Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

Dur kő Gábor rajza Ha átlépünk a XXI. századba Pillantás a jövőbe Kit ne izgatna, milyen lesz ' — Az a fejlődés, amelyet a jövőnk? Mi várható a XXI. az 50-es évek elején a szocia- században? Mennyi ember lista iparosítással elindítói­éi majd a földön? Mi vár fia- tunk, ma már 30 éves terme- inkra, unokáinkra? Mind- lesi apparátust jelent. Az ez- ezekkel a kérdésekkel Buda- redfordulón pedig 50 éveset. pesten, a közgazdasági egye­tem népgazdasági tervező- intézete, s azon belül a jövő- kutatási osztály foglalkozik, élén dr. Kovács Géza egye­temi tanárral. ELÖREGEDÉS — önnek a „Jövőkutatás és társadalmi tervezés" cí­mű könyvét már hirdetik. Mi­ről szól? — A társadalom tudomá­nyos irányításához társadal­mi méretű tervezésre van szükség. A népgazdasági ter­vezés elégtelen a társadalmi méretű folyamatok tudomá­nyos irányításához. Az anya­gi javak újratermelése mel­lett újratermelődnek társa­Eltekintve a rekonstrukciók­tól, újabb gyárak építésé­től, a termelőberendezések el­öregednek. A 90-es években újabb, „második” szocialista iparosításra kell, hogy sor kerüljön. Nagy feladat lesz! Korszerűségében is más. 12 MILLIARD — Jelenleg mivel foglalkoz­nak? — Ismeretes, hogy a világ nagytávlatú jövőjéről kü­lönböző világmodellekben, globális jelentésekben felvá­zoltak elképzeléseket, hol a „Római Klub” égisze alatt, hol az ENSZ megbízásából. Mi azt vizsgáljuk, milyen dalmi-termelési viszonyaink, tanulságok vonhatók le a vi­, intézményrendszerünk, sőt lágmodellekből. maga az ember és tudata is. A másik alapgondolat: a jö­vőkutatás és -tervezés szoros kapcsolata. — A jövőkutatás a problé­mák szélesebb körében fog-: lalkozik, mint amiben terve­zünk, vagy döntünk? — Mi a nagy távlatú jövő' képalkotással Vizsgálódásaink ezredfordulót, kilépünk a XXI. század évtizedeire. — Mit lehet látni „horosz­kópunkon”? — Szabad néhány példát kérni? — Vegyük a népesség kér­dését. A világ népessége to- csökkenése ronthatja az élet­lentős változásokat fog ered­ményezni és ennek konzek­venciáit nekünk is le kell vonni. Vagy például az ener­giastruktúra kérdésköre... Az olaj és földgáz részese­dése csökken és ez életmó­dunkban is változást fog hoz­ni. A szén, de az urán is, amely az atomerőművek alap­anyaga, kimerülnek, bár a szén, mint nyersanyag sokat fog érni. A XXI. században megnő a fúziós energia sze­repe, nő a napenergiáé, a bio­gázoké, esetleg más erőforrá­soké. Életkörülmények — A XXL században egész­ségesebb körülmények között fog az ember élni? — Nehéz erre válaszolni. Civilizációnk haladásával megteremthető egy egészsé­gesebb életfeltétel lehetősé­ge. Számolni kell azonban az­zal, hogy a népesség nemzet­közi méretű növekedése, az emberi szervezet egyoldalú igénybevétele, bizonyos gyógyszerek hatékonyságának vább nő: 2020-ra mintegy 12 milliárd ember él majd a földön. Arányaiban jelentős eltolódás várható. A fejlett országokhoz tartozó, nagyobb­foglalkozunk. részt fehér népesség részará- átlépik az nya a jövő század 20-as évei­re a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra esik vissza. Ez a világot mozgató értékek­ben, gondolkodásmódban je­mód feltételeit. Erre is idő­ben fel kell készülnünk. — A hazai népesség ho­gyan alakul? — Hazánk változatlanul az alacsony népességnövekedésű térséghez fog tartozni. Sze­rintünk a magyarok száma nem haladja meg a mostanit, mintegy 11 millió lesz. $züts Dénes Értékek és értékhiányok a mai magyar társadalomban (Egy előadás vázlatos összefoglalója) tetteiben, mint amennyl- tekintve • a társadalmi­gazdasági alapok minőségét, lehetett, sőt kelett volna. Az értéktudat bizonytalanságában, helyenkénti zavarodottságá­ban részben ezek mutatkoz­nak meg. A lemaradás — nincs szán­ÉRTÉKVALTOZASOK TÖRTÉNELMI NÉZŐPONTBÓL Noha az érték fogalmi meg­határozása még nem teljes a filozófiai irodalomban, és köz­tudott az is, hogy az érték­univerzumban sokkal több fő­ttéivé rendelkezett értékkel, viselkedésében, magatartásé Izgalmas, időszerű problematika szerepelt november kö- ban, zepén a társadalomtudományok jeles hazai és néhány nem- nek, zetközi képviselőjének salgótarjáni konferenciáján: a szo­cialista értékrendszer és a mindennapi kultúra. A három­napos tanácskozásról tudósításokban számoltunk be olva­sóinknak, és meginterjúvoltuk a kutatási terület egyes szak­embereit, akiknek véleményét, hozzászólását rendszeresen közöljük lapunkban. A nemzetközi tudományos tanácskozás első napján alap­vetően elméleti jellegű kérdésekről volt szó, s a résztvevők dákunkban negatív hangula- az érték fogalmának önmagában vett (axiológiai) és társa- tok keltése — a magyar tár- dalmi, gyakorlati (szociológiai) értelmezését igyekeztek tu- sadalom régi problémája. Már dományos érvénnyel megfogalmazni A második napi esz- Ady, de korábban is lehetne mecserén az értékek és értékhiányok a mai magyar társa- példákat hozni bőviben, dalomban témaköre foglalkoztatta a jelenlevőket, s ez már gyakran hivatkozik erre, a — ahogyan Hankiss Elemér, az MTA tudományos főműn- felrázás, a jobbítás szándéká- katársa is utalt rá — a mindennapi gyakorlatból leszűrt val. Az értékek vizsgálatával, következtetéseket tett közzé, természetesen a nyílt vitára- a szocialista értékek gyakor- bocsátás, sőt késztetés szándékával. lati megvalósításával is mint­Bizonyára nem túlzás megfogalmaznunk: a témakör egyi- ha egy kissé lemaradtunk ke mai társadalomtudományunk, filozófiánk legfontosabb volna; számomra legalábbis ez kérdéseinek. Fontos, mert szoros, elválaszthatatlan kapcso- derült ki a két szovjet fel­latban áll a mindennapok életével, az életmóddal, a maga- szólaló, Zlobin és Mezsujev tartás- és viselkedésformákkal, az életeszménnyel. professzorok szavaiból. Miért maradt megvalósftat- vagy hiánnyal. A felszabadu- ian egynéhány fontos, kivá­lás lényeges változást ered- natos érték? ményezett. A magyar társa- Nyilván a szocialista érték­dalom tudata a pluralizmus rend sem alakul ki automa- irányába fejlődött, sokféle tikusan, önnön magától. In­pártállás, nezet értékjegyeit tézményrendszer, jól szerve­mutatta. E pluralizmus szá- zett, jól működő intézményi —--------------- --------- --------- mos pozitív jegyet tartalma- hálózat nélkül nem megy. g alom létezik, mint amennyit zott- Például _ rávilágított ar- Most pedig tapasztalnunk kell, jelenleg szóval meg tudunk je- ra> ho§y 32 úr-szolga viszony hogy az intézményi struktúra lölni, mégis értelme és aktu- nem örök kategória, kapcso- fejlődése, állapota elmarad a alitása van az értékváltozá- latrendszer. A hirtelen bekö- gazdasági mellett. A munká­sok vizsgálatának Nyilván- vetkezett sokféleképpen ^ való hely sem mindig segített az valóan azért, mert az értékek gondolkodás lehetőségét a értékek helyes kialakításában, (vagy értékhiányok) állandó- személyi kultusz megszüntet- Valahogyan úgy viselkedett, an jelen vannak, másrészt, te> ® csak a hatvanas évek kö- mint a családokban is jól mert az érték értelmezésének zepén, összefüggésben a gaz- nyomon követhető kettős kö- néhány vonatkozása már most dasági fejlődés dinamizmusé- tés, mely ösztönzi a gyereket tisztázott, tudományosan a val> alakult ki az állam tü- az igazmondásra, őszinteségre, legszélesebben elfogadott, relmes magatartása. ugyanakkor meg is bünteti Ilyen például — melyet sokan Az értékek kapcsolódnak a érte. említettek, de legélesebben ta- szükségletekhez, ily módon az Jelenkori társadalomkuta- lán Garai László, az MTA érdekekhez, mely — sok egyéb tásunk egyik örvendetes vo- Pszichológiai Intézetének mellett — jelez egy mai prob- nása: az érdekek hierarchiá­munkatársa —, hogy az érték, tómát is: a társadalmi érték- jának, elméletének kidolgozá- bár nincs minden helyzetben, tudat bizonytalanságát. sa, az érdekkonfliktusok tisz­szituációban jelentkezik, s eb- KIHAGYOTT ' tázása. Ez az értékkutatáa ben választási motiváció mű- LEHETŐSÉGEK számára döntő jelentőségű, ködik. Az érték pedig éppen A szocialista értékrendszer Éppen így annak tudomásul- ekkor, a választás mozzanata különböző rangú és szintű vétele, hogy a magyar társa- után „dolgozik”, amikor az elemeinek a megvalósítására dalom konszolidált, s e kon- egyén, vagy a közösség tény- társadalmunknak három év- szolidációhoz, e konszolidáció legesen szembe tudja állítani tized jutott. Ez, hasonlítva alapján kell a szocialista ér­választottját másokkal, vagy más társadalmakhoz, össze- tékrendet adaptálni, másokéval. Mindehhez még vetve a tudati tényezők fej- ÉRTÉKELREJTÉS érdemes hozzátennünk: az ér- lődésének, meggyökerezésé- REJTETT ÉRTÉK' tékek nemcsak másokkal nek szokásos tapasztalatai- a hetvenes évtizedben vég- szembeállíthatók, tehát ellent- val, igen csak kevés idő. A zett szociológiai felmérések mondásosak, hanem eseten- történelmi lépték verébugrás- tömege bizonyítja fejlődésün- ként önmagukban is. nyi mértéke. Persze, amikor hét és zavarunkat Mindez a Az értékek változásának kö- ezt tudomásul vesszük, nem művészetben is jelentkezik, zelmúltbeli történelmi váltó- hagyhatjuk tekintet nélkül azt Wén a a társnfia. zásait vázolta fel előadásában sem, hogy a három évtized lom tükre Hankiss Elemér. Elmondotta, alatt megvalósítható lehetősé- Gyakran fordul elő családi, hogy a felszabadulás előtt az geket is hagytunk ki. Magya- munkahelyi és egyéb kapcso* értékekre az egyház nyomta rul: a szocialista értékek kö- latainkban az értékek elrejté- rá bélyegét, s lényegében zül kevesebb valósult meg, se. Vagyis nem mutatjuk meg minden gondolati és gyakor- látszik a társadalom, az em- másnak, másoknak a követen- lati tett az ő szemszögéből berek mindennapi tudatában, dő, általunk helyesnek tartott ertekeket, s ily módon cse­Ez a beszélgetés tulajdon­képpen sajátos „háztűznézés- sel” kezdődik: dr. Karászi Be­nő nyugállományba vonult kórházi főorvos, a megyei gyermekgyógyászat intézmé­nyi rendszerének egyik ki­alakítója, úgyszólván mind­annyiunk közös ismerőse, legelőször is sorra vezet a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának vado­natúj szobáin, tárgyalóin. A tanácskozóteremben felhívja a figyelmemet két, nemrégiben ide érkezett nagy méretű szo­borra. Fából faragták mind­kettőt, a kohász és a bányász alakját. Az új székháznak, a népfrontnak ajándékozta és küldte el nemrégiben idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész Benczúrfal- váról. A beszélgetés azután az „Legfontosabb a bizalom..." szülőfalu szerint pedig Tisza- val, amelyet egészen bizto- karád. san földműves édesapjától „Debrecenben tanultam. Ott vett át, aki nyolcvan körül is voltam medikus, onnan ke- kaszával aratott, ha úgy hoz- rültem a háborúba, a frontra, ta az élet. Pedig az élet so- majd a fogság; sok velem kát hozott jót és elmúló rosz- egykorú, tizenhatos születésű szat is, akárcsak az ötvenes ember sorsát jártam. Ide, években, amikor „kettős lá- Salgótarjánba is egy régi kol- tással” lehetett csak élni; amikor éveken át a vasárna­pot is számítva átlagosan na­pi kilencven gyereket vizs­gált, gyógyított és mind­amellett a legtermészetesebb tóm, hogy a bizalom politiká- módon kapcsolódott minden- ja megfordította a korábbi hez, ami közösségi, mozgal­jelszót, ami nem pusztán jel­szó, cseppet sem az és ma így hangzik; minden jóaka- ratú ember velünk van... ” A bizalom politikája, amely a párt politikája iránti bizal­légám, sorstársam, dr. Csen­des Oszkár közvetítésével jöt­tem. Már kiállították a meg­bízólevelet, amikor még pá­egyfelől a merészséget sem nélkülöző intézményi munka, a kórházszervezés, gyermek­osztály-létesítés, az első húsz­mi, de ez talán érthető is, hiszen a gyermekgyógyász a legnagyobb értéken, a gyer­meken keresztül látja a' vi­lág, a környezet, az élet, a politika dolgait. Nem is tehet mást. Majd’ negyedszázados mat is létrehozta, megszilár- népfrontmunkájának azon lyázatot sem adtam be Nóg- egynéhány ágy, amelyre csak rádba. Mindebből csak az az érdekes, hogy mennyire fon­tos volt ezen a tájon, az ak­koriban tizenhárom százalé­kos csecsemőhalandóságú gyerekeket fektettek, a két üzemi kórház összevonása, a bővítések, a kiköltözés a lak­tanyának szánt épületekbe, amelyek kellő korszerűsítés­éppen távol levő megyei nép- Nógrád megyében a gyermek- sei, átalakítással ma is részei m __________________1. g : g t. „„till, ZT /-> -* o m o rfsrai lrArh éonolr TX/Tó-efo — f ronttitkár szobájában zajlik igazán szép körülmények kö­zött. Hogy miért éppen itt? Dr. Karászi Benő évtizednyi időt szentelt kórházi munká­ja mellett a megyei nép­front elnöki tisztének ellátá­sára Jó régen senkinek eszébe nem jutna arra gondolni, hogy talán nem is erről a vidékről származik. Pedig a több mint három évtizedes salgótarjá­ni tartózkodása, szó szerint „beépülése” az itteni csalá­dok Hetébe pontosan a gyer­mekeken keresztül, sem tudta talán még árnyalatában sem elhalványítani azt az érde­kes-szép tájszólást, amelyet 1947-ben ide Debrecenből, az oltani künikáró1 magával hozott, de amelynek valósá­gos forrása a Felső-Tiszavi- Uék, Sárospatak környéke, gyógyászat kifejlesztése.. Kez­detben az úgynevezett bá- nyatárspénztár fiatal orvo­saként működtem, és először akkor gondolkodtam el az itt élő ember sorsán, kapcsola­tán a régi világ értelmiségé- ____ vei amikor egy öreg rónabá- álmatlanságnak, nyai bácsit vizsgáltam a to­a megyei kórháznak. Másfe­lől viszont egy már folya­matában is megkérdőjelez­hető politikai, társadalmi gyakorlat, amelyben bizony túlságosan nagy szerep ju­tott, mert juthatott — a bi­dította — könnyebben való­sulhatott meg a népfrontba tömörülő nagyon széles ré­tegek által. Erre meg azt mondja: „Csak a cselekvő egyetértés ér ma már vala­mit”. Másszóval — nem elég jól elgondolni a dolgokat, megvalósításukban is szere­pe van mindenkinek. így fordul meg az a szabadon idé­zett és hangzó hogy ez a nemzet mindig jól látta, hogy kellene jobban csinálni a dolgokat, de a megvalósításban valahogy már nehezebben mozgott. lem telhető alapossággal és a munka végén a bácsi így mondott köszönetét: — Na­gyon köszönöm, hogy Úgy bánt velem, mint egy privát beteggel, drága doktor úr... — Mihez szikhatott hozzá en­nek a földnek a népe, ha még évek múlva is valami­féle más embert látott az értelmiségben?” Tömör alkatú, fekete em­ber, valamiféle székely ere­dettel (szülőfalujában majd’ mindenkinek .biblikus neve volt) es úyan belső energiá­„ötvenhétben olyan belső mozgás is megindult, ami sok orvost elvitt innen. Úgyszól­ván mindent újra kellett kez­deni. De a kibontakozásnak már az elején megvoltak a feltételei, és izemély szerint nekem nagyon sokat jelen­tett, hogy már az első nép­frontos tanácskozásokra, ösz- sze jövetelekre meghívtak, kérték a véleményemet, fi­gyeltek arra, mit mond az ember, hogyan látja ő a ki­vezető. előrevivő utat. A leg­bah az lehet az alapja, amit a bizalomról mondott. És az a meggyőződés, hogy a nép­front sajátos módon képes arra «a társadalmi erőátvi­telre, amelynek felhasználá­sát egyszerűen nem is lehet­ne nélkülözni. Érdemes és ki­váló minősítésű kitüntetései­re a gyógyászatban és a moz­galomban, a munkáért kapott inkább prózaként érdemrendjeire természete- Vorösmarty-sor is, sen szíVesen gondol. De a legbüszkébb talán mégis arra, ha egy-egy régi betege, is­merőse karon fogja és a régtől , érvényes befogadás bensőséges hangján köszön­ti. Ám mindennél jobban ép­pen a gyerekeket szereti. Azokat, akiket gyógyított, azokat akik itt élnek körü­lötte teljes biztonságban, azokat, akik a „Benő bácsit” látják benne harminc-negyven évesen is. A gyerekekre a legbüszkébb, mert azt tartja róluk — soha ilyen szépek nem voltak ezen a táján en­„Kilenc évet töltöttem el a népfrontelnöki megbízatás­ban és volt alkalmam látni azt is, miként változott ma­ga az ember, miként képvi­seli ma saját érdekeit, mi­ként szólalnak fel egyre töb­ben a falugyűléseken, nyílt fórumokon például egy-egy község nevében. Ezt a tar­tást, szándékot, a közért vál­lalt véleményt nagyon értékes nek a kis országnak. új tulajdonságnak tekintem T. Pataki László A volt gyermekgyógyászatban idő, amikor mindent lekszünk, viselkedünk. Ennek oka lehet az attól való féle­lem is, hogy számon kérik rajtunk viselkedésünket, hogy a „versenytárs” megelőzhet. Hiába azonban minden ma­gyarázat: az értékek elrejtése lehetetlen magatartás. Ilyen­nek tekinthetjük a „kéz ke­zet mos” elvét is, amikor másképpen viselkedünk, mint ahogyan érzünk, „mindössze” azért nézzük el mások sza­bálytalanságait, mert érte szolgálatokat, számunkra ne­hezen, vagy egyáltalán hozzá nem férhető információkat kapunk. tanulság és KÖVETKEZTETÉS > A Magyar Tudományos Aka­démia Értékszociológiai Mű­helye három munkatársának — Hankiss Elemérnek, Man- chin Róbertnek és Füstös Lászlónak — az irányításával 1973-tól kezdődően több sza­kaszos felmérést végeztek az életmód, életminőség és érték- rendszer témakörben. Az eredmények elemzése során a kutatók többek között arra a következtetésre iutottak, hogy nálunk bizonyos értéktípusok választása nem jár más érté­kek elutasításával, noha az egyén azokat nem választja. Magyarázatát a kutatók ab­ban látják, hogy átmeneti tár­sadalmat építünk, átmeneti korban élünk. E tényben ke­reshetjük mindazokat az ér­tékhiányokat, amelyeket min • dennapi életünkben, viszo­nyainkban tapasztalhatunk. S egyben ez világítja meg előt­tünk a fejlődés, a kibontako­zás útját. Sulyok László főbb dolognak éppen azt tar- egyedül végzett úgyszólván, NÓGRÁD — 1980. november 23., vasárnap i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom