Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

A kambodzsai elnök csütörtöki programja Kádár János fogadta Hong Samrint Befejeződtök a hivatalos tárgyalások Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti .Bizottságának első titkára Csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta a hiva­talos, baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodó Heng Samrint, a Kambodzsa Meg- rnéntésének Nemzeti Egység­frontja és a Kambodzsai Né­pi Forradalmi Tanács elnökét Az internacionalista szolida­ritás jegyében lezajlott szívé­lyes, baráti légkörű találko­zón áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását és továbbfejlesztésének lehetősé­geit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintet­tel a délkelet-ázsiai helyzet­re. Hangsúlyozták, hogy a tér­ség békéjének és biztonságá­nak megteremtésére irányuló törekvés jelentős hozzájárulás a nemzetközi enyhülési folya­mat erősítéséhez, a világ bé­kéjének ügyéhez. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Hun Sen kambodzsai külügymi­niszter, valamint Almási Alf­réd. hazánk Phnom Penh-i és Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete. Csütörtökön befejeződtek a magyar—kambodzsai hiva­talos tárgyalások. A Parla­ment Munkácsy-termében magyar és kambodzsai rész­ről több megállapodást, il­letve egyezményt írtak alá. Az ünnepélyes aktuson je­len voltak a két tárgyaló de­legáció tagjai és szakértői. Először a két ország közötti egészségügyi együttműködési egyezményt irta alá Medve László egészségügyi minisz­terhelyettes és tárgyaló part­nere, Nuth Savoeun kambod­Földrengés és politika rfy. Dél-Olaszországban csak­nem négyezer áldozatot köve­telt földrengés hullámai el­érték Rómát is. Nemcsak a valóságban — a vasárnap es­ti földlökéseket egész Itáliá­ban észlelték —, hanem jel­képesen is. Kétten már a po­litikai élet szférájából is ál­dozatul esték: előbb az avel- lirtói prefektust váltották le — ez a funkció a végreható hatalmat testesíti meg az olasz közigazgatásban —, majd csütörtökre virradó éj­jel benyújtotta lemondását Virgilio Rognoni belügymi­niszter. Rómában úgy vélik: a kor­mány felelősségének kérdését előbb-utóbb fel kell vetni, annál inkább, mert maga Sandro Pertini köztársasági elnök intézett drámai hangú beszédet az olaszokhoz arról a nemtörődömségről, huza­vonáról és felelőtlenspgrőt amit a katasztrófa színhelyén tapasztalt. Televíziós beszédé valósággal megdöbbentette a közvéleményt- Többek között elmondta, hogy a katasztró­fa után két nappal sok hely­re még nem érkezett meg a segítség. Ha a mentőalakula­tok idejében jönnek, még na­gyon sok embert élve ki le­hetett volna szabadítani a romok. alól. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára és Bettino Craxi, á szocialisták főtitkára heve­sen bírálja a -hatóságok fo­gyatékos szervezését. Jellem­ző egyébként az olasz közál­lapotokra, hogy az elemi csa­pások esetében követendő el­járásról, a segítség megszer­vezéséről 1970-be_n törvényt alkottak, ennek végrehajtá­si utasítását azonban azóta sem dolgozták ki. Amaldo Forlani négypántd koalícióját ősz óta a nagyszabású, 2 000 milliárd lírás olajpanama kö­rüli vita szinte teljesen meg­fosztja cselekvési lehetőségé­től. A törvényhozásban egye­lőre azt firtatják, Forlani — aki az adócsalások éveiből hadügyminiszterként hozzá­járult a botrány kulcsembe­rének számító Giudice tábor­nok kinevezéséhez a pénz­ügyőrség élére — vajon- tu­dott-e a titkosszolgálat által állítólag felderített bűnügy­ről, vagy sem? Azt még nem lehet tudni, hogy az olajbotrány milyen mértékben járul hozzá a kor­mány iránti bizalmatlanság elmélyítéséhez. Az azonban bizonyos, hogy az amúgy is sokat vitatott gazdasági kor­mányprogram a katasztrófa miatt átdolgozásra szorul. El­ső lépésként 1.200 milliárd lírát (körülbelül 1,3 milliárd dollárt) utaltak ki a káro­sultak megsegítésére, de nyil­vánvaló, hogy a tényleges kár ezt az összeget sokszoro­san meghaladja. A földrengés — láthatjuk — már a politika szféráiban is szeizmikus mozgást idézett elő. Epicentruma netán a Palazzo Chigit. a miniszter- elnökség palotáját fenyegeti. Gyapay Dénes zsal egészségügyi miniszter- helyettes. A pénzügyi és gaz­dasági segítségnyújtási meg­állapodást magyar részről Do- ró György, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, kam­bodzsai résztől Chea Soth ter­vezési és külgazdasági mi­niszter írta alá. A két ország közötti kultu­rális és tudományos együtt­működési egyezményt Pozsgay Imre művelődési miniszter, va­lamint Chan Ven közoktatási miniszter látta el kézjegyével. A Magyar Népköztársaság és a Kambodzsái Népköztársa­ság közötti konzuli egyez­ményt Púja Frigyes, a ma­gyar és Hun Sen, a kambod­zsai diplomácia vezetője írta alá. Végül Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Heng Samrin, a Kambodzsa Meg­mentésének Nemzeti Egység­frontja és a Kambodzsai Né­pi Forradalmi Tanács elnö­ke kézjegyével látta el a hi­vatalos tárgyalások eredmé­nyeként megfogalmazott ma­gyar—kambodzsai közös nyi­latkozat magyar és khmer nyelvű dokumentumát. Este. a Heng Samrin elnök vezette magas szintű kam bodzsai küldöttség megtekin­tette az Állami Népi Együt tes műsorát az együttes szék­házában. (MTI) Befejeződött az ammani csúcs Aczél Endre, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Husszein jordáníai vuralkodó élesen Szíria-ellenes záróbe­szédével fejeződött be csü­törtökön a tizenegyedik, ez­úttal csonkává vált arab csúcsértekezlet. Név említése nélkül ugyan, de mindenki számára nyil­vánvaló módon, a csonka csúcs házigazdája, Husszein, Sziria számlájára írta a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet és Libanon távolmara­dását, valamint azt, amit ő „az (Irán ellen háborúzó) Irak halába mártott' tőrnek” neve­zett. A többi távollevővel — Al­gériával, Líbiával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­sággal — Husszein nem fog­lalkozott, s jóformán egész beszédében Szíriát támadta. Kétségbe vonta, hogy a PFSZ a maga akaratából nem jött el Ammanba és érzékel­tette: az ittlevők is „azt tar­tanák kívánatosnak”, ha a Palesztinái Felszabadítási Szervezet lazítana Szíriához fűződő szoros viszonyán. Az iraki—iráni háborúval kapcsolatban Husszein tétele­sen megfogalmazta a konzer­vatív arab államcsoport arab­nacionalista álláspontját. Eszerint „arab állarrtmal szemben egyetlen mástk arab ország sem támogathat nem arab államot”. A hasemita uralkodó egyúttal sajnálkozott afölött, hogy „egy arab kéz tőrt márt” annak az Iraknak a hátába amely „jogainak, te­rülete és vizei fölötti szuvere­nitásának visszaszerzéséért harcol”. Szíria és az ammani csú­csot bojkottáló országok köz­tudomásúlag pozitívan ítélik meg az iráni forradalmat. Lengyelországi események Megegyezés a „ Szolidaritással1 Csütörtökön a lengyel fő­városban újabb tárgyalásokat kezdett a kormány a „Szoli­daritás’.’ szakszervezeti szövet­ség képviselőivel. A reggeli órákban — a megfelelő biztosítékok ellené­ben — ideiglenesen szabad­lábra helyezték azt a két személyt — Jan Narozniakot és Piofcr Sapelot —, akiket né­hány nappal ezelőtt államtit­kok megsértésének alapos gya­nújával vettek őrizetbe. Ezt követően, a „Szolidaritás” szak- szervezeti szövetség vissza­vonta korábban meghirdetett, Varsó környékére vonatkozó sztrájkkészültség felhívását. A szakszervezeti szövetség gdanski egyeztető bizottsága pedig felhívta a hozzá tartozó szervezeteket, hogy a ki­alakult feszült helyzetben tar­tózkodjanak a béremelések túlzott eszkalációjától. A nap folyamán Varsóban találkozót tartottak a második világháború lengyel és szov­jet veteránjai. A találkozón határozatot fogadtak el; ez támogatásukról biztosítja az ország megújulásán fáradozó erőket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezette szocialis­ta építés alapelveinek ér­vényre juttatását. (MTI) Felelősségteljes számvetés, tisztújitás az MTESZ megyei szervezetében Az MTESZ Nógrád megyei szervezete tisztújító küldött- értekezletet tartott tegnap délután Salgótarjánban. A 21 tudományos tagegyesületet összefogó csaknem háromezer egyesületi tagot számláló szer­vezet küldöttei nagy felelős­séggel vonták meg az 1974-es tisztújítás óta eltelt időszak munkájának mérlegét, s meg­választották a szervezet tiszt­ségviselőit a következő ötéves időszakra. A küldötteket s a megjelent megyei, városi, párt-, állami és társadalmi szervek képvi­selőit Herencsényi József, az MTESZ megyei szervezet társ­elnöke köszöntötte, majd né­hány szóval megemlékezett a megyei szervezet megalakulá­sának 10 éves évfordulójáról. A küldöttértekezlet érdemi munkájához szükséges munka- bizottságok megválasztását követően Medved Károly, a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsának vezető tit­kára tartott előadást a mű­szaki-közgazdasági értelmiség időszerű feladatairól. Med­ved elvtárs előadásában han­goztatta, hogy értelmiségünk munkájának jelentőségét nö­veli az a tény is, hogy olyan korban élünk, amikor a tu­dománynak egyre nagyobb szerepe van a termelésben. Manapság már az sem lehet elegendő, ha csak azt is­merjük el, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé vált. Megyénk gazdasága összessé­gében teljesiti az V. ötéves tervet, s ebben jelentős érde­mei vannak a szakemberek­nek is. Az elért eredmények­hez hozzájárult az is, hogy az MTESZ megyei szervezetében dolgozó szakemberek, értel­miségiek megértve a nagyobb követelményeket, törekedtek munkájuk hatásfokának növe­lésére, a tudomány szélesebb körű alkalmazására. Az MTESZ-nek továbbra is alap­vető feladata legyen az értel­miség nxQzgósítása, a gazdasá­gi építőmunka mindennapi feladatai végrehajtásának tár­sadalmi úton történő elősegí­tése, a tudománynak a gya­korlati életbe való alkalmazá­sa. Az MTESZ megyei szervezet 1974—80. évi tevékenységéről szóló írásos beszámolóhoz Ür- mössy László, a szervezet tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Bevezetőben szólt arról, hogy a jubileumát ünneplő szervezet milyen szerepet ját­szott a megye gazdaságának, társadalmi életének fejlődésé­ben az elmúlt 10 esztendő alatt. Az MTESZ megyei szer­vezet jól illeszkedett azokhoz a változásokhoz, amelyek a megyében végbementek. Tu­dományos egyesületeink be­épültek munkájukkal a szám­ba vehető erőforrások közé, je­lentős részt vállaltak a fel­adatok megoldásából, részesei a gazdasági és kulturális fej­lődésnek. Kedvező együttmű­ködést alakítottak ki a terü­leti vezető testületekkel, s a gazdasági, társadalompolitikai célok elérése érdekében gyü­mölcsöző kapcsolatokat épí­tettek ki a társadalmi és tö­megszervezetekkel. tudomá­nyos egyesületekkel. az MTESZ Borsod és Heves me­gyei szervezetével, valamint a nemzetközi testvérszerve­tekkel. Az MTESZ-szervezet elnök­ségének munkája operatív lett, jól összefogta a tagegye­sületeket. Munkájának ered­ményességét elősegítették a vállalatok, üzemek, intézmé­nyek vezetőivel kialakított jó kapcsolatok is. A tudomá­nyos egyesületi munka szá­mos sikeréről hangot adva, azonban azt is elmondta, hogy a gazdasági és társadalmi élet változásaiból, a népgazda­ság előtt álló feladatokból, új kötelezettségek is jelentkez­nek. Az MTESZ-hez tartozó tudományos egyesületek tag­sága azonban képes a megbí­zásoknak és a feladatoknak eleget tenni. Az írásos és szóbeli beszá­moló feletti vitában nyolcán szólaltak fel: Balogh László, a GTE-, dr. Gyöngyössy István, a MAE-, Gyenes Miklós, az OMBKE bányász-, Csőke Bála,' az ETE-, Liptai Péter, az OMBKE kohász-, Fehérné Far­kas Gizella az SZTE-, és Né­meth Péter, az SZVT-egyesü- let nevében. Az MTESZ-köz- pont értékelő és elismerő sza­vait Kádár István mondta el. A vitát követően kitünteté­seket és jutalmakat adtak át Az MTESZ megyei em­lékérem kitüntetésben része­sült Varga Gyula, a szerve­zet leköszönő elnöke és Sápi Lajos, a nemzetközi kapcso­latok bizottságának leköszö­nő titkára. A küldöttértekezlet részt­vevői ezután egyhangú szava­zattal megválasztották az MTESZ-szervezet elnökségét és végrehajtó bizottságát vala­mint ellenőrző bizottságát. Az MTESZ megyei szervezet el­nöke Ürmössy László, a Sal­gótarjáni Kohászati üzemek vezérigazgatója, titkára Gres- sat Sándor, a VEGYÉPSZER igazgatója lett IRAKI—IRANI HABORÜ AMERIKAI HELYZETKÉP ff Veszélyben az olaj... (Magyar Szó) Elnökünk már van, most már csak a követ­kező négy évet kell kibírni. (International Herald Tribune) Albó nia ünnepen Vasúti sínek és könyvtárak Az idei év fontos év a két és fél milliós Albán Szocia­lista Népköztársaság fejlődésében. A meglehetősen zárkózot- tan élő ország életébe a több világnyelven megjelenő „Üj. Albánia” című, színes magazin nyújt némi betekintést. A folyóirat legutóbb érdekes összehasonlítást közöl a hányatott történelmi sorsú balkáni ország fejlődéséről. A század közepén még rendkívül szegény, gazdaságilag elmaradott Albánia hatalmas utat tett meg a második vi­lágháború óta. Megszületett a termelőeszközöket előállító ipar, a belső igényeket mind jobban kielégítő könnyűipar, lefektették az országban az első vasúti síneket, s az emlí­tett lap büszkén adhatott hírt arról, hogy évente 11 millió új könyv kerül a boltokba. A népgazdaság fejlődését évről-évre kétjegyű növeke­dési százalékszámok mutatják. Tavaly az előző évihez vi­szonyítva 14 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. Az idén, a tervek szerint, 10,2 százalékkal nő az ipari, valamint csak­nem 18 százalékkal a mezőgazdasági termelés. Az immár ipari-agrár országban jelentős a nyersanyagtermelés. Fő­képp krómércet, rézércet, vasnikkelt, és viszonylag nem is kevés olajat, földgázt hoznak felszínre. A többi iparág a bá­nyászat, a faipar, a fémfeldolgozás, a vegyipar, a textil­ipar bővítése mellett 1979-ben 17 százalékkal nőtt a gép­gyártás. Meghatározó jelentőségű iparpolitikai lépés az el-j basáni kohó és két nagy vízi erőmű építése. Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának legutób­bi ülésén szóba került néhány olyan momentum, amely elő­re vetíti az ország áttérését az extenzív fejlesztésről az in­tenzív gazdálkodásra. A központi bizottság sürgette a műszaki-tudományos fejlesztés meggyorsítását, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak al­kalmazását. Szó esett az irányítás és a munkaszerve­zés javításáról. Nem hagytak kétséget afelől, hogy az or­szág fejlesztését a jövőben is kizárólag saját erőből kívánják biztosítani. Hangsúlyozzák az albán lapok, hogy a VI. ötéves tervet olyan körülmények között teljesítik, amikor már nem szá­míthatnak a Kínai Népköztársasággal való együttműködés­re. Két éve bekövetkezett albán—kínai szakítás óta az al­bán külkereskedők új partnereket keresnek a „kínai kap­csolat” pótlására. Az idei költségvetés 24,1 százalékát fordítják az ország szociális és kulturális fejlesztésére. Az eredmények — tör­ténelmi szemmel nézve — szembetűnőek 1938-hoz képest megkétszereződött az átlagos életkor. Kiépült az általános egészségügyi ellátás. Ma nyolcezer lakosra jut egy könyvtár, főleg vidéken épülnek az újak. Az albán lapok gyakran hangsúlyozzák, hogy a minden területen folyó osztályharc legfőbb frontja a gazdasági ter­vek teljesítése — ez hazájuk biztonságának záloga. A fej­lődés hozta feszítő gondokat, a gazdasági építőmunka min­den kérdését — hangsúlyozzák a lapok — az albán népnek, mint eddig is, saját erejéből kell megoldania. Füzes Oszkár & ÉS S-?Q 25 ‘V/ * íi r% Köicsönzőbolt Salgótarjánban MEGNYÍLT AZ IPARCIKK­KÖLCSÖNZÖ ÉS -SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KÖLCSÖNZÖBOLTJA a Rákóczi út 13 szám alatt. Telefon: 11-520. Bérelhetők: háztartási és lakáskarbantartó waküzök, gyermekgondozási eszközök, fotó-optikai cikkek, írógépek, híradástechnikai eszközök, televíziók, hűtőgépek, olajkályhák, barkácseszközök, edények és evőeszközök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom