Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

Formális tervezésre nincs szükség IRgy értekezleten össze­akadtam volt egyetemi év­folyamtársammal, aki külke­reskedelmi vállalatnál terv­osztályon dolgozik. Megkér­deztem, hol tart a vállalat a mégis egy-két megjegyzést kell fűznöm e pár mondat­hoz. A népgazdasági tervezés új vonása a VI. ötéves terv irá­nyainak kialakításakor, hogy jellegű. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb irányokat exportált termékeknél a nem­középlejáratú terv elkészíté- a középlejáratú terv nyitott sében. Büszkén közölte, hogy a vállalat a VI. ötéves terv kidolgozásában már nagyon elöl jár. „Kiadtuk az üzletkö­tőknek feladatul, hogy dolgoz­zák ki exporttermékeikre a VI. ötéves tervre vonatkozó számaikat termék és piaci bontásban, természetesen mennyiségben és értékben egyaránt”. Megkérdeztem, hogy érté­kelték-e már az V. ötéves ter­vet, s mennyiben különbözött a tervezés módszere a mosta­nitól? Elmondta, hogy az V. ötéves terv értékelésére még nem volt idejük, hiszen a VI. ötéves terven most kell munkálkodniok. Nem bocsátkoztam vitába .vele, de úgy érzem, hogy zásai miként fogják befolyá­solni a rendelkezésre álló árualap nagyságát, választék és minőség szerinti összetéte­lét. A tervezőknek arra is gon­dolniuk kell, hogy az általuk jelöli ki és ezzel rugalmassá­got biztosít a tervezésben. Ez helyes módszer, mert a vi­lággazdasági bizonytalansá­gok korunkban olyan nagy­mértékűek, hogy egy apróié- szintek. Tudom, ezek kosán . meghatározott terv kérdőjelek, hiszen még valószínűleg kudarcot ered­ményezne. Ezért nem találom okos dolognak, hogy e válla­lat ilyen „pontos” adatokat kér az üzletkötőktől. Az üz­letkötők — sajnos —, nem te­hetnek mást, mint „hasraütés- sel” határozzák meg a terv­számokat. Pedig a vállalati zetközi irányzatok az elkövet­kező öt évben miként alakul­hatnak: hogyan változik a minőség, a választék, a kü­lönböző árarányok és az ár- nagy nem lehet tudni, hogy a jövőben miként alakul a nemzetközi inflációs folyamat, s hogy egyes anyagoknál nem követ­kezik-e be újabb árrobbanás? E fő kérdéseket azonban nem lehet megkerülni. Ezekre vá­laszt kell adni, s ennek meg­felelő rugalmassággal kell a középlejáratú tervnek inkább vállalat piacpolitikáját, s az arra kellene választ adnia, hogy a termelő vállalatok vár­ható termékszerkezeti válto­azt tükröző középlejáratú ter­vet kialakítani. W. I. Megtalálni a legmegfelelőbb utat X drégelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet hosszú évek óta a megye leg­eredményesebben gazdálkodó termelőszövetkezete. Ebben az alig több, mint négyezer hek­mert már 1979 őszén felmér­tük a helyzetet és ennek fi­gyelembevételével állapítot­tuk meg a teendőket. Ebbe a munkába mindenkit bevon­tunk, mindenkinek számítot­tárnyi területtel rendelkező tunk a véleményére. Ennek szövetkezetben állítják elő a eredményeként a főbb íelada- legmagasabb termelési értéket, tokát az alábbiakban határoz­ás érik el a legtöbb nyerésé- tűk meg. A termelés még fo­gét. Termőterülete távolról kozottabb növelése, a költségek sem mondható ideálisnak, de csak kisebb mértékű növelése, a termelési szerkezetet sike- esetleg szinten tartása, a ve­rölt megfelelően — az adott- zetés és a munkaerő-gazdálko ságok és lehetőségek messze­menő figyelembevételével — kialakítani. A gazdálkodás jelenlegi helyzetéről és jövő gazdálko­dásáról beszélgetünk Kapás Józseffel, a termelőszövetke­zet elnökével. — Sokak előtt ismert, hogy g kimagasló eredményeket a szövetkezet nagyrészt a szörp­üzem munkájának köszönhe­ti. Egyetért ezzel? — Igen. A feldolgozó tevé­kenységünk dinamikus fejlő­dése valóban meghatározója az eredményes gazdálkodás­nak, de — és ezt kihangsúlyo­zom — szoros kapcsolatban van az alaptevékenységgel, hiszen a magunk termelte alapanyagot is feldolgozzuk. A növénytermesztési, vagy az ál­lattenyésztési ágazat eredmé­nyei miatt sem keli szégyen­dás javítása, fejlesztése. Sokat tettünk a megfelelő közgazda- sági szemlélet kialakítása ér­dekében, hogy mindenki érez­ze a felelősség súlyát Az Idei év eredményei azt mutatják, hogy munkánk nem volt hiá­bavaló, és ha akad is javíta­nivaló egyes ágazatok tevé­kenységében, az átállás, az új, nehezebb körülményekhez va­ló alkalmazkodás alapjában véve sikerült — Az idei év — az ered­mények ismeretében nyugod­tan lehet mondani — ked­vezett a mezőgazdaságnak, el­sősorban a növénytermesztés­az eredményes gazdálkodás­hoz. Erre. minden esetre ér­vényes receptet adni nem le­het — „A drégelypalánki re­cept” a szörpüzem további bővítése. Milyen terveik van­nak ezen a téren? — Jövőre kezdenénk a mint­egy 70 milliós beruházást, amelynek eredményeként nem csak a termelés mennyiségét növelnénk, de az előállított termékek köre is bővülne. A szörpök mellett gyümölcsle- veket és a ma egyre nagyobb keresletnek örvendő rostos üdítő italokat is gyártanánk. Az idei exportlehetőségek rendkívül kedvezőek voltak és szeretnénk, ha jövőre még na­gyobb mértékben növelhet­nénk a kivitelünket, mert a nyereséget elsősorban ez biz­tosítja — mondta Kapás Jó­zsef. A balassagyarmati járási párt vb, az elmúlt napokban értékelte a drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet gazdálkodását, főként azt, hő­nek. Véleménye szerint ezt «pan alkalmazkodott a gaz- a szintet tartósan is lehet biz- szabályozókhoz. A fé­keznünk. bár ez utóbbi lehet- azon kell lennünk, tosítani? — A mezőgazdasági terme­lés mindig is nagymértékben függött az időjárástól, s ez hez. napjainkban sincs másként. m£g ne valamivel jobb is. Ennek érdekében, már megtettük a szükséges intézkedéseket. hogy ezt a függőséget mind­inkább csökkentsük. Erre ben számtalan módszer van, a tér­, . , , . - OÍJUxIa CClACXll iilUUlOZiCl. v i Ao CZ VVA Milyen 'árbevételre sza- szel-kezet megfelelő ki­mítanak az idén? — Előreláthatólag megha­ladja a negyedmilliárd forin­tot. Ennek mintegy négyötö­de a feldolgozóipari tevékeny­ségből — szörpüzem, faüzem — származik és egyötöde az alaptevékenységből. — Ez az arány, gondolom, az adottságok következménye és nem is kívánnak rajta mó­dosítani. — Termelési értékünk és ár­bevételünk az elmúlt öt esz­tendő alatt 182 százalékkal emelkedett, a mérleg szerinti eredményünk pedig több, mint másfélszeresére. Ezek után úgy vélem érthető, hogy a be­vált termelési szerkezeten nem akarunk változtatni. — Változtattak viszont, ha jól tudom, tavaly a munka­szervezésen és azóta ágazati rendszert alakítottak ki. Mi tette ezt szükségessé? — Ez, hogy úgy mondjam, a kor követelménye. Így nö­velhető a gazdálkodás haté­konysága, az ágazatok na­gyobb önnállósága — és meg­növekedett felelőssége is — jobban szolgálja a termelés színvonalának további eme­lését. A kialakított négy ágazat — a növénytermesztési, az állat- tenyésztési, a feldolgozó és a gépesítési — irányítása és el­lenőrzése, tevékenységének ér­tékelése jobban megfelel a gazdálkodás mai igényeinek, mint az eddigi rendszer. — Az új gazdasági szabá­lyozórendszer bevezetése, ho­gyan érintette a termelőszö­vetkezetet és mit tettek a le­hetőségek jobb kihasználása érdekében? — Nem okozott számunkra meglepetést, talán éppen azért, alakításától kezdve, az adott­ságokhoz igazodó munkaszer­vezésen át, a korszerű vezeté­sig. Minden üzemnek meg kell találni a legmegfelelőbb utat tület pozitívan véleményezte az elért eredményeket, a kö­zös gazdaság jó reagálását a megváltozott körülmények- Mindemellett vannak kihasználatlan lehetősé­gek és az Is jó lenne, ha a bogyós gyümölcs termelésé- nagy hagyományokkal rendelkező gazdaság tapaszta­latai kisugároznának más üzemekre is, s így módszere­ik, eljárásaik valóban köz­kinccsé válnának. zilahy Minden megyében: MTESZ Gazdasági életünk fejlődésének törvénysze­rű következménye a műszaki és agrárértel- miség számszerű gyarapodása, megjelenése olyan munkakörökben, ahol korábban erre nem is gondolhattunk. Az ipar és a mezőgaz­daság számos területén, mondhatni, napiról napra növekszik az igény a jól képzett szak­emberek tevékenysége iránt. Közhelyszámba megy az is, hogy az idősebb és a fiatalabb értelmiségiek csak úgy tarthatnak lépést tu­dományáguk gyors változásaival, ha folya­matosan felfrissítik ismereteiket és kicseré­lik tapasztalataikat szakágazatuk hazai és külföldi képviselőivel. Ehhez nyújt segítséget valamennyiüknek a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége. A MTESZ 32 tagegyesületének tevékenysége a műszaki, agrár- és természettudományok szinte valamennyi ágazatára kiterjed. Céljuk a tudomány és a technika haladásának, a népgazdaság fejlődésésnek társadalmi úton való előmozdítása. Fontos szerepük van a szakmai tájékoztatásban, a szakemberek to­vábbképzésében. Ösztönzik a tudományos- műszaki vitákat, felkarolják tagjaik kezde­ményezéseit, javaslatait. Az egyesületek tag­létszáma ma már csaknem eléri a 170 ezer főt, ebből közel 100 ezer a megyei szerveze­tekben dolgozik. Valamennyi megyében ön­álló szervezete van a MTESZ-mek. Több vá­rosban, mint például Győrött, Sopronban, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérvárott, Veszprémben, Szolnokon, Pécsett, Debrecen­ben, Miskolcon az értelmiség második ott­honának számít a Technika Háza. ALAPÍTOTTÁK 1848-BAN A tudományos egyesületek némelyikének évszázados hagyományai vannak. A Ma­gyarhoni Földtani Társulatot például 1848- ban, az Országos Erdészeti Egyesületet 1866- ban alapították. De a nagy múltú egyesüle­tek közé tartozik az 1891-ben alapított Bolyai János Matematikai Társulat, valamint az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat is. A legné­pesebb tagszervezetek azonban — mint pél­dául a csaknem húszezer tagot számláló Gép­ipari Tudományos Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület — hazánk felsza­badulását követően, a gyors iparosodással és a tudományos élet fejlődésével párhuzamosan jöttek létre. A szövetség keretében, annak szervezésé­ben évente mintegy hétszáz nagyobb szak­mai rendezvényt, konferenciát, kongresszust tartanak. Ezek jó része a nemzetközi tudo­mányos életben is figyelmeit és elismerést kelt. A tagegyesületekben működő állandó vagy időszaki bizottságok tanulmányokat, javaslatokat dolgoznak ki a műszaki, tudo­mányos, illetve gazdaságfejlesztési problémák megoldására. E tanulmányok tárgya gyak­ran valamely létesítmény tervezete, vagy pedig hozzászólás, észrevétel a politikai és állami szervek elgondolásaihoz. A PÁLYA VONZEREJE Mint ismeretes, a minisztertanács felkéré­sére október elején vitatta meg a MTESZ végrehajtó bizottsága a hatodik ötéves terv irányelveit. A műszaki-agrár értelmiség ja­vaslatait, észrevételeit most — a társadalmi vita többi résztvevőjének véleményével együtt — összegzik, s ezeket is figyelembe véve ala­kítják ki az országgyűlés elé kerülő tervja­vaslatot. A MTESZ-nél folytatott vitából ki­tűnt, hogy a műszakiak reálisnak ítélik a hatodik ötéves terv irányelveit, az abban fog­lalt célok eléréséhez az eddigieknél kemé­nyebb erőfeszítéseket tartanak szükségesnek a műszaki fejlődés meggyorsításával párhu­zamosan. Többen hiányolták azonban a mű­szaki értelmiség kellő megbecsülését, a hat­hatósabb káderpolitikát. Mint hangsúlyozták, a növekvő feladatök ellátására az irányítás min­den szintjén szélesebb körben kell bevonnia ve­zetésbe a tehetséges, vállalkozó szellemű szakembereket. Ahol ez szükséges, ott az anyagi és erkölcsi elismeréssel is növelni kell a műszaki pálya csökkent vonzerejét. AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGTÓL A BALATONIG A hatodik ötéves ten/ előkészítésében a szövetség és a tagegyesületek más módon is részt vállalnak. Az idén például kiemelt fel­adatként elvállalták az energiatakarékossá­gi programok végrehajtásának segítését. Az év elején pályázatot hirdették, ennek első fordulója májusban fejeződött be. Hamaro­san véget ér a második forduló is, amely még több érdeklődőt vonzott. Az érdeklődést nem­csak a pólyadíjak keltették fel, hanem az is, hogy a MTESZ a maga sajátos társadalmi eszközeivel segíti a díjazott javaslatok meg­valósítását és* figyelemmel kíséri azok beve­zetését is. Ugyancsak a megkülönböztetett te­rületek közé sorolja a MTESZ az elektroni­kai alkatrészgyártás koordinálását, továbbá a mezőgazdasági ipari hátterének fejlesztését. A Balaton rekonstrukciós tervének környe­zetvédelmi kérdéseivel foglalkozik a MTESZ környezetvédelmi bizottsága és a Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei területi szervezete. A MTESZ oktatási tevékenységében kü­lönösen fontos a továbbképzés. Ez főként azokra a területekre irányul, ahol állami to­vábbképzés még nincs, vagy más szervek nem vállalkoznak erre a feladatra. Ilyen például a műveaetőképzés. összességében a szövetség az országban évente csaknem 600 tanfolya­mot rehdez, mintegy 25 ezer részvevővel. Az elmondottakból is kitűnik, hogy társa­dalmi életünkben igen nagy szerepe van a műszaki és agnárérteimiségnek, a tevékenysé­güket összehangoló MTESZ-tagegyesületekinek. A rájuk bízott feladatok ismeretében méltán állapíthatjuk meg, hogy a következő évek­ben az eddiginél is nagyobb figyelmet érde­mel a megyei, területi és üzemi szervezetek munkájának fejlesztése. P. Gy. Falusi emberek — ma kai pedig arra az alkalomra ami­család szó« A bolgár falvak többsége ma Egy a sok Ilyen falu közül már nem annyira falu jellegű, in- Tolbuhin megyei Szenokosz. Az kor szabad idejében kább kisvárosnak hat, ha középü- itt lakókra jellemző mindaz, ami rakozni, utazni jár. létéit, iskoláit, éttermeit, üzletköz- az ország falvaira általában, a A gabonatáblák a zöldséges-, pontját, filmszínházait, kávézóit jómód azonban, ami a kedvező gyümölcsöskertek, szőlőtáblák vesszük számba. Az pedig már adottságok felhasználásának, az ugyanúgy, mint a. háztáji kertek szinte magától értetődő, hogy asz- itt lakók szorgalmának az eredmé- mindig góndosan műveltek, és faltozottak az utak, villanyvilágí- nye, talán nagyobb az átlagosnál. így az eredmény sem marad el. tás és vízvezeték van, még a ki- Nem ritkaság például, hogy a Az, hogy a falusi emberek álta- sebb községekben is. A tetszetős fürdőszobás, háztartási gépekkel Iában jobban keresnek, mint a külsejű, legtöbbször a bolgár fa- jól ellátott házban lakó család városiak, a falvak rendezett ké- lusi építészeti stílust követő há- nem csupán egy, hanem két gép- pe mellett a falup lakók takarék zak belső berendezése, kényelme kocsival is rendelkezik: eggyel a szövetkezeti betéteinek a jelentős vetekszik a városiakéval, munkához, egy másik nagyobbik- növekedésében js megnyilvánul. Nyugodalmas jó éjszakát! Volánt várók varázsszava Régen láttam ilyen nyu­godtriak Tácsik Gyulát, a Vo­lán 2. számú Vállalat keres­kedelmi és teherforgalmi osz­tályának vezetőjét. Bár igaz, most is szinte negyedórán­ként hoznak be neki egy-egy telexüzenetet és meglehetős gyakorisággal csöng a telefon nála, nem látni arcán azt a feszültséget, amit egy-két év­vel ezelőtt. — Kiegyensúlyozottak. fo­lyamatosak a szállítások, nem kellenek heorikus erőfeszíté­sek, mert az a hatalmas munka, amely a mezőgazda- sági fuvarokból adódik, eb­ben az évben szépen „elosz­lott”, Nem néhány hét alatt kell eleget tenni a feladatok­nak, nincs torlódás, azonnali kérés, s talán egyetlen egy­szer sem mondtuk. hogy nincs valaki számára szállítá­si kapacitás- Nyugodtan hajt­hatjuk álomra a fejünket, mert tudjuk, másnap partne­reink, szerződéses feleink igé­nyeit maradéktalanul ki tud­juk elégíteni. — De ez, vélem, m.xst nem a sokat emlegetett ..szuper­a csodásnak mondható időjá­rás következménye. Hiszen emlékszem, tavaly, meg aze­lőtt is igen csak szorított a kapca, mikor — példaként — a cukorrépaföldeken egy fu­varhoz két tehergépkocsi kel­lett: az egyik megrakodott, a másik pedig kihúzta azit a sárból a csinált útra. — Ez is igaz, bár nem jel­lemző. Mi mindig a legnehe­zebb feladatok mércéjéhez igazítjuk magunkat. Számo­lunk minden rosszal, váratlan akadállyal, és ha ezek nem „jönnek be”, még precízebbé tehetjük munkánkat. — Akkor most nem kell kapkodni ? — Azt sosem kellett. Prog­ramjaink átgondoltak, hosszú évek tapasztalatai vannak bennük. Még a „feltételes módra” is külön terveket ké­szítünk. — Tehát az idén minden rendben megy. nyugodtak. — Dehogy! Miként a MÁV- nál, úgy nálunk is éreztette hatását, főként az esztendő első néhány hónapjában, hogy a beruházások „visszafogott­szervezés” eredménye, hanem sága” miatt lényegesen keve­nekík műtrágyára kiadni. Emellett idén jóval több bur­gonyát, sörárpát, napraforgót és műtrágyát tudtunk fuva­rozni, mint máskor. És még nem szóltam a cukorrépáról, sebb építőanyag-ipari termé- ameíyr>ek mind a negyven­két kellett szállítanunk. Keve- ezer tonnáját mi mozgatjuk sebb követ, homokot, sódert Tizenötezret viszünk t ____ij.„ u:_____- ----- közvetlen s\ nílrrvrPvárKn i gényeltek, s ez bizony akkor, megkérdőjelezte, hogy tud­juk-e teljesíteni idei, hatmil­lió-háromszázezer tonnás fu­varozási tervünket. — S most mi a helyzet? — Jelenlegi elképzeléseink nem teszik lehetetlenné, hogy december 31-ig sikerül a hat­millió-háromszázezer tonná­nyi mennyiség elszállítása. — Mégis csak bejöttek az ipari fuvarok? — Nem. Fölös kapacitásun­kat „átcsoportosítottuk” a mezőgazdaság területére. Ott számtalan olyan fuvart is el tudunk az idén, főként most, ősszel végezni, amelyekre ta­valy nem 'ett volna lehe o- ség. Példaként, hatalmas mennyiségű közvetlen a cukorgyárba. Selypre és huszonötezer ton­na az a mennyiség, amelyet a vasútállomásokra szállí­tunk, hogy onnan aztán va­gonban jusson el rendeltetési helyére. ben: Tuzsérra és Mándokra fuvarozzuk most a nagykál- lói és a balkányi termelőszö­vetkezet áruját, de Csánybó! Is elszállítottunk több mint kétezer tonnát. — Tehát, ha ilyen gazdag a termés, egyébként sem kel­lett volna rettegniük, hogy nem teljesítik éves célkitűzé­seiket. — Ez így túl leegyszerűsí­tett. Valamennyi fuvart, amellyel kapacitásunkat „megtölthettük”, mi magunk szerveztük. Hatalmas munkát — Ez utóbbit tartják mindig folytattunk, hogy ne álljanak a legfontosabb őszi munká­nak. ‘ — Az egyik legfontosabb­nak- Mert fontos a kukorica is, az alma is. Egyébként is. Szurdokpüspökiből. valamint a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság területéről már minden répát elfuvaroztunk, most Romhány, Palotás és Érsekvadkert van soron, így nagy bajunk már nem lehet egy esetlegesen bekövetkező rossz időjárás esetén sem. szerves trágyát Sok fuvarunk lesz viszont a földekre az Palotásról, ahonnan több mint hordtunk ki endrefalvai, a nógrádmegye- százhúsz vagonnyi kukoricát ri, a szügyi, a magyarnándo- kell Törökszentmiklósra vin- ri, az őrhalmi, a berceli és nünk. Ebben az évben is, im- a galgagutai termelőszövet- már hagyományosan, besegi- kezetekből. S ez dupla ha- tünk a nyírségi almaszüret- szon: egyrészt jó nekünk, másrészt a gazdaságoknak, hiszen kevesebb pénzt kell nagy értékű gépjárműveink kihasználatlanul. — Ahogy hallom, ajánlkoz­tak is. — Ez csak természetes. Fu­varozunk már az SKÜ-nek, a ZIM-nek és a bányának is. Minden olyan egységnek, ahol erre szükség van- S ez nem egyszerű Volán-érdek... Nyugodt az ősz — szállítási szemszögből is az idén. S hogy jövőre mi lesz ilyenkor? — Kellőképp felkészülünk az új feladatokra — mondja az osztályvezető és ablakából kitekintve megnyugodva szemléli a telepről kisoriázó teherautók hosszú sorát. Karácsony György NÖGRÄD - 1980. október 28., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom