Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
A zenei világnapon Az első lépcső rendben! Immár hatodik esztendeje, hogy megünnepeljük hazánkban és minden országban, ahol szervezett zenei élet van, az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa kezdeményezte zenei világnapot. Évről évre október elsején a muzsikára és ennek a művészeti ágnak a művelőire irányul a világ figyelme. Megemlékezések, ünnepi koncertek egész sorát rendezik hangversenytermekben, operákban, televízióban, rádióban, iskolákban, művelődési otthonokban, hivatásos és amatőregyüttesekben, hirdetvén, hogy a zene szebbé teszi életünket, elősegíti a népek közötti megértést és híven szolgálja az annyira óhajtott béke ügyét. A zene ünnepén megemlékezünk és tisztelettel gondolunk azokra a muzsikusokra, akik mint zeneszerzők, tudósok, előadóművészek, pedagógusok, amatőrkórusok és -zenekarok tagjai oly’ sokat tettek a zene közvetítésében, közkinccsé tételében. Ugyanakkor az emelkedett ünnepi hangulatban sem szabad megfeledkeznünk zenei életünk gondjairól, eredményeink, sikereink mellett hiányosságainkról és az ebből adódó tennivalókról. Jóleső érzés hallani külföldi vendégeinktől a magyar zenei kultúrára vonatkozó dicsérő szavakat, a sokat emlegetett és ettől már-már közhelynek tűnő „zenei nagyhatalom vagyunk" fölmagasztaló megállapítást. Am a dicséretek mámorító hatásától, mely önelégültségre csábít; időnként helyesebb lenne az önvizsgálat eszközéhez fordulni. Eredményeinket a cél- és feladat- rendszer, valamint szükségletek és lehetőségek összefüggésében szabad és kell értékelnünk. Zenei nevelésünk legfontosabb alanya a gyermek, tágabb értelemben a fiatal generáció. Magyarországon a felnövekvő nemzedék egésze találkozik zenével; az óvodai nevelés, az általános iskolai énekoktatás és a kiterjedt zeneiskolai hálózat eredményeként. Mégsem 6zabad, hogy ezek a tények okot adjanak a túlzott elégedettséghez. Tudjuk, hogy az ifjúságot — életének e fogékony szakaszában — rendkívül sokféle hatás éri. Csupán a zenén belül különböző benyomások, zenefajták — értékes, sekély es muzsika — együttesen hatnak a gyermekre. Az előbb említett intézményeken túl, a családnak, a tömegközlési eszközöknek: a rádiónak, tv-nek óriási a befo- yásoló szerepe. Hogy ebből a sokféle minőségű és intenzitású zenei hatásból milyen zene válik táplálékká, a gyermek számára meghatározóvá, az nagymértékben függ zenei nevelésünk színvonalától, hatékonyságától. Sok múlik a zenepedagógusokon is. Többek között az, hogy mennyire képesek szelektálni a zenei sokféleségben, eligazítani a zenei műfajok között és orientálni a jó ízlés és esztétikai értékek felé. A zenei nevelés-művelődés folyamata szempontjából döntő fontosságú kérdés, hogy az iskolarendszerű nevelés végeztével if júságunk kapcsolata a muzsikával ne szakadjon meg. Hiszen a lehetőségek hiánya olyan holt teret eredményez, amiben könnyen elburjánzik a gaz, hely és szerep jut az álművészetnek, a művészetpótléknak. Ezért fontos feladat hárul az »matőrművészeti mozgalomra, az öntevékeny kórusokra, zenekarokra, népdalkörökre, az ifjú zenebarát klubokra, és természetesen a mozgalmat segítő-irányító zenetanárokra, karvezetőkre, népművelőkre és művelődéspolitikusokra. Ma, a zenei világnapon azt kívánhatjuk: jöjjön létre olyan rend, harmónia, és szabadság a földön, amelyben az emberiséget ösz- szekötő eszmék, gondolatok — a béke, a szeretet, egymás megismérésére-megértése, az egyetemes humanitás — ereje jut érvényre. Ehhez szolgálhat eszközül a zene érzéseket tápláló, értelmet befolyásoló szerepe. Befejezésül álljon itt a bartóki ars poetica, amely Bartók Béla emberi és művészi hitvallását példázza: „Az én igazi vezéreszmém, amelynek mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság, minden viszály ellenére.” E gondolatok jegyében ünnepeljük ma a zenei világnapot. Tóth Csaba A televízióból jelentjük Anna különös lány Tv-fjlmen a Fekete rózsa Kőkán forgatják Cseres H- ^or Fekete rózsa című regényéből készülő tévéfilmet- A rendező Szőnyi G. Sándor. Az írónak ez a regénye 'csaknem olyan, mint egy bűnügyi história. Izgalmas és érdekfeszítő- A szerző is úgy akarja kalauzolni olvasóit a könyv lapjai között, mintha valóságos detektí vregén yt olvasnának. Ennek érdekében találékonyan, ötletgazdagon vezeti be a kívülállókat a Fekete rózsa szomorú, drámai históriájába. Az író világa nemcsak izgalmakban, de tragédiákban is bővelkedik. — Mondja Csendes László az egyik főszereplő, a Kassai Magyar Színház művésze. A cselekmény szálai sokfelé ágaznak, de minden egyes szálacska a drámai sűrűség felé tart. A regény hősnője Tőre Anna tragikus tette miatt, (amely azonban erényének is tekinthető) pusztul el- Anna különös lány, sajátos egyéniség. Magas fokon égő érzelmei, rajongása, szerelme, túllépi önkontrolját, nem gondolja végig cselekedeteit, még kevésbé annak rúgóit, szabadjára engedi szenvedélyes lobogá- sát. A Fekete rózsa, amelynek kerettörténetét egy gyilkosság nyomozásának is tekinthetjük, 1961-ben játszódik valahol... Ám cselekményének okai, szálai visszanyúlnak a háború éveibe- Bűnök, amelyek a háború vérzivataros időszakában gyökereznek, s a nyomozás eredményeként kerülnek napvilágra. Cseres Tibor műve nem is annyira bűnügy, sokkal inkább sors-tragédia —, vélekedik a rendező Szőnyi G. Sándor. — A szerkezetét tekintve valóban krimi, hiszen megtalálható benne minden olyan rá jellemző helyzet, izgalom. De azok az elemek is benne vannak, amelyek a nagy tragédiákat jellemzik. Az alkotók bizonyos tömörítéseket végeztek a regényen- A sűrítések elsősorban a képszerűséget, a tévészerűséget szolgálják majd. Az eredeti szövegen azonban nem változtattak, csak a szereplő figurák számát csökkentették. Mindezt persze a szerző tudtával és hozzájárulásával. A Fekete rózsa főbb szereplői: Csomós Mari, Bujtor István és Csendes László. Szémann Béla Tankötelezettség, tanköteles — ha ezeket a fogalmakat halljuk, a beiskolázásra gondolunk, és arra, elvégezték-e a fiatalok a tanköteles kor határáig az általános iskolát Valóban, az első lépcsőfokot az jelenti, bekerül-e a gyerek időben az iskolába, és venni tudja-e az akadályokat Ez szolgálhat alapul a nyolc év munkájához. Természetesen közben is sok minden történik a tankötelezettség mind teljesebb végrehajtása érdekében — figyelnek a veszélyeztetettekre, igyekeznek megelőzni a lemorzsolódást, differenciált foglalkoztatással felzárkóztatni a gyepgébb alappal érkezőket. Mindenesetre a kiinduláson sok múlik. Erről érdeklődtünk Mátraverebélyben, ahol a korábbi időben bizony, sok gond volt e téren. Kaszás Istvánná iskolaigazgató jó hírrel kezdi: — Negyedik éve nem volt szükség iskola-előkészítésre, a beiratkozott gyerekek mindegyike járt óvodába! — És nem is kallódhatott el senki? — A régi, fáradságos felderítő munkával sem kellett foglalkoznunk a beiratás idején — nincsenek már vándorcigányok a községben, letelepedni akar mindenki. A 42 elsős, közül 16 cigánygyermek — 14 óvodás volt, ketten már tavaly Is elsősök, nekik előkészítőnek ismertük el az évet, nem voltak még elég érettek a követelmények elsajátításához. — Hogyan kezdték az idei tanévet? Az első tapasztalatok azt mutatják, a túlnyomó többség meg fog felelni, „veszik az akadályt”. A 16 cigánygyermekből 8 kért és kapott napközis ellátást (többen kedvezményesen), a többieknél otthon van az édesanya, ezért nem igényelték. Pádár Zoltánná vezető óvónő az előzményekről, a nehezebb időkről is szól. — Hosszú évekig jártunk ki a „Rózsadombra” agitálni. A cigány szülőértekezletek, a pártszervezet, a községi tanács munkája fokozatosan hozták meg az eredményt Meginvitáltuk az óvodás korú cigánygyermekek szüleit Jöjjenek el az óvodába, nézzék meg, hogyan él, játszik itt a többi cigánygyermek — még csak 10 körül voltak akkoriban. Rájöttek, hogy az óvoda milyen sokat jelent. Persze, nemcsak ez volt a mozgatórugó: a szülők munkavállalása miatt szükségszerű is volt, hogy mind többen adják be a gyermeküket. A vállalatok hozzájárultak ahhoz, hogy az óvodás gyermek édesanyja kéuaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiHfHiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiitiniiü'iiiiimtiimiiHiiiiiiiiiiiiiiiiNtiiiiiiiiii U. — De miért? — Mert a műanyagot csak elégetni lehet, mert a műanyagok többsége nem tud elbomlani. De égetni se lehet, mert az égés során rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. A földet ezért lassan elborítják a műanyagtemetők. És hiába ásod el, soha nem fog elbomlani, elrohadni. Ottmarad. Még jó. hogy nem szaporodik. De kevesebb se lesz, sajnos. — És? — A műanyagok többsége az élő fehérjékhez képest pontosan úgy viselkedik, mint az elrákosodott sejt. Buta, informálatlan. Nem tudjuk ellenőrizni a növekedés ütemét. Ha egy ember testében megindul a rákosodás, olyan sejtek termelődnek, amelyeket a szervezet nem tud elbontani, nem tud legyőzni. — Ez igaz... pontosan így van... Erről, mintha Foxman is magyarázott volna valamit. — Mit? — Nem emlékszem már pontosan. De tudom, hogy a rákos sejtek nem tartalmaznak ép kromoszómákat. Tudom, hogy elbutult sejtek keletkeznek. 4 NOGRAD — 1980. október 1,, szerda — Te, én nem bírok többet enni. Jóllaktam. — Én is. Mennem kell. Vár Foxman. — Elkísérjelek? ) — Nem, hagyd csak. Menj haza dolgozni. — Jó. Majd este felhívlak. — József! Én nagyon szeretlek. — Én is. — Hát... akkor megyek. Majd csapd be az ajtót. És csinálj egy kis rendet is... ha lehet. Mária a Génbank ©lőtt száll ki a csekktaxiból. Felmegy a lépcsőkön. A folyosón nők álldogálnak, várakoznak. Az egyik nő megszólítja. — Hallotta? — Nem. Mit? — Elfogytak a szőkék ... — És? Miért akkora baj az?, — De én szőke gyereket szeretnék! Kislányt. — És nincs? — Nincs. — Próbálja meg holnap. —- Itt voltam tegnap is. Tegnap se volt. — És tegnapelőtt se — ezt egy másik nő mondja. — Mit szól az uram, ha ma is üres kézzel megyek haza? — Kézzel ? Azért ez mégiscsak túlzás... — nevet Mária. Fölmegy egy mozgólépcsőn az emeletre. — Elnézést, professzor úr, ha elkéstem volna. — Nem késett el. Hogy érzi magát? Volt a medencében? — Igen. — Szóval azért volt reggel meztelen. — Igen. De honnan tudja? — Fölhívtam videón, de láttam, hogy el van foglalva Mária, szégyenét legyűrve, megkérdezi: — És látta az én Józsefemet is? — Igen. De rajta volt ruha. — Már hogyne lett volna! És rajtam is volt fürdőruha... — Tudom, Mária, tudom ... Most Foxman van zavarban. Szerencsére kopogtatnak. — Tessék! — mondja megkönnyebbülve Foxman. Erzsébet lép be az ajtón. — Jó reggelt, professzor úr! Meghoztam a tegnapi eredményeket. ( — Jó, köszönöm, tegye le. „ (Folytatjuk) sőbb kezdhessen, hogy be tudja adni a csemetét. Ma már a hiányzások betegségből adódnak — 41 cigányóvodás közül kettővel vannak komolyabb gondok a tisztán járatással. Igaz, vannak olyanok, akiknek segíteni kell a térítésben, van, akit mi látunk el a szükséges eszközökkel, de a többséggel már nincs probléma. — Hogyan folyik az iskolaelőkészítés? — Nem a nyelvvel, hanem az egészségügyi szokások kialakításával, a közösségi élet magatartási formáinak elfogadtatásával vannak nehézsé- geirik elsősorban. Itt megszokják: figyelni kell, összehangolt munkát végezni — a foglalkozásokon létrejön az aktív szellemi tevékenység feltétele. Az iskolának sincs már annyi gondja az „újabb nemzedékkel”, az óvodát végzettekkel, mint a régi időkben. amikor sokan nulláról indultak ezen a téren. — Említette, hogy többen kiscsoportos kortól járnak. Nem is okoz már gondot az 5 évesek beóvodázása? — Van, aki csak az utolsó évben jön —, de tudunk róluk. Igaz, nincs védőnője a falunak, de a helyetteséhez befutnak a kartonok, így előre tudunk felkutatási munkát végezni, felkeressük az érintetteket. — Az óvoda jó alapot adhat —, de nincs meg az a veszély, hogy iskolás korban már csak az oktatásban vesznek részt, a szokások további formálása, a közösségi élet normáinak kibontakoztatása csorbát szenved? — Gondoltunk erre, hogy kevés a tanóra. Két éve gyakorlattá vált, hogy minden cigánygyermeket felvesznek napközibe, aki igényli és, akinek különösen szüksége van erre. * Elgondolkodtató mindez — az óvodán (és fokozatosan az iskolán) keresztül miként lehet érzékelni a beilleszkedési folyamat erősödését. Első a munkavállalás, ezt követi a gyermekek rendszeres óvodá- ba-iskolába járása, az általános iskola elvégzése után pedig egyre több a szakmatanulás. Azt tudni kell, sok még a veszélyeztetett az iskola tanulói között, sok a túlkorog is — nem megy máról holnapra a tankötelezettségi törvény végrehajtása. De az első lépcsőre egyre -inkább azt lehet mondani: rendben ... G. Kiss Magdolna A balassagyarmati Úttörő- és Ifjúsági Ház — a régi megyeháza épületében — inegifjodvu várja, hogy megkezdje működését. A játéktermeken kívül előadóterem, több szakköri helyiség segíti az intézmény munkáját. A 650 négyzetméter terület számtalan lehetőségét bizonyára okosan használják ki vezetők és látogatók egyaránt. Furcsaságok Jog a védekezésre. Foglalkozásának áldozata lett a Bar-le-Duc-i (Franciaország) állategészségügyi szolgálat egyik dolgozója. Amikor hivatalból a méhkaptároknál szemlét tartott, vagy harminc méh támadt rá és annyi szúrást kapott tőlük, hogy kórházba kellett szállítani. A helybenhagyott férfi azonban megértést mutatott a rovarok magatartása iránt, és így nyilatkozott: „Csak jogosan védelmezték magukat”. * Majmok munkában. A Sulawesi Tengah tartomány (Indonézia) hatóságai azt fontolgatják, hogy majmokat alkalmaznak a kókuszdió szedéséhez. Ügy vélekednek, mindenfelől némi idomítás után az emberi munkaerőt teljes mértékben pótolni lehet gyümölcsszedésnél. Ily módon a munkabért is megtakarítanák. * Esés hóesés miatt. Massachusetts szövetségi álJ lamban (USA) az elmúlt télen egy hölgy a bíróság elé idéztette férjét, mivel az a munkába indulás előtt nem tisztította meg a járdát a hótól. A1 hölgy elesett és eltörte medencéjét. Miután panaszát aa első fokú hatóság elutasította, a massachusettsi legfelsőbb bíróság most jóváhagyta a kereseti jogot ebben a speciális esetben. A hölgy azt szeretné, hogy házastársa, kötelesség elmulasztása miatt, jelentős őst* szeget fizessen számára j
