Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

Válaszol az illetékes Intézkedett a tanács A NÖGRÁD 1080. november S-i szómában „Megfúrnak egy rendeletét” címmel bírálat ér* te a szakigazgatási szervet, hogy rosszul értelmezte a sze­szes ital értékesítésének kor­látozásáról szóló 19/1977. <XI1, 20.) BKM. számú rende­letet. Az újságíró a félreértéseket a cikkben részletesen magya­rázta. Tájékoztatom a NÖG­RÁD szerkesztőségét, hogy szakigazgatási szervnek, mint hatóságomnak nem az volt a célja, hogy a szigorú rendele­tet megfúrja, hanem az. hogy lehetőséget teremtsen a kora reggeli órákban Pásztora ér­kező turisták számára a reg­gelizésre. Az engedélyező ha­tározatban a szeszes ital áru­sítását csak az étteremben tet­tük lehetővé, nem pedig a bű­iében. A cikk megjelenése után a Szakigazgatási szerv a szüksé­ges intézkedést megtette és az ÁFÉSZ 4. sz. Ágasvár Étte­remre vonatkozó szeszes ital árusítását engedélyező hatá­rozatot visszavonta. A 24-es számú főútvonal ínellett üzemelő Mátra étje­Jogos volt A NÖGRÁD október 23-i számában egy olvasójuk (Lő- rincz Imre, Sugár út), pana­szolta, hogy a salgótarjáni vá­rosgazdálkodási üzem a Sugár úton rendszertelenül -szállítja el a szemetet, ezért a kukák megtelnek, sőt mellettük is szemét gyűlik fel. A panaszt kivizsgáltattam és megállapí­tottam annak jogosságát. A hiányosságot az okozta, hogy a szemétszállítást ezen a terü­leten végző dolgozó hosszabb ideig beteg volt, a feladat el­látását helyettesítéssel oldot­tuk meg, a helyettesítést vég­ző dolgozók pedig hanyag munkát végeztek. Ezért a gépkocsivezetőt és a két rako­rem részére kiadott engedély megfelel a jogszabályi előírá­soknak, mert Pásztón jelen­tős idegeníorgalom bonyolódik le. és feltétlen indokolt az át­menő turistaforgalom részére a kora reggeli órákban a reg* gelizési lehetőséget biztosíta­ni. Jövőben az ellenőrzésre na­gyobb figyelmet fordítunk és a szeszes ital értékesítésének korlátozására vonatkozó ren­delkezések kijátszóival szem­ben a szükséges Intézkedést megtesszük. Tájékoztatom a szerkesztő­séget, hogy a nagyközségben nem tervezzük más vendéglá­tó egységek részére a kora reggeli órákban a szeszes ital árusításának engedélyezését. A cikkíróvaj egyébként egyetértek, és kérem, hogy a jövőben is kísérje figyelemmel a rendeletek betartását, ha hasonló mulasztásokat ta­pasztal fogjon tollat és hívja fel a hatóság, valamint a köz­vélemény figyelmét. Dr. Farkas Miklós vb.-titkár nagyközségi közös tanács vb. szakigazgatási szerve, Pásztó. a panasz dót a november 7-i jutalma­zásból kihagytuk, sőt, az egyik rakodó a helyettesítés megta­gadásáért fegyelmi büntetés­ben is részesült. A köztisztasági üzemegység­vezető figyelmét felhívtam a szemétszállítás ellenőrzésé­nek körültekintőbb végzésé­re. Megjegyzem még, hogy amennyiben olvasóik részéről hasonló jellegű panasz merül fel, a 10-366 (11 mellék) tele­fonszámon közvetlenül is kö­zölhetik az üzem arra illeté­kes dolgozójával, aki azonnal intézkedni tud, a kimaradó szállító.iárat pótlására, — írja Balogh István, a városi tanács vb. városgazdálkodási üzem üzemvezetője. Rossz példát mutató szülők... November 14-én. munkából hazafelé kocsival haladtunk Salgótarjánban a Rákóczi utón a városközpont felé. Az előttünk haladó piros Skodá­ból egyszercsak papírhulladé­kokat dobtak ki az útra. Né­gyen ültek abban a kocsiban. Dudáltunk nekik, hogy észre­vegyék magukat, de csak egy legyintés volt a válasz, pedig hányszor elhangzott rádióban, tévében, újságban írnak róla, s szinte már közhelynek szá­mít: ..Óvjuk a város tisztasá­gát! Ne szemetelj!” stb. Így sohasem fogunk előbbre Jutni, ha a szülők Is szemetelni ta­nítják a gyerekeket, vagy ha közömbösek ez Iránt, s nem figyelmeztetik őket. Van a személygépkocsiban Is hu- mu (szemét) tartó, de ha az te­le van, akkor ki lehet üríte­ni bárhol egv szemetes kuká­ba. Nem vagyok „Nyugat-imá­dó” típus, de a jót. azt át kellene vennünk. Többször jártam Ausztriában, de ami­lyen rend és tisztaság ott van az irigylésre méltó. Miért nem tudjuk ezt mi Is követ­ni? Nagyon kevés ember tö­rődik a renddel. Csak be kell nézni egy önkiszolgáló bolt­ba! Veszik a kosarat, és már borítják is ki belőle a blokko­kat a földre, hiába az ott dolgozók szorgalma. Nem be­szélve a buszmegállókról, ahol Cőleg a dohányosok szemetel­nek. (Nem azért, hogy védjem őket. de nincs minden busz­megállóban szemétgyűjtő!) Száz szónak is egy a vége- törődjünk többet városunk tisztaságával, ha másképp nem megy, a szemetelők szigorú büntetésével. Ne csak a „Gaz­dálkodj okosan !”-játékban le- Ryen az, hogy „Szemeteltél az utcán, fizess 10 forintot!”, hanem a valóságban Is, így talán javulna egy kicsit a helyzet. Tiszteltei' Kiss Gyuláné, Salgótarján Gyógyítás tudással, emberséggel Nógrádgárdony TBC-gyógy- intézet? Szanatórium? Reha­bilitációs intézet? E háromnál sokkal több amit betegeinek valójában nyújt ez az egész­ségügyi intézmény. Kinti szemlélő, vagy aki csak hal­lotta e nevet, el sem tudja képzelni, hogy ott „bennt”, a volt „Majláth-kúriában” milyen szakértelemmel, önzet­lenül és humánusan kezelik — gyógyítják az arra rászo­rulókat, segítségül híva a legkorszerűbb, milliókat érő orvosi eszközöket. Az itt ke­zeltek valójában gyógyulnak. Itt mindenki, aki az egész­ségüggyel jegyezte el magát, nap-nap után a legteljesebb lelkiismerettel végzi gyógyító munkáját. Nem kis érdeme van ebben az orvosi gárdának, köztük dr. Bajkay Anna főorvosno­nek, aki a betegek kórképén túl, igen nagy hangsúlyt fek­tet a kezeltek családi, lelki és szociális problémáira is, s ezeket együttesen alkalmazza gyógyító tevékenysége köz­ben. Az asszisztensi feladatot Csábi Béláné „Valika”, a fő­nővér látja el. jól összeko­vácsolt nővérgárdájával együtt. A betegek étkezéséről, hogy ml kerül az éttermi asz­talra, arról többek között Németh Józsefné konyhai sza­kácsnő gondoskodik, nem kis hozzáértéssel. A felszolgálók is, mint Tóth Józsefné és munkatársai lelkiismeretes munkát végeznek. Dicséret és köszönet a gyógyító kol­lektívának, kikre dr. Ferenczy György igazgató-főorvos is méltán büszke lehet! G. F, Salgótarján Levelezőink ielentik Falugyűlésekről Sikeres fórumnak bizonyult a falugyűlés Rimócon, ame­lyen dr. Győri Sándor, a ba­lassagyarmati Járási hivatal elnöke, megyei tanácstagunk és Tóth Endréné, a Szécsény nagyközségi népfront titkára is részt vett. A falugyűlés résztvevői figyelemmel hall­gatták meg a helyi népfront- bizottság beszámolóját a cik­lus alatt végzett munkáról és a tanács ez év! tevékenysé­géről, valamint a Jövő évi feladatokról szóló előterjesz­tést. A népfront beszámolója megállapította, hogy a köz­ség fejlesztésében a lakosság nagy aktivitással vett részt. Bizonyítja ezt az is, hogy a ciklus alatt több mint két és fél millió forint értékű tár­sadalmi munkával és anyagi támogatással járult hozzá, más szervek segítségével együtt a község fejlesztéséhez, amiért ezúton is köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik eb­ben részt vettek. A vita során sok hasznos javaslat és vélemény hang­zott el . Ennek a fórumnak nemcsak az volt a célj^, hogy felmérje az eddig végzett munkát és javaslatot tegyen a jövőre, de nevelő jellegé­ben is, amikor a hibákról esett szó. Nagy hozzáértésről tettek tanúságot a hozzászó­lók. A település iránt érzett felelősségtudat csendült ki a szavakból. Többen sürgették az iskolai tantermek számá­nak bővítését, az óvodai fé­rőhely növelését, Illetve bő­vítését, a vezetékes ivóvíz lét­rehozását, az utak további javítását stb. Foglalkoztak a környezetvédelemmel, a köz- tisztasági kérdésekkel, sze­métszállítással, a közvilágí­tás kérdésével stb. Vita után a falugyűlés megválasztotta a népfrontbizottságot és a me­gyei küldöttet. Az ipolytarnóci kultúrház nagytermében összehívott fa­lugyűlésen a litkei közös köz­ségi tanács beszámolója hang­zott el a végzett munkáról. A beszámoló hűen tükrözte, hogy az Vv ötéves terv­ciklusban mit valósított meg a tanács a cél­kitűzésekből. Elsőként fog­lalkozott az óvoda megvalósí­tásával, amely nem kis fel­adat volt. E téma kapcsán azonban azt is taglalta a be­számoló, hogy vannak még szülők, akik e lehetőséggel nem szívesen vagy egyáltalán nem élnek, s ezzel a gyerme­kek szellemi fejlődésének vet­nek gátat. Szólt az iskolák ellátottságáról, a művelődési lehetőségek biztosításáról. Eredményesen tevékenyked­tek az önkéntes tűzoltók, az ifjúsági vezető a tanácstól pénzjutalomban részesült. El­ismerően szólt a Vöröskereszt- alapszervezet munkájáról is. Ezután a gazdasági célkitűzé­sek megvalósításáról hangzott tájékoztatás. Litként meg­épült a vízvezeték-hálózat stb. Szolgálati lakásokat, műve­lődési házat újítottak fel, to­vább bővült az úthálózat. A két községre betervezett 850 ezer forint értékű társadalmi munkaórát jelentősen túltel­jesítették. Kimagaslóan sok munkát végzett Lucza Imre kőművesmester, ezért Kivá­ló társadalmi munkáért, ki­tüntetésben részesült. A beszámolót vita követte, melyen a felszólalók sok hasz­nos javaslatot terjesztettek be a m'ég hátralevő feladatok si­keres megvalósítására. — ko — Felelősség, szavahihetőség és a munka becsülete — KLIMAVILL-módra A helyszín: Kisterenye, gim­názium. Hónapok óta szánal­mas képet nyújtó látvány fo­gadja az érkezőt. A gondosan parkírozott Iskolaudvaron kiselejtezett, törött- csövek, vasdarabok, lemezek, csapok, kábelek, szétmállott tömí­tések hatalmas kupaca. A le­hangoló esztétikai kép mel­lett hallatlan balesetveszé­lyeket magába rejtő „funkció­val”. Az épületben már me­leg van ugyan, de valamifé­le kisebb csata nyomai lát­szanak: megégett ajtók, fal­rongálások, festetlen-rozsdás csövek, csepegő radiátorok víztócsákkal stb. A történet: 1979 áprilisá­ban szerződés született a KLIMA VILL Szövetkezeti Közös Vállalat (Ludányha- lászi) mint vállalkozó, vala­mint a kisterenyel gimnázium, mint építtető között a tanin­tézet belső központifűtés- szerelési munkáinak felújítá­sára. A szerződés értelmében a kivitelezés megkezdésének határideje: 1979. május 2., teljesítésének határideje: 1979. október 15. I. felvonás: egy feljegyzés 1979. június 5-én megállapítja, hogy a radiátorok késői be­szerzése miatt csőcserére' és az egyéb munkálatokra nincs lehetőség, ezért ezeket 1980- ban, a tanév kezdéséig végzik el. Vagyis a szerződésmódosí­tó nyilatkozat szerint a vál­lalás teljesítésének határide­je 1980. augusztus 25-re mó­dosult. II. felvonás: a gimnázium igazgatója 1980. augusztus 19-én keltezett levelében ér­tesíti a KLIMAVILL igazga­tóját: a munka figyelemmel kísérése sórán arra a megálla­pításra jutott, hogy nem lesz­nek kész a megadott határ­időre, Így kötbérigénylési Jo­gával él az intézmény. Válasz nem érkezett. Szeptember 9- én újabb express-ajánlott le­vél indult útjára, melyben is­mételten közölték, hogy a ha­táridőn jóval túlvannak, szí­veskedjenek legalább újabb póthatáridőt megjelölni. Az Intézkedett a MÁV A NÓGRÁD .október 30-1 Olvasók fórumában megjelent „Többet árt, mint használ — Fűtetlen pihenőszobák” c. cikkben foglaltakat megvizs­gáltuk. Megállapítottuk, hogy a fűtetlenséget a kazán gyen­ge műszaki állapota okozta. A dolgozók pihenésére három szobát jelöltünk ki, amelyek­nek fűtését egy-egy kétaknás széntüzelésű kályha, valamint villanyradiátor üzemeltetésé­vel biztosítjuk — írja a MÁV Igazgatósága Budapest, III. üzemviteli osztályának veze­tője, Soós Károly. , Köszönjük a dolgozók érde­kében tett gyors és hathatós intézkedést! (A szerk.) intézményben folyó oktató­nevelő munka hátráltatásáért, a folyamatos karbantartási munkálatok akadályoztatásá­ért. ebből eredő többletkölt­ségért, a munkavégzés során okozott károkért pedig kár­térítést Igényelnek. Szeptem­ber 25-én válasz érkezett: 2. számú szerződésmódosító nyi­latkozat példányaival, amit a tanintézet vezetői nem fo­gadtak el a kért póthatáridő helyett. Közben egyre hidegebb lett. III. felvonás: útrakelt az intézmény vezetője, amig a megyei tanács egyik elnökhe­lyettesének személyes köz­benjárására október 13-án megindult a próbafűtés. De a bevezetőben leírt rongálások árán. Október 27-én megtör­tént a műszaki átadás-átvétel, hiánypótló Jegyzékkel, a bon­tásból eredő hulladékok nyolc napon belüli elszállításának vállalásával. S a KLIMAVILL embereit azóta sem látták. Miután a szállítás nem történt meg, hívták a MÉH-vállalat illetékeseit is, akik kétszeri szemle után közölték: „nem tudják a, hulladékot elszállí­tani, mert görbék a csö­vek!” (?) A tanintézet vezetői, dolgo­zói, tanulói pedig várnak, hát­ha a türelem KLIMA VILL- becsületet terem. Á jó szándékú kárvallott A NÖGRÁD november 2t-| számában Olvasói levél c. alatt Szántó Imre balassagyar­mati lakos levelének azon részére szeretnék reagálni, melyben rosszallását fejezi ki, miszerint „a békés szem­lélőknek. a be nem avatko- zóknak semmi bajuk nem tör­tént.” 1 Az eset, amit leírok, pont a fordítottja; a garázdáknak nem történt semmi bajuk, a közbeavatkozó viszont nagyon megjárta. Szeretném, ha az esetet megírnák, hogy Szántó Imre és még akik vele egy véleményen vannak, jobban megértsék miért nem avat­koznak bele az emberek az ilyen dolgokba. 1979 őszén történt, hogy egy igen jó ismerősöm, alci életében a légynek sem ár­tott, soha nem került össze­ütközésbe a törvénnyel, min­denki csendes, szolid ember­nek ismerte, egy este hazafelé menet két ittas embert lá­tott verekedni. Ismerte mind­kettőt, tudta, hogy az egyik valamikor bokszoló volt, és látszott az erőfölény. Odament hát és kérte őket, hagyják abba, de azok tovább vere­kedtek. Megpróbálta szétszed­ni őket, de eredménytelenül.' Egy járókelő rendőrért ki­áltott, erre a volt bokszoló el­szaladt. Még annyit, hogy ve­rekedés közben egy árokba többször beleestek. A vere­kedés után pár nappal a volt bokszoló ismerősömet följe­lentette, hogy eltörte a lábát. Az ügyből bírósági tárgyalás lett. Ismerősömet 5 hónap szabadságvesztésre és 2000 fo­rint pénzbírságra ítélték, va­lamint kártérítésre kötelez­ték. Hogy érthetőbb legyen, azért írom le mindezt, mert ismerősöm, akit elítéltek, ab­ban az évben két súlyos szív- infarktuson esett át, csak a szerencsének közönhette éle­tét és olyan rossz állapotban volt, hogy gyógyszer nélkül 10 métert nem tudott menni. Ha nem olvasom a bírósági végzést, talán még kételked­tem volna ismerősöm ártat­lanságában, de a végzésből vi­lágosan kitűnik, hogy nem is­merősöm volt a hibás, vi­szont nem tudta bizonyítani, hogy nem ő törte el az illető lábát. Amikor a cikket elolvas­tam, eszembe jutott ismerő­söm, akinek az állapota az eset után egyre rosszabbodott és 5 hónap múlva egy újabb szívroham elvitte. A garázda megúszta, és rá­adásul ismerősöm halála U an a hozzátartozókat moleszt. 1- ja a kártérítés megfizetésé­ért. Tisztelettel: K. L. Salgótarján Kevés a lankönyv A mátraverebélyi általános is­kolában a tanulók egy része saj­nos még ma sem jutott tij tan­könyvekhez. Például a VI. osz­tályos magyar nj elvtan, do sorol­hatnám tovább a hiányzó tan­könyveket. A hatodikosok osztály­főnöke elmondotta, hogy keve­sebb példányszámban érkeztek meg a tankönyvek, mint ameny- nyit rendeltek. Nagyon nagy &ond, probléma ez, mert az oktatás alapfeltétele, hogy a tanuló ren­delkezzék tankönyvekkel. Nevelők és tanulók, valamint a tanulók szülei egyaránt kérjük az illetékeseket a tankönyvek jobb ellátása érdekében, s még a je­lenleg hiányzó könyvek pótlásá­ra. Bakonyi Józsefné, Mátraverebély Szüreteltek Salgótarján vasútállomás „Má­jus 1” Szocialista Brigádjának tagjai egynapos munkájukkal vet­tek részt a pásztói mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet szőlőszürc- telésének munkájában, Bencze At- tlláné brigádvezetővel az élen. A termelőszövetkezet vezetői a bri­gád munkájával nagyon elégedet­tek voltak, dicséretet Is kaptak. Említésre méltó, hogy ez a url- gád az előző években Is segített az őszi betakarításban, például egyik évben a szurdokpüspöki termelőszövetkezetnél a cukorrépa- betakarítás munkáit segítették. Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1980. november 27., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom