Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

Bgy vizsgálói tanulságai Este könnyebb becsapni a vendéget... Az utóbbi hónapokban szá­mos panasz érkezett az Orszá­gos Kereskedelmi Főfelügye­lőséghez. A bejelentők az es­ti, éjszakai vendéglátóhelye­ken tapasztalható túlszámolást, az étel- és italadagok cson­kítását és a modortalan ki­szolgálást kifogásolták. Az OKF a panaszok alapján'vizs­gálatot tartott Baranya, Bé­kés, Borsod, Csongrád, Haj­dú, Heves. Pest, Somogy, Sza­bolcs, Szolnok, Veszprém és Zala megyében. 66 szállodá­ban és 228 vendéglátóhelyen, elsősorban olyan szórakozó­helyeket ellenőriztek , ame­lyekben zenét és műsort is nyújtanak a vendégeknek. Mit tapasztaltak? Az első osztályú helyeken kevés kivétellel, annak elle­nére, hogy rendelet írja elő. A kategóriás zenészek helyett alacsonyabb képesítésű, vagy ideiglenes engedéllyel dolgo­zó zenészeket találtak. Ennek megfelelően a zeneszolgáltatás igen sok kívánnivalót hagyott maga után. A zenészek általá­ban 40—90 perces késéssel kezdtek és rövid játék után egy éjszaka több esetből, hosszabb, általában 20—40 perces szünetet tartottak. A zenefelárat több helyen indo­kolatlanul is felszámolták. Sok volt a kifogás a műso­rokkal kapcsolatban. Többnyi­re gyenge énekesek, táncosok léptek föl. noha — a vendé­gek becsalogatására —1 a pla­kátokon, reklámokban neves, ismert művészeket hirdettek. Jobbak voltak a tapasztala­tok a discoműsoroknál. A klubokban, művelődési és if­júsági házakban igényes, jó szórakozást nyújtottak a meg­hívott együttesek, mérsékelt árak mellett Az ellenőrzés során sokan szóvá tették, hogy egyes szóra­kozóhelyeken a vendégek sze­retnének biliárdozni, rexez- ni, tekézni és kártyázni. A vizsgálatok szerint azonban ehhez a nyugodt légkört a ha­zárdjátékok és az azt követő viták, veszekedések, sőt, sok esetben verekedések miatt nem lehet biztosítani. Bőven akadt kifogásolniva­ló a számolásnál, mérésnél és a belépőjegyek kiadásánál. Sok helyen már órákkal a műsor, vagy a zene megkez­Szebbnél szebb könyvek sorakoznak Nőgrádsápon, a nézsai Május 1. Termelőszövetkezet könyvkötő üzemében. Az Itt dolgozó száztíz asszony, lány jelentős értéket, mintegy tí- zennégymilló forintot hoz a közösnek. Uhlár Károly üzem­vezető elmondta, hogy a Móra Könyvkiadónak kllencszáz- ezer mesekönyvet küldenek, emellett készítenek kereske­delmi nyomtatványokat, naptárakat. Vidám hangulatban történik a „meózás”. A hosszú asztal mellett ülő asszo­nyok lelkiismeretesen átvizsgálnak minden egyes bekötött könyvet. dése előtt jegyet váltatnak, másutt elveszik ugyan a belé­pődíjat, de nem adnak jegyet, vagy bizonyos fogyasztást megváltó utalványt, azaz cou- vertet. Szabálytalan az is, hogy a belépő elszámolását ételfogyasztáshoz kötik. Sok helyen kifogásolták az ellenőrök az üzletek állapo­tát: a szakadt tapétákat, a tö­rött, foszló szövetű bútoro­kat, a hiányos burkolatot és a kiégett, piszkos abroszokat. Nem megfelelőek a körül­mények a vendégek fogyasz­táséval közvetlenül összefüggő üzleti tevékenységeknél: így az adagolásnál, a számolás­m a leiazuigait eteteK, italok minőségénél. Ezen a té­ren az ellenőrzött helyek 85 százalékában visszaéléseket tapasztaltak. Az üzletek felé­ben például többletszámolást. A vendégek megkárosításának összege Igen jelentős. Jelen voltak olyan esetnél, amikor 172 forint helyett 337 forintot számoltak a vendégnek. Napi­renden van, hogy a 30 forin­tos sörért 35—40 forintot kér­nek. Mindennapos, hogy kom­mersz minőségű italokat ki­válóként számolnak el. Vagy az olcsóbb minőségű húst a legmagasabb éteíárban szá­molják el. Az esetek többsé­gében kisebbek voltak az étel- és italadagok Is az elő­írtnál. Az italokat gyakran vizezik, a kávét már egyszer lefőzött zaccból főzik újra az ellenőrzött helyek 80 százalé­kánál. Főfelügyelőség, 'az egéezsí ügyi szervek és a Belügyn nisztérium szakemberei a: rint mindez súlyos hiány, sagokra vet fényt. Már ren szerré vált — hangsúlyozzál vizsgálati jelentésben —, ho az éjszakai szórakozóhelyek a vendégeket kisebb-nagyo összegekkel megkárosítji Ezért javasolják, hogy az OI es az illetékes állami szerv szakemberei ezeket a helyei rendszeresen ellenőrizzék, szigorúan Járjanak el már legkisebb visszaélésnél va szabálysértésnél is. Az első ] pesek ezzel a vizsgálattal m megtörténtek. A visszaélés kért 183 személy ellen kért fegyelmi eljárást, Illetve tett büntetőfeljelentést Szárny« személyt sújtottak pénzül Sággal, összesen 178 ezer 7 forint értékben és Javaslat tettek a Belkereskedelmi Rí nisztériumnak a csalási leh tőségek csökkentésére, 111« ve megszüntetésére. Ny. E. Vanyarci falugyűlés i •* „Összegezés, miként a családban.. Az igényesség jellemezte — így emlékezett meg a va­nyarci falugyűlésen Hu- gyecz Andrásné tanácselnök a jelölő gyűlések sorozatáról. Ugyanígy minősíthetjük a mostani, a népfrontbizottsá­got újjáválasztó fórumot is. Érvényes ez a nagy gonddal összeállitott, feladatokkal és lehetőségekkel egyaránt szá­mottevő beszámolókra, de a vitára is. Arra a sokoldalú eszmecserére, amely — ha nem számítjuk a szólók kö­zé azt az embert, aki a fa­lugyűlést összetévesztette egy egész évben, folyamatosan nyitvatartó műintézménnyel — ezúttal is a közérdeket szolgálta. A tanácselnöki beszámoló igényessége mellett minde­nekelőtt az szól, hogy Hu- gyecz Andrásné rendre fel­idézte a jelölő gyűléseken tett észrevételeket: hol is tart a megvalósításuk. Hasz­nos volt ez a szembesítés. Nemcsak valóra vált kérése­ket Jelzett, hanem arról is szólt, hogy a vanyarciak ké­pesek összefogni, ha a falu­jukról van szó. Mellesleg, er­re a jövőben is szükség lesz. — Rangsorolni kell a fel­adatainkat, előre semmit sem ígérhetünk, — mondotta Hugybcz Andrásné. — Egy már bizonyos: 1981-ben meg­kezdődik a régen várt, új általános iskola építkezése, ennek érdekében pedig a fa­lu aprajának és nagyjának össze kell fogni. Természetes dolog, hogy egy ekkora beruházás igénybe veszi a tanács erejét és más, kisebb dolgok halasztást szenvednek. Igaz, Vanyarc nemcsak önmagára szá­míthat. Erről így beszélt a tanácselnök: — A kijáró dolgozókat foglalkoztatő üzemekkel újabb együttműködési szer­ződéseket szeretnénk kötni. Szorosabbá válik ezáltal a kapcsolat községünk és a vál­lalatok között, ez pedig se­gíti a községpolltikai célok megvalósítását. Követendő példa a va­nyarci. A gyakorlatban va­lósítják meg a régen han­goztatott elvet: váljék ele­venebbé a lakóterület és a munkáltató kapcsolata. A sokoldalúbb tevékenység felidézésével kezdte beszá­molóját Lászka Pál, a nép­front vanyarci bizottságá­nak alelnöke is. — Mind nagyobb szám­ban kapcsolódnak a lakóhe­lyi politikába a népfront ak­tivistái. örvendetes, hogy ez érvényes a célok meghatáro­zására, valamint a végrehaj­tásra is — mondotta töb­bek között. A népfrontbizotság na­gyobb szerepet játszik a köz­ség életében, s ez annak is köszönhető, hogy jelentős feladatot lát el az informá­lásban. A tájékoztatás — a népfrontbízottság alelnöké- nek szavaival — oda-vissza történik; tehát nemcsak a feladatokra mozgósít, hanem a fontosabb döntések előtt összegyűjti a lakosság vé- ' leményét is. Munkaterv szerinti, de rugalmas, a szükség diktál­ta követelményekhez Iga­zított tevékenység: az értel­miség aktivizálása — íme, újabb két fejezet a népfront beszámolójából. A fiatalok­ról azonban már ezt jegyez­te meg az Összegzés: a nép­front tevékenységében — mi­ként az némely szervezetnél is felpanaszolható — nem kellő mértékben vesznek részt. Nem lehetett volna hite­les a népfront beszámolója, ha nem esik szó — rangjá­nak megfelelően — a nem­zetiségi lakosságról, a hagyo­mányápolás számos formá­járól. De Lászka Pál — hadd írjuk le egyszer ezt is: élvezetes stílusú — beszá­molója itt is szólt a tervek­ből: — Az iskolával együtt a honismereti tevékenységet is élénkíteni szeretnénk. Sok mindent rejtenek még a pad­lások sötét zugai, a régi emlékekről pedig szívesen vallanak az Idősek. „örül az ember lelke, ha valahol elcsípi a megjegy­zést : nézzétek csak, ott van­nak a vanyarciak!” — mondta valaki a későbbi hozzászólások között. A nem­zetiségi népdalkor bizony sokszor és sok helyütt szer­zett már elismerést a köz­ségnek. Az elmúlt esztendő­ben a tanács és a Magyar- országi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének segítsé­gével örménykútra is ellá­togattak, ahonnan az idén viszonozták is a látogatást. Elmélyítve egy szép, hagyo­mányokat ápoló kapcsolatot, s feledhetetlen perceket sze­rezve a község lakóinak. Kulik János termelőszö­vetkezeti elnökhelyettes, aki a fentebb idézett örömét megosztotta a falugyűléssel, így vélekedett a vitában: — Itt kell a feladatokat megbeszélni, összegezni kell, miként a családban is: mi­re futja, ml legyen a sor­rend. Alaphangja volt ez a fa­lugyűlésnek. Ponyikai Mi­hály az olajtárolót sürgette, a válasz szerint pedig: az ÁFÉSZ saját erejéből kép­telen a megvalósításra, cél­részjegy szervezése kezdő­dött, ötvenkétezer forint már össze is gyűlt. A küldött- gyűlésen pedig megsürgetik j cselekedjen már — legalább átmeneti, hordós megoldás­sal — a szövetkezet. Bálint Lajos kemény ér-J vekkel, korábbi felszólalá­sokra is utalva, sürgette az egészséges ivóvizet. Ez, per­sze, csak törpe vízművel oldható meg, s ennek nem is csak anyagi akadálya van. Hugyecz Andrásné vá­lasza szerint; — Az iskolaépítés után kerülhet rá sor. Igaz, volt már itt felmérés, húsz szá­zalék, ha szavazott a törpe vízműre, a hozzájárulás mi­att. Az induláshoz 51 szá­zalék kellett volna... Jónás János az új isko­la helyétől a darálót félti 5 2—300 hízó van a faluban, ennek darálni keil! A kró­nikás pedig egy „meglepő” ja­vaslatnak a tanúja: vállalja el valaki a bérdarálást, a tanács kiadja az engedélyt — adókedvezménnyel. A ta­nácselnöki indítvány — re­mélhetőleg — bogarat tett valakinek a fülébe. S ha igen, akkor nagyon is köz­érdekű, a kistenyésztőkel szolgáló agitáció volt ez az egyetlen mondat A közérdekű indítványok is elfogynak egyszer, a falu­gyűlés ezután megválasztot­ta az új népfrontbizottságot.' A testület elnöke Ismét Kol­lár Pál lett, titkárként pedig Filcsík Sándorné kapott bi­zalmat. S a falugyűlés kedves befejező epizódja: a munká­ban élen járók, a közért legtöbbet dolgozók jutalma­zása, kitüntetése. Ösztönző pillanatok ezek — a holnapért munkálko­dóknak. Kelemen Gábor Az IBUSZ szervezésében három napra, repülőre és au­tóbuszra szólt a meghívás Bulgáriába, Szófiába/ A Feri­hegyi repülőtéren, a kora reggeli órákban találkozott az érdeklődő társaság. A szoká­sos formaságok elintézése után jó időben gépünk Makk Ká­roly kapitány irányításával, a Ferihegyi repülőtéren pontos időben rátért a kifutópályá­ra, hogy néhány perc múlva észrevétlenül a magasba emel­kedjen velünk. Útvonalunk a következő volt: Budapest— Tápiósáp—Békés—Arad—Tir- bu Jiu—Kozkodni—Bénlova és Szófia. Kiszálláskor igazi ha­vas tél fogadott bennünket. ELSŐ NAP Miután a Park Hotel Moszk­va szállóban elhelyeztük úti- csomagjainkat, Tótévá Tánya bulgáriai útikalauzunk se­gítségévei röntön városnézés­re indultunk. Szófia kialakulásának, fej­lődésének igen érdekes, ese­ményekben gazdag történetét időigényes feladat lenne rész­letesen visszaadni”, ezért csak néhány epizód’ felelevenítésé­vel igyekszem bepillantást ad­ni életébe. Szófia, Bulgária fővárosa, a 2280 méter magas Vitosa- hegy lábától 25 km-re terül el. Állammá alakulása lénye­gében a hatszáz évig tartó tö­rök uralom megszűnése utáni időszakra tehető. Erre 1778- ban került sor. Ekkor II. Sán­dor orosz cár segítségével és kétszázezer orosz katona éle­tének feláldozásával önálló árammá lett Bulgária és ala­kult ki - a mostani Szófia. Va­Kirándulás Szófiába Kapunyitás a világ eme tájára lószínű ez a testvéri segítség is közrejátszik abhan — amit csaknem mindenütt igen erő­teljesen tapasztaltunk, — hogy igen nagy szeretettel; melegséggel és elismeréssel beszélnek az orosz népről. Egyébként a török hódoltság megszűnését követően emel­kedett városi rangra Szófia, amelyet a korábbi időszakban Szerbikának hívtak. A ké­sőbbi időszakban is többször elpusztult: tűzvész és hábo­rúk áldozata lett. A régmúltat idézve jutot­tunk el a Nyevszky templom­ba, amely csodálatos építésze­ti remekmű. Létrehozását 1904-ben kezdték el, 1912-ben fejezték be. A belsejében lát­ható freskók pedig 1924-ben készültek el. Mind a mai napig templomként használ­ják. A főoltáron elhelyezett ikonok Vasnyecov orosz fes­tőművész nevéhez fűződnek. Az oltár fölött levő, égbe nyú­ló kereszt pedig 5 kiló aranyat foglal magába. A templomnak 35 mater 'magas kupolája van, ami 7 méter széles. Alagsorá­ban látható az a múzeum, amely a IX. századtól kezd­ve tárja elénk az ikonművé­szet legjelentősebb képvise­lőinek munkáit. Most pedig ismerkedjünk meg egy kicsit a mai Szófiá­val. A csaknem 800 ezer la­kost számláló főváros tíz kerülete közül két fontosabb negyedében kalauzolt ben­nünket a kedves, közvetlen Tánya, aki egyébként közgaz­dász. Először á fiatalok város­negyedébe látogattunk. Itt helyezkednek el a főiskolák, kollégiumok, s egyéb oktatási intézmények. Negyvenezer diák él itt, és végzi tanulmá­nyait A másik városnegyed a Vörös Csillag nevet viseli. Ezen a területen 380 hektár területet foglal el az erdő. A szófiaiak nagyon büszkék ar­ra, hogy Európában, az ő fővárosukban található a legtöbb zöldövezet. Egy sze­mélyre — beleszámítva a csecsemőket is — 60 négy­zetméter jut. Ebben a városrész­ben van tulajdonképpen a vá­rosközpont is. A sportlétesít­ményeket a szállodák sokasá­ga váltja fel. Ez utóbbiak kö­zül különlegességével a ja­pán cég által épített ultramo­dern szálloda tűnik ki, amely­ben a többi között úszóme­dence és japánkert látható. Ebből a típusú szállodából eddig tízet építettek a vilá- gőn. Hét működik Japánban, egy Los Angelesben, egy pe­dig a Havai-szigeteken. Ma még csak roppant föld­halmok jelzik a Kultúra Pa­lotájának jövendő nagyságát, amit a XII. kongresszus tisz­teletére adnak majd át az épí­tők. Ha már itt tartunk, meg­említem, hogy Szófiának je­lenleg nincs metróvonala, de előrelátóan a metróállomáso­kat mér megépítették, hogy adott esetben ne okozzon gon­dot ennek létrehozása. Az érdekességek között szükséges megemlíteni a Di- mitrov-mauzóleumot, ahol örök nyugalomra helyezték a világ munkásosztályának nagy forradalmárát, a bol­gár nép nagy fiát. Testét az a Bárszky szovjet professzor és tanítványai balzsamozták be, akik annak idején Lenint. MÁSODIK NAP Az időjárás kegyes volt hozzánk. Megszűnt a havazás, hideg, száraz reggelre ébred­tünk. A programnak megfe­lelően a Szófiától 125 km-re levő rilai kolostor megtekin­tésére indultunk. Ahogy ma­gunk mögött hagytuk a ki­lométereket, úgy változott számunkra igen kedvezően az időjárás. Húsz kilométer után már a napocska sütött ránk, és végigkísért bennünket az egész napon. Útközben egy igen kellemes, nem várt megle­petésben volt részünk. Az autóbuszunkat vezető Györgyi Sztonajov Csucsalkov meghí­vott otthonába Kralerovóba, ahol házuk kapujában kedves felesége fogadta a vendégeket. Mindannyiunkat megkínált a saját fűzésű ráki névre hall­gató pálinkájukkal. A „tüzes víz” fogyasztása jó irányba hangolta az egyébként is élén­ken figyelő és érdeklődő tár­saságot. Ilyen előzmények után. jól megművelt mezőgazdasági földek és gyönyörű tájak mel­lett, magas hegyek kösött ju­tottunk el a rilai kolostorba. Utastársaim a leszállás első perceiben akaratlanul is a kö­vetkezőket mondták: lenyűgö­ző, csodálatos, egyedülálló. Ezt az érzést fokozták tovább a bent látottak, hallottak és’ a tapasztaltak. A kolostort 876-ban Iván Rilszky pap alapította. A XVIII. századiban leégett. Mos­tani, végleges formáját 1847- ben nyerte el. Pravoszláv pa­pok és szerzetesek éltek Itt. Jelenleg 15 pópa — közülük kettő katona — látja el' a templomi szertartásokat. A kolostor létét annak idején a török hódítók js elismerték, mert írásba foglalták, hogy rila megmaradhat eredeti cél­jának. A kolostor alagsorában berendezett múzeumban igen gazdag történelmi emlékek, ereklyék, tárgyak tájékoztat-, nak az akkori életről, jele­sebb eseményekről, történé­sekről. A bemutatott tárgyak ■közül különösen kiemelke­dik a hársfából készült azon kereszt, amelyet Rafael szer­zetes készített. A keresztben 104 bibliai jelenet látható, 600 alakot foglal magába. Ezeket tűvel és nagyító segítségével véste a szerzetes. Tizenkét évig dolgozott rajta. Mire be­fejezte, addigra meg is va­kult. A rilai kolostor Bulgária legfontosabb műemléke. A Rila-hegy lábánál terül el, amelynek legnagyobb csúcsa a 2990 méteres Muszala. Nyá­ron hetenként három-négy­ezer turista zarándokol el ide csoportosan. A kolostor igen maradandó élményt nyújtó műemlék. HARMADIK NAP A délelőtti szabadprogram még egy utolsó városnézés­sel, akinek van rá lehetősége, ajándékok vásárlásával, va­lamint az élmények, benyomá­sok és tapasztalatok kicseré­lésével telik el. A valóban sok új ismeretet, élményt adó ki­rándulás értékesebbé tette az embert, még jobban kaput nyitott a világ eme tájára. Még maradandóbb, nagyobb lenne ez az érzésünk, ha a helybeli­ek közül időszakonként egye­sek nem zavarták volna fi­gyelmetlenségükkel, udvariat­lanságukkal az ott töltött há­rom napot. Egy dologban vi­szont mindannyian megegyez­tünk: szerényen, szolidan és mértéktartóan élnek bulgár barátaink, viszonylag jó áru­ellátás közepette. — venesz — MÓGRÁD — 1980. november 28., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom