Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

Megkezdődött a szov'et kultúra napjai rendezvénysorozata Díszelőadás az Erkel Színházban Csütörtökön este. az Erkel Színházban rendezett díszelő­adással megkezdődött a szov­jet kultúra napjai rendezvény- sorozata. Az ünnepi nyitó­hangversenyen részt vett Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Poli­tikai Bizottsága tagjai, vala­mint a politikai, a társadalmi és a kulturális élet számos képviselője Jelen volt a gála­esten Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, szovjet kul­turális miniszter vezetésével az ebből az alkalomból ha­zánkba érkezett delegáció tag­jai, valamint Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepségen Pozsgay Im­re művelődési miniszter mon­dott beszédet. Pozsgay Imre beszéde ' — A világtörténelem leg­jelentősebb eseménye, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóján tisztelgünk a hazánkat felszabadító szov­jet nép alkotásai előtt —, mondotta elöljáróban a mi­niszter, majd köszöntötte a hazánkba érkezett küldöttsé­get, a rendezvényeken közre­működő művészeket, alkotó­kat. Kiemelte: a szovjet kul­túra napjainak jelentőségét fo­kozza, hogy nem csak az ilyen ünnepeken, hanem hétköz­napjainkon, egész életünkben jelen vannak és elevenen hat­nak az orosz és a szovjet kul­túra értékei. — Kulturális kapcsolataink az utóbbi években jelentős mértékben fejlődtek; kiterjed­tebbé s egyre intenzívebbé vált a szovjet kultúra ma­gyarországi jelenléte. Jól mér­hető ez a megjelent könyvek, a bemutatott filmek, a kiállí­tások, az előadott müvek szá­mán. s azon az őszinte érdek­lődésen, amellyel közönségünk ezeket fogadja. Mindezt tük­rözik az elmúlt három évben közösen rendezett események is, igy például a magyar drá­mák szemléje a Szovjetunió­ban és a szovjet drámák fesz­tiválja hazánkban, folyama­tossá téve a klasszikus és a mai szovjet, illetve magyar színpadi művek jelenlétét or­szágainkban. Nagy siker kí­sérte a szovjet művészegyüt­tesek vendégszerepléseit, s a kölcsönösen megrendezett filmfesztiválokat, képzőmű­vészeti és könyvkiállításokat. Mindezek eredményeként ki­alakult hazánkban egy, a szov­jet kultúrát ismerő, igénylő, s állandóan bővülő nagykö­zönség. Pozsgay Imre utalt arra, hogy ideológiai és kulturális együttműködésünket az idén olyan események fémjelzik, mint az MSZMP XII. kong­resszusa, az SZKP XXVI. kongresszusának előkészítése, Magyarország felszabadításá­nak, s a hitleri fasizmus fe­lett aratott győzelemnek a 35. évfordulója, valamint Lenin születésének 110. évfordulója. E jeles eseményeket együtt ünnepelték, illetve ünnepük majd meg a két országban. — Mindennapi, tartalmas kapcsolatunk a szovjet kul­túrával azzal a nyereséggel is iár számunkra, hogy egy nagy nép óriási szellemi termése folyamatosan inspirálja, ma­radandó értékek létrehozására ösztönzi alkotóinkat; közönsé­günk pedig a jövőnket is hor­dozó, kifejező nemzeti kultú­ránk mellett az egész világot gazdagító kulturális kincsek befogadójává is válik. Ezután Jurij Barabas, a szovjet kulturális miniszter első helyettese szólt az ünnep­ség részvevőihez. ]uri| Barabas beszéde — A munkások és parasztok hatalmáért vívott közös harc­ban, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vívmányai­nak megvédésében részt vett magyar internacionalistákra, a magyar nép forradalmi ha­gyományaira is emlékeztet a közelgő ünnep — mondotta. Jurij Barabas hangsúlyozta, hogy e nagyszerű hagyomá­nyok az országaink és népe­ink közötti sokoldalú, dina­mikus politikai, gazdasági, tu­dományos és kulturális kap­csolatok keretei között élnek és fejlődnek tovább. — Az internacionalizmus le­nini elveire, egymás megbe­csülésére és kölcsönös tiszte­letére épülő együttműködé­sünkben testvérpártjaink játsszák a vezető szerepet, s e kapcsolatok gazdagodását se­gítik a rendszeres, baráti ta­lálkozók, a két párt vezetői között. — Alkotóink, művészeink kiválóságai — a szocialista kö­zösség többi országának alko­tóival együtt — erősítik és fejlesztik a világ leghaladóbb társadalmi rendszerének élet­igenlő, humánus kultúráját. — Az idén áprilisban, Ma­gyarország felszabadításának 35. évfordulóját ünnepelve rendeztük meg a magyar kul­túra napjait, amelynek ese­ményeit Szovjetunió-szerte óriási siker kísérte. A szovjet emberek ez alkalommal is szí­vélyesen, igaz és közeli bará­tokként fogadták a testvéri Magyarország küldötteit. A Szovjetunió soknemzeti­ségű kultúrájának, népeink, barátságának e mostani közös ünnepén részt vevő művésze­ink gazdag kulturális hagyo­mányokkal rendelkező ország­ban, Liszt és Bartók, Petőfi és Munkácsy hazájában lépnek a közönség elé. Ezért nagy fe­lelősséggel, alkotói lendülettel várják e találkozást — mon­dotta Jurij Barabas. A köszöntőket követően a kultúrális napokra hazánkba érkezett szovjet együttesek, előadóművészek képviselői léptek a közönség elé. (MTI) Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására lengyel párt- és állami vezetők érkeztek Moszkvába. Képünkön Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára és Jozef Pinkowski a lengyel minisztertanács elnöke Leonyid Brezsnyevvei, az SZKP KB főtitkárával folytatott tárgyalásokat. Változó Latin-Amerika (I.) „A sorozatos választási csa­lások miatt az emberek kiáb­rándultak a politikai rend­szerből. A termőföldek és az üzemek néhány család, vagy a nemzetközi monopóliumok tulajdonában vannak. Éhség és nyomor sújtja az országot”. A Newsweek című amerikai ká építették ki Latin-Ameri- katonai puccsok révén az hetilap idézete egy salvadori kát, a latin-amerikai országo- amerikai érdekeket szolgáló paptól származik. Az egyház kát egyre inkább a belső meg- hazaáruló politikusokat és szolgájának kifakadása érzékel- rázkódtatások, növekvő iriflá- diktátorokat ültettek a nya- teti: a nicaraguai hazafiak ció és eladósodás jellemzi, kukra, agressziót hajtottak győzelme a Somoza család 46 Együttes adósságuk mégha- végre Panamában, Guatema- évig tartó diktatúrája fölött ladja a 80 milliárd dollárt, s Iában, Dominikában, s meg- rem véletlen volt, hanem a a kamatok törlesztése a nem- kísérelték vérbe fojtani a ku- térségben végbemenő változá- zeti jövedelem 40 százalékát bai nép forradalmát, sok törvényszerű következmé- emészti fel. A hetvenes évek elejére nye. Ez a folyamat érinti az egyes országok belső társadal­mi és gazdasági helyzetét, s hatással van az USA-hoz fű­ződő kapcsolataikra. .KIÉ AMERIKA? Monroe elnök híres mon­dását, „Amerika az amerikai­MEGVÁLTOZOTT HELYZETBEN azonban megváltozott a hely­zet. Első „szentségtörésként” az AÁSZ 1973. évi közgyűlé­sén az Egyesült Államok fe- A latin-amerikai kommunis- jére olvasták, hogy figyelmen ta pártok és más haladó szer- kívül hagyja a tagországok ér­vezetek kezdettől fogva fellép- dekeit, a Chilei Népi Egység tek a kettős — hazai tőkés és kormányának külügyminisz- USA — kizsákmányolás el- tere pedig indítványozta, hogy len. A második világháború az USA részvétele nélkül hoz- aké” — századunk észak-ame- utáni időszak erősödő tömeg- zanak létre új regionális szer- rikai politikusai így értelmez- mozgalmai, a hazafias erők vezetet. Egy évvel később még ték: Amerika az Egyesült Ál- Amerika-ellenes fellépései arra sikerült megtorpedózni a Ku- lamoké. Ennek érvényesítésé- késztették az Egyesült Álla- ba-ellenes embargó feloldását re hoztak létre kontinentális mókát, hogy lépéseket tegyen célzó javaslatokat, 1975-ben szervezeteket hajtottak végre a nemzeti függetlenségi moz- viszont Kissinger amerikai nyílt, vagy álcázott katonai galmak visszaszorítására. Ezt külügyminiszter is tehetetlen- intervenciókat. valahányszor a célt szolgálta egyebek kö- nek bizonyult: az Egyesült Ál- úgy vélték, hogy „érdekeik fo- zött az Amerikai Államok lamok másfél évtizedes erő­fognak kockán”. A „nemzeti Szervezetének létrehozása, feszítése Kuba elszigetelésére érdek” kifejezése valójában a Kennedy elnök 20 milliárdos kudarcot vallott. Sőt, a meg- monopóliumok csillapithatat- segélyprogrammal akarta fe- alakított latin-amerikai gaz- lan étvágyát takarja. ledtetni, hogy másfél évszá- dasági rendszer (SELA) már Miközben az amerikai múl- zadon át rablógazdálkodást Kuba részvételével, de az linacionális monopóliumok folytattak a latin-amerikai or- USA nélkül jött létre, s a szabályos nyersanyagbázisuk- szágok természeti kincseivel, kontinens államai egymás _______________________________________________után állították helyre kapcso­lataikat a földrész első szo­cialista országával. Kuba i á NÖGRAD - 1980. október 31., péntek nemzetközi tekintélyét pél­dázza az is, hogy tavaly szep­temberben Havannában ren­dezték meg az el nem köte­lezettek csúcskonferenciáját. A NICARAGUÁI PÉLDA 1976-os választási beszéde­iben Carter elődei politikáját elmarasztalva új korszakot ígért Latin-Amerika népeinek és fellépett az emberi jogokat sárba tipró diktatúrák ellen. Megejtő képmutatás, hiszen az elnök a végsőkig kiállt példá­ul Somoza mellett. A nicaraguai példa azonban elgondolkoztathatta Cartert: a megváltozott nemzetközi erőviszonyok következtében a katonai és gazdasági nyo­más eszközei mind nehezeb­ben alkalmazhatók. Ezt fel­ismerve a haladás ellenfelei új módszerekkel kísérletez­nek, egyebek között szociál­demokrata kormányok létre­hozásával próbálják elejét venni a forradalmi fordula­toknak. Az Egyesült Államok kormánya, felismerve, hogy az évtizedek alatt kiépített la­tin-amerikai hűbéresi rend­szer épülete recseg-ropog, most a demokratikus változá­sok szorgalmazójának szere­pét játssza, s így próbálja megőrizni politikai, .katonai és gazdasági befolyását a térség államai felett Napjaink latin-amerikai eseményei azonban más nap­tár szerint íródnak. Seres Attila (Folytatjuk) 3 ovo év májusára összehívták a KISZ X. kongresszusát A KISZ központi bizottsá- Ezt követően az ifjúsági ga és központi pénzügyi ellen- szövetség 1981. évi, a dolgo- őrző bizottsága .csütörtökön zó fiatalok, valamint a Eegy- együttes ülést tartott, ame- veres erők és testületek KISZ- lyen megjelent és felszólalt szervezetei számára szóló ak- Baranyai Tibor, az MSZMP cióprogramjára tett javasla- KB osztályvezetője is. tot Nagy Sándor, a KISZ kb Az ülés résztvevői először titkára. Elmondta, hogy az meghallgatták Szűcs Isvánné- akcióprogramban érvényesül nak, az MSZMP KB tagjá- a tervezőmunka megváltó­nak, a Magyar Úttörők Sző- zott felfogása, amelynek ér- vetsége főtitkárának tájékoz- telmében a központi útmuta- tatóját az MSZMP Központi tás mellett nagyobb teret kap Bizottságának legutóbbi ülé- a szervezetek, az alapszerve­séről. zetek öntevékenysége, és ' a Ezután Maróthy László, az helyi pártszervezetek prog­MSZMP Politikai Bizottságá- ramadó szerepe, nak tagja, a KISZ kb első Az akcióprogram elfogadá- titkára javaslatot terjesztett sa után a testület meghal 1- elő, a KISZ következő kong- gáttá Kovács Jenőnek, a resszusának összehívására. A KISZ kb titkárának az eú- központi bizottság és a köz- rópai ifjúsági és diák-együtt- ponti pénzügyi ellenőrző bl- működés keretszervezetének zottság úgy döntött, hogy a Budapesten megrendezett KISZ soron következő, X. alakuló üléséről és I- konzul- kongresszusát 1981. májusára tatív tanácskozásáról szóló hívja össze. tájékoztatóját­Elfogadnék a megyei tanács munka programját (Folytatás az 1. oldalról.) területfejlesztéssel segítik a termelés területi feltételeinek biztosítását. A megyei tanács az ipar területi elhelyezkedé­se javítása érdekében a gaz­daságos exportkapacitások bővítését szorgalmazza, kez­deményezi a gazdasági szerve­zetek közötti kooperáció szé­lesítését. Az építőiparban a korszerű technológia meghono­sítása, a műszaki színvonal fejlesztése a cél, s indokolt a beruházó, tervező, kivitelező és lebonyolító vállalatok együttműködésének javítása. A megye mezőgazdaságában az adottságokhoz jobban iga­zodó termelési szerkezet, a belső tartalékok kihasználása, a fajlagos költségek csökken­tése, az üzérnek között meg­levő indokolatlan különbségek mérséklése a tennivaló. ......... A településhálózat-fejlesztés javítása érdekében felülvizs- gálandók és helyenként kor­szerűsítésre szorulnak a ren­dezési tervek. Salgótarján • fejlesztése a nyugati városrész építésével folytatódik, tovább­ra is megkülönböztetett he­lyen szerepel a lakásépítés, s feladat a megyeszékhely tö­megközlekedése zsúfoltságá­nak csökkentése, a kereske­delmi ellátás javítása, a kör­nyezet fokozott védelme. Ba­lassagyarmaton szintén legfőbb a lakásépítés, az ivóvízszol­gáltatás biztonságosabbá té­tele, az általános iskolai fé­rőhelyek szaporítása. Folytató­dik Pásztó központjának, út­hálózatának korszerűsítése, a telepszerű többszintes lakás­építés, elkezdődik a kórház rekonstrukciója. Külön fi­gyelmet fordítanak Szécsény, Kisterenye, Nagybátony, Rút­ság, Romhány, Szirák, Mátra- novák, Homokterenye fej­lesztésére. Az úgynevezett al­sófokú központokban előtér­be kerül az általános iskolák, óvodák bővítése, új élelmi­szerboltokat létesítenek, kor­szerűsítik az ivóvízellátást, a közutakat. u A környezet védelme az el­következő időszakban előtér­be kerül, amely a tanácsok, politikai és társadalmi, gazda­sági szervek és a lakosság kö­zös feladata. A tervek szerint jövőre kidolgozzák a környe­zetvédelem komplex tanácsi tervét. A megyei tanács munkaprog­ramjában egyik fő célkitűzés­ként jelölik meg a lakásellá­tás javítását.. Az újak építése mellett szükség van a megle- vőek karbantartására, támo­gatást élveznek majd a kor­szerű csoportos családi há­zak. Az ivóvízellátás javítá­sára újabb törpe vízművek lé­tesülnek, befejeződik a nyu-. gat-nógrádi térségi vízmű ki­vitelezése, a kereskedelem fej­lesztésére pedig a megyei ta­nácsnak hosszú távú fejlesz­tési terv áll rendelkezésére. A munkaprogramról szóló vitában nyolcán szólaltak fel, közöttük Géczi János. A me­gyei pártbizottság első titká­ra bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy a felszabadulás óta siSslt károm és fél év Lizád egyik legjelentősebb vívmá­nya az államhatalmi szerve­zetek, a tanácsok létrejötte. Elismeréssel szólt a tanácsok tevékenységéről, amelyek meg­alakulásuk óta éltek és élnek önállóságukkal, keademényező- ek, élvezik a lakosság bizalmát, szolgálják a dolgozók érdeke­it. A megyei pártbizottság, „a társadalmi és tömegszerveze­tek nevében elismerését fejez­te ki a tanácstagoknak, tiszt­ségviselőknek, a tanácsok, ta­nácsi intézmények kollektí­váinak a végzett munkáért. fi megyei tanács munkaprog­ramjáról szólva egyebek kö­zött kiemelte, hogy reális cél­kitűzéseket tartalmaz, jó iránytűként szolgálhat, magá­ban foglalja a párt XII. kong­resszusa, a megyei pártérte­kezlet, a közelmúltban elfoga­dott kormányprogram leg­főbb célkitűzéseit, hasznosít­ja a korábbi tapasztalatokat. A továbbiakban szólt a me­gyében az elmúlt években végbement • fejlődésről, s ki­emelte, hogy a települések gyarapodása mellett a tartal­mi célkitűzések is többnyire valóra váltak. Elmondotta, hogy fejlődött a tanácsok irá­nyítása, korszerűbb szemlélet­tel, eredményesen hajtják vég­re feladataikat. Felhívta a fi­gyelmet, hogy az élet minden területén növekedtek a köve­telmények, a tanácsok fontos teendője hozzájárulni sajátos eszközeikkel a népgazdaság egyensúlyának javításához, „s a szerényebb lehetőségek kö­zött elsősorban az alapellátást javítani. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta a közélet­ben tisztséget vállalók fele­lősségét, a tanácsi demokra­tizmus szélesítésének szük­ségét, amely kihat a lakosság­gal meglevő kapcsolatok ala­kulására. Fontosnak ítélte a testületek, bizottságok műkö­dési feltételeinek megterem­tését, az ügyet előbbre moz­dító határozatokat. Rámuta­tott, hogy a tanácsokban olyan légkörre van szükség, amely­ben a tanácstag érzi: számí­tanak véleményére, s komo­lyan foglalkoznak javaslatai­val. Szükségesnek tartotta a tanácstagok munkájában job­ban megismerni a választó- polgárok gondjait. Végezetül kifejtette, hogy a megyei ta­nács programja a megye la­kossága érdekeit fejezi ki, megvalósításában bizton lehet számítani a kommunisták, a pártszervezetek támogatásá­ra. A megyei tanács tagjai el­fogadták a munkaprogramot.' Ezt követően megvitatták a Nógrád megye középtávú mű­velődési feladataira készült irányelveket s egyéb ügyeket tárgyaltak. A megyei tanács döntött személyi kérdésekben is. Felmentette dr. Fekete Mi­hályt, a szervezési és jogi osz­tály vezetőjét. A megyei ta­nács az ■ ipari osztály vezető­jévé Szapó Kálmánt nevezte ki. A megyei tanács ülésén öt tanácsi bizottság megválaszt*» sára is sor került. __ <ö- Szabó Gyulk t

Next

/
Oldalképek
Tartalom