Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-26 / 277. szám
Bérek és bányászok II. Csalódások nélkül A különbség — különbség...? Jóleső visszatekintés A Nógrádi Szénbányáknál immáron évek óta próbálkoznak. állítólag egyre inkább sikerrel, hogy realizálódjon a bérbeli különbség, a mostanság divatos szóval differenciálásnak emlegetett ösztönzési forma munkahely és munkahely. azonos foglalkozásúak, valamint a többet de kevésbé jó minőséget orodukálók, továbbá ezek „ellenlábasai” között. A törekvés — mondani sem kell: nem nógrádi kita- láció. ám a szénbányászat helyi adottságai révén mégis sok itteni sajátosságot kell figyelembe venni. Mik között — beszélgetéseink során meglehetősen sokan szóltak róla — elsődlegesen kell megemlíteni az immár csaknem másfél évtizeddel ezelőttre való, szinte unos-un- talan hivatkozási alapot: a nógrádi szénbányászat visz- szafejlesztésével majd „újraélesztésével” kapcsolatos gondokat. Amelyek — vélik —, mégis ma is reálisak, hiszen az akkori aknák tizede sem üzemel már, s eképpen nem lehet esztendő zártával széntonnák felszínre hozott millióiról számot adni. Sőt, jegyzik meg a — szerintünk nem — pesszimisták, hogy kétséges a négy aknaüzem és az egy külszíni fejtés évi milliótonnányi termelési tervének teljesítése is. És a bérek? eképp tituláljam-e, mert szó- lítják-írják aknaüzem-vezető- nek, igazgatónak is azóta, mikortól vezérigazgató áll a vállalat élén...) — Nem igaz — ismétli —,. hogy a mi aknánkban el nem végzett munkáért bért fizetnénk. Munkaátvételünk és -teljesítményünk elbírálása objektív alapokon nyugszik. — Kategorikus kijelentés. Mégis, önöknél is hallottam nem kevésszer, szépen megfogalmazott káromkodásokat, hogy: No, az X-éknek, itt van a fekete táblán krétával kiírva csak 74 százalékuk van, nekünk meg 111, s mégis, hogy az a jóisten... csak 36 forinttal több esett egy sichtára. — Persze, vannak látszólagos ellentmondások számok és számok között Elképzelhető — sőt, sokszor van ilyen —, hogy az a csapat, amelyik csak — maradjunk az ön számainál: 74 százalékot teljesített, többet dolgozott, mint a másik. Mert esetleg ott változtak a geológiai viszonyok, elvékonyodott a telep, több volt a meddő, jobban kellett biztosítani... S, hogy nem jött annyi csille szén fel, mint a 111-esektől? Ez ennek a magyarázata. Sőt, biztos, mond- ták-panaszkodták már más aknaüzemben is, hogy nincs elég differenciálás munkahely és munkahely, föld alatti szakma és szakma között — Igen, hallottam már erről a gondról. Ám, visszatérve az ön szavaira: reálisnak, logikusnak tartja, hogy az a vállalat, amelynek alaptevékenysége, a főmunka, a szén- termelés. kínlódva-küszködve termel a tervezettnél néhány tízezer tonnával kevesebbet, s keres, mintha mi sem történne — többet...? Én — mondja később az egyik, ezerkilencszázhatvan- nyolcban bezárt bánya akkori vájára — most itt dolgozom a külszínen. Néhány esztendőm van már hátra csak a nyugdíjazásig; nem több fél kézen megszámolhatónál, de az a pénz, amit itt kapok, nekem elegendő. Igaz, a feleségem is eljár még a téeszbe, úgyhogy engem hidegen hagy a bérezés. Kár volt engem erről a témáról kérdeznie, hogy differenciálnak-e, vagy sem, ki kap többet vagy kevesebbet, s megérdemelten-e? De azt elmondhatom, hogy ha sokáig a dolgok így maradnak, néhány éven belül én maradok itt a külszínen az egyetlen ember, mert a többiek, a magasabb fizetés tudatában, mind lekérik magukat a föld alá.. Karácsony György — Igaz az — kérdem a szénbányák bér- és normaosztályának vezetőjétől, aki vélem, míg országszerte jó hírnévnek örvendő NB I-es labdarugókapus volt az SBTC- nél, sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett, mint most, amikor csaknem hatezer ember bérének alakulásáról kell döntenie —, hogy: — ... most kevesebb az egy aknára jutó teljesítmény és mégis magasabbak a fizetések 1980-ban? — Igaz, s a dolog utóbbi fele természetes. Hiszen minden termelőegységnél ebben az esztendőben is kellett fizetésemelést végrehajtani. Ennek eredője mondata első, rossz ízű fele is... Mert sajnos, megcáfolhatatlan tény, hogy ebben az esztendőben nem rukkoltunk ki úgy, teljesítmény tekintetében, mint ahogy szoktunk. lényegesen alatta maradtunk az elvárásoknak, és a bérek... — Tudom, nőttek. Nem is keveset. Sőt, rossz nyelvek szerint, két aknaüzem dolgozói, akik az év eddigi időszaka alatt a lehető legkevesebbet tették bele a Nógrádi Szénbányák közös kalapjába, messze túllépték azt a bérmennyiséget, amely indokolt lett volna, hogy kifizessék a terv, erre a — szerintem — messzemenő nem teljesítésre. Van tehát önöknél meg nem dolgozásért járó bér is...? Termeléssegítő tevékenységükkel méltán pályázták meg már második alkalommal a V általat kiváló brigádja címet az ELZETT gyár szécsényi egységében a Czipó László- vezette kollektíva tagjai, akik a tmk-s üzemben dolgoznak. Az aranykoszorús címet viselő brigád november 7-én jelentős pénzjutalomban részesült. Képünkön a brigád vezető Czipó László az egyik munkatársával, Lászlók István esztergályossal. — kj — Bármilyen formában próbálom rábírni, Gyimesi Lászlót, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati gyárának fiatal üzemvezetőjét, hogy visz- szatekintve az esztendő eddig megtett útjára, szóljon a munka közben előadódott csalódásairól, — az istennek sem hajlandó erre, mondván: nem volt ilyen... — Pedig az első negyedévben nem volt valami rózsás a helyzetük — vetem közbe. — Valóban, egy kis ideig. Egy-két hetes átmeneti nehéz napokról volt szó. Ekkor a szokásosnál többet idegeskedtünk. Központunk segítségével azonban sikeresen átvészeltük akkor jelentkező megrendelési gondjainkat. Űj termékek gyártását vettük programba. Mondhatom, sikerrel. Azért tudtunk gyorsan kilábalni a hullámvölgyből, mert a gyár dolgozói nem idegenkedtek az új feladatoktól. Másfél-két heti tanulóidő után már teljesítették az előírt normát. Azóta pedig egyenesben vagyunk... — Gond és idegeskedés nélkül? — Majdnem. Ugyanis már régóta dekádról dekádra teljesítjük a tervet Igaz, valamivel kevesebbet mint az elmúlt esztendőben. — Ezek szerint jól zárják ezt az évet? — Akárcsak a mostani ötéves terv korábbi esztendeit Számításunk szerint december 20-ra elvetjük az éves termelési terv teljesítésének gondját Addigra 101—102 százalék között leszünk... — Ugyanilyen sikert tudhat maga mögött a kollektíva a termékek minőségével kapcsolatban is? azonban a termelési tanácskozáson szóba kerültek. Az ilyenkor szokásos kifogást: — gyenge volt az anyag minősége, nem fogadtam el, mondván: ha valami rossz, azt félre ke’l tenni, nem szabad felhasználni. — Az előbbieket sem sorolja csalódásai közé? — Nem. Ellenkezőleg, inkább, dicsérni kell munkatársaimat akiktől megkaptam azt a segítséget, aminek eredményeként eleget tettünk eddig termelési kötelezettségeinknek, mérsékeltük az energiafelhasználást és a hulladékból 108 ezer forint értékű ezüstöt nyertünk vissza. Továbbá örülök azért is, hogy a meglevő brigádok mellé újabbak, alakultak és tűzték ki a szocialista cím elnyerését. Zömük fiatalokból áll, s azokon a területeken tevékenykednek, ahol e tekintetben fehér foltjaink voltak. Az igazsághoz tartozik, hogy az év eleji osztályértekezleten igazgatónk megbírált mondván: a szocialista munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalomban többet is tehettünk volna. Az előrelépést segítő anyagi ösztönzés kialakítását viszont ránk bízta. — Történt-e valamilyen előnyös változás e téren? — Többszöri hasznos eszmecsere után a brigádvezetők kérésére úgy döntöttünk, hogy az idén nem negyedévenként hanem egyszer, éspedig az év végén fizetjük ki a címekkel járó pénzt Azért fogadtuk el döntésüket, mert ily módon több brigád részesülhet jutalomban. Egyébként nálunk a kollektívák nem osztják fel maguk között a kapott összeget hanem közös célokra; kirándulás, színházlátogatás, idősek segítése, úttörők megajándékozása. stb. használják fel. Nem csak a termelésben, hanem az életkörülmények javításában is előnyös fejlődés következett be az év eltelt időszakában. A felújított férfiöltöző 250 ezer forintba került. A gyári úthálózat kiépítéséért 450 ezer forintot fizettek 'ki. Négy fizikai munkás 285 ezer forintot vett fel raun- káslakás-éoítkezés támogatása címén. A múlt év átlagához képest 8,3 százalékkal nőtt az átlagkereset, s ma már havonta kétszáz forintot is meghalad a növekedés. Bár az üzemvezető csalódások nélkülinek vallja az idei év eddig eltelt időszakát, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van, úgy ment mint a karikacsapás. Erre utalt a városi párt- bizottság, amikor foglalkozott a gyár gazdálkodásának tevékenységével. Elismerve a jót egyetértve a további feladatokkal, nvomatékosan felhívta a Heveimet a selejt mielőbbi csökkentésére. Ugyanis e korábbi évek 3—4 százalékos selejtjé az év első felében felugrott 10 százalékra. Elfogadható magyarázat volt erre. Ezzel azonban nem zárult le az ügy. Az intézkedések hatására októberben már a múlt évi szintre. — 8 százalékra csökkent. Ez utóbbi viszont az én kellemetlen és kellemes csalódásom volt. — yenesz — Kevesebben — többet — Évekre visszamenőleg a minőségileg kifogásolt termékek aránya 0,2—0,5 százalék között váltakozik, s erre túlzás nélkül mondhatom: — nagyon kevés. Ebben az esztendőben valószínű 200—300 ezerre tehető a visszaadott kondenzátorok száma. Sajnos, személyre szólóan a hibát nem tudjuk megállapítani, mert több dolgozó tevékenysége tükröződik benne. Ezért mindig a mulasztást követő kollektíva kapja vissza kijavításra, amit ellenszolgáltatás nélkül kell elvégezniük. Csupán a csoportvezető kapja meg a szokásos fejmosást, mivel műszak közben nem ellenőrizte eléggé, alaposan a késztermékeket ■— Az elmondottakból úgy tűnik, mintha elnéző lenne a vezetés a mulasztókkal szemben? — Erről szó sincs, — emeli fel tiltakozó szavát az üzemvezető, majd így folytatja: — A mulasztás nem olyan súlyos, amiért fegyelmit kellene adni., Az ügy tanulságai A ZIM salgótarjáni gyárában tegnapig tizenhattal kevesebben sérültek meg, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Ezt jelentős eredményként lehetne elkönyvelni,, ám a munkából balesetek miatt kiesett napok száma 151- gyel meghaladta a bázist. ToLengyeiországban 1972 óta már valamennyi egyénileg dolgozó paraszt és családja is élvezi a társadalombiztosítás előnyeit, tehát igénybe veheti az ingyenes orvosi ellátást. Ezzel az intézkedéssel egy időben a paciensek száma erősen megnövekeóet't vidéken, ami az itteni orvosi rendelők számának módszeres növelését tette szükségessé. A falusi lakosság egészségvédelmével, kezelésével ma 3 205 különböző nagyságú, rangú rendelőintézetben foglalkoznak. Megjegyzendő, hogy a községek száma 3 345. vábbi megelőzésüket elsődleges célként tűzték ki a gyáriak, remélik, hogy az ed<iig megtett intézkedések, a munkaföl- tételek javítása és a nehéz fizikai munka csökkentése révén "óvőre a balesetek és a munkából kiesett napok száma még kedvezőbben alakul. Egyre több helyen építenek korszerű, új egíszséjjházai. Ezekben a központokban általában mindenütt megtalálható a belgyógyász, a nőgyógyász, a gyermekorvos, a fogorvos. A legtöbb helyen a laboratóriumi vizsgálatokat, ott helyben végzik el. A falusi orvosoknak bőven van kórházi konzultációs lehetőségük, hiszen szervezetileg a megyei kórházakhoz tariozziak, és élnek is ezzel, ami munkájuk eredményességének további biztositéka. Egy- egy ilyen egészségügyi központra általában 4 000 ember ellátás» vár. A falu egészségügyi elválása A kisemberek érdekében A kistermelés ösztönzése — Sajnos, kár lenne tagadni, van! Igaz, most már kevésbé gyakorlat, de évtizedek hagyományait tartva szem előtt, áll még manapság is: hosz- szabb helyen, sok éve együtt bényászkodók nem kereshetnek ennyi meg ennyi forintnál kevesebbet. Mert akkor... Mert akkor — fejtegetné, de nem teszi, hagyja, hogy én mondjam a következményt: még ennél is kisebbek lennének a teljesítmények, romlana a hangulat, s előjönne megint a melldöngetés. (Pedig, nem egy-két éves tapasztalatom, s ismerve jól, és nem lebecsülve a bényászmunkát, állíthatom: példaként, a ZIM salgótarjáni öntödéjébe a visszafejlesztés időszakában odakerült tizennégy bányász közül csak négy-öt bírta ideig-óráig az ottani munkát, s távozott hamarosan, mondván: „Inkább a szénfal dőljön rám!”) — Szóval akkor az egymillió helyetti kilencszáz-egyné- hány ezer tonnás tervet sem teljesítenék...? — Nem igaz! — feleli imént ab - a gyott kérdésemre, a- -t ■ a tarjáni bányaköz- p 1 távol teszek fel az e aknaüzem igazgatójá- Bao.. (Aki maga sem tudja, Gyakran felvetődik a kérdés, meddig lesz szükség a háztáji és egyéb kistermelésre, milyen helye van, s milyen jövője lesz a kistermelésnek a népgazdaságon belül? Anélkül, hogy sok számot felsorolnánk, feleletül idekívánkozik néhány adat. A lakosságnak több mint a fele közvetlenül érdekelt valamilyen formában a kistermelésben. A mezőgazdasági termelés mintegy harmadát adják a kisgaz- gaságok. A sertésállomány 53, a baromfi-törzsállomány 70, a tehénállomány 30, a házinyúl 95 százaléka a háztáji és más kisegítő gazdaságban található. Ugyanúgy jelentős arányt képvisel az az árumennyiség, amely a kistermelőktől kerül az üzletekbe. Az összes tojás 60, a zöldség 40, a tej 40, a szőlő 50, a gyümölcs 50 százaléka a háztájiból és a ház körüli kiskertekből kerül az asztalunkra. Nyilvánvaló tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését a jövőben sem nélkülözhetjük, a népgazdaság hosszú távon számít termékeikre. Ezt fejezi ki az is, hogy a mezőgazdaság pénzügyi szabályozórendszerének 1981. évi módosítása a kistermelés fejlődését egyértelműen segíteni kívánja. Ennek a szabályozásnak az 1981. januárjában életbe lépő változtatásokkal együtt az a célja, hogy ösztönözzön a jövedelmező, versenyképes termelés fejlesztésére, serkentse a gyorsabb alkalmazkodást a külső és belső gazdasági feltételek változásaihoz. A kívánt ösztönző hatást elsősorban az árak változása közvetíti a termelőkhöz, így a kistermelőkhöz is. Melyek ezek az árak? Egyrészt a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok ára. másrészt a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az 1981-től érvénybe lépő új mezőgazdasági felvásárlási árak már szeptemberben meghirdetésre kerültek, jól ismertek. Az ipari eredetű anyagok, eszközök árváltozásának mértéke is köztudott. Mit jelent hát a kistermelőknek a szabályozórendszer január 1-i változása? Minthogy hangsúlyozottan számít a népgazdaság a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, ennek megfelelően továbbra is fennmaradnak az egyes kiemelt ágazatoknál jelenleg érvényesülő támogatási formák, így változatlan mértékkel és feltételekkel részesül támogatásban a fólia alatti zöldség- termelés. Tehát, ha szocialista vállalattal, vagy a mezőgazda- sági nagyüzemmel legalább három évre szerződést köt a kistermelő, akkor 40 százalékos támogatással csökkentett áron vásárolható fólia és előre gyártott vázszerkezet. Továbbra is 20 százalékkal csökkentett áron vásárolhatnak a fizikai munkát megkönnyítő és a munkaidőt megtakarító egyes géneket a kistermelők, és a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. Az új szabályozás jelentős könnyítést ad a bogyós gyü- mölcsűek telepítésének támogatásában. A támogatás feltételeként előírt legkisebb telepítési területet 1000 négyzetméterről 500 négyzetméterre csökkenti, és megszünteti azt a támogatási feltételt is, hogy a nagyüzemi ültetvényhez kell csatlakoznia a kistermelői parcellának. Ezzel újabb kertészkedéssel foglalkozz rétegek termelésbe való kapcsolódásának teremt lehetőséget, hiszen az újabban épülő családi házak kertjei kisebbek, szerződéses betelepítésükre eddig nem volt lehetőség. A szaporítóanyagot forgalmazó vállalatok a jövő évtől, amennyiben a kistermelők legalább 3 évre értékesítési szerződést kötöttek, a bogyós gyümölcsű szaporítóanyag után 100 darabonként a következő támogatást számolhatják el: szamóca 80 Ft, málna 120 Ft, fekete- és piros- ribiszke-bokor, köszmétebokor 800 forint, pirosribiszke- és köszméteoítvány 1200 forint A mezőgazdasági kistermelőket a tulajdonukban levő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2 500 Ft, a második ©s minden további tehén után az eddigi 5000-ről 6000 forintra emelkedik. Ezt a támogatást a kistermelő továbbra is megkaphatja előre 4 évre, ha a meglevő tehén- állományát saját nevelésű, vagy vásárolt előhasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és arra 4 éves tartási szerződést köt. A kistermelői szarvasmarhatartás támogatási rendszerébe új feltétel került. Eszerint, ha a kistermelő már egy tehénnel rendelkezik és egy második tehén beállításával állományát 4 éves szerződés alapján növeli, akkor ha az első tehén tartása* valamilyen oknál fogva meghiúsul, és azt nem pótolja, úgy a második tehén visszaminősül első tehénné. A szerződésben vállalt tartási idő hátralevő részére eső támogatás különbözeiét ebben az esetben vissza kell fizetni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban levő több millió ál- latféróhely. a gyümölcs- és szőlőültetvények, a szántóföld és a házikertek kihasználására és az itt előállítható termékekre népgazdaságunknak szüksége van, ezért fejlesztését a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja NÓGRÁD — 1980. no*ember 26., szerda 3 \ f
