépítésére fordítják, ök a városban csupán dolgoznak, de itt ..élnek”, s a legzordabb, legzimankósabb hónapokat kivéve minden hétvéget itt töltenek. Nem riasztja őket sem a távolság, sem a hideg, a kályhákban ropog a tűz, a táj kárpótolja őket az úton töltött órákért. És főként a fények: Szigliget fényeihez hasonló tán sehol s'ncs. (Nemhiába nevezte Eötvös Károly a világ legszebb helyének ezt a tájat!) Nemcsak a Balaton víztükre veri visz- sza az ég kékjét és a felhők játékát, de maga az ég is különös visszfényt kap a tó párájától, s a hegykoszorú ebben a fényben tündököl- ősz elején különösen csillogó ez a megvilágítás, a napsugár megfürdik a tóban, visszaverődik az alacsonyan járó felhőkről, és ebben a sokszorosan tükröződő arany-kék ragyogásban valószínűtlen álomként lebegnek a kúp ■ alakú hegyek. (A nartsze- gélyhez közelebb esőt Királyné szoknyájának nevezik.1 Ki is hordhatna más ilyen „szoknyát”?) Szigliget a tuszkulánumok világa, a nyugalom és szépség álomszerű tája. Minden gondot feledtető, jókedvet, önfeledt örömet adó. Sok minden hiányzik még: megfelelő éttermek, mozi, szabadtéri hangverseny,. turistaszálló, de amint a helybeliekl és nyaralók egybehangzóan mondják: addig jó, míg mindezek hiányoznak. Ha elszökik a csend, megtörik a varázs. És akkor már hiába szép a tündér... Bozóky Éva
