Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Szeptemberben helyezték Gzembe Szécsénybe, az ELZETT Zár- és Lakatgyár helyi gyár­egységének új üzemcsarnokát. A közel 1600 négyzetméter alapterületű csarnokban ka­pott helyet a szerszám-, a kulcs- és a tanműhely, a csapgyártó részleg, valamint a mechanikai labor. A Szécsényi Szolgáltatóipari Szövetkezet kivitelezésében készült új csarnok közel 10 millió forintba került. A képen; Streho János esztergályos már az új csarnokban végzi munkáját. Fokozódó agrárkivitel Sajtótájékoztató a MÉM-ben A szigorú külgazdasági fel­NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI ÉVF„ 272. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK ló alap a jövőre Sikeres Volán-év után megalapozott Jövő tételek mellett is eredményes a magyar agrárexport; ki­használva az egyenletesen nö­vekvő mezőgazdasági terme­lés nagyobb árualapját és azt, hogy az V. ötéves terv élelmiszeripari beruházásai nyomán javult a termékek feldolgozottsági foka évente átlagosan mintegy 5 száza­lékkal több mezőgazdasági­élelmiszeripari terméket adunk el külföldön — mon­dotta Lakatos Tibor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdai sajtótájékoztatóján. Á magyar agrárexport hely­zetének és lehetőségeinek to­vábbi elemzése során arra is rámutatott, hogy a magyar A Balassagyarmati városi Tanácson az idén 6,5 millió forint értékű társadalmi munkavégzéssel számoltak a település gyarapodásában. Ebből október elejéig mint­egy 4,5 millió forintnyi elké­szültéről futottak be a jelen­tések, nem számítva a külön­böző üzemekben végzett kom­munista szombatok felaján­lott bérét, mely körülbelül egymillió forintot ér. Körzeteikben a tanácsta­gok, magasabb szántén az üzemek, intézmények, moz­galmi szervek a szervezői a különféle akcióknak. Ezek közül az egyik legnagyobb szabású a Kossuth és Deák Ferenc utca találkozásánál kialakítandó száz férőhelyes óvoda. Itt a legtöbb társa­dalmi munkát a városgazdál­kodási vállalat dolgozói vé­gezték, mert az ő vállalatuk a munka irányítója is. Egy régi épületet alakítanak át, tetemesen növelve az egyre emelkedő igényekkel szem­benálló férőhelykapacitást. Az óvoda berendezésének el­készítését ugyancsak társa­dalmi munkában a bútorgyár vállalta. A társadalmi munka je­lentős része különböző gyer- m°'';ntéziménvekkel kapcso­latos. Az Ifjúság úti óvodá­élelmiszerak a fokozódó vi­lágpiaci versenyben is meg­álljaik helyüket. A kivitel job­ban nő, mint az előállított termékekhez szükséges im­port mennyisége. Ennélfogva a hazai termelők és az ipari vállalatok szerepe is mind hangsúlyosabb az agrárex­portban, Nő az árbevétel, ami a kiforrottabb és következe­tesebb piaci munkának is köszönhető. De még jobb le­hetne, ha az értékítélet vál­tozását a termelők és a vál­lalatok teljes köre tudomásul venné; a tapasztalatok sze­rint azonban erre egyelőre számos üzem még nem képes. Javul a külpiaci szereplés „csapatmunkája”. Figyelem- reméltóan változott például ban raktár épült, a Dózsa Ál­talános Iskolában játszósze­reket állítottak fel. A város több pontján készítettek ját­szótéri játékokat, hét válla­lat társadalmi munkájának eredményeként. A vállalatok jelentős mértékben hozzájá­rultak az iskolák nyári kar­bantartásához. Ezen túl a ta­vaszi, őszi „nagytakarítások” alkalmával a hulladék elszál­lításához gépkocsikat bizto­sítottak. A városban 14 helyen épült társadalmi munkával járda. A leghosszabb — egy kilomé­teres — szakasz az Április 4. úton, Filip Pál tanácstag kör­zetében. A városi tanács KISZ- alapszervezete felhívta a ba­lassagyarmati fiatalokat, épít­senek a városnak sípályát. Szügy közelében kinéztek egy ötszáz méteres lejtőt, ahol jelenleg erdőirtás, terepren­dezés zajlik. A munkához nagy segítséget nyújtott a te­rület „gazdája”, a helybeli té- esz. Aktív részvétel tapasztal­ható a társadalmi munkahó­nap megyei felhívása nyomán is. Balassagyarmat üzemei, intézményei közel egymillió forint+al vesznek részt a moz­galomban. a termelők-feldolgozók igé­nye a külkereskedelemmel szemben. Nem a mindenáron való eladást tartják a leglé­nyegesebbnek, hanem azt, hogy a piac igényeit figye­lembe véve „rendeljen” a külkereskedelem. És ne ál­talában igényeljen, hanem olyan, esetenként akár spe­ciális termékeket is kérjen, amelyek egy-egy adott terü­leten különösen jól elhe­lyezhetők. A meghatározott piacokra való irányított ter­melés látszik ugyanis a jövő útjának. És ennek nem mond ellent az sem, hogy végül is mindenhol eladható termé­kekre van szükség. Az árhoz és egyes speciális minőségi követelményekhez való al­kalmazkodás ugyanis min­dig javítja — mégpedig rö­vid távon — a magyar áruk esélyeit a különböző, eltérő igényű piacokon. A miniszterhelyettes hang­súlyozta: nem az a cél, hogy minél több helyen jelent­kezzenek a magyar agrárter­mékek. Inkább koncentrálni igyekeznek a nagyobb meny- nyiségben eladott áru érté­kesítési zónáját. Éspedig fi­gyelembe véve a piaci lehető­ségeket, a szállítási költsé­geket és minden más ténye­zőt, ami meghatározza a ki­vitel gazdaságosságát. Fo­kozatosan visszavonul viszont a magyar élelmiszer-külke­reskedelem az olyan piacok­ról, ahol hosszú távon nem ismerik el a termékek árát. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában finom szálú harisnyanadrágból na­ponta húszezer darabot hajto­gatnak össze és tesznek ta- sakba az ügyes kezű lányok, asszonyok. Jelenleg kézzel, de hamarosan megkönnyíti munkájukat egy automata dobozos csomagológép, amit tőkés imp ortból szereznek be. A nagybátonyi gyár dol­gozói felkészültek a gép fo­gadására, Készül a Kner Nyomdában a hazai alap­anyagból gyártott doboz és —, hogy az üzemeltetés is zavartalan legyen —, a hazai dobozzal Csehszlovákiában az A Volán Tröszt program­szerűen, módszeres alaposság­gal vizsgálja meg egy-egy vállalatának működését, s ha kell, tanácsot és informá­ciót ad a távlati programok elkészítéséhez. Tegnap szé­les fórum előtt, Galántai Jó­zsef, a Volán Tröszt vezér­igazgató-helyettese jelenlété­ben vitatták meg azt az anya­got, amely két és fél évre visszamenőleg vont le követ­keztetéseket és megállapítá­sokat a megyebeli Volán 2. sz. Vállalat gazdálkodásáról. A vállalat megyei részle­ge sikerrel vette az utóbbi évek akadályait, s eleddig eredményesen *> alkalmazko­dott a megváltozott körülmé­nyekhez. Rugalmas üzletpo­litikája révén sikerült te- herkapacitását úgy kihasz­nálni, hogy nem csak a me­gye, hanem az ország szállí­tási igényeinek jelentős há­nyadát is kielégítette. Nagy teherbírású eszközeinek több mint egyharmada távolsági fuvarokat végez, s ezek szer­vezettségére jellemző, hogy vissza útban is ritkán jönnek megfelelő terhelés nélkül. A gépjárműpark kihasználásá­ban egyébként sokat segít az is, hogy hosszú távon, jól megalapozott fuvarozási szer­ződéseket kötöttek a megye nagyvállalataival, közöttük hosszú távra a Romhányi Építési Kerámiagyárral, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekkel és a ZIM salgótarjáni gyárával. Emellett jelentős lépéseket tettek a lakossági szolgáltatások fejlesztése te­Cipő, kabát, női ruha, stíl­bútor és mobil daru — a szö­vetkezeti ipar termékeinek egynegyede jelenleg külföldi piacokra készül. Az ipari szö­vetkezetek az idén mintegy 12 milliárd forint értékű ter­méket gyártanak külföldi megrendelésre. Az országban működő 890 ipari szövetke­zetnek több mint a fele ter­mel — a hazai igények ki­elégítése mellett — exportra is. Gyártmányaik egyre ver­senyképesebbek: az elmúlt esztendőkben mind a szocia­lista, mind pedig a nem ru­belelszámolású exportjuk di­namikusan emelkedett. Az utóbbi különösen számottevő — 1975-höz viszonyítva, mint­egy 60 százalékos — növeke­dést mutat. A külföldön ér­ELITE harisnyagyárban kí­sérleti üzemeltetést is végez­tek a közelmúltban a nagy­bátonyi szakemberek. A dobozos csomagolást igénylő, a vevők által is ked­velt, formázatlan harisnya- nadrágok termelése az idén jelentékenyen emelkedett, ezért igen fontossá vált a gyár számára a csomagolás­ra fordított munka mennyi­ségének csökkentése. Ebből az áruból a nagybátonyi gyár­ban egy év alatt csaknem négymillió darabot készíte­nek. Az új automata gép per­cenként 40—42 darab haris­rém is. A TÜZÉP-pel és —, egyelőre még csak öt, mező- gazdasági termelőszövetke­zettel van megállapodásuk fő­ként építőanyag-ipari ter­mékek házhoz szállítására. S, hogy a megnövekedett igé­nyeket ki tudják elégíteni, a már meglevő képviseleti rendszerben működő teher­gépkocsijaik számát idén néggyel, jövőre öttel-hattal növelik. v Az utóbbi években a Vo­lán áruszállítási teljesítmé­nyeit 14,5, személyszállítási előirányzatait 7,6 százalék­kal növelte, amellett, hogy a teljes munkaidőben foglal­koztatottak létszáma 1,5 szá­zalékkal csökkent. Energia- gazdálkodásuk is számotte­vően javult, hiszen csak a múlt évben 314 ezer liter ben­zint és 400 ezer liter gázola­jat sikerült megtakarítaniok és ezzel együtt összesen 10,9 millió forinttal kevesebb ener­giát használlak fel. Sikere­sen működtek együtt a MÁV- val, s lényegesen meggyor­sították a vasúti fel- és elfu- varozások idejét. Ennek kö­szönhető, hogy a Volán által kezelt egy vasúti kocsira jutó kocsiálláspénz csak fillérek­kel haladja meg a harminc forintot, s ez messze több a szakmai átlagnál. A személyforgalom lebo­nyolítása mind zökkenőmen­tesebbé váll és a Salgótarján­ban forgalomba állított ti­zennyolc csuklósbusz segít­ségével némiképp sikerült tékesített termékek között, a korábbiakhoz hasonlóan, ma is a textil- és ruházati ter­mékek képviselik a legna­gyobb arányt, de örvendetes, hogy a gép- és műszeripari, híradástechnikai, gépjármű- ipari termékek is egyre in­kább felveszik a versenyt, megfelelnek a magasabb mi­nőségi követelményeknek. A kisüzemek műszaki-technikai színvonalának emelését, a korszerű szervezési, piackuta­tási módszerek meghonosítá­sát jól szolgálják a külföldi partnerekkel létrehozott koo­perációs kapcsolatok, a know-how és licencvásárlá­sok. Jelenleg már több mint 100 termelési kooperáció van érvényben s ezek közül 63 az V. ötéves tervidőszakban jött nyanadrágot tud becsoma­golni és közben a dobozra rá- bélyegzi a legfontosabb ter­mékadatokat. Három dolgo­zó kezeli az automatát, az egyenletes terhelés miatt egy­mást váltvá a munkahelyen. Ök hárman, a gép segítségé­vel tíz ember munkáját vég­zik el. A vállalatnál azt tervezik, hogy —, ha a géppel kapcso­latos reményeiket az automa­ta igazolja — a hatodik öt­éves tervben újabb gépet vá­sárolnak és ezzel termékei­ket csaknem teljes egészé­ben géppel csomagolják. csökkenteni a csúcsforgalmi zsúfoltságot. A számítógépes szervezés, amelyet a későbbi­ekben is hasznosítanak, lehe­tővé teszi a hét elővárosinak nevezett vonal forgalmának javítását. A jövőben — tekint­ve, hogy kevesebb pénz jut új buszok beszerzésére, bár 1981-ben tizenegy IFA kis­buszt szeretnének forgalom­ba állítani —, a jelenlegi színvonal megtartása csak további hatékony szervezés­sel lehetséges. Az előzetes szá­mítások szerint a jövőben mindössze háromszázalékos forgalomnövekedéssel kell csak számolni, hiszen nem gyarapszik számottevően a megye lakossága, de fel kell készülni a talán már jövőre bevezetendő ötnapos mun­kahétre, az ezzel kapcsolatos rugalmas alkalmazkodásra, valamint a megyeszékhelyen a 21-es fő közlekedési útvonal párhuzamos szakaszának épí­téséből adódó változtatásokra. Ez a salgótarjáni forgalmi rend teljes átrendezésével jár majd együtt. Sikeres esztendők babérja­in megpihenni természete­sen nem lehet, mert a VI. öt­éves tervben, s annak első esztendejében, jövőre, a fel­adatok még nagyobbak lesz­nek. A hatékonyabb, még gyorsabb munka mind inkább előtérbe kerül egy ilyen si­keresen gazdálkodó vállalat­nál is, hiszen akad még olyan terület, ahol a tartalékok fel­tárása jobb eredményekhez vezet. létre. Az export gazdaságos­ságát növelő és a belföldi el­látást is javító termelési együttműködések megterem­tésében egyre jelentősebben szerepet vállalnak a külke­reskedelmi vállalatok. Példá­ul a HUN GARO.COOP az utóbbi esztendőkben saját pénzügyi alapjaiból több mint 100 millió forintot adott át exportnövelő beruházásokra. A budapesti gépipari szö­vetkezetek nem rubelelszámo­lású exportja már meghalad­ja a félmilliárd forintot. Leg­nagyobb mértékben a közle­kedési eszközök exportját nö­velték, de jelentősen emelke­dett a gépi berendezések ki­vitele is. Ezek sorában szá­mottevő az a kooperációs megállapodás, melyet a Villa­mosgép- és Alkatrészgyártó ■Ipari Szövetkezet a svájci Bieri céggel kötött. A lakóte­lepi lakások fűtésénél hasz­nálható melegvíz-keringtető szivattyúk gyártását az idén megkezdték; a kooperáció je­lenlegi fázisában az alkatré­szeknek csak bizonyos részét készíti és a teljes összeszere­lést végzi a VILLGÉP. A kooperációban a külföldi partner visszavásárlási köte­lezettséget is vállalt, a hazai gyártáshoz szükséges import- alkatrészek értékének megfe­lelően. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a svéd Personer Verkstad céggel kö­tött az idén együttrhűködési megállapodást. Rába gépko­csikra, mikroötvözetű acélból — svéd tervdokumentációk alapján készített —mobil da­rukat szerelnek, melyek egy­aránt alkalmazhatók építke­(Folytatás a 2. oldalon.) Gyarapodás közerőből Társadalmi munka Balassagyarmaton Automata harisnyacsomagolás Nagy bátony ban Kooperációk segítik az Ipari szövetkezetek exportjának növelését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom