Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

HOBO Nemcsak szívvel, ésszel is... Tanár, népművelő, író, szí­nész, rocktörténész. Tavaly az év embere volt az Ifjúsá­gi Magazin közönségszava­zásán Együttesével a Hobo Blues Band-el elnyerték a legnépszerűbb rockzenekar címet- Nemzedéktársai író­asztalok mellett ülnek, ő ma is az országutakat járja. Min­denki csak úgy szólítja: >Ho- bó. Nemcsak zenészként, de egvéb polgári foglalkozásai­val — népművelőként, író­ként, rocktörténészként — is nagyon sokat tesz a rock ha­zai elismertetéséért. — Miért tartod fontosnak a rock népszerűsítését? — Én a rockot egy alapve­tő. kulturálisan meghatározó jellegű jelenségnek tartom. S ma már nyilvánvaló, hogv az angolszáz zenének körülbe­lül az a szerepe ebben a kul­túrában, mint az írásban a latin betűnek, az ABC-nek. A beatkultúra kialakulásá­nak kezdetei az 50-es évek közepére tehetők, majd 1962- ben a Beatles megjelenése el­indított egy folyamatot, amit a szórakoztatásban nyugodtan nevezhetünk forradalminak. A műfaj az évek során foko­zatosan kibővült és minden országban akadtak egyénisé­gek. akik saját országuk ze­néiével. kulturális hagyomá­nyaival ötvözték. ígv történt ez Magyarországon is. — Nálunk nagy ellenérzés­sel fogadták a rock, vagy ahogy akkor nevezték a beat megjelenését. A rockot „ide­gennek”, kozmopolitának bé­lyegezték. Miért? — Magyarországon a né­met eredetű magyar nóta és operettvilág a népzenei gyö­kereket úgyszólván eltüntette a nagyközönség elől és az első magyar rockzenészeknek kezdetben csak a külföldi másolás maradt. De aztán a hatvanas évek végén nálunk is önálló lábra állt ez a mű­vészet és megszületett az ön­álló magyar rockzene­— Ezek szerint, te a rockot művészetnek tartod? — Egyértelműen... A legde­mokratikusabb művészetnek. A rock égy közösségi zenélé- si forma és a közösségi jel­zőn ugyanazt értem, mint a népzene esetében. A népzene és a rock is olyan emberek számára teremt lehetőséget, akik bármikor kiléphetnek és visszaléphetnek egv közös­ségbe Másrészt mind a ket­tő a mindenapi élet, a va­lóság kérdéseivel foglalkozik a maga művészi eszközeivel. — önálló magyar rockzene születéséről beszéltéit Ti mé­gis egy idegen eredetű ki­sebbségi zenével, a blues-al törtetek be az élvonalba. — A magyar rockzene a hetvenes években nagy vál­tozásokon ment keresztül, az együttesek, előadók nagy ré­sze kommercializálódott. és a zene is elüzletiesedett. Én el­határoztam, hogy a felnövő fiataloknak megmutatom, hogy 20 évvel ezelőtt miből született meg, honnan indult el a rock. Megpróbálom mai zenei szinten közvetíteni és lefordítani magyarra- Ehhez a zenében vissza kell menni a gyökerekhez, a blueshoz, másrészt vissza kellett tér­ni a' klubformához, ahonnan ez a mozgalom elindult. — Ha ez így van, akkor miért támadnak benneteket, hogy idegen, nyugati kultúrát próbáltok átültetni? — Más művészetekben sen­ki nem szól, ha más népek színdarabjait mutatják be. Vagy .egy „klasszikus” példá­val élve: azon senki nem cso­dálkozik, hogy az ötödik he­gedűs egész életében kottából játszik és interpretál. Az el­múlt években bebizonyoso­dott, hogy a rockzene fordí­tásainak is lehet mindenkor aktualitása politikai, vagy művészi értelemben is. Emel­lett írunk mi is olyan dalo­kat is, amelyek szövegükben és koncepciójukban hazai gvökerűek, de egy nemzetkö­zi zenei formanyelven blues- ként szólalnak meg. Első mű­sorunknál, amelynek a címe is ez volt: „Vissza a gyöke­rekhez!”, kiderült, hogy a gyerekek szívesen veszik ezt a törekvésünket és sokkal több is érdekli őket, mint maga a zene. Lemezfigyelő John Lennon visszajön Mire ez a cikk az olvasó kezébe kerül, 1980. minden bi­zonnyal egyik legszenzációsabb lemeze, a „Double Fantasy” (Kettős kárázat) talán ■ már árusításban lesz, hiszen meg­jelenésének idejét most no­vember közepére határozták meg a Warner Brothers cég egyik alvállalatánál, a New York-i Hit Factory-ben. A lemez azért lehet szen­záció, mert egy méltán híres ember, John Lennon come­back albuma hatévi elvonu­lás, hallgatás után. Amint azt az amerikai Newsweek- nek adott interjújában a volt „Beatles-fiú” elmondta, vidéki elvonultságában, az ottani élet adta nyugodtság­ban elsősorban is gyermekei nevelésének szentelte magát. Olykor-olykor legalábbis ér­dekességként közölt hírekből azonban tudjuk, hogy Lennon a zenét odahagyó évek alatt „A levegőben lebegek, a fek­helyem fölé emelkedem, üt vagyok ebben a szobában és ugyanakkor a határtalan tér­ben. Ez valóban csodálatos: könnyedén ellököm magam a földtől, és íme, óriási ívben felfelé száguldók, legyőzve a levegő ellenállását — sűrű, hűvös és zárt. Enged a testem nyomásának — jól kihúzom magam, a fejemet felemelem, és hátrafelé hajlítom, mindkét karomat hátratartom. A le­vegő tüstént bezárul mögöt­tem, bár bizonyos vagyok ben­ne, hogy röptöm nyoma egy ideig ott marad az égen.” (Jerzy S. Sito: LSD) A csempészek leleménye nem ismert határt: újabb és újabb módszereket találtak ki, hogy illegális úton eljuttat­hassák az értékes terméket a felhasználókhoz. Gyakran a jó ízlésnek is fittyet hányva végezték munkájukat — a legnagyobb felháborodást kel­tő módszer az volt, amikor Vietnamban elesett amerikai katonák holttestét vágták fel, s tömték tele kábítószerekkel. Az utóbbi időkben pedig a kábítószer-csempészet különle­ges módja terjedt el Európá­ban: a kamionrablás. Sta­tisztikák szerint egyedül Olasz­országban évente ötezer ka­miont rabolnak el és foszta­nak ki — ezek egy részének köze van a kábítószer-keres­kedelemhez. (A képlet egysze­rű: a kamionok bepakolásá- nál kábítószert helyeznek el a kocsikban. Ezek az „indító ország határán viszonylag könnyen átjutnak, s ezzel tel­jesítik is feladatukat. A kö­bebizonyította, jó farmer is tud lenni. Egyik tehene pél­dául a New York-állambeli Syracusában első díjat nyert egy mezőgazdasági versenyen. A tanyagazda feladatai, a föld, az állatok, a fáradságot s időt követelő munka szeren­csére nem rabolták el telje­sen, hisz feleségével, Yoko Onoval huszonnégy új dalt vitt a Hit Factory (Sikergyár) stúdiójába; ezekből 14 került szalagra, majd lemezre. A közreműködő zenészek: H. McCracken (gitár), Arthur Jenkins (ütőhangszerek), G. Smal (zongora), Andy New- rnark (dob). A Cheap Trick együttesből ketten szerepel­tek a meghívottak listáján, Peter Gabriel elengedte basszusgitárosát Tony Levint, David Bowie pedig Earl Slick nevű gitárosát. A BEST francia popszak­lap megírja, hogy a felvételek Kábítószer (III.) közül a kislemezen előre ki­adott dal az „Imagine” kor­szakát idézi; a „Bájos fiú” című szerzeményt pedig John kisfiának, Sean-nek írta. Azt mondják, Yoko a „Csók, csók, csók”-ban az 1959 elején el­hunyt rock and roll-sztár, Buddy Holly stílusát idézi, és hogy az „Ezüst ló” állítólag megjeleníti mindazokat a szerelmi káprázatokat, sze­relmes látomásokat, melyek egy nőt és egy férfit a mély s legnemesebb szenvedélyben elfoghatnak. A lap cikkírója ezt mondja azoknak, akik két­kednek, vagy unottan legyin­tenek az „öreg”, a „régi” Lennonra és feleségére: .. élnek még ők ketten... és bizonyára elhozza ez az album nekünk azt, amire töb- bé-kevésbé mindannyiunknak szüksége van: a boldogság egy tanúság tételét.” Vass Imre NST9LDK RŐL INAK Csak a zsebpénz lenne több... (mondta F. Jocó, s /óizűen fölhörpintette a Lrigli sört) Apró, huncutszemű kölyök állja el a bejáratot, senkit nem enged át a küszöbön ad­dig, míg a kötelező belépti díjat, forintban számolva le nem rójuk. A kilónyi persely pénzdarabkái csörögve röhög­nek rajtunk: lám, kell nek­tek a vendégeskedés, a pénz­tárcátok bánja! Az atya ba­rátságosan ad tájékoztatást, miszerint egy ártatlan gyer­meki szokásról van szó. Iga­zán. az a hat-tíz forint szó­ra sem érdemes, a gyermek­nek pedig nagy-nagy öröme telik benne. Valóban, a kis Endrus, akár egy feszesre fújt vásári léggömb, pattog- ugrándozik közöttünk, ne­vet Is ad valamennyiünk­nek: ötforintos bácsi. Tíz­forintos néni, Nyolcas' bá­csi... Percek alatt kialakult tehát az „értékrend” de Endrus megértőén viselke­dik: ha valaki jobbítani akar helyzetén — netán a hatos titulusról tizenkettesre vá­gyódik — a persely kutya­nyelve engedékeny, úgy szip- patja magába a forintokat, mint szivacs a vizet. — Mire gyűjtesz, Endrus? — Semmire. — Mi az, hogy „semmire”? — Csak úgy... Nekem már ötszáz forintom is volt! — És azért mit vásároltál? — Az apu elvette, s azt mondta hogy csokoládét vett érte, pedig a nagy mogyorós nem is kerül ötszáz forint­ba... — Ha rád bízzák, mire köl­tötted volna? — Még gyűjtöm tovább, s egy igazi autót vettem vol­na. — Ezt komolyan mondod? — Miért, az apu miből vet­te??? — Magyarul? — Például leküldenek az ABC-be, vásárolni... gondo­lod utánaszámolnak, fillér- pontosán. mennyibe kerül a két szatyor cucc? Tehát ilyenkor, már egy tizest-hú- szast nyugodt lelkiismeret­tel megmenekíthetek a csa­ládi pénztárcából. — Nálam jobban bevált az iskolai módszer — szól köz­be barátja, egyben padtársa is. — Ez abból áll, hogy ott­hon bejelentem, márpedig ennyit és ennyit holnap reg­gel be kell vinni a suliba, a rendezvényre... Ez aztán le­het a klubdélutáritól a közös múzeumlátogatásig bármi, még a föld alól is előkerítik. Mert, ugye az iskolával nem szabad packázni! S mire költik a pénzt?’Csu- pán a legnépszerűbb fogyasz­tási cikkek lajstroma: ciga­retta Coc^-Cola, pálinka, fo­gamzásgátló gyógyszer, könyv, csokoládé, logikai játékok. — Csak a zsebpénz lenne több — mondja sóhajtozva F. Jocó. s jóízűen fölhörpinti a krigli sörét a megyeszékhely sörbárjában a társaság ked­venc találkozóhelyén. Jocó töredelmesen bevallja, zseb­pénze nagyobb részét az öecs, Endrus perselyéből szerzi, sőt mi több: — Eleinte nem nyúl­tam én hozzá! Csak látom, hogy a fater rendszeresen megfeji az öcsi gyűjtemé­nyét... aztán én is nekibáto­rodtam. — Miért van erre szüksé­ged, hiszen dolgozol, havon­ta több mint háromezer fo­rintot kapsz. — Abból kettőt tisztán ha­zaadok! — feleli. — De hát nem ülhetek állandóan ott­hon anyám szoknyájánál. Va­lahová mennem kell, az pe­dig már pénz. Mert mond­jál nekem Salgótarjánban egyetlen helyet, ahová hét­végén beülhetsz, ahol jól ér—j zed maiad, társaságban vagy,1 s nem kerül pénzbe? Hol itt a szabad idő támogatása? Csak beszélünk, beszélünk az ifjú-; ság kulturált szórakozásáról, aztán, ha tenni kéné vala­mit, akkor pedig egymásra mutogatnak, az a te aszta­lod... Mióta emlegetik már,' hogy nyitnak egy ifjúsági' szórakozóhelyet! De hét at­tól még nem lesz valami if­júsági. mert ráakasztják az ..ifjúsági” táblát... Ahhoz ol­csóbb árak, fiatalosabb prog-; rámok, rendezvények kelle­nek, csakhogy az óvatoskodók azt mondják erre: kérem szé­pen, nem kifizetődő! Mani­pulálnak velünk, fiatalokkal,' mi vagyunk a „fizetőképes kereslet” — ha a föld alól is! —, mert mi szórakozni! akarunk, társaságba vágyunk...1 A pénz öl, butít, nyomorba dönt, mondják, s noha ettől azért messze vagyunk — már ami az Ifjabb korosztályt il­leti, —, mégis elgondolkodta­tó a pénzcentrikus szemlélet térhódítása, amikor az eszköz helyett céllá merevedik. Bár a másik véglet sem ajánla­tos, maradjunk hát a közép- útnál, ahogyan azt Prévost francia író oly szellemesen megfogalmazta: az ember ter­mészetesen lenézheti a pénzt,' de szem elől téveszteni még­sem kell. Tanka László Csőszök és csempészek vetkező lépésben a csempészek elrabolják a kamiont, ily mó­don megszerezve az árut.) A' hatóságok növekvő ak­tivitása ' kezd eredményeket hozni. 1978-ban a világ 14 pontján egyszerre és összehangoltan léptek akció­ba a nyomozók: tizennégy személyt tartóztattak le, s nein kevesebb, mint másfél tonna hasist zsákmányoltak. (A feketepiaci értéke megha­ladta a 3 milliárd dollárt!) Igaz, a nyomozás 17 hónapig tartott, és egymillió dollárba került, de az akció sikeres volt. ÁLDOZATOK Ezidáig inkább a kábítószer­üzletről esett szó, annak ve­szélyességéről. A „fű”-nek azonban sokkal valóságosabb, és sajnálatra méltóbb áldo­zatai is vannak, mint a ke­reskedők: az amerikai Gallup Intézet egyik közvélemény-ku­tatása szerint az USA-ban a középiskolások 24 százaléka már kipróbált valamilyen ká­bítószert, s az üzlet kímélet­lenségét jellemzi, hogy egész sor ember foglalkozik azzal, hogy a fiatalokkal megismer­tesse a kábítószert — iskolák környékén osztogatják a „fehér port”. Néhány évvel ez. előtt pedig már bizottság is alakult, mely a marihuana- törvények eltörlését hirdeti. Még orvosokat is sikerült megnyerniük, s azt állítják, hogy a gyengébb kábítósze­rek — ilyen például a mari­huana — nem fejtenek ki tar­tósan negatív hatást az embe­ri szervezetre. Az ilyen ér­velés azért is hamis, mert a fiatalok éppen a marihuánán keresztül jutnak el az erősebb kábítószerekhez; Janis Joplin, Jimi Hendrix, a popvilág nagy halottai, — a kábítószer leghíresebb ál­dozatai. Az énekesnő és a gi­táros túladagolás miatt bekö­vetkezett halála sajnos, nem elszigetelt jelenség: híres­ségek és ismeretlenek váltak a kábítószer áldozataivá. Az USA-ban 1975-ben havonta mintegy 150-en haltak meg túladagolás következtében, az NSZK-ban naponta ketten, s ugyanebben az időben Nagy- Britanniában 23 százalékkal nőtt az LSD áldozatainak szá­ma. ÉS NÁLUNK? A kábítószer fogyasztása elsősorban a legfejlettebb tő­kés országokban terjedt el: az Véletlenül öszeverődő gim­nazistákkal, munkásfiatalok­kal beszélgetünk, köztünk End­rus bátyja, F. Jocó is. A té­ma: a pénz, pontosabban a zsebpénz, amelyről az Értelme­ző kéziszótár azt írja, hogy „alkalmi, személyi kiadásokra (rendszeresen) kapott, Illetve erre fordított (kisebb) pénz­összeg”. De mennyi is az a „kisebb pénzösszeg”? — Az attól függ — jegyzi meg diplomatikusan egy sal­gótarjáni gimnazista —, hogy otthonról mennyit lehet ki­csikarni. Hivatalosan és nem hivatalosan.. Egyesült Államok mellett Svédország és NSZK a fő fo­gyasztók, de az üzlet nemzet­közi hálózata egyre több or­szágot bevon ebbe a vérke­ringésbe. Nálunk sokáig nem akar­tunk tudomást venni róla. Igaz, más méretekben, más okok miatt és más módsze­rekkel, de Magyarországon is kialakult egy — valóban szűk — réteg, mely gyógysze­rek szedésével pótolja a ká­bítószerek használatát. S bár nálunk nem alakult ki a kábítószerek piaca, lehetetlen volt nem felfigyelni arra, hogy a tizenévesek között — gyakran már az általános iskolában is — néhol tapasztalható a ra- gasztózós, más nyelven: a szi­puzás. A „nincs egy hely” ér­zését sok fiatal vallotta, s amíg e problémát csupán né­hány rockzenekar „áldásos” tevékenységének próbálják felfogni, nem érhető el ko­moly eredmény. S bár Magyarországra nem jellemző a kábítószer-fogyasz­tás, a vámosoknak van dol­guk elég: országunk fontos ke­reskedelmi útvonallá vált — ebből a szempontból Is. Volt olyan év, hogy ötszáz kiló ká­bítószert foglaltak le hatá­rainkon. Az ellenőrzésben újabban egyre nagyobb siker­rel használják fel a kutyákat — elsősorban a németjuhász és a spaniel szimata segíti a kábítószer után nyomozók munkáját. Kollégisták napja Az ügyes kezű lányok munká­ját dicsérte a kézimunka-ki­állítás. E hét elején Salgótarjánban, a Furák Teréz kollégiumban gyűltek össze a megye kol­légiumának ' diákképviselői, hogy egy kellemes délutánt együtt töltsenek. Erről ké­szítettünk két felvételt. A humor sem maradt el: bo­hóckodtak a bohócok, akik „civilben” bolyais gimnazis­ták. —rigó— NóGRÁD - 1980. november 29-, szombat «

Next

/
Oldalképek
Tartalom