Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Könyvterjesztés,-terjesztgetés Hamarosan öt esztendeje Népművelő kerestetik Kálién Csécse kis község, ki tudja, Van-e mennyivel több lakosa ezerötszáznál. Ám itt töltötte élete egy időszakát Fráter Erzsiké,^ a halhatatlan drámaköltő, Madách Imre állhatatlan vagy tragikus sorsú — ez is tisztázásra vár — felesége. Csécsén könyveket az 59. számú ÁFÉSZ-boit árul, nyilván, mint mindenütt, vegyesen mással, kolbásszal, kenyérrel, papírral, konzervvel. A bolt vezetője Tolmácsi Já- nosné. — Könyvekből mennyit forgalmaz ez a vegyesbolt? — Havonta 4—5 ezer forint között Van úgy, hogy két-há- romszor is küldök be pénzt a pásztói központba. Megtalálható sok minden nálunk. Az állomány körülbelül hatezer forint, főleg regények, gyerekkönyvek. Jó a forgalom, gyakran hoznak frissítést. Lexikonokat is. Még a legfurcsábbakból is szoktunk kapni hármat, s eladjuk. — Hogyan? — Ajánljuk. Különösképp születés-, meg névnapokon. Persze, mindenki úgy válogat a könyvek között ahogyan akar, szabadon turkálhat közöttük. 1 A csécsei boltban Tolmácsiné a bizományos, de mindenki foglalkozik a terjesztéssel. Aztán a jutalékot négyük között osztják szét A községben egyébként — nem jellemző széles körben — tíz olvasó rendelte meg a Világirodalom Remekei sorozat köteteit Egy ugrásra esik Ecseg. Ezernyolcszáz körüli lakos, szép ABC-áruház. A könyvek egyetlen polcot töltenek meg, mennyiségüket könnyű volna összeszámolni. — Több szokott lenni — mondja Imre Józsefné, a Nincs még egy területe a kultúrának, ahol annyi fejtörést — és törést.. — okozna a megfelelő szakember hiánya, mint a népművelésben, különösen a községi művelődési házakban- Szokásokat, életmódot kell (kellene) formálni, igényeket felkelteni, ehhez vonzó 'lehetőségeket teremteni. Mindez egész embert kíván — legyen bármilyen lelkes a tiszteletdíjas, egy nagyobb faluban — különösen, ha körzeti központról van szó. ahol sok a kitély átalakításával jött létre klubkönyvtár. Ezek csak a tárgyi feltételek — milyen kultúrális életet tudott vinni a falak közé? Tudom, nem könnyű több évre visszanyúlva „mérleget készíteni” — Braun Miklós is rendezi gondolatait. — Hagytak dőlgozni, nem mondhatom, hogy keresztezték volna az elképzeléseimet- Sokszor talán túlságosan is „hagytak”... Láttam, csak akkor jutok valamire, ha sikerül társadalmilag nyitottnak járó dolgozó, nagy az iskola, lenni, megkeresni az együttsük hátrányos helyzetű tanú- működés szálait. Mivel a gyermekrendezvények szakkörök terén volt legtöbb siS zérón yen sorjáznak a könyvek az eesegi ABC-áruházbaa A pásztóiak általában hozzájuthatnak minden könyvhöz, mostanság már alig-alig elkésve más városokhoz. De a járási székhely és a terület közötti különbség óriási, ezt érzékeltethette az eesegi, csécsei, bujáki beszélgetés is. Ehhez pénztári székben ülő boltveze- azonban még egy szemléltető tő-helyettes —. de most eny- adalék. Tavasszal történt, a nyi van. Pásztón szervezett pártisknlai . ... , __, előadáson. Késett egy szomA polcon itt is főleg regé- g2^j falubeli férfi, aki A múlt évi könyvforgalom a járásban kétmillió 343 ezer forint volt, a lakosság létszáma január elsején 38 ezer ki- lencszáz. Ha kiszámítjuk az egy főre eső könyvforgalom értékét, 60 forint valahány fillért kapunk. Ha egyéb kurrens fogyasztásunkhoz mérem, megvan a végkövetkeztetés. Véleményem szerint vidéki könyvkereskedelmünk helyzehyek, gyerekkönyvek, továbbá hivatkozott, hogy, ha itt jár, te — most ezt csak pásztói egy-két Ismeretterjesztő — például régészeti, haltenyésztési, pszichológiai — mű. zsebatlasz. — Szívesen vásárolnak az emberek? — Azt hiszem — feleli az asszony. — Jeles ünnepekkor, egyébként alig. — Szeptemberben mennyit forgalmaztak? A külön kasszában megszámolja, ezerhúsz' forint lapul benne. Néhány könyvet leveszünk a polcról. A legtöbb idei, bár akad köztük hároméves is. — Ha jól emlékszem, negyedévenként cserélik a könyveket. Az olvasnivalót Bujákon is az ABC-áruházban árusítják. .Egyébként az egész járásban egyetlen könyvesbolt működik. Pásztón, s a könyvterjesztést egyedül a pásatói ÁFÉSZ vég zi, első útja a könyvesboltba vezet, s ott kedvére bogarász, mert az 6 falujukban nagyon szegényes a választék. (Talán ezért sem vonzza az értelmiségieket a falu?) Magyarázkodásából egyórás vita kerekedett, amelynek az lett a végkövetkeztetése, hogy az elkésett kollégának igaza van. A pásztói könyvesboltban nem tagadják ezeket a megnyilatkozásokat, de elmondják, hogy a szállítás körülbelül egy évvel ezelőtti átszervezése után lényeges javulás következett be. A salgótarjáni és más környékbeli városok forgalmazása már csupán két- három napra előzi meg őket, s rendszerint minden kiadványból kapnak, legföljebb nem annyit, mint amennyit igényeltek, s elkelne itt, vagy a területen. Egy-másfél esztendő óta sokat fejlődött a pásztói bolt Belülről szebb lett, kulturál- bár* -."mint' látni fogjuk ^b,^ még mindig szegényes példán mutattuk be — nem megnyugtató. A falvakban csekély a választék, a kínálat sem a legfrissebb. Az ÁFÉSZ- tól dicséretes, hogy vegyesboltokban árul, de talán meggondolandó lenne: kultúrhá- zakban, könyvtárakban árulni. Ezekre a helyekre szórakozási, művelődési célból jár rendszerint az ember. Javaslat. Jó, vagy rossz. Lényeg: keressük együtt a kiutat. Mert egyelőre a vidéki könyvterjesztés csak — ter- jesztgetésnek tűnik. Sulyok László lóval — nem sokat tud tenni. A pásztói járási hivatal művelődési osztályán a „neuralgikus pontokról" beszélgetünk Zeke Istvánná köz- művelődési felügyelővel. „Csúcsteljesítmények”, negatív rekordok is szóba kerülnek — van olyan hely, ahol átlagosan egy év sem jut a függetlenített népművelőkre. olyan sűrű a cserélődés. Máshol az alkalmazás körüli bonyodalmak miatt (felbontható szerződés helyett állandó munkaviszonyt létesítettek képzetlen emberrel), amikor lenne megfelelő jelentkező, őt csak helyettesként tudják felvenni a gyermekgondozási szabadságon levő előd helyébe. Kálló is „kiemelkedik a mezőnyből” — lassan ötödik esztendeje (egy rövid időszakot leszámítva, ami nem hozott igazi megoldást) nincs a körzeti művelődési háznak vezetője. Ide tartozik Erdőkürt és Erdőtarcsa laUtoljára Braun Miklós töltötte be tartósan ezt a státust — ő most a József Attila Megyei Művelődési Központ néptáncos-szakelőadója. — 1976. márciusában jöttem el, négy esztendő után. Hogy nem könnyű terep ez a körzet, az biztos — de nem hagytam volna ott egy másik, simább pályáért; az itt felajánlott terület vonzott el. A lakás? Erdőkürtön egy megüresedett pedagógus szolgálati lakásban éltem, ami előnyös volt az ottani tánc- csoport vezetése miatt- A fizetés? A csoportvezetői díjjal együtt is csak háromezer körül volt — ha nincs az. emberben lelkesedés, ha nem kötődik ahhoz, amit csinál, nemigen marad hosszabb ideig. — Mit sikerült tiérni a négy év alatt? — Abban az időben alakultak ki a központi és társközségekben az intézményi ellátás1 feltételei, több, mint egymillió forintot invesztált be a tanács erre a célra. Kálién a felújítás kultúráí- tabbá tette az épületet, Er- dőtarcsán az egyik volt kaske rém. azzal kezdhettem: a pedagógusokkal mindhárom községben jó kapcsolatban voltam- Az Állami Bábszínház, a gyermekszínház előadásai telt ház előtt mentek — ebben sokat segített a termelőszövetkezet is. utaztatta a gyerekeket a központba. Jó úton haladt az ifjúsági koncertek szervezése — de a Filharmónia kevesel- te a 350 gyereket, ezért nem tudtunk lekötni bérleti előadásokat. A felnőttek? Kól- u_n lul mu retieK a lón a magyarnota-esteket le- érdekében. h , , számítva szinte mindegyik mondom, nem tudom — .talán a nehézségek elriasztót-: ták a jelentkezőket ★ A Kállói községi közös Tanács elnöke, Nyemcsok Mihály több okot is felsorol, ami szerinte a státus betöltését akadályozta eddig. — Mi minden évben meghirdettük a művelődési köz- lönyben az állást. Igaz, nem tudunk csábító ajánlatot adni: nem sok a fizetés, nincs szolgálati lakás- A körzetben 350 cigány lakik — sokuk életvitele igen alacsony színvonalú. Erdőkürtöt nem számítva — ótt egészen más a helyzet — nagyfokú passzivitás jellemzi a lakosságot. rá-' fizetésesek a szórakoztató rendezvények is (a gyermek- műsorokat kivéve). Legyen az cirkusz, foci-élménybeszámoló, színház (a téesz által megvett ingyeniegyekkel) nem érdeklődnek iránta. le- köti az embereket a bejárás; utána a háztáji uborka és a többi elfoglaltság. — A passzivitás megtörés séhez azonban népművelő is kellene — az állás meghirdetésén túl mit tettek annak rendezvényre nagyon nehéz volt megmozgatni a lakosságot. Amikor lekötöttünk egy- egy igényesebb műsort, elvittük a társközségekbe is. Például a Básti—Zolnai irodalmi előadóest — Kállón megbukott. Erdőkürtön nagy sikerrel, telt házzal ment- Ott is sok a kijáró, de abban a községben más a lakosok hozzáállása, nagyobb a közösségi összetartás. Nem véletlen a focicsapatuk jó szereplése sem — Budapestre elköltözött fiatalemberek is megteszik, hogy vasárnaponként hazajönnek a meccsre.-. A kijáró munkásokkal kapcsolatban volt olyan törekvésünk. hogy megkerestük a legtöbb idevalósit foglalkoztató munkahelyeket — folyamatos együttműködés esetén ez hozhat' valamit a közművelődésnek. Kállón a gyere- keken kívül az idősebbek között ismertem meg több igényes, közösség után vágyó embert A KISZ-szd az a legnagyobb baj, hogy sokad cserélődik a vezetés, de nem reménytelen dolog együtt csinálni valamit velük- Hogy miért nincs azóta se népművelő Káüón? őszintén meg— A státust „megőriztük”} próbáltunk úgy megnyerni népművelőt, hogy esetleg az iskolában is taníthatott volna, érdeklődtünk érettségizett! fiatalok iránt, de alig van a környéken gimnáziumot végzett és a népművelés iránt érdeklődő. Nem sikerült eddig — most van egy kilátásunk: a termel ős z,ö vetk e- zethez érkezik egy energetikus, az ő felesége Aszódon foglalkozott népműveléssel} alapfokú könyvtáros és nérr táncoktató végzettsége van! Ha a művelődési osztály egyetért az alkalmazásával,’ szívesen felvennénk. A lakás számára nem gond, sí férjnek biztosítanak. * Nyitott tehát még az ügy — és nem is zárható le. Ha sikerül is betölteni a státust, ez kevés a kállói köz-} művelődési problémák meg-’ oldásához. A négy és fél év pauza — amiben a felsorolt: érvek mellett a kényelmesség is szerepet játszott, bizonyára-.. — a nagyobb odafigye-' lés, a szélesebb társadalmi háttér szükségességére is figyelmezteti G- Kiss Magdolna Babilon romjai veszélyben A Bagdadtól 90 kilométerre délre levő egykori Babi* Ion romjai eltűnhetnek a föld színéről, ha a legrövidebb időn belül nem találnak hatékony módszert a föld alatti vizek megfékezésére. Erre a következtetésre jutott az ókori város restaurálását végző tudósok csoportja. inmiHmiimm inn iimn minin nun mniimiiiiii — ez némi kiegészítésre szorul. — Sovány a választék — mondja Patkós István, a bujáki tanácselnök. — Aki tényleg könyvet akar vásárolni, az nem itt veszi meg, bár ilyen kicsi, eldugott helyen olykor ráakadni elfogyott ritkaságra. összességében, úgy tudom, elfogadható a bolt könyvárusító forgalma. Hogyan juthat könyvhöz Pásztó és járásának lakosa? Több csatornán. Az állami terjesztők ügynökei révén, a járási székhely könyvesboltjának bizományosai által, valamint a Kossuth Könyvkiadó terjesztőin keresztül. Az utóbbi kialakult szisztéma szerint, pártfeladatként kezelendő, ennek megfelelően eredményei is a legtöbb helyen jobbak az állami terjesztésnél. lehetőséget kínáló kirakatukból eltűntek a dezinformáló feliratok. S úgy érzem, mintha most többen is járnának ide, mint korábbi itt-tartózko- dásomkor. — Körülbelül 45 bizományosunk van a járásban — mondja Pohl Gáspárné boltvezető. — Több éves statisztika alapján jelenthetem ki, ők forgalmazzák forgalmunknak több mint a felét. Tavaly 43 ezer forinttal haladtuk meg a tervet. Idei tervünket már két és fél millió forintban szabták meg. Ebből áz első fél évben — hozzá kell tennem, a második ' mindig erősebb — egymillió-százezer forintot forgalmaztunk. Az üzletvezető több bizományost dicsér, elmarasztalni nem marasztal el senkit. Tapasztalatom szerint lehetne. 8 NÓGRÁD — 1980. október 5., vasárnap Veszély és barátság Belga irodalom, belga szerző- Nálunk, bár már évtizedek óta hozzá-hozzájutni egy- egy kötethez, versgyűjteményhez, meglehetősen ismeretlen. Mint megannyi kis nép „vigyázó szemüket” jobbára a nagy nemzetek, a világnyelvek irodalmára, művészetére fordítjuk, csupán a tisztesség, a nemes kíváncsiság nyitogat réseket másfélé, kultúrpolitikánk dicséretére.' a hasadó mag titkával kevesebb ország rendelkezett. Néhány szerencsétlenség is mélyítette A veszély időszerűségét, legutóbb például az egyik egyesült államokbeli atomsilóban történt robbanás. Jós Vandeloo érzékletes, tömör Stílusban megírt kisregénye három sugárártalmat szenvedett férfi utolsó napjainak története, a reménykedéstől a remény teljes elvesztéséig. Vandeloo anélkül, hogy szándéA Magvető Könyvkiadó élen kosán törekedne kedélyeink jár ebben a kitekintésben, felborzolására, irritál és el- Nemrégiben jelentette meg Jós gondolkodtat a ma emberéVandeloo húsz évvel ezelőtt Antwerpenben írott kisregényét, A veszélyt. Az eltelt két évtized semmit sem rontott a mű aktualitásán, sőt, elmélyítette azt- 1960-ban a nukleáris energia még nem volt annyira elterjedt, mint napjainkban, eléggé friss volt hadászati és gazdasági célú felhasználásának gyakorlata, nek, tudósainak kivételes felelősségéről- Azért kivételes, mert soha korábban nem rendelkezett olyan ismerettel, anyagi, technikai eszközmeny- nylséggel, mely önmaga, a világ elpusztítására képessé teszi. Igaza van Vandeloo- nak: a veszély itt van, jár- kel közöttünk, nem árt éberebnek lennünk. Regényének egyik fertőzöttje, Benting zsúfolt utakon, pályaudvarokon ténfereg, miután megszökött a kórházból, magában hordozva a mindenkire veszélyes kórt, melyről senki sem tud, de nem is tudhat, mert ez a kór eltér minden eddigitől. „Senkinek sincs szeme rá, hogy meglássa a veszélyt” — írja Vandeloo felrázó türelemmel, bízva az ember, az emberiség lelkiismeretében. Az angol James Aldridge Még egy utolsó pillantás című regénye ínyenc csemege. Két világhírű író tiszavirág-életű, egymáson úrrá lenni akaró barátságának lélektanilag, társadalmilag hitelesen motivált krónikája. Az egyik fró Scott Fitzgerald, a másik Ernest Hemingway. Középosztálybeliek mind a ketten, környezetük mégis jelentősen eltérő; az elsőé kényelmesebb, puhább, a másodiké zaklatottabb, keményebb. Írásaikon érződik mindez, nemcsak életük epizódjain. De amennyi az eltérés a két férfi között, legalább olyan tengernyi a hasonlóság Is Ptidáui a makacsságban, fájdataa^án ^kérésíéíetfTVze^eH életét. Közönsége már tite4 mette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték” — írja róla munkásságának egyik magyar mél- tatója. Az Idegbaj, az alkohol tette tönkre, mint a regényben is feltűnő gyönyörű feleségét, Zeldát, meg a század első felének annyi amerikai íróját. Ä pusztulás a világháborút megélt nemzedék sorsmeghatá- rozó élménye volt, s talán éppen ez sodorta, hajtotta any- nyiukat az önpusztításba, ön- rombolásba. Hemingwayt is, aki 1961-ben fordította magával szembe kedvenc vadászfegyverét. Aldridge regénye 1929 őszért játszódik Franciaországban. A dokumentumok hitelességével hat minden leírása, amely Fitzgerald és Hemingway kutya-macska barátságát megvilágítja Pedig csak elképzeli a történetet. Am kivételesen erős, lebilincselő, igaz fantáziával. Ki győz le,,kit? Ez á két irodalmi vita ürügyén. S miközben a legszebb férfikor, ban levő írónagyságok saját igazukat hajkurásszák, kibontakozik előttünk egy ígéretes,1 saját elképzeléseik kitartó vé delmében — ami barátságuk eredője, egyben szakítója is. Fitzgerald 1940-ben, amikor meghalt szívrohamban, 44 éves volt- „Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott lem a fiatal újságíró és egy ifjú angol lány között. A Még egy utolsó pillantás tanulságos, élvezetes könyv, a szerző mellett dicséri a fordítót, Nemes Lászlót is. r- so — í 4 1
