Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI FVF 281 SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1980. NOVEMBER 30., VASÄRNAP Elutazott Heng Samrin elnök vezetésével a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége Szombaton elutazott Budapestről Heng Samrin elnök vezetésével a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége, amely Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Heng Samrin elnökkel együtt elutazott a kíséretében levő Hun Sen külügyminiszter, Cban Ven közoktatási miniszter, Chea Sotb tervezési és külgazdasági miniszter. Men Chhan mezőgazdasági miniszter, Thong Chan kül- és belkereskedelmi miniszterhelyettes, Chhpng Phon tájékoztatási, kulturális és sajtóügyi miniszterhelyettes és Nuth Savoeun, egészségügyi miniszter- helyettes. A Ferihegyi repülőtéren csapatzászlóval. A búcsúztatá- kambodzsai, magyar és vörös son megjelent Lázár György, zászlók lengtek Az ünnepé- a Minisztertanács elnöke, Tra- lyes búcsúztatásra katonai utmann Rezső, az Elnöki Ta- díszzászlóaij sorakozott fel r.ács helyettes elnöke. BorElőrelép a szakszervezeti mozgalom Eredményekben, változásokban gazdag és nagy horderejű elhatározások időszakában került sor az ágazati-iparági szak- szervezetek kongresszusaira. Felfokozta a közfigyelmet az a várakozás, hogy a szakszervezetek az ország gazdasági fejlődésének gondjai, gazdasági munkánk gyengeségei, a nemzetköz1 élet alakulásának hatásai ismeretében miként foglaltak állást az el- műit öt év politikájáról, gazdaságpolitikájáról és a gazdaságitársadalmi tevékenység teljesítményeiről. S hogyan látják a következő éveket, mit kívánnak tenni a szocialista társadalom fejlesztése, a gazdasági feladatok teljesítése érdekében. A bérből és fizetésből élők többségét tömörítő ágazati- iparági szakszervezetek kongresszusainak beszámolói, határozatai - s a megelőző vitában az egész tagság - abból a realitásból indult ki, amely az ország, az egész társadalom helyzetére jellemző, meghatározó. A nyilvánvaló eredmények mellett a kongresszusi fölszólalók konstruktív kritikával elsősorban a gondokról, a megoldandó feladatokról szóltak. Ez természetes. Hiszen a kongresszusokra olyan időszakban került sor, amikor a magyar gazdaság válaszút elé került: hogyan reagál a világgazdaság változásaiból adódó kihívásra, hogyan lát hozzá a sokoldalú modernizáláshoz, amelynek kemény és szigorú feltételeivel már szembe találtuk magunkat, hiszen a forrásokat elsősorban magunknak kell föltárni. Szakszervezeti tagságunk érettségét, a szocializmus iránti elkötelezettséget bizonyította, hogy nem kívülállóként bírálta a gazdálkodás hibáit, a szakszervezeti mozgalom gyengeségeit, hanem belülről, a munkáshatalom pozíciójából. A szocializmus előbbre haladásáért tenni akaró felelősséggel kritizálta a nyilvánvaló hibákat, s tett javaslatokat az előrehaladás, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. A kongresszusokon szóba került minden olyan kérdés, amely a gazdaságot, a gazdálkodást, társadalmunk fejlődésének ki- sebb-nagyobb kérdéseit érintik. Annak a megállapítása, hogy a kongresszusok tanújelét adták: mennyit fejlődött a szakszervezeti mozgalom, milyen jelentőségű volt társadalmunk gazdaságot erősítő, építő munkája, egyértelmű. De éppen ennyire egyértelmű, hogy a tagság türelmetlen a hibákkal és néha a hibázókkal izemben, hogy nem tudja elviselni a határozatlanságot, a gyámoltalanságot, s ezekben a hibákban a demokratizmus lebecsülését, a bürokratizmust, a formalizmust látják. A szakszervezeti tagságnak, s a kongresszusoknak nem a politikával, a szak- szervezeti jogok mértékével, hanem inkább azok érvényesítésével és végrehajtásával voltak gondjai. A kongresszusok a feltett kérdésekre maguk is igyekeztek választ keresni. Ez nem volt könnyű feladat. Nem volt könnyű gyakorlati módon beépíteni programokba a tagság általános törekvéseit arra, hogy a mainál még élőbb, igényesebb és közvetlenebb legyen a szakszervezeti munka és kapcsolatrendszer, határozottabb a képviseleti és érdekvédelmi munka. Megfogalmazódott, hogy a szakszervezeti munkában való előrelépés - az általában megfogalmazott társadalmi és gazdasági feltételekhez ' való alkalmazkodáson túl — az alapszervezeti munkán áll vagy bukik, ezen múlik a szakszervezeti mozgalom eredményessége. Gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésének egyik legfontosabb tényezője a vállalati önáüó'ág, s ezzel együtt a felelősségé, az anyagi érdekeltség növeléséé. Ebből egyértelműen adódik, hogy a szakszervezeti tagság élet- és munkakörülményeit tekintve, az előrelépés, az üzem munkaeredményeiben realizálódhat. A szakmai kongresszusok egyértelműen megfogalmazták, hogy a rendszeres, szoros kapcsolat a tagsággal, azok képviselőivel — a bizalmiakkal —, a problémákra való azonnali reagálás a feltétele a demokratizmus teljesebb körű érvényesülésének. Ennek érdekében tovább kell építeni az üzemi szakszervezeti demokrácia intézményrendszerét, fejlesztve annak gyakorlatát és kibontakoztatva érvényesülését. A következő időszak feladatait csak a dolgozóknak az irányításba, a vezetésbe való fokozottabb bevonásával és ezen keresztül a tudatos és cselekvő közreműködésével lehet megvalósítani. De ehhez arra is szükség van, hogy felkeltsük a dolgozók ilyen igényeit és hogy a vállalati vezetés is változtasson, pontosabban: váljék alkalmassá mindezek gyakorlati megvalósítására, a partnerviszonyra. bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, továbbá politikai életünk több más vezető személyisége. Ott volt Almási Alfréd hazánk Phnom- Penh-i és Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság magyarországi nagykövete, továbbá Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A díszzászlóalj ' parancsnoka jelentést tett Her<§ Sam- rinnak, majd elhangzott a magyar és a kambodzsai himnusz. Heng Samrin Lázár György társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt. Heng Samrin és a népi Kambodzsa küldöttségének tagjai szívélyes búcsút vettek a magyar közéleti vezetőktől. Az ünnepélyes aktus a díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be, majd a kambodzsai vendégek repülőgépe a magasba emelkedett. (A közös nyilatkozatot a 2. oldalon ismertetjük.) .,Gyertekf mesélünk!” Bábjátékok, diafilmek bemutatói Salgótarjánban Sikeres produkciót mutatott be a szemlén a megyei művelődési központ Főnix Báb-, együttese. i — kép: kulcsár — Bábegyüttesek előadásaival folytatódott szombaton a IV. bábjátékos bemutató színpad, animációs filmszemle és szakmai tanácskozás programja a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban, Elsőként a vendéglátó intézmény csoportja, a Főnix Bábegyüttes mutatta be „A kis szabó históriája” című műsorát Tóthné Horányi Ilus rendezésében. Bodnár Júlia és Harsányi Zoltánná rendezte a nyíregyházi 4. számú napközi otthonos óvoda bábcsoportjának „Gyermekjátékok:” és „A kis sárkány meséi” című előadását. A csé- nyei Katica Bábcsoport „Zsákbamacska” című produkcióját Kisné Pólyák Erzsébet rendezte. Délután a sümegi Inci-finci Búbcsoport Lázár e rvin és Petrolay Margit egy-egy meséjét mutatta be Sarkadi Nagy 'László rendezésében, míg a Kecze Istvánná vezette makói Rongybaba Bábcsoport egy érdekes diaporá- ma árnyjátékkal hozta lázba a megyeszékhely mindvégig hálás gyermekközönségét és a szakembereket. A salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola bábosai Marek Veronika „A tenger" című versére komponáltak egy jelenetet Szabó Istvánná rendezésében. A bemutatók sorát egy csehszlovákiai vendégegyüttes, a martini Sztrojarik Bábegyüttes „Tököeskék” című előadása zárta. \ Érdekes színfoltja volt a szemle tegnapi programjának a művelődési központ klubjában tartott videobe- mutató és a gyermekek játékdélutánja a Karancs Szálló halijában. Ma délelőtt kilenc órától ugyancsak a művelődési központ klubjában tekinthetik meg a Magyar Diafilmgyártá Vállalat néhány új filmjét ez érdeklődők, de bizonyára sokan lesznek kiváncsiak az ünnepélyes rendez vényzárást megelőző szakmai vitára is. Kivitelezhető és hasznosítható legyen Alkotó ifjúság pályázat az építő- és az építőanyag-iparban A fiatalok tettrekészsége, teremtő ereje hatalmas energia. Megfelelő szakismeretekkel párosulva nagymértékben segítheti társadalmunk fejlődését, gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Az alkotó erő kibontakoztatására, a fiatal szakemberek felkészültségének érvényesítésére nyújt teret az Alkotó ifjúság című országos pályázati rendszer, amelynek eredményességét minden, évben iparáganként értékelik. A minap erre került sor a tavalyi nevezések alapján az építésügyi szektorban. Az építőipar és az építőanyag-ipar területéről 169 pályaművet bíráltak el és közülük 63-at részesítettek különböző elismerésekben. Három kategóriában kétezertől tízezer forintig terjedő, egyéni és kollektív díjakat 12 pályamunka nyert el. Az ezerötszáztól ötezer forintig terjedő különdíjazásban 18 pályázat, dicséretben pedig 33 pályamű részesült,. Ezek közül „Az üvegfeldolgozás gépesítése és automatizálása a miskolci üveggyárban” című kollektív pályamunka" nyerte el az Üvegipari Művek négyezer forintos különdíját Szerzőjük: Adorján László, Béres Gábor és Eördögh László. A legjobb egyéni munkákra adott .ezerötszáz forintos különdíjakat három ajkai és egy salgótarjáni öb- íösüveggyári alkotó csoport, illetve tag érdemelte ki; a salgótarjáni pohársorozatért Horváth Ferenc. Az előző évekhez hasonlóan idén is lehetőség nyílik az Alkotó ifjúság építésügyi pályázaton való részvételre. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az üzemek örömmel támogatják ezeket a törekvéseket. Ennek elősegítése érdekében például a salgótarjáni. síküveggyár nagyüzemi KISZ-bizottsága, a gyári fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsával közösen, mintegy hatvan témából ajánlást állított össze. A javasolt témák közvetlenül a gyár műszaki-technikai, technológiai, gazdasági és művelődés- politikai feladatainak megoldására irányulnak. Sikeres megvalósításukkal jelentősen hozzájárulhatnak a gyár fejlődéséhez, eredményesebb működéséhez. Az előzetes felmérések szerint eddig a felvetett témák egyharmadára futottak be nevezések. A pályamunkákkal szemben *az elbírálás legfontosabb szempontja: azonnal kivitelezhető és eredményesen használható, hasznosítható legyen. Az 1981. január 15-ig leadott pályázatokat ez alapján díjazzák a salgótarjáni síküveggyárban, illetve továbbítják az Üvegipari Műveken keresztül az építésügyi szektor versenyére. Import helyett hazait A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára — hasonlóan a többi, ifagy anyagigénnyel dolgozó gazdálkodóhoz — jelentős erőfeszítéseket tesz a tőkésimportból származó anyagok és alkatrészek hazaival való helyettesítésére. A gyár mindenkpri tőkésimportigényét a vállalkozási szerződésekben meghatározott gyártmányok anyagszükséglete határozza me;. Ha olyan termék előállítására vállalkozik, amely alkatrészeit és anyagait minőség vagy méret miatt belföldi és szocialista piacról nem lehet beszerezni, akkor tőkéspiacon kell vásárolnia. A gyártmányszerkezet alakulása az oka, hogy idén már az első fél évben csaknem ugyanany- nyi értékű importanyagot használt fel a gyár, mint tavaly egész évben. A gyár azonban profiljából eredően olyan terméket is gyárt, amelyekkel a megrendelőnél pótol tőkésimportból származót, ilyenek többek között a paksi atomerőmű csővezetékeinek csőívei, vagy a kompenzátorok. Az idei proover gyártáshoz a gyár importcsőívek helyett saját maga készítette csőíveket tervezett felhasználni, Ehhez a szerszámok elkészültek, megkezdődött a gyártás' Mivel azonban az atomerőműhöz is hasonló méretű csőíveket rendeltek, a gyár ennek adott elsőbbséget. Hegesztőanyagoknál az év első felében negyedmillió forintos a tőkésimportból eredő anyagmegtakarítás — különféle elektródákat helyettesített a gyár hazaival. A csepeli elektródák alkalmazása például 150 ezer forint értékű tőkésimportot tett fölöslegessé, s a gyárnak 40 ezer forint anyagköltség-ta* karék osságot jelentett
