Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
Körülzárták Áhwazt és Áhadant izzó hangulat az Omonlán Mohammad Ali Radzsai irá- fei miniszterelnök kedden bejelentette, hogy az iráni kormány az „iszlám diákoktól” átveszi az amerikai túszok felügyeletét. Az ameri- ka i < nagykövetség me gostrom- lásának egyéves évfordulója alkalmából Teheránban, a volt amerikai nagykövetség területén tartott nagyszabású ünnepségen Radzsai hangsúlyozta, hogy a lépésre az iráni parlament és Khomeini ajatollah döntése nyomán kerül sor. Radzsai nem beszélt arról, hogy a kormány milyen formában veszi át a túszok őrzését. Bár a korábbi hírek árból szóltak, hogy az amerikai nagykövetség volt alkalmazottait különböző helyeken tartják őrizetben, egyes jelentések szerint elképzelhető, hogy 49 túszt már, a volt nagykövetségi épületbe szállítottak át. A nagykövetséget megszálló „iszlám diákok” bejelentették, hogy Khomeini keddi döntése alapján az irániak által „hírszerzőközpontnak” nevezett nagy- követség a jövőben többé nem adhat helyet diplomáciai testületnek. A diákok szerint a volt nagykövetség épületeinek új felhasználási módjáról az iráni parlament dönt majd. * Adnan Khairallah Talfah, az iraki hadsereg főparancsnokhelyettese, iraki hadügyminiszter kedden kijelentette, hogy az iraki csapatok „teljesen körülzárták” Ah- wazt és Abadant, „elfoglalták” a két várost összekötő országutat. Irán korábban arról adott hírt hogy csapatai Abadannál „visszaszorították” az irakiakat. Az iraki hadügyminiszter azt mondotta, hogy. Abadan „szinte teljesen megsemmisült” és a „város újjáépítése évekig eltarthat”. Az iraki központi bank kedden cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint Irak eladja aranytartalékait, hogy fedezhesse a háborúval járó kiadásokat. Szaddam Husszein iraki elnök a nemzetgyűlésben mondott keddi beszédében ismét felajánlotta, hogy kész kivonni csapatait az elfoglalt iráni területekről. Feltételként ismét „az iraki jogok teljes elismerését” jelölte meg, ám — mutatnak rá megfigyelők — ezúttal nem emelte ki a Shatt el-Arab feletti korlátlan szuverenitás gyakorlására vonatkozó ismételten visszatérő követelést, és nem részletezte, milyen jogokra célóz. Az iraki elnöknek — az Ina iraki hírügynökség által történelmi jelentőségűnek minősített beszédéből — nem hiányoztak a fenyegetések sem. Hangoztatta, hogy országa — mivel fegyverekben egyáltalán nem szenved hiányt — nem riad vissza a hosszan tartó háborútól sem, addig harcol, amíg csak „az ellenség meg nem törik”. (MTI) Ma többet tudunk: Carter vagy Reagan Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: A republikánusok jobb esélyei és a demokraták nagyobb elszántsága jegyében kezdődtek meg kedden reggel az elnökválasztások az Egyesült Államokban. Jimmy Carter elnök Georgiában, Ronald Reagan Kaliforniában adta le szavazatát, majd mindketten visszatérnek a fővárosba a szerda éjszakai diadalünnep színhelyére, amely azonban valamelyikük számára a végső búcsút jelenti a nagypolitikától. Carter veresége esetén várhatóan viszszatésr családi birtokába, a most hetvenéves Rónai Reagannak aligha van módja még egy próbálkozásra. Carter hétfőn csaknem tízezer kilométert repült, s ismét tucatnyi választási gyűlésen próbálta mozgósítani a pártot. Egy michigani kam- pányibeszédben felindultan közölte: „nem ébredhetünk szerdán arra, hogy jobboldali republikánus kormányzat foglalta el a Fehér Házat”. Kijelentését Washingtonban nem vették komolyan, lévén köztudott, hogy az amerikai politika jobbrafordulása éppen a demokrata kormányzat utóbbi négyévi tevékenységének „köszönhető”. Hogy a választási kampányban sike- rült-e meggyőznie az amerikaiakat arról, hogy képes alternatívát nyújtani Reagan harcias külpolitikai és ultrakonzervatív belpolitikai nézeteivel szemben, az csak szerdán hajnalban, a szavazatok összeszámlálása után derül ki. Bizonyos, hogy a kaliforniai politikus az utóbbi időben mérsékeltebb nézeteket hangoztatott, mint korábban. Az elnökválasztó elektorok mellett kedden 34 szenátort és 435 képviselőházi tagot, 13 kormányzót is választottak. John Anderson, a független elnökjelölt is szülőföldjén, Illinois államban adta le szavazatát kedden, s végig kitartott amellett, hogy „győzelemre játszik”. Sikertelen kísérlet Ismét sikertelenül végződött az amerikai országos űrhajózási hivatal (NASA) kísérlete, amelynek során a Shuttle űrrepülőgép Föld körüli pályára állító hajtóművét próbálták ki. (Az űrrepülőgép az űrhajó és a repülőgép közötti átmenetnek tekinthető, amely többszöri űrutazásra és biztonságos visszatérésre alkalmas.) A Bay-St Lous-i (Mississippi állam) kutatóközpont szakemberei műszaki hibák miatt kénytelenek voltak megszakítani a hajtómű földi körülmények közötti kipróbálását. A Shuttle pályára juttatásához szükséges 9 perc 41 másodperc helyett ugyanis a hajtómű mindössze 22 másodpercig működött, majd az egyik egység túlmelegedése miatt a rendszer vészhelyzetbe kapcsolt és automatikusan leállt. A NASA tájékoztatása szerint eddig nem sikerült a hiba okára bukkanni. A Shuttle-program megvalósítását —, amelyhez a Pentagon messzemenő terveket fűz — kezdettől fogva komoly műszaki nehézségek akadályozták. Az űrrepülőgép startját eredetileg 1978-ra tervezték, ezt azonban tervezési hibák miatt eddig többször el kellett halasztani. (MTI) Koalíció — kis kérdőjelekkel A nyugatnémet fővárosban a parlamenti pártok koalíciós tárgyalássorozata után összeült az új nemzetgyűlés, a Bundestag. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya pontos „forgatókönyvet” tartalmaz a négyesztendőnként tartott választást követő teendőkre. Eszerint október 26-án tartotta meg hagyományos záróülését a régi Bundestag, amelyben á jelenlegi kormánykoalíciónak még mindössze tízfőmyi többsége volt. November 4-én ült össze az immár új összetételű parlament, ahol a képviselők száma eggyel több a korábbinál (496 helyett 497), a kormánykoalíció többsége pedig harmincöttel több a réginél: tíz helyett negyvenöt Ez már nem egyszerűen működőképes többség, hanem olyan közeg, amelyben a kormányzat különösebb gond nélkül fogadtathatja el bel- — és ami a világ számára a mostani helyzetben nagyon fontos — külpolitikai döntéseit. Ilyen értelemben a nyugatnémet választás eredménye jó hírt jelentett az egész világnak. Nem túlzás azt állítani, hogy a nemzetgyűlés új felállása a józanság erőinek diadala a hidegháborús irányzat felett. A dolog azonban bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra tűnik, Igaz, Sehmidték győzelme Straussék felett mind bel-, mind külpolitikai viszonylatban világos és pc^itív előjelű. De a kormánykoalíció sikere szolgál bizonyos kérdőjelekkel is. A Genscher vezette szabaddemokraták (FDP) előretörése ugyans jóval nagyabb, mint a Schmidt vezette szociáldemokratáké. Az SPD parlamenti frakciója ugyan még így is mintegy a négyszerese a FDP- nek, a parlamenti matematika sajátos törvényei szerint a szabaddemokraták relatíve nagyobb térnyerése a jövőben mégis tükröződhet a kormány bel-, sőt külpolitikai döntéseiben. Nemcsak arról van szó, hogy az FDP —, amelynek vezére egyben az ENSZ alkancellárja és külügyminisztere — nagyobb súlyának megfelelően esetleg jobban érvényesítheti a maga álláspontját, amely Schmidtével nem feltétlenül azonos. Lehet — és valószínűleg helyenként lesz — az új felállásnak egy olyan oldala, hogy a kancellár a maga pártjának balszámyával szemben az eddiginél jobban hivatkozhat majd a partner megnövekedett súlyára. Mindez valószínűleg inkább hangsúlybeli, mint a lényeget érintő változásokhoz vezethet — jósolják a megfigyelők és úgy tűnik, igazuk van. A Bundestag ülésének előestéjén befejeződött SPD—FPD tárgyalás talán a vártnál keményebbnek bizonyult, de eredménye (tehát az, hogy a bonni vezetés a gazdasági gondokon bizonyos katonai faktorokra kiterjedő takarékossággal kíván segíteni) újra emlékeztet bennünket a választások lényegére. Arra, hogy Nyugat-Európa kulcsországában a viszonylagos józanság erői győztek. Harmat Endre Forró év előtt Görögország? A „Plateia Omonia” Athén egyik központi tere. Innen indul ki a görög főváros néhány legelőkelőbb — és legdrágább — üzletutcája. Kicsit a párizsi Concorde térre emlékeztet. Sugárutak torkolnak bele, közepén elegáns szökőkút, körötte éjjel-nappal nyüzsgő forgalom. Az utóbbi hetekben az Omonia — így hívják röviden a teret — nem egyszer volt forró jelenetek színhelye. Amióta hivatalosan bejelentették, hogy az ország visszatér a NATO katonai szervezetébe, itt, a város szívében heves tüntetéseket rendeztek. (A megmozdulások másik fő helyszíne a parlament környéke.) Jómagam egyszerű turistaként, nem pedig az események nyomon követésére kiküldött tudósítóként időztem a görög fővárosban, így figyeltem — délutáni csa- tangolásom közben a történteket. Jelszavakat kiabáló, zászlókat, transzparenseket vivő csoport kanyarodott elő az egyik mellékutcából. Előttük, mögöttük röpcédulákat osztogató fiatalok. Magasba emelt öklök, harsogó hangszórók. Mi történt? — próbáltam megállítani a szembejövő járókelőket. RIADÓKÉSZÜLTSÉG — Visszaléptünk a NATO- ba. Épp itt volt az ideje — magyarázta egy joviális férfiú. Vegyészmérnök, 55—60 éves. — Védekeznünk kell mindenféle fenyegetés ellen. — A Nyugat-Európával való szorosabb együttműködésre valóban szükségünk van — mondja ellenvéleményét egy 45 körüli irodalomtanár — csakhogy nem katonai keretben. A kommunistáknak igazuk van, amikor az Egyesült Államokhoz való túl szoros kapcsolat veszélyeire figyelmeztetnek. A tér hangulata perced alatt megváltozott. Csikorogva fékeztek az autók, a rendőrök kétségbeesett sípolással, integetéssel igyekeztek megakadályozni a dugó kialakulását. Nem léptek közbe, de készültségüket jelezte, hogy többfelé mentőautó-riadóautó- rabszállító „triók” álltak az út szélén. Megpróbáltam beszélgetőtársra lelni a menetben. Szerencsém volt. Kolléganőm, Artemisz Náku, a kommunista pártlap, a Ri- zoszpasztisz munkatársa tájékozott partnernek bizonyult. athéni tüntetők tábláin ROGERS CÉLT ÉRT — Görögország 1974-ben kilépett az Atlanti Szövetség katonai szervezetéből, mert az nem tudta rávenni Törökországot arra, hogy vonuljon ki Ciprusról — mondja Artemisz. — A sziget körüli viszályhoz jött később az Égei- tenger ellenőrzésének, s a kontinentális talapzatban található olajkincs tulajdonjogának problémája. A brüsz- szeli NATO-központ hat éven át mindent megtett, hogy vissza vigyen bennünket a katonai szervezetbe. Most Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka felváltva tárgyalt a görög kormánnyal és az új török katonai vezetőkkel, és célt ért. A megállapodás részleteit nem hozták teljes egészében nyilvánosságra. De már maga a döntés tényei elég ahhoz, hogy a Kommunista Párt harcra szólítson fel ellene. Persze nem csak utcai tüntetéseken, hanem a törvényhozásban is — teszi hozzá Artemisz. Az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy a kommunisták és a többi ellenzéki erő tiltakozása eredménytelen maradt. Rallisz miniszterelnök, a kormányzópárt kényelmes többségére támaszkodva, a visszatéréshez megkapta a parlamenttől a jóváhagyást. A kormányfő azzal igyekezett kivédeni a támadásokat, hogy a „NATO kebelében javulhat Athén nemzetközi pozíciója”, s utalt a megegyezés fejében megígért katonai és gazdasági segély dollármillióira. ÉS CIPRUS? A döntéssel különben elhárult az akadály a görög területen — például Kréta szigetén — működő amerikai támaszpontok szerződéseinek megújítása elől. A kommunista képviselők hiába figyelmeztettek arra, hogy a kabinet lépése csorbítja az ország szuverenitását és a NATO déli szárnyának megerősítésével ronthatja .az európai politikai légkört. Papandreu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője nyíltan kimondta: a kormány engedett a külső nyomásnak, annak ellenére, hogy a ciprusi kérdés ma épp oly megoldatlan, mint 1974-ben volt Ez azt jelenti, hogy Athén gyakorlatilag beleegyezett a sziget kettéosztásába — mutatott rá Papandreu és népszavazás kiírását követelte. — Ügy tűnik — mondta Artemisz — Rallisz miniszterelnök erre nem hajlandó.1 Tiltakozásunk mégsem hiábavaló. A közvélemény felrázásával ugyanis központi kérdéssé akarjuk tenni a NA- TO-tagság ügyét. 1981 választási év lesz Görögországban: a mostani tüntetéshullám láttán elképzelhető, hogy a belpolitikai szenvedélyeket felszító athéni lépés az ellenzéki erők előretöréséhez vezet. Szegő Gábor Űrhajósok kitüntetése Kedden a Kremlben Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke magas kitüntetéseket nyújtott át a világ eddigi leghosszabb, 185 napos űrexpedíciója résztvevőinek. Leo- nyid Popovot, az expedíció parancsnokát a Legfelsőbb Tanács Elnöksége a Szovjetunió Hőse címmel, az ezzel járó aranycsillaggal és Lenin- renddel tüntette ki, Valerij Rjumin fedélzeti mérnök pedig másodszor kapta meg a Lenin-rendet és az aranycsillagot. A kitüntetések t átnyújtása- kor Leonyid Brezsnyev üdvözölte az űrhajósokat hosszú küldetésük sikeres befejezése alkalmából. Mint mondotta, ezzel az expedícióval Valerij Rjumin minden eddigi űrrekordot megdöntött — néhány nap híján már összesen egy évet töltött a világűrben. Leonyid Popov pedig, jóllehet első ízben vett részt űrutazáson, máris több mint fél évet töltött a kozmoszban. Leonyid Popov és Valerij Rjumin kutatásai és kísérletei számos tudományágat gazdagítanak s jelentős gyakorlati hasznot hajtanak — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Az űrhajósok látogatóiról, a szovjet—magyar, a szovjet—vietnami és a szovjet—kubai űrexpedíciók tagjairól szólva hangsúlyozta: a szovjet tudósok, konstruktőrök, mérnökök, munkások és űrhajósok megnyitották a világűrbe vezető utat a testvéri szocialista országok képviselői számára is. Az űrhajósok köszönetét mondtak a magas kitüntetésekért, s maguk és űrhajóstársaik nevében biztosították az SZKP Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét, a minisztertanácsot, hogy készen állnak az új feladatok végrehajtására. Ezt követően átnyújtották Leonyid Brezs- nyevnek ajándékaikat: a 185 napos űrexpedíció végrehajtását tanúsító okmányt, s a Szal- jut—Szojuz—Progressz űrkomplexum makettjét az űrállomáson járt valamennyi expedíció jeléveL (MTI) A Centrum Áruházban a nagy karácsonyi játékvásár KÜLÖN ARUSÍTÖRSVZLEG A KIRAKATSORBAN DÖTT1 AJÁNLATAINK: EDUCOLL kivágás papírépítő reklámáron 56,— Ft 410,— Ft és 450,— Ft 200,— Ft 34,— Ft 125,— Ft 270,— Ft 12,— Ft 72,— Ft DIAVETÍTŐ PIKÖ vasút Telefon GABY mosogató Varrógép Vasaló Polyvásautó Kormányozható síszán 800,— Ft ÉS MÉG SOK MAS JÁTÉK A CENTRUM ÁRUHÁZBAN! ENTRUM SALGÓTARJÁN
