Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
Gondoskodás az idős korú emberekről Milyen a család, a társadalom tevékenysége? További fejlesztésekre van szükség Napközi otthon kellene Homokterenye, Mátranovák, íí n.-bányatelep, Nádújfalu, Jánosakna közigazgatási területünkön körülbelül 550 az idős korú emberek száma. akik részlegesen, vagy teljesen munkaképtelenek, ennélfogva a „gondozás” valamilyen formájára szükségük van. A gondozás két alapvető formája: a családi és társadalmi gondozás gyakorlatilag szét nem választható, de azt szocialista erkölcsi alapelveink nem is engedik meg. A társadalmi segítséget megkapják azok az arra rászoruló családok is, melyek egyébként becsülettel eleget tesznek az idős korú családtagjaikkal szembeni kötelezettségüknek, de szocialista társadalmunk nem zárkózik be azokkal a családokkal szemben sem, amelyeknél az erkölcsi kötelesség érzése, tudata részben, vagy teljesen hiányzik. A pótolhatatlan családi gondozást a társadalmi gondozás ugyan feledtetni nem tudja (esetenként azt is), de a végső kétségbeesettség nyomasztó gondolatától megszabadítja a család által kivetett idős ko- rúakat is. Közigazgatási területünkön 8 Vöröskereszt-szervezet irányításával — a Vk- és HNF- aktivisták — 1979-ben írásos környezettanulmányt készítettek valamennyi 60 éven felüli lakosról. Ez a felmérés megfelelő segítséget adott a tanács vezetésének ahhoz, hogy a lehetőségek megszabta keretek között a leginkább arra rászorulóknak adja a segítséget, támogatást. A környezettanulmányból megállapítható volt, hogy kirívóan elhagyatott körülmények között közigazgatási területünkön idős korú nem él, de nem kevés azok száma, akik a társadalom segítségére rászorulnak. Ezen a körön belül is szükséges a segítés differenciálása. Ez területünkön a következőképpen történik: A leginkább rászorulók mindennapi életét a főfoglalkozású szociális gondozó kíséri figyelemmel 1980. január elsejétől. Feladata: az egészségügyi gondozás kivételével ellátja a mindennapi házi gondozást. Jelenleg öt idős korú gondozását végzi, igény esetén még további 2 személy gondozását bírná el munkaideje. A gondozási kör beindítása elején két egymással ellentétes gond jelentkezett: tapasztalható volt a nagyfokú bizalmatlanság, de ennek ellenkezője is, házi „cselédként” képzelték el a szociális gondozónőt; emiatt egy helyen meg is kellett szüntetni a „gondozást”f Mai vélemény: a gondozás nagyon eredményes és hasznos forma. Ingyenes szociális étkeztetésben részesül Korr.ok- terenyén 21 személy, Máiru- novák-bányatelepen 26 idős korú. Rendszeres (havi) szociális segélyt kap 26 idős ko:ú, ennek összege 200—1360 forítd között van. Esetenként rendkívüli segélyt kapott 1979-ben 172 idős korú, összesen 208 000 forint összegben. Rendszeres területünkön az egészségügyi gondozás. A három orvosi körzet szakdolgozói — orvosok és betegápolók — figyelemmel kísérik elsősorban az idős korú cukorbetegek, érrendszeri betegek, mozgásszervi betegek és fekélybetegek egészségügyi állapotát. Az iskolai ifjúsági Vöröskereszt-szervezet kezdeményezésére az idős korúaknái végzett kisebb házimunkák, bevásárlások stb. ez ideig kellő fogadtatásra nem találtak, de további szorgalmazásra érdemes kezdeményezésnek kell tekinteni, ezért jó lenne szervezettebbé tenni. E nemes és szép munka során további előbbre lépést jelentene az idős emberek gondozásában, ha a szociális étkeztetés kiterjesztésére lehetőség nyílna Mátranovák, Nádújfalu és Jánosakna területeken is, valamint, ha az öregek napközi otthona létrehozásának anyagi és személyi feltételei megteremtődnének. Puszta István Szerkesztette: Tóth Jolán Kedves Olvasó! E címszavak olvasásakor úgy gondoljuk, nincs akinek meg ne dobbanna szíve, s ne saját szüleire, hozzátartozóira gondolna. Ez oldalban a mi szüléinkről, a társadalom szüleiről lesz szó, akiknek egy áldozatos életút vége felé haladva segítségre, gyámolítóra, „mankóra” van és lesz szükségük. A megértő, türelmes szóra, a segítőkészségre, hogy egy kicsit is valahogyan visz- szaadhassunk a sok-sok velünk átvirrasztott éjszakáért csereképpen. Nem mindenki A Szanda községi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága 1980. szeptember 11-i ülésén foglalkozott a felnőttvédelem szociális feladataival. Korábban a gyámügyi feladatok keretén belül, mint részfeladattal. Ekkor a végrehajtó bizottság felkérése alapján — az együttműködési megállapodásból eredően — a helyi Vöröskereszt aktivistáival felmérést végeztünk és javaslatot tettünk a szakigazgatási szervnek a különböző gondozási formákra. Munkáinkhoz nagy segítséget kaptunk a Kiskér-pusz- tán működő Gép- és Műanyag- Kisipari Szövetkezet szocialista brigádjától és az általános iskolától. A legégetőbb probléma Gách Adámné egyedülálló, magatehetetlen, gondozást igénylő néninél volt. A szocialista brigád vállalta, hogy a rendszeres takarítást és a napi gondozást elvégzi, az iskola pedig vállalta — mint jelenleg is, a szociális étkeztetésben részesülők ételének házhoz szállítását. Gách néni tiltakozása ellenére mind a szocialista brigád, Szocialista társadalmunk nagy gondot és figyelmet fordít az elöregedett, magányosan maradt, egyedül elő beteg emberek egészségügyi helyzetére. Két község idős embereinek életébe nyertein betekintést. Az idevonatkozó tennivalót az MSZMP XII. kongresszusán eképpen fogalmazták meg. „A társadalmi juttatások jobban igazodjanak a szociális körülményekhez, elsősorban az idősek” ... E központi döntés szolgálásá- ra az idős, egyedül élő, beteg emberek szükségletét kielégítő szociálpolitika gyakorlati megvalósítása Litke és Ipo’y- tamóc lakóhelyeken így alakultak. Mátraverebélyben 1980. február elsejétől valósította meg a tanács a szociális étkeztetést. Huszonhét egyedül élő idős ember részesül ebben, kiknek a hozzájárulás mértéke minimális, 1,20 forinttól 7,20 forintig terjed. Az érintettek nagyon örülnek ennek a megoldásnak. Vannak azonban olyan idős nyugdíjasok is, akik valósággal mozgásképtelenek, a kis otthonukat már nemigen hagyják el még rövid időre sem. Ök nem tudnak eljárnia képes erre. Elfoglaltsága, munkája, saját családjának gondjai alig-alig engednek időt az idős szülőkkel való törődésre. Itt lép be a társadalom maximális segítő szerepe, anyagiakon túl, hivatásos és társadalmi gondozókai szervez a szociális otthonok, az öregek napközi otthonai mellett, hogy senki ne maradjon teljesen magára. Megkapja azt a megbecsülést, amit az emberi méltóság nem nélkülözhet. E gondolatok jegyében ismét levelezőink közreműkö»i mind az iskola, becsülettel elvégezte vállalt feladatát. Az ilyen társadalmi összefogásra azért volt szükség, mert a házi szociális gondozás végzésére nem tudtunk arra alkalmas személyt találni, és ő sem fogadta el ezt az ajánlatot. Bizonyos idő után, mivel nem bírta eltűrni a nyugalmát zavaró idegen személyeket, kénytelenek voltunk állami szociális gondozásba helyezni. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy az igazgatási területen 123 fő rendszeres egészségügyi ellátásra szorul, mozgásban korlátozott 184, és mozgásban nem korlátozott 146 fő van. Ezek közül egy segélyezésre, kettő házi szociális gondozásra és egy szociális otthoni elhelyezésre szorul, A javaslat alapján egy fő részére rendszeres szociális segélyt folyósítunk, egynek pedig megoldottuk a szociális otthoni elhelyezést. Községünkben jelenleg 47 tsz-járadékos van, akiknek kiegészítő segélyt folyósítunk, hatot részesítünk teljes öszTanácsi döntés alapján 15 fő részesült szociális segélyben. A két községben három idős, beteg ember házi gondozását látják el. Így Litkén a gondozók, özv. Szeles Sándor- né és Kovács Istvánná vették gondozásba az arra rászorultakat. Ipolytamócon egy idős asszonyt gondoz Telek Imréné. A gondozó és a gondozott között jó a kapcsolat Így vall a gondozott: — Mag- dus főz, én eszek S így telik a gondozott élete, és kívánom, hogy sokáig így legyen. A községek öregjeinek túlnyomó többsége nyugdíjas és családi kötelékben kiegyensúlyozottan élnek. Akik magányosan ugyan, de járóképesek és Rozika néni és a „külvilág" dését kértük. Megírták, hogy közigazgatási területükön milyen a házi beteggondozás helyzete, kik veszik védőszárnyaik alá a gondoskodást igénylő idős embert. Az eredményekről és a további tennivalókról szólnak most levelezőink jelentései, amelyeket ezúttal vitára bocsátunk, kérve olvasóinkat, írják meg véleményüket, ötleteiket, javaslataikat e szép és nemes munka továbbfejlesztésével kapcsolatosan, melyek közlésére e helyen szívesen visszatérünk. szegű segélyben. Egyszeri rendkívüli segélyként 58 000 forintot fizet ki a tanács évente, 19 fő részesül szociális étkeztetésben. A fenti intézkedésekkel és összegek kifizetésével igyekszünk a szociálpolitika alapvető célkitűzésének eleget tenni, hogy társadalmunk minden tagja elfogadható módon éljen. Gondunk, hogy minden ilyen jogos igényt nem tudunk kielégíteni, mert az óvodáinkban étkezők magas száma nem teszi lehetővé. Például, egyik óvodánkban 28 óvodás, 45 iskolai napközás gyermek, 6 vendég és 6 alkalmazott étkezik. Ebben az ötéves tervben a házi szociális gondozást nem tudtuk megszervezni. Felméréseink alapján a VI. ötéves tervidőszakában 9 főnél válik indokolttá a házi szociális gondozás megszervezése, melyhez a Vöröskereszt is támogatását biztosította. Szeretnénk elérni, hogy községeinkben a házi szociális gondozási forma az arra rászorulóknál megfelelően elterjedjen. Pclsöczi András esetleg, ha megbetegszenek, azoknak segítségükre készek az iskoláinkban működő úttör ószövetség tagjai. Orvos- hívást, bolti bevásárlást, re- ceptiratást, gyógyszerbeszerzést stb. végeznek, néhány vödör vizet is visznek és súlyosabb esetben étellel is ellátják a szomszédban élő beteges öreget. Felkarolja őket a községekben működő Vöröskereszt-szervezet. Beteg- látogatást szerveznek fekvő betegnél. Az arra rászorultaknál takarítást, meszelést végeznek a Vöröskereszt aktivistái. Így és ilyen körülmények között élnek öregjeink. Kocsis Ferenc világ" és a falu hétköznapi híreit, hiszen televíziója nincsen, így a világgal összekötő kapcsot a gondozója jelenti. Elbeszélgetnek meghitten. A tanácsnak és a társadalmi szerveknek, mindazoknak, akik még nem az idősek korosztályához tartoznak, erkölcsi kötelességük, hogy az öregekről gondoskodjanak. Ez vezérli a tanácsunkat egy sor intézkedésben, melyért köszönet illeti őket. Bakonyi Józsefné bisztróba sem ebédelni, részükre biztosítani kell, hogy elvigyék nekik az ételt. Jelenleg hat ilyen idős ember gondozásáról intézkedett a tanács azáltal, hogy házi szociális gondozóval kötött szerződést, akik tiszteletdíjat kapnak, hogy ellássák az idős embert. Legidősebb gondozott Mikuska Kornélné, Rozika néni, 6 már 88. éves Gondozója Bagyinsz- ki Andrásné, Erzsi néni. Rozika néninek sem gyermeke, sem testvére, nincs közeli hozzátartozója. Éppen ezért, ha Erzsi néni megy hozzá, nagyon tud örülni, mert a világot jelenti számára. Nem csak az étkeztetésben és a kis lakás rendbetételében segít neki, hanem viszi a „nagyA házi gondozás megszervezésén fáradoznak Családi kötelékben, kiegyensúlyozottan Segítenek a társadalmi és gazdasági egységek A Kazár községi közös Tanács a közigazgatási területén élő idős és magatehetetlen lakóiról példamutatóan gondoskodik. Nem volt ez mindig így. Simon Istvánné vb- titkár 1976-ban került a tanácshoz, s lekiismeretességé- nek, kezdeményezőszerepének tulajdonítható, hogy a szociális gondoskodás különböző formáival a kazári tanács azóta többször és ésszerűbben él. Jelenleg házi szociális gondozásban 9 fő részesül, Kazáron 4, Mátraszelén 5 fő. Valamennyien nyugdíjas, beteg emberek, akikre lelkiismeretes, jól kiválasztott házi gondozók ügyelnek. A házi szociális étkeztetést 11 fő igényli. A rászorulók a mindennapi ebédet a mizserfai szociális otthonban kapják meg: van aki busszal utazik érte a társközségek valamelyikéből, de akad olyan is, akinek a szociális otthon dolgozója házhoz szállítja a meleg ételt. A nyugdíjból élők nem panaszkodhatnak —, és nem is panaszkodnak —, mert az ebéd jó minőségű és olcsó, napi 2—6 forint, kinek-kinek nyugdíja szerint A rendszeres szociális segély mindkét formáját alkalmazzák. Teljes összegű szociális segélyt négy olyan ember kap, aki munkaképtelen és semmilyen jövedelme nincs. A kis jövedelműek közül 10 főnek utalják a részösszegű segélyt. Ha a fenti néhány számot összehasonlítjuk mondjuk a négy évvel korábbival, mikor csupán 4—5 személy részesült a szociális gondoskodás valamely formájában (noha ettől többre volt igény és lehetőség) akkor egyértelmű a tanácsi munka e területének fejlődése. Az idős emberek iránt tanúsított tisztelet megnyilvánulása a minden évben rendezett „öregek napja”, amikor ünnepélyes keretek között kulturális műsorral kedveskednek a falu társadalmi szervei a község nyugdíjasainak. A közigazgatási területen működő társadalmi szervek és gazdasági egységek is kötelességüknek érzik az öregekről való gondoskodást. Szép példája ennek a kazári „Zöld Mező” Mg. Termelőszövetkezet gesztusa: a következő évtől vállalja az úgynevezett tsz- járadékosok teljes összegű rendszeres szociális segélyezését — azaz fejenként 1360 forintot. De megemlíthetem a helyi Vöröskereszt aktivitását az öregek napja szervezésében, jelzéseiket, észrevételeiket a gondozásra szorulókkal kapcsolatban és nem utolsósorban a mizserfai szociális otthont, amely szoros, jó kapcsolatot épített ki a községi tanáccsal; Megállapítható: a kazári ta-’ nács a gondjaira bízott öregekről és betegekről a rendelkezéseknek megfelelően gondoskodik, sorsukat figyelemmel kíséri. Nem kell aggódniuk a vékonypénzű, beteg embereknek a jövőben sem: a kazári tanács akár még egyszer ennyi gondozottat is el tud látni. Megvan hozzá a pénze és az erkölcsi ereje is. Reméljük azonban,1 hogy egyre kevesebb lesz as erre szorulók száma. Sándor Zoltán , Segélyek félmillió felett Az idős és beteg emberek problémáival kapcsolatos beszámolómat azzal szeretném kezdeni, hogy társadalmunk messzemenő gondoskodása ellenére sem gondtalan Sámsonházán — ebben a Nagybárkányi községi közös Tanácshoz tartozó kis községben — az idős, beteg emberek élete. Beszámolóm nem lenne teljes, ha megfeledkeznék a felszabadulás előtti időkről, mert akkor nem lenne összehasonlítási alap. Ma már más a helyzet, mert az Idős embereket társadalmunk nem hagyja magukra. A rászorulóknak szociális segélyt folyósít, ös a legtöbb nyugdijat kap. Az idős, magatehetetlen emberek esetében azonban ez sem elég. Az anyagiakon túlmenően ápolásra s étkeztetésre lenne szükségük. Sajnos, községünkben nincs étkezési lehetőség, így a magányos, beteg emberek a szomszédok segítségére szorulnak. Hosszabb be- tegeslcedés esetén csak a szociális otthoni beutalás segít. Eddig csupán öt személyt kellett betegek szociális otthonában elhelyezni lakossági bejelentések alapján. Ezenkívül még két személy nyert szociális otthoni elhelyezést. A beutalt személyek közül egy él jelenleg is szociális otthonban. Többször Is meglátogat tarn, es mindig hangsúlyozzál hogy milyen Jó ott élni, semmi sem hiányzik neki, csak a ké* gyereke, akik eddig egyszer sem látogatták meg. Megkerestem Mucsina János ta-t nácselnököt, aki elmondta, hogy az utóbbi négy év alatt megkétszereződött a szociális segélyezésre fordítható összeg. Jelenleg meghaladja a félmillió forintot. A Nagybárkányhoz tartozó I;oz-i Bégekben 30 személynek folyósítanak rendszeres szociális segélyt, a 14-en kapnak járadékkiegészv-j tést. A rászorultak rendkívüli segélyekben részesülnek. A nyáB folyamán kirándulásra vitték aa idős embereket, melynek köttsof geit a termelőszövetkezet íedezts. A VI. ötéves tervben SámsorthaÚ zán, Lucfalván és Nagybárkányi ban 25—25 férőhelyes öregek napközi otthonát alakítanak klj melyhez a szükséges épületek éa a főzési kapacitás rendelkezésre áll. A tanácselnök szavaihoz c-sle azt tehetem hozzá, hogy az öregek napközi otthona nagy váltod zást Jelent majd az \idős embe- rek életében, a megvalósításál nehezen várják. Szikéra László Levelezőink jelentik Becsülettel végzik munkájukat Szocialista államunk a lehetőségekhez képest messzemenően gondoskodik a munkában megfáradt idős emberekről. Ennek több jelét is láthatjuk, hiszen a nyugdíjon, a járadékon és egyéb juttatásokon kívül évente jelentős pénzösszeget biztosít a rimóci tanács költségvetésében az idős emberek megsegélyezésé- re. S ez az összeg évente emelkedik. Felsőbb intézkedés alapján a községi tanácstagok választókerületükben környezettanulmányt végeztek a múlt évben a hatvan évet be- töltötteknél. Ezek szerint százkilencvenkét személynél végeztek ilyen felmérést. Ezeket a községi tanács hasznosítani tudja a szociális segélyezések során. A segélyösszeget a tanács minden évben felhasználja, a leginkább rászorultak részére juttatja. A községben négy teljes segélyezett van ezerháromszázhatvan forint összeggel havonta, ezenkívül van egy részsegélyes is. Két téeszjá- radékos kiegészítő segélyezett száznyolcvankét forint havi összeget kap. Házi szociális gondozott öt olyan idős ember van, akiknek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs. A segítő személyek) vagy házi szociális gondozók havi hétszáz forint tiszteletdíjban részesülnek. Az a tapasztalat, hogy ezek a gondozók eddig becsülettel ellátták feladatukat, amit egyébként a tanács rendszeresen ellenőriz. Olyan nincs a községben és nem is volt, aki teljesen magára marad n aj hogy nem törődne vele senkij Ha előfordulna ilyen, a taJ nácsnak azonnal intézkedni kell a szociális otthonban va-4 ló elhelyezésére, vagy a háJ zi szociális gondozásra. Sajnos, öregek napközi otthona még nincs, épület hiányában.' Volt már olyan kezdeményezés, hogy nyélbeütik a klubkönyvtárban az öregek napközi otthonát, össze is jöttek az igénylő idős emberek, sajnos, az étkeztetési lehetőség hiányában ebből nem lett semmi. Tárgyalás folyik arról, hogy valami módon megoldják az ebédeltetést, de ez még nem valósult meg.1 Reméljük, hogy ez is megoldódik azon elv alapján; hogy legfőbb érték az ember; s mindent az emberért, aa ember javára. Kiss Béla NÓGRAD - 1980. október 9., csütörtök 5