Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Főszerepben: Scigóforián Ismételt interiú Schuller Imre filmrendezővel „Foglalkozom a magyar táj esz­tétikai védelméről szóló film gondolatával, és az is megeshet, hogy Nógrád megyébe ha­marosan visszatérek, mert terveim között szerepel egy film, amelyben két merőben más adottságú, fejlődő város — Kecskemét és Salgótarján — párhuzamba állításával szerenék rámutatni a közös és eltérő jegyekre . . .” (NOGRAD, 1978, október 4-i szám) Nem akarok hinni a sze­memnek! A nyugati város­rész közelmúltban szanált kolónia helyén két hatalmas toronyház magasodik ki a fák lombjai mögül. A hatás töké­letes. Cak a kamera előtt fel­állított üveglapra — mértani pontossággal — felragasztott rajzok árulkodnak, mitől e látomás-.. Éppen két esztendeje, hogy — „Főszerepben egy szobor” címmel — villáminterjút kö­zöltünk a NÓGRÁD-ban Schuller Imre, Balázs Béla-dí- jas filmrendezővel. Akkor Varga Imrének, Salgótarján főterén álló Radnóti szobra ihlette meg a filmművészt. A rövidfilmet azóta — „Holdfo­gyatkozás” címmel — már bemutatták a mozik — szép sikerrel. A napokban újra kigyulladtak a reflektorok a Tanácsköztársaság téren, és örömmel értesültünk róla, hogy a MAFILM népszerű, tudományos és oktatófilm­stúdiójának tizenöt fős forga­tócsoportját ismét Schuller Imre irányítja. — Eszerint a két évvel eze­lőtti terv realizálódik? — Igen bár némileg mó­dosítottam az eredeti kon­cepción- Egyelőre csak Sal­gótarjánról készítek filmet. — Két év alatt ez lesz má­sodik filmje. amit Nógrád megye székhelyén forgat. Hetvennyolc óta Salgótarján­ban sok minden változott: felépült az új múzeum, bő­vült a Kemerovo-, a Beszter- ce-lakótelep stb... — Sejtem, mire gondol. Nos, kapcsolatom a várossal azóta sem szakadt meg- Oly­annyira nem, hogy a két év alatt ez lesz az ötödik fil­mem, amit itt forgatok. Idő­közben ugyanis három okta­tófilmet készítettem Salgótar­jánban. pontosabban az öb­lösüveggyárban. Igaz, ezek az ipari kultúrával általános­ságban foglalkoztak. Ettől függetlenül évek óta közelről figyelem a megyeszékhely fejlődését, városiasodását. — Mi az ami egy budapes­ti művészt leginkább megra­gad Salgótarjánban? — Engem elsősorban sajá­tos helyzete, földrajzi fekvé­se, terjeszkedésének lehetősé­gei ragadtak meg. Üj terüle­ten — új város épül. Erre a folyamatra nem lehet nem odafigyelni. — Sokoldalú munkássága során legnagyobb sikereit ter­mészetfilmjeivel — „Erdők és emberek”, „Afrikában jár­tunk”, „Az erdők királya” — aratta. Nyilatkozataiban is többször említett természet­hez való kötődését. Most mé­gis egy városról készít fil­met... — Tetszik — nem tetszik, a művi környezet is része a természetnek. Éppen azt pró­bálom vizsgálni filmemben, hogyan illeszkedik a művi környezet a természeti tájba- Sikerül-e a város tervezőinek Kollégák Einstein egyszer találkozott — Hogy van, hogy van, Jcol- a fürdőben egy másik, de hoz- ^0a úr? sá képest jelentéktelen fi- , Ejmtein végigmérte a tola- ., , . . ' kodót es azután így válaszolt: zikussal, akit nem is ismert. . . . , ............. — Kollegának szólít? Ezzel A z bizalmasan így üdvözölte ozt kaTja mondani, hogy ma­öt: ga is reumás? megtalálniuk a művi környe­zet és a természet jó arányát, avagy annak rovására törté- nik-e a városfejlesztés? — Milyenek az eddigi ta­pasztalatai ? — Eleddig — többé-kevés- bé — sikerült megtalálni a helyes arányokat. A neheze azonban ezután kezdődik hi­szen Salgótarjánban nehéz az építkezés a keskeny völgy miatt. Ahogy terjeszkedik a város, úgy szűkül a természet. Ezek az adottságok általános urbanisztikai problémákat vetettek fel bennem. Ezekről fog szólni a film. — Az előkészületeket nem számítva, közel egy hónapot vett igénybe a forgatás, mely immár befejezéséhez közele­dik. Melyek voltak a főbb helyszínek, és a város lakói, vezetői, hogyan fogadták a „filmeseket”? — Előbb talán az utóbbi kérdésre válaszolnék. Már csak azért is, mert ezúton szeretnék köszönetét mondani a NÓGRÁD szerkesztőségé­nek, és mindazoknak, akik a lapban meghirdetett „Fotóse­gély” akció keretében eljut­tatták hozzánk a városról ké­szült achív felvételeiket. Egyébként a város vezetői is segítségünkre voltak. Kü­lönösen sokat segítettek a vá­ros építész tervezői — többek) között — Finta József és Ma­gyar Géza, akik terveiket rendelkezésünkre bocsátot­ták, s így bepillantást enged­tek a jövő Salgótarján lehetsé­ges városképébe. A forgatás főbb helyszínei a város úgynevezett alköz­pontjai— a Gorkij-, Kemero­vo-, Beszterce-lakótelep, stb. — voltak. A film- és rajz- trükkök révén a nézők is megismerhetik ezeknek a vá­rosrészeknek a távlati terve­it- A trükköket egyébként Bedzsula János és Bodrosi János készítette. Erről jut eszembe! Akarja látni, hogyan fest a nyugati városrész a Tanácsköztársa­ság térről? Nézzen bele a ka­merába 1 — pintér —­Új Sosztakovics-opera Andrej Petrov, ismert szov­jet komponista a Leningrádi Akadémiai Színház rendezője egy korábban ismeretlen Sosztakovics-opera bemutatá­sára készül. A szerző e komi-, kus operáját Puskin Mese a paoról és szolgájáról című művének motívumai alapján írta. A fiatal zeneszerzőnek ezt az alkotását sohasem mutat­ták be, a kottákra a Lenfilm Stúdió archívumában buk­kantak rá. Kiderült, hogy a 30-as évek közepén Sosztako- vics a Puskin meséjéből ké­szülő rajzfilm számára írta a muzsikát A szerzők komikus filmoperának szánták az al­kotást. Elkészültek a rajzok, a bemutatóra azonban nem került sor. A második világ­háború idején bombatalálat érte a raktárát, s a rajzfilm­ből mindössze 50 méter hosz- szú szalag maradt. Moszkvai és leningrádi múzeumokban a Sosztakovics család emlék­iratai között sikerült megta­lálni az opera zenekari kot­táit. A muzsika népi, vásári hangulatot áraszt. A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyvéről Ismét napvilágot látott a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága kiadá­sában, félezer példányban. A szerkesztés munkáját Domon­kos Alajos végezte. A vaskos kötet tizenegy ta­nulmányt ad közre, továbbá hat, a muzeológia tárgyörébe tartozó publikációt. Végül, de nem utolsósorban közli a be­számolót a Nógrád megyei múzeumok múlt évi tevé­kenységéről. Horváth István Politikai né­zetek és viták a reformkori Nógrád megyében az 1830-as évek elején című tanulmá­nyával indul a publikációk so­ra. Amint azt a szerző a jegyzetekben közli, e dolgozat egy nagyobb, a reformkori Nógrád megye politikai vi­szonyainak fejlődéstörténetét átfogó tanulmány része. E kor­szak 1828. és 1832. között Nóg­rád megyében is a politikai viharok, új nézetek terjedését jelentette. A közölt dolgozat legérdekesebb részei közé tar­tozik a megye állásfoglalását vázoló szakasz az 1825-ös or­szággyűlésen. valamint a me­gyei köznemesi politika forrá­sait kutató fejezet. Praz- novszky Mihály, Kubinyi Fe­renc közéleti tevékenységéről közöl tanulmányt abból az al­kalomból, hogy a szécsényi múzeum 1979. április 21-én vette fel Kubinyi Ferenc ne­vét. Egyébként a névadó éle­tének, tevékenységének mind teljesebb feltárása érdekében ezen kívül még két tanul­mányt is közöl ez a kötet. So- ós Virág Kubinyi Ferencet, a régészt mutatja be Nagy István Zoltán pedig a termé­szettudósról értekezik. A há­rom tanulmány hitelesen ál­lítja elénk a reformkor nagy nógrádi alakját. A laikus ol­vasó számára is izgalmas Ko­vács Anna: Nagy Iván könyv­tára, mint egy nemzedék mű­veltségének tüköré című ta­nulmánya. Nagy Iván (1824— 1898) mintegy tízezer kötetes könyvtári hagyatékából nem egészen 10 százalék maradt meg (887 kötet) a balassagyar­mati Palóc Múzeum birtoká­ban. A gyűjtemény nyolcvan­százaléka a világháborús ese­mények következtében pusz­tult el. A szerző, miután szó­lott a megmaradt anyag rend­szeres könyvtári feldolgozásá­tól, a feladatokról stb., meg­jegyzi, hogy Nagy Iván könyv­tárát, mint egy meghatározott csoport műveltségének meg­nyilatkozását vette szem­ügyre. Szvircsek Ferenc a ba­lassagyarmati „szűr posztó- csinálás intézeté”-ről ír. Ta­nulmánya érdekes ipartörténeti adalékokat tár fel, amikor fel­dolgozza a rabdolgoztató inté­zet létrejöttének körülménye­it, illetve gazdasági tevékeny­ségét és utóéletét. Balázs Lász­ló a Rimamurány—Salgótar­jáni Vasmű Részvénytársaság IpÉtilHikiés HFEKETE GÉK TURK tiMt itt till ii ■ iiii 111111 ■ 11M i iiiii ii i iiiiiiii 11 nil 11 iiiiiiiiii ill Ilii ill ii i ini 11 uni iiíiiiii i iiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiii ni 11111 > ti i! 1111 ti • i iii 1111 ii 111111 ■ 111111111! 1111111 mi i un iiiuiiii ti 11111 ii ii 111 it 1111 •' 11111 in ■ 11 ii ii 11111111111 ii in i i i mi 11 Nim — És ha fondítva sikerül? Ha olyan buta lesz, mint én és olyan csúnya, mint te, és ráadásul még lány is? — Brrr ... Borzasztó még elképzelni is. Űj helyszín: egy komputer, annak belseje. Egy ide­gen, sötétruhás férfi kongó léptékkel halad a komputer kö­vezetén. Közben, jobbra-balra, és fent is, de még a kőpad­lón is, mindenütt műszerek, kijelzők, furcsa villogások, ál­landóan berregő, elektromosságra utaló, feszültségeket vib- ráltató hangok hallatszanak. Monoton zúgás, ibolyaszínű fény. A férfi lépteit a komputer állandóan követi: fény ve­tül a hátára, a tarkójára. A sétáló férfi odalép a kompu­ter „szívéhez”, két vörös és egy zöld lámpa látszik: a vö­rös lámpák alatt rövidítések. MGB és BGM. A zöld lámpa alatt nincsen semmi. A férfi megnyugodva lép tovább, egy ujjal megsimo­gatja a zöld lámpácskát, az ujja közt fölszakadó fény alul­ról az arcra vetül, s jó láthatjuk: ez a férfi ismeretlen. Egy vágás nyoma van a homlokán, lüktet szinte a heg. Lilian forgolódik Jones ágyában. Megsimogatja az alvó férfi arcát, megcsókolja a haját, a homlokát, a mellét. Jo­nes morogva fölébred. — Mi baj? — Mennem kell.:. — suttogja Lilian. — Meg kell néz­nem, hogy mi van Bertram agyában. — Ha baj van... érted... ha baj van, rögtön érte­síts! — Személyesen? — Lilian kicsit kacéran mondja ezt, Jones elérti. — Igen, ha lehet... — Megcsókolják egymást, kicsit újra egymásba gabalyodnak. — Ne, édesem ... ne ... mennem kell. — Jó. Igazad van. Siess vissza. — Sietek, szerelmem. Dán és Erzsébet nyitott szemmel fekszenek az ágyban, egymást átkarolva. — Nem értem az öreget. — Mit nem értesz? — kérdezi Erzsébet. — Ilyen döntő órákban nem szökött csak úgy eltűnni.-FANTASZTIKUS REG. 40. — Nem. Nálad is van nő ... s talán ez sem olyan nagy baj — Nem hát, Erzsébetem ... Gyere, pihenjünk mi is. Ha Jones akar valamit, hát majd fölhív. — És ha Mária, meg ez a fickó itt akar aludni? — Nem jönnek azok már ide vissza ... erre mérget ve­hetsz. Erzsébet megadóan kitárja a karját, Dán odabújik hoz­zá. — És a gyerekünk ... vele mi lesz? — Az én Erzsébetem olyan fiút szül majd nekem, mint a pinty. — A pintyek nem szülnek, csak tojnak ... — Hát jó... szóval, olyan okos fiú lesz, mint én, és olyan szép, mint az én Erzsébetem ,.. salgótarjáni ipartanonc-isko- lájának történetéhez ad köz­re újabb adatokat. Korábbi — a múzeumi évkönyv 1978-as, 1979-es számaiban megjelent dolgozataival együtt eredmé­nyesen érzékelteti egy jelleg­zetes kapitalista nagyvállalat iskolapolitikáját Mint ismere­tes, a szóban forgó nagyválla­lat elődje 1870-ben alapította Nógrád megye első társulati fennntartású népiskoláját. S ez a vállalat az 1889—90-es tanévtől tanonciskolát létesí­tett népiskolájában is. Von- sik Ilona újabb adatokat tesz közzé Nógrád megye forradal­mi ifjúsági mozgalmának tör­ténetéhez. Témaválasztását különösen indokolja az, hogy az ifjúsági mozgalommal fog­lalkozó tanulmányok és fel­dolgozások száma meglehető­sen kevés. Krunák Emese az autonóm rajzról közöl érteke­zést. Dolgozatában az „egye­di rajz” megfogalmazás he­lyett használja az „autonóm” (önálló) rajz kifejezést. Töb­bi között, szól a rajz helyé­ről a képzőművészeti műfa­jok sorában, vázolja a rajz kifejezési lehetőségeinek tör­téneti fejlődését s beszél a formanyelvi meghatározók­ról. Zólyomi József az embe­ri élet fordulóihoz és a nap­tári ünnepekhez fűződő szo­kásokat dolgozza fel a Mai- láth-uradalom cselédeinél a két világháború között. Mint írja, e tanulmány is része annak a feldolgozó munkának, amely* szóban forgó uradalom cselé* deinek élet- és munkakörül­ményét, kultúráját kívánja számba venni a két világhábo­rú között. Belitzky János Lo- sonczi Anna somoskői, szécsé­nyi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírását adja közre. Ennek kapcsán, többi, között, szól a földesúri majorgazdál­kodás emlékeiről, a jobbágy- terhek alakulásáról. 1550. tá­jától 1596-ig, az úrbéresek anyagi romlásáról és annak indítékairól. Az évkönyv másik nagy fe­jezete, mint említettük, mii- zeológiai tanulmányokat kö­zöl. Horváth István a bá­nyászattörténeti kutatás Nóg­rád megyei programjáról ír. Schneider Miklós bányászat­történeti információkat ad köz­re a volt besztercebányai bá­nyakapitányság iratanyagá­ból. Szvircsek Ferenc az etest bányavidékről. Molnár Pál Ftes község társadalmi, poli­tikai, szociális helyzetéről be­szél a századforduló időszaká­ban. Vonsik Ilona a munkás­mozgalomtörténet-kutatás- ról, Balázs László az Etes körj nyéki bányamunkásság műve­lődési lehetőségeiről tájékoz- tat. Az évkönyv méltóan repre-1 zentálja azt a sokirányú tu^ dományos kutatói tevékeny­séget, amely a megyei múze­umi szervezetben folyik. T. E. NÖGRÁD - 1980. november 1., szombat (Folytatjuk) Oscor-díjas film Norma Rae Martin Ritt — aki színész­ként kezdte filmes pályafutá­sát ’— jól ismert közönségünk előtt, ö készítette a nagy si­kerű A hallgatag ember, a Conrack, A jónevű senki, ná­lunk is bemutatott filmeket. Most jegújabb műve a can- nes-i filmfesztiválon is sikert aratott Norma Rae című al­kotása kerül a mozikba Sally Field címszereplésében- A színésznő Cannesban tavaly a legjobb női alakítás díját nyerte el, a film az Egyesült Államokban két Oscar-díjat kapott. Az emberi küzdelem­ről, a küzdés értelméről szó­ló filmet a balassagyarmati Madách Filmszínházban elő­ször tegnap játszották, a pásztóiban november 1—2-án,1 a salgótarjáni November 7J Filmszínházban november 3— 4-én mutatják be. November 1. Szombat 20.05: Shakespeare: Rómeó és Júlia. Angol tv-film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom