Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

A múzsák közelről kertje ^állítás a Magyar Nemzet' Galériában A tervezett Móricz-emlékszo ha. A Magyar Nemzeti Galéria 12 fővárosi múzeummal kö­zösen fejezeteket mutat be műtárgyvédelmi munkájából. Az utóbbi 35 esztendőben a magyar múzeumi kultú­ra kiteljesedett. A közel 500 múzeum és kiállítóhelyiség, a 8 milliót lassan meghaladó tárgyi gyűjtemény, a 16 mil­liós látogatottság üres sta­tisztikai adat csupán, ha nem ismeretes a számok mögött rejlő elméleti és gyakorlati munka, a vállalkozások mé­rete. fontossága, tudományos haszna. A múzeumok tevékenységé­nek megfelelően három na­gyobb egységre tagolódik a kiállítás, a gyűjtés, megóvás­megőrzésre és tudományos feldolgozásra. A legjellem­zőbb tárgyakkal, tárgyegyütte- Fatábla Orlay Petrich Soma: Petőfi Debrecenben. sekkel illusztrálják a múzeu­mi munka folyamatát, a mű­tárgyvédelem sokrétűségét- Az első részben a gyűjtő­munka csaknem minden vál­tozatát és irányát felvonul­tatják- A restaurálás, konzer­válás, preparálás bemutatása olyan, hogy a múzeumban előforduló csaknem minden anvagfajta képviselteti ma­gát. A múzeumi raktár nem annvira a raktári rendet, ha­nem a raktározandó tárgyak sokféleségét szemlélteti. A Műszaki Múzeum nyilvántar­és faszobor-restaurálás. Szent Anna oltár részlete Leibicről. (1521 körül). 0 tási modellje, amely első hallásra szimpla adminisztrá­ciónak tűnik, a nyilvántartá­si munka bonyolult folya­matát mutatja. A tudományos feldolgozás eredményeit a szabad polcon olvasható, forgatható év­könyvekben, folyóiratokban, katalógusokban kísérhetik fi­gyelemmel. A közművelődés változatos, mind gazdagabb módszereiből, a kiadványok, fotók, diavetítések adnak el­igazítást. A Kiállítás — a Múzsák kertje — közelről — címében a görög MUSEION szót idé­zi. E kert, eddig zárt ré­szébe a műtárgyvédelem, a múzeumi munka területére kalauzolja a látogatókat. (A kiállítás nyitva december 31- ig). Egy könyvtáros portréja Felelősséggel, szeretettel Kisterenyén a Népkert ha­talmas fái alatt vezet az út a vadonatúj nagyközségi-já­rási könyvtárba. A hatalmas üvegablakok mögött várja lá­togatóit a hangulatos, látvá­nyos gyermekvilágrészleg, az elmélyült tanulmányozásra is alkalmas olvasóterem, a fel­nőttkölcsönző- Van bőven tennivalója a hét munkatárs­nak. A megszokott szolgálta­tásokon túl zajlanak az őszi megyei könyvhetek esemé­nyei. most igazán szükség van a lelkesen és felelősség­gel végzett előkészítő és szer­vező munkára. Mindennek irányítását a könyvtáros szak­mában jól ismert, szerénysé­géről és szorgalmáról híres fiatalasszony Kecskés András- né végzi Meggyőződése, s vallom, hogy ebben a tevékenységben sohasem lehet szünet, lazítás, itt nem lehet az eredmények­kel megelégedni. elvégzett­nek tekinteni a munkát. Mé­gis. egy-egy rendezvénysoro­zat megfelelő színvonalú elő­készítése lebonyolítása na­gyobb figyelmet, energiát igé" nyel. Tizenhat éve kerültem a „könyvek birodalmába” Maconkán kezdtem egy kis letéti könyvtárban, tisztelet- díjas könyvtárosként, dolgo'* zók gimnáziumában érettsé­giztem. dolgoztam a nagvbá- tonvi Bánvász Művelődési Ház felnőttkönyvtárában. s tizenkét éve vagvok a salgó­tarjáni járási könyvtár dol­gozója. Akkoriban hárman igyekeztünk eleget tenni a feladatoknak. Bár a könyvtá­ri munkát már ismertem, szerettem, mégis nagyon so­kat köszönhetek az akkori kollektívának. Zachár László könyvtárvezetőnek. aki berileg is sokat segített ab­ban, hogy itt megkapasz­kodjam. 1971-től a könyvtár összeolvadt a nagyközségi könyvtárral, tevékenysé­günk összefolyt, de részfela­datókban vannak különbsé­gek. — Megváltoztak, megnö­vekedtek a követelmények- Ahhoz, hogy napjainkban is sikeresen helytáll, milyen ál­lomásai voltak életének. — Rövid időre ugyan meg­szakadt munkakapcsolatunk a könyvtárral, hiszen kislá­nyom született, s vele ott­hon maradtam, azt követően azonban a debreceni tanító- zetekkel, képző intézet népművelő— és az egyes könyvtár szakára jelentkez­tem. Harmadszori nekiru­gaszkodásra sikerült beke­rülnöm. a szolnoki kihelye­zett tagozaton végeztem 1979-ben Életem talán leg­nehezebb három éve volt. Hármas feszültségben éltem, megpróbáltam mindhárom helven: a munkában, a tanu­lásban és családomban is helytállni. Nem lehet kife­jezni igazán azt a ióleső ér­zést. amikor kezembe vehet­tem a diplomát a jól végzett munka örömével. — Ez idő alatt rendeződött végre a könyvtár sorsa is. — Igen. amióta itt vagvok kétszer változhattunk helyet. Most már végre elmondhat­juk. ideális körülmények kö­zött. közvetlen nagyközségi hatáskörben, a járási műve­lődési osztály szakmai fel­ügyeletével a maximális tá­mogatást megkapva dolgoz­hatunk. Ez év júniusától va­get is- Hiszen amellett, hogy elmondhatom: 720 körül van az olvasólétszámunk, a mint­egy 350 négyzetméternyi rendelkezésre álló helyen ki­bővült a szolgáltatási kö­rünk: a kölcsönzés mellett lehetőség nyílt a helyben ol­vasásra. a könyvtárközi köl­csönzésre. gyermekfoglalko­zások lebonyolítására s még számos egyéb rendezvényre. Az az érzésem, hogy az itt élők még mindig nem vettek tudomást a könyvtár igazi lehetőségeiről. Nagyszerű eredmények születtek azon­ban az itt működő taninté- nevelőotthonnal üzemi szocialis­ta brigádokkal kialakított kapcsolatokból. Egyre szá­mottevőbb a fiókkönyvtá­rakban kialakult forgal­munk S természetesen a járás többi településein mű­ködő könyvtárunk tevékeny­sége is fejlődést mutat. — Ügy gondolom, az ered ményes munkavégzésének ékes bizonyítéka és fémjel­zője az idei kitüntetése. — Ez év nyarán kiváló dolgozó lettem, korábban pe­dig már megkaptam a me­gyei tanács elnöki dícséretét is Kecskés Andrásné, a kiste­renyei könyvtár megbízott vezetője a tőle megszokott szerénységgel. fegyelmezett­séggel beszél munkájáról, amihez élete egész eddigi te­vékenysége kötődik- Kitar­tóan. látványosságok nélkül végigiárta a könyvtárosi munka fokozatait. szakmai­lag. emberileg összegyűjtve gvok megbízott vezetője az mindazokat a szükséges tu- intézménvnek. amely hallat- laidonságokat. amelyek biz- lan felelősséget jelent szá- tosítékot nyújtanak a jövő em- momra, s megannyi nehézsé- munkasikereihez. M/ történt o vizsgálót óto? Munkásművelődés a bányagépgyárban AZ OBV salgótarjáni bá­nyagépgyárának igazgatója közelmúltban tájékoztatta a megyei népi ellenőrzési bi­zottságot a munkásművelődés helyzetét értékelő — 1979. év márciusában tartott — vizsgálat nyomán tett intéz­tettek intézkedéseket a szer­vezettebb és hatékonyabb köz- művelődési tevékenység, ille­tőleg a munkások művelődé­si lehetőségeinek kiterjesztése érdekében. Fontos feladatként kezelik a dolgozók általános, szak­kedéseiről és azok eredmé- mai, politikai továbbképzését, nyéről. A tájékoztató és az Ennek megfelelően céltudato- azt kiegészítő ellenőrzés ta- san munkálkodnak azon, hogy pasztalatai bizonyítják, hogy az alapvizsgálat óta eltelt időszakban további fejlődés következett be a gyári köz­művelődési munkában. A gyár társadalmi és gazdasági vezetői elfogadták a NEB ja­vaslatait, s ezek szellemében .... p áti lüihlss szőke nő ott mosolyog, csodálkozik a képernyőn. „És hol a kamera?” „Egészen kicsike, alig lehet látni... ott van a kép­ernyő mellett... de van egy kamera a karórámon is... ugye szép?” „Igen. Csakhogy ez engem nem érdekel... Ne találkoz­zunk többé...” A fiatalember földhöz vágja a televíziót és a karóráját. „Rendben”. A következő képeken, a már ismert jelenetek: Jones az irodájában, ahogy fütyörészik, ahogy Charlie-val, Dan- nel, Foxmannal beszélget. Jones az ágyban Liliannal. Ez a jelenet egy kicsit más mint az előző, reális képsorok: az ágyban ugyan Lilian szeretkezik Jonesszal, de néha egy képernyőn feltűnik a kamaszkori szőke nő is, immár nem utcai ruhában, hanem kibomlott mellekkel, kinyújtott com­bokkal, felgerjedt állapotában. Az ismeretlen férfi, akinek háta, tarkója folyamatosan fénnyel megvilágított, egy kis asztalnál gombokat nyomogat. Váratlanul a komputer távolabbi részén, a „S2fv” közelében egyszerre kezd feltűnő, lüktető fénnyel világítani a piros és a zöld jelzőlámpa. A vetítővásznon látható kép összetörik, helyette a Fekete Gént tartalmazó páncélszekrény látható ki­nyitott állapotában, üresen. Majd Mária, amint magához ölelve a táskáját, körbeforog és azt sóhajtja: „Ó, kisfiam, édes kisfiam...” Az ismeretlen férfi a szív közelében megnyom egy gom­bot, egy másik vetítővásznon delfineket láthatunk, közöttük úszkál Foxman is. Az ismeretlen férfi egy mikrofonba a következő szöveget mondja: „A Génbankot kirabolták. A Fekete Gén eltűnt. A Fekete Gén eltűnt. Riadóztassak? Halló! Halló! Riadóztassak?” Foxman kiúszik a medence szélére, egy mikrofont akaszt le a medence oldaláról, abba beszél: „Egyelőre nem szükséges. Figyelje Jones agyképét”. — „De a képeket a komputer adagolja! Nem ad más képet, csak az üres páncélszekrényt.” „Akkor maradjon nyugton. Várjón. A madárkák úgysem tűnhetnek el.” Az ismeretlen férfi idegesen masíroz a komputer bel­sejében. A fény folyamatosan követi, a hátára tapad.- FANTASZTIKUS REGENY 48. T — Már el is múlt. Siessünk, édes Józsefem... r — Siessünk. Amit tud, még gyorsan bedobál a bőröndjébe. Ami ma­rad, az egy romhalom, egy elhagyott csatatér. József körül­néz, sóhajt, majd Máriának férfiasán csak ennyit mond: — Mehetünk. A már látott és ismert komputer belseje. Ugyanaz az ibolyaszínű, steril fény, ugyanaz a berregésre emlékeztető fo­lyamatos hang. Az ismeretlen férfi egy vetítővászon előtt ül a képen Jones agyának képei láthatók: felvillan a vásznon Charlie, Lilian, Dan, Foxman, a delfinek, az egyik képen egy kisfiú telefonál, vagy próbál telefonálni. A kisfiú dühösen le­csapja a kagylót, szétszedi a berendezést, a fülhallgató­részbe egy női arcot ábrázoló fényeképet szerel be, majd újra tárcsáz, azt mondja: „Mama! Nagyon félek, sokára jössz haza? Siess! Várlak!” De a készülék most sem válaszol, a kisfiú sírva fakad. Egy másik képen diákos fiatalember, zavartan sétál a Feltalálók Kertjében, kezében hordozható televízió, azt kap­csolgatja, láthatóan vár valakit. Majd egy sugárzóan szép szőke nő jelenik meg, a fiatalember rámosolyog. „Nézd, mit csináltam... Itt vagy a készülékben... látod? Valóban, a szép NÓGRÁD - 1980. november 12.. szerda Mária és József a repülőtéri forgatagban. Egymásba karolnak, a bőröndjeiket már leadták, egy önjáró hordár­targonca már viszi is a repülőgép felé. — Sikerült. Azt hiszem, sikerült — mondja idegesen Mária. — Benned van már a kapszula? — Még nem. Majd a repülőgépen. Most olyan ideges vagyok. Félek, hogy Foxman mégis csak bemegy a Génbank­ba, és észreveszi a lopást. — Ez nem lopás! (Folytatjuk.) minél többen tanuljanak az általános iskolai végzettség­gel még nem rendelkezők kö­zül. Ehhez biztosítják a szük­séges feltételeket. Az 1979— 80-as tanévben kilenc dolgo­zó fejezte be az általános is­kola valamely osztályát, kö­zülük hárman két osztály anyagából tettek vizsgát egyetlen tanév alatt. A kö­zépiskola valamely osztályát 12 fizikai dolgozó végezte el. Különböző politikai oktatás­ban 290, szakmai tanfolyamo­kon 110 dolgozó vett részt a múlt évben. Ezek az adatok — figyelembe véve a gyár 600 fő körüli összlétszámát — az oktatási munka intenzív fejlődését bizonyítják. A NEB javaslatának meg­felelően tervszerűen műkö­dik az újjászervezett gyári művelődési bizottság. Ajánlá­saival nagy segítséget nyújt a szocialista brigádok kultu­rális vállalásaihoz, melyben főként a közös színház-, tár­lat-, és múzeumlátogatás sze­repel. A szocialista brigádok többsége politikai kiskönyv­tárral is rendelkezik és részt vesz a Kossuth Könyvkiadó által indított „Tudjunk töb­bét” politikai olvasómozga­lomban. Mivel a gyárnak sa­ját művelődési intézménye nincs, a NEB javasolta, hogy kössenek együttműködési megállapodást a közelében működő ifjúsági és művelő­dési házzal. A múlt év júli­usában létrejött megegyezés hatékony segítséget nyújt a gyári dolgozók általános mű­veltségének, kulturális szín­vonalának fejlesztéséhez. A kulturális intézmény rhűsor- polit.ikája kialakításánál fi­gyelembe veszi a gyár igé­nyeit, segíti a művelődési bi­zottság tevékenységét, ter­meit, eszközeit térítésmente­sen bocsátja a gyár rendel­kezésére. Ellenszolgáltatás­ként évente meghatározott összegű hozzájárulást fizet­nek és a gyár szocialista bri­gádjai esetenként társadalmi munkával segítik az 1MH mű­ködését. A GYÄR társadalmi szervei a lehetőségeket helye­sen felmérve elsősorban kü­lönböző vetélkedők szervezé­sével mozgósították a dolgo­zókat aktív közművelődési munkára. A vetélkedők — melyeken a dolgozók jelentős hányada részt vett — jó le­hetőséget adtak az irodalom­ban, művészetekben, más kulturális kérdésekben va­ló elmélyedésre. A komoly munkát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vá­rosi és megyei döntőkön a gyár csapata első helyezést ért el. Múlt év szeptemberé­ben amatőr művész és hobbi­kiállítást rendeztek és cselek­vőén részt vettek a harmad­ízben megrendezésre került munkás kulturális hetek ren­dezvényein. (A szerk. meg­jegyzése: munkatársunk vi­szont lehangoltan tapasztalta, hogy a gyári szervező a Jó­zsef Attila-emlékműsor elma­radását kérte, hivatkozva a minimális érdeklődésre.) Nem hanyagolják el a tömegsport népszerűsítését, a különböző megmozdulásokon a gyár dol­gozóinak csaknem a fele köz­reműködött. A sokrétű tevé­kenység azért is figyelemre méltó, mert a gyár jóléti ke­retéből 1979-ben, s ez évben is mindössze 68 700 forintot terveztek kulturális és tö­megsportcélokra. Bár 1978- hoz mérten — amikor kultu­rális célokra alig több mint 12 ezer forintot fordítottak — lényegesen kedvezőbb a kul­turális feladatok anyagi tá­mogatása. A NEB úgy ítélte meg, hogy további erőfeszíté­seket indokolt tenniük a jó­léti alap arányosabb felhasz­nálására. A KÖZELJÖVŐBEN vár­hatóan teljesül a gyár dolgo­zóinak régi és jogos óhaja. Év végéig átadják a szakszer­vezeti letéti könyvtárt, s ezzel lehetőség nyílik a gyár terü­letén szépirodalmi könyvek kölcsönzésére. A mintegy ezerkötetesre tervezett könyv­tár folyamatos könyvellátá­sáról az SZMT központi könyvtára gondoskodik. Tari János, a megyei NEB főrevizora

Next

/
Oldalképek
Tartalom