Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI Exportminőségben belföldre AZ MSZMP NÓGRÁD M EGY El BIZOTTSÁG Aj. ÉS A'- MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI ÉVF.. 277. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. NOVEMBER 26., SZERDA Hazánkba érkezett Heng Samrin elnök vezetésével a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége ' lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára kedden délelőtt hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Heng Samrin elnök vezetésével a Kambod­zsa Megmentésének Nemze­ti Egységfrontja és a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Ta­nács küldöttsége. Heng Samrin elnök kísére­tében van Hun Sen külügymi­niszter, Chan Ven közoktatási miniszter, Ghea Soth tervezé­si és külgazdasági miniszter, Men Chhan mezőgazdasági mi­niszter, Thong Chan kül- és belkereskedelmi miniszter- helyettes, Chiheng Phon tá­jékoztatási, kulturális és sajtó­ügyi miniszterhelyettes, Nuth Savoeun egészségügyi minisz­terhelyettes és Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott • küldöttséghez. A Ferihegyi repülőtéren kambodzsai, magyar és vörös zászlók lengtek, khmer és magyar nyelvű üdvözlő fel­iratok köszöntötték a magas szintű küldöttséget, s katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására meg­jelent Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Púja Frigyes külügymi­niszter, Pozsgay Imre műve­lődési miniszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Al- mási Alfréd hazánk Phonm Penh-i nagykövete, s a politi­kai élet több más vezető sze­mélyisége. A repülőgépből kilépő ven­dégeket Lázár György szívé­lyes, baráti kézfogással üdvö­zölte. A díszzászlóalj parancs­noka jelentést tett Heng Samrinnak, majd fölcsendült a kambodzsai és a magyar himnusz. Heng Samrin Lázár György társaságában ellépett a dísz­zászlóalj előtt, köszöntötte a katonákat. Piros nyakkendőé úttörők virágcsokrot nyújtot­tak át a kambodzsai küldött­ség vezetőjének. Az elnök üd­vözölte a fogadására megjelent magyar közéleti személyisége­ket, majd az ünnepélyes fo­gadtatás a díszzászlóalj dísz­menetével fejeződött be. Ez­után a vendégek a magyar államférfiak társaságában szállásukra hajtattak. A Kambodzsa Megmentésé­nek Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradal­mi Tanács küldöttsége Heng Samrin elnök vezetésével dél­után a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hŐ6ök emlék­művét. Ezután a Parlamentben meg­kezdődtek a magyar—kambod­zsai hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György; tag­jai: Púja Frigyes, Pozsgay Imre, Váncsa Jenő, Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes, Káplár József külkereskedel­mi miniszterhelyettesv Med­ve László egészségügyi mi­niszterhelyettes, Doró György, az Országos Tervhivatal el­nökihelyettese és Almási Alfréd. A kambodzsai tár­gyalócsoport vezetője: Heng Samrin; tagjai: Hun Sen, Chan Ven, Chea Soth, Men Chhan, Thong Chan, Chheng Phon. Nuth Savoeun és Khuon Ran. A szívélyes, baráti légkö­rű tárgyaláson a felek átte­kintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, majd tá­jékoztatták egymást Magyar- ország és Kambodzsa helyze­téről, az országépítés eddigi ta­pasztalatairól. Eszmecserét folytattak a két ország gaz­dasági és kulturális kapcsola­tainak fejlesztéséről. A ma­gyar—kambodzsai hivatalos tárgyalásokat a teljes nézet- azonosság jellemezte. 93 millió forintból Folyamatos termelés a hideg- hengerműben A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben készülő szalag­acélok iránt mind belföldön, mind a tőkéspiacokon foko­zott érdeklődés jelentkezik. A vállalat jelenlegi kapacitá­sa nem elegendő az igények teljes kielégítésére. Ennek megfelelően elhatározták, hogy több mint 93 millió forintos ráfordítással kiala­kítják a hideghengermű fo­lyamatos üzemeltetésének feltételeit. Ez több mint 10 ezer tonna többlettermék elő­állítását biztosítja. Ennek eredményeként jelentősen növelni lehet a dollárkivitelű exportárualapot és vele egyidőben importkiváltásra is lehetőség nyílik. Ilyen értelemben igen gaz­daságosnak minősíthető a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek fejlesztési munkája, amely a közelmúltban meg­kezdődött. Már rendszerbe foglalták azokat a feladato­kat, amelyek lehetővé teszik a hideghengermű folyamatos üzemre történő átállását, 1982-ben. A folyamatos üzem beveze­tése együtt jár majd a szűk keresztmetszetek bővítésé­vel, valamint a kikészítés, a csomagolás minőségének és hatékonyságának javításá­val. A fejlesztési munkát vé­gig úgy akarják szervezni, hogy a hideghengermű jelen­tősebb zavarok nélkül tudja folytatni termelési feladata­it A beruházási munkákkal egyidőben. a Demag korsze­rűsítésével, a lágyítókapaci­tás bővítésével, a kikészitő- sor telepítésével és a védő­gázrendszer bővítésével pár­huzamosan korszerűsítési felúiításokat is végeznek a körollón, s ugyanakkor átépí­tik az áthúzópácolót sósavas pácolásra. Mindemellett természete­sen a személyi feltételek megteremtéséről is gondos­kodnak. A' hideghengermű munkáskollektíváját felké­szítik a folyamatos üzemme­net vitelére- E tekintetben nemcsak a több létszám megteremtése a lényeges ten­nivaló, amit esetleg átcsopor­tosításokkal is biztosítani le­het, de a folyamatos üzem­menettel együtt jár a szük­séges bérkérdések, a szabad (Folytatás a 2. oldalon.) Csak egy földünk van! Ez a jelmondat először 1972-ben röppent föl Stockholm­ban, a nemzetközi környezetvédelmi tanácskozáson, azóta bejárta a világot, és mindenütt lelkes hívekre talált. A svéd fővárosban összegyűlt környezelvédők világméretű ösz- szefogásra szólították föl az emberiséget a föld, a víz, a le­vegő épségének, tisztaságának megóvására, mert a termé­szeti környezet pusztulása olyan mérvű, hogy az ma már az egész világot fenyegeti. Sokan ettől a konferenciától szá­mítják a modern környezetvédelem kezdetét. Magyarországon, Hermann Ottó, a sokoldalú tudós (1835—1914) volt a természetvédelem első apostola. Újsá­gok hasábjain, gyűléseken, könyvekben figyelmeztetett ter­mészeti értékeink megóvására. Munkájának gyümölcse ha­lála után érett be: az első magyar természetvédelmi tör­vényt csak 1935-ben alkotta meg a parlament. Napjainkban a természetvédelem nálunk, s más orszá­gokban is fokozatosan környezetvédelemmé szélesedik. A pusztulás ellensúlyozására már nem elegendő néhány száz vagy ezer hektárnyi táj védetté nyilvánítása: egész környe­zetünket kell óvni, minden emberi életfeltételt, hogy a következő nemzedékeknek is otthona lehessen a föld. A víz, a levegő nem ismer országhatárokat, ezért egyetlen or­szág sem tudja az emberi létfeltételeket egymagában meg­óvni. Nemzetek együttműködésére van szükség, a környe­zetvédelem az egész emberiség ügye. A belföldi igények mind teljesebb kielégítésére még több gáztűzhelyet kívánnak gyártani a ZIM salgótarjáni gyárá­ban. A Konveyor elnevezésű szerelőszalagon — melyet nem­régen a termelékenység növelésére helyeztek üzembe — ál­lítják össze a thermoelektrikus gyújtásbiz osítóval ellátott ké­szülékeket. Ezek mágneszárja gázszünet esetén automatiku­san elreteszeli a gáz útját. így a robbanásveszély megszűnik, ha újra beindulna a gázszolgáltatás. ft Az exporttermékek gyártása során kikísérletezett barna zo­máncozással készülnek már a hazai üzletekbe is a készülé­kek. A gyárban segédszalagot is kialakítottak az üzemcsarnok egy szabad területén, hogy az itt összeszerelésre kerülő tűz­helyekkel is mind több kerüljön a belföldi fogyasztókhoz. — kulcsár —• A magyar országgyűlés 1976-ban törvényt fogadott el az emberi környezet védelméről; kormányzatunk előtte is, utána is számos intézkedést hozott természeti környezetünk épségének megőrzése érdekében, három éve pedig önálló gazdája van a „területnek”: az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal. Mit tesz az iskola e téren? Bizonyos, hogy többet, mint gondolnánk. A mai oktatási intézményekben tudatos kör­nyezeti nevelés folyik. Emögött az a fölismerés áll, hogy a környezet passzív védelme manapság már elégtelen,' az anyagi javak egyre növekvő termelése miatt a környezetet fejleszteni kell, és e cél elérése nem csak a termelési folya­matok ésszerűsítésétől, a technológiai újításoktól függ, ha­nem a mai kor emberének életszemléletétől is. A környe­zeti nevelés a hetvenes években szervesen beépült közokta­tási rendszerünkbe, egyetlen iskolatípus sem maradt ki be­lőle, sőt egy évtizede már az óvodákban is mindennaposak a környezet megismerésére és megóvására szolgáló foglal­kozások. Arról persze még korai lenne szólni, hogy iskoláinkban mennyire hatékony a minden korábbi próbálkozásnál jóval tágabb keretek között folyó környezeti nevelés, miként an­nak sincs még itt az ideje, hogy a közművelődési intézmé­nyek idevágó tevékenységét is felmérhessük. Egy biztos: az emberi környezet védelmének propagandájában értünk el eredményeket, és ma is friss szél hajtja a vitorlákat. He­tente alakulnak természetbarát- és környezetvédő körök — Iskolákban, gyárakban, művelődési házakban —, az úttörők például zöldőrséget szerveznek, s részt vesznek az iskola környezetében levő parkok, játszóterek gondozásában. Európai szakemberek szerint is figyelemre méltó ered- mé” eket értünk el a környezeti nevelés kiterjesztésében. Az elismerés jele: az UNESCO Masya'-országot kérte fel az Idei környezetvédelmi szeminárium megtartására. A nevelés színterei Szülők, pedagógusok tanácskozásai Balassagyarmat oktatási in­tézményeinek igazgatói, vala­mint a szülői munkaközössé­gek választmányi elnökeinek résztvételével rendezett ta­nácskozást tegnap délután — a balassagyarmati Szántó Ko­vács Janos Szakközépiskola dísztermében — a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága és a Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya. A szülői munkaközösségek részére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa évről évre írásos javaslatot készít, ám az idei ajánlás nem tartalmaz az egész tanévre vonatkozó prog­ramot. Ez tette szükségessé a javaslatterv differenciált — szóbeli — feldolgozását. A balassagyarmati tanács­kozás „Az iskolavezetés fel­adatai a nevelő iskola meg­valósításában” címet viselte, s ennek jegyében három elő­adás hangzott el — más-más oldalról világítva meg a kér­dést. Elsőként Hantos Sándorné, a Nógrád megyei Tanács mű­velődési osztályának tanulmá­nyi felügyelője ismertette a közoktatás-politikai határozat főbb irányelveit, valamint annak megyei feladatait, majd — vázolva a népgazdasági helyzet meghatározó voltát — a nevelésközpontú iskola je­lentőségére hívta fel a jelen­levők figyelmét. Juhászaié Kincses Helén, a megyei úttörőelnökség mun­katársa az iskola és az úttö­rőmozgalom, a szülők és az úttörőmozgalom kapcsolatára, lehetőségeire világított rá. A szülők és az iskola kap­csolatát boncolta előadásában Kósy Zoltán, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­ságának munkatársa is. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a nevelés legfontosabb tényező­je a család és az iskola kö­zössége. Az iskolák nevelési célkitűzései nem hozhatnak eredményt, ha azok nem ta­lálkoznak a szülők támogatá­sával. Kósy Zoltán hangsúlyoz­ta a szülői munkaközösségek felelősségét is, nem hallgatva el azt a helytelen gyakorla­tot sem. mely sok helyütt a szülői munkaközösségek ösz- szetételének egyoldalúságában mutatkozik meg. A keddi tanácskozáshoz ha­sonlóan a napokban Salgótar­ján oktatási intézményeinek igazgatói és szülői munkakö­zösségeinek vezetői is talál­koznak a megyeszékhelyen a közös oktatási és nevelési fel­adatok mind sikeresebb vég­rehajtása érdekében. Áz új divat Gyöngyházfényű, opálos szí­nek, tompa, mély tónusok jel­lemzik 1981 tavaszának, nya­rának divatját — tájékoztat­ta az újságírókat kedden a Vigadó épületében Vámos Magda, a Magyar Divat In­tézet divatbemutatóval egy­bekötött sajtótájékoztatóján. A több mint 108 modell­együttes, a hazai ruházati ipar termékeit reprezentálja a ka­laptól a cfpőig. A bemutatott mintadarabok régi időket idéznek — húszas, ötvenes, hatvanas éveket — megúj- hodva, újszerű motívumokkal kombinálva. A tervezők első­sorban a vakációzok divat­jára fordítottak figyelmet, do­minálnak a természetes hatá­sú, finom tapintású alapanya­gok. Üjból fontos szerepet kap­nak a nadrágok — sortot, ha­lász- és hosszúnadrágot egya­ránt hordanak jövőre a mele­gebb hónapokban a divatoi hölgyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom