Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

Befejezte munkáié* o Legfelsőbb Tanács ülésszaka Koszigint kérésére felmentették, úf miniszterelnök : Nyikolaj Tyihonov r A Legfelsőbb Tanács csü- nyújtott bizalmat, s rossz egész- ti Bizottságának javaslata tórtök délután plenáris ülé- ségi állapota miatt kérte fel- alapján — Nyikolaj Tyihomo- sén, az adminisztratív tör- mentését az SZKP KB Poli- vöt, az SZKP KB Politikai vénysértésekkel kapcsolatos tikai Bizottsági tagsága és a Bizottságának tagját kine- eljárásokra vonatkozó tör- miniszterelnöki teendők alól. vezte a minisztertanács elnö- vény elfogadása után Leonyid Az SZKP KB Politikai Bi- kévé. Nyikolaj Tyihonov rö- Brezsnyev kapott szót. Az zottsága megvizsgálta és ja- vid beszédben köszönte meg SZKP KB főtitkára, a Szov- vasolta, hogy a Legfelsőbb a képviselők bizalmát, jetunió Legfelsőbb Tanácsa Tanács fogadja el Alekszej A résztvevők ezt követően Elnökségének elnöke bejelen- Koszigin felmentésre irányú- törvényerőre nelték a Leg­tette a képviselőknek, hogy ló kérelmét. felsőbb Tanács Elnökségé­Alekszej Koszigin, a miniszter- A Legfelsőbb Tanács egy- nek a legutóbbi parlamenti tanács elnöke október 22-én le- hangúlag elfogadta Alekszej ülésszak óta hozott rend élete­veiét intézett az SZKP Köz- Koszigin lemondását a minisz- it. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ponti Bizottságának amelyben terelnöki tisztségről, s —, idei őszi. ülésszaka befejezte megköszönte a sok éven át ugyancsak az SZKP Közpon- munkáját. Kambodzsa- ,, konferencia" Durva beavatkozás Megnyílt a KGST VB ' Moszkvában csütörtökön XXXIV. ülésszakán elfoga- megnyílt a Kölcsönös Gazda- dott határozatok megvalósí- sógi Segítség Tanácsa vég- tásával függenek össze, elő­rehajtó bizottságának » 97. segítik a szocialista gazda­ülése. Az ülésen a tagálla- sági Integráció, a sokoldalú mok nevében állandó képvi- együttműködés fejlődését, selőik, a kormányok elnökhe- Nagy hangsúlyt kapnak az lyettesei vesznek részt. Ama- ülés munkájában a termelés gyár küldöttséget Marjai Jó- szakosításával és a kooperá- zsef, a Minisztertanács elnök- cióval kapcsolatos kérdések, helyettese vezeti. Megfigye- Az ülésen A. Lukanov, a lóként jelen van Jugoszlávia Bolgár Népköztársaság állan- képviselője is. dó képviselője, a bolgár mi­Az ülés napirendjén olyan nisztertauács elnökhelyette- fontos kérdések szerepelnek, se elnököl. Részt vesz a mun- amelyek a Kölcsönös Gaz- kában Nyikolaj Faggyejev, a dasági Segítség Tanácsa KGST titkára. (MTI) Az iraki légierő bombázta Ahvrazt A Pars iráni hírügynökség legutóbbi jelentése szerint az iraki légierő csütörtökön is­mét bombázta Ahwazt, khu- zisztáni tartományi székhelyt es a várostól északra fekvő területeket. Iráni források sze­rint az iráni védők Abadan - nál ellenállnak az iraki elő­renyomuló csapatoknak, Khorramshahmál azonban az irakiak újabb pozíciókat nyer­tek. A khuzisztáni tartomá­nyi kormányzó szavai szerint azonban az irakiaknak még nem sikerült teljes egészében ellenőrzés alá vonniuk Khor- ramshahr városát. Ahwaz bombázásakor a pol­gári lakosok közül sokan meghaltak, az áldozatok szá­ma egyelőre nem ismeretes. A támadás következtében sú­lyosan megrongálódott egy villamos erőmű és egy gyár is. Ali Ahmad Nasszer Antar ezredes, a Jemeni Népi De­Tévedeft a CIA Furcsa játék a számokkal mokratikus Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere csü­törtökön az Al-Hadaf című kuvaiti hetilapnak adott nyi­latkozatában élesen bírálta az Egyesült Államok provokatív tevékenységét a Perzsa-öböl térségében. Washington —, mondotta a dél-jemeni politi­kus — veszélyes játékba kez­dett, melynek célja az iráni —iraki konfliktus szítása. Az Egyesült Államok —, hangoztatta a miniszter — a jelenlegi helyzetet kihasznál­va arra törekszik, hogy a ve­szélyes következményekre való figyelmeztetéseink el­lenére ellenőrzése alá vonja a térséget. A demokratikus Jemen —, emlékeztetett ,a miniszter —, már nemegyszer kérte Iránt és Irakot, hogy szüntesse be a harcokat és üljön tárgyaló- asztalhoz. (MTI) Változatlan erővel tart a NATO-országokban a propa­gandakampány, amely a Szov­jetunió, illetve a Varsói Szer­ződés „védelmi igényeket meghaladó” fegyverkezésével szeretné indokolni a NATO új katonai programját. Kü­lönböző adatokat hoznak for­galomba annak bizonyításá­ra, hogy a Szovjetunió két- három éven belül katonailag döntő fölényre tesz szert az Egyesült Államokkal és NA- TO-szövetségeseivel szem­ben. Ez pedig —, mondják — beláthatatlan következmé­nyekkel járhat a Nyugat szá­mára. Érdemes megvizsgálni az adatok hitelét. A hetvenes évek közepén a CIA „ijesztő” felfedezést tett a szovjet vé­delmi kiadásokra vonatko­zóan. Becslésük szerint a Szovjetunió egyik évről a másikra megkétszerezte ka­tonai kiadásait. A nyugati sajtó vezető orgánumai és a tömegtájékoztatási eszközök akkoriban felkapták ezt a hírt, sőt még napjainkban is nagyjából ebben a tálalásban kommentálják ezeket a kérdé­seket. Az utóbbi időben azon­ban felbukkannak olyan köz­lemények is, amelyek fejlet­tebb realitásérzékről tesz­nek bizonyságot. Az egyik amerikai kutatóintézetben készített és az USA légierői által a közelmúltban kiadott tanulmányban Déldául a kö­vetkezők olvashatók: a CIA, valamint az amerikai köz­gazdászok hatalmasat téved­tek becsléseikben a szovjet katonai kiadások tekintetében. A CIA adatait 1976-ig fenn­tartás nélkül elfogadták. Ak­kor maguk a hírszerzők is­merték el, hogy tévedtek, becsléseikben megkétszerez­ték a valóságot. A tanulmány szó szerint ezt írja: „Az ér­dekeltek azóta sem tértek magukhoz efölötti döbbene­tükből”. Ám ez a felismerés azóta sem lett általánossá. Jellemző, hogy az amerikai kongresszus nemrég azért hagyta jóvá az Egyesült Ál­lamok történetének legna­gyobb katonai költségvetését, mert a kongresszus tagjai­nak többsége abban a meg­győződésben él, hogy a Szov­jetunió védelmi kiadásai száz százalékkal meghaladják az USA-ét. Az International Herald Tribune kénytelen volt elis­merni a közelmúltban, hogy a szovjet katonai kiadások nem emelkedtek jelentősen a het­venes évek folyamán. Hivata­los forrásokra hivatkozva Az ENSZ közgyűlése szer­dán 97 szavazattal 23 ellené­ben, 22 küldöttség tartózko­dása mellett nemzetközi Kambodzsa-konferencia ösz- szehívását határozta el a jö­vő évre. 10 ország küldöttei nem voltak jelen a szavazá­son. Az igennel szavazók között volt többek között Ausztria, Chile, a NATO-országok, Ja­pán, Kína, Svédország, az ASEAN-országok cso­portja és Jugoszlávia. Nem­mel szavazott: Afganisztán, Angola, Bulgária, Belorusszia, Csehszlovákia, Etiópia, Gra­nada, Guyana, Dél-Jemen, La­osz, Lengyelország, Líbia, Ma­gyarország. Mongólia, Mozam- bik, az NDK, Kongó, Kuba, a Seychelle-szigetek, Szíria, a Szovjetunió, Ukrajna és Viet­nam, A tartózkodók között volt Algéria, Finnország, In­dia és Jamaika. A Van Lau vietnami ENSZ- küldött még a szavazás előtt Kambodzsa ügyeibe történő durva és megengedhetetlen beavatkozásnak minősítette az ASEAN-országok és 26 má­sik ország által előterjesztett határozattervezetet. Kijelen­tette, hogy a konferencián sem Vietnam, sem Laosz, sem pe­dig a törvényes kambodzsai kormány nem fog részt ven­ni. Mint ismeretes, az ország helyreállításán dolgozó Phnom Penh-i kormány he­lyett még mindig Pol Pót em­berei képviselik Kambodzsát az ENSZ-ben. (MTI) megállapítja, hogy változat­lan dollárárakkal számolva a Szovjetunió védelmi költ­ségvetése évente három szá­zalékkal nőtt. — Más szavak­kal — jelenti ki az amerikai lap — a Szovjetunió csak­ugyan évről évre növeli ka­tonai kiadásait, de körülbe­lül ugyanolyan arányban, mint az Egyesült Államok és a legtöbb NATO-partnere. Sőt, az Egyesült Államok — az inflációt leszámítva — mint­egy ötszázalékos növekedést irányoz elő az 1981-es katonai költségvetésében. Mások a fegyverkezés „meny- nyiségi” vonatkozásait ma­nipulálva szeretnék a „meg­növekedett szovjet katonai veszély” tételét elfogadtatni a nyugati közvéleménnyel. Különféle ábrák és diagra­mok tömegével illusztrálják, hogy a hadászati fegyverek mennyiségének alakulása a Szovjetunió számára kedve­ző. Az ilyen ábrák első pil­lantásra reálisnak látszanak. A Spiegel szerint a szovjet nukleáris erőkhöz tartozó ra­kéták és repülőgépek száma 1969 óta 1513-ról 2504-re nö­vekedett, miközben ugyan­ebben az időszakban az Egye­li NÓGRÁD - 1980. október 24., péntek Folytatta tanácsKOzását a berlini tudományos konferencia Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: A kommunista és munkás­pártok, más forradalmi pártok és nemzeti felszabadító moz­galmak berlini tudományos konferenciája csütörtökön — tanácskozásának negyedik napján — munkacsoportokban folytatódott. A három munkacsoportban —, amelyek a békeharc és a társadalmi haladásért vívott küzdelem összefüggéseit, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok problematikáját, illetve a nemzeti és társadalmi fel­szabadításért folyó küzdelem időszerű kérdéseit elemzik — kifejtette már álláspontját a konferencián részt vevő 116 párt és mozgalom nagy több­sége, köztük a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége is. A munkacsoportokban ki­bontakozott széles körű vita kifejezésre juttatta, hogy a célok és érdekek nagy össz­hangja következtében már ed­dig is gyakori és igen széles körű volt az együttműködés — főként kétoldalú kapcsolatok­ban — a kommunista pártok, illetve a világ különböző or­szágaiban tevékenykedő más forradalmi pártok és nemzeti felszabadító mozgalmak kö­zött. A berlini konferencián általános az egyetértés abban, hogy a három nagy forradalmi erő — a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozga­lom és a nemzeti felszabadító mozgalom — egyaránt része az antiimperialista világforra­dalmi folyamatnak és termé­szetes szövetségese egymásnak a béke megszilárdításáért és a társadalmi haladásért, te­hát az emberiség létérdekei­nek érvényre juttatásáért ví­vott világméretű harcban. A tanácskozáson szinte kivétel nélkül minden felszólaló kife­jezésre juttatta, hogy nagyok a különböző forradalmi, hala­dó, nemzeti demokratikus pár­tok és mozgalmak jövőbeni együttműködésének lehetősé­gei, s mind nagyobb világ­szerte az igény is az imperia­listaellenes erők összefogására. A berlini konferencián egy­aránt jelen vannak marxista és nem marxista pártok, kor­mányzati felelősséget viselő, ellenzékben levő illegalitás­ban küzdő, vagy fegyveres harcot folytató pártok és moz­galmak, s a tanácskozás egyik sajátossága, hogy jó néhány országból több, különböző ideológiai platformon álló szervezet képviselteti magát. A , résztvevők széles köréből adódóan az egyes kérdések megközelítésében esetenkén jelentős különbségek is mu­tatkoznak. A vita azonban egyértelmű­en kifejezésre juttatta, hogy a megközelítési és értelmezé­si eltéréseket messze megha­ladja a közös érdekek súlya, többek között olyan alapve­tő kérdésekben, mint az eny­hülés továbbvitele, a fegyver­kezési verseny megfékezése, a válsággócok felszámolása, a haladó-demokratikus társadal­mi és gazdasági változások továbbfejlesztése, megszilárdí­tása. illetve kivívása, a világ súlyos szociális problémái a nemzetközi gazdasági kapcso­latok demokratikus átalakítása megoldásának szükségessége, a társadalmi és gazdasági ön­állóság, s a nemzeti szuvereni­tás védelme, a transznacioná­lis monopoltársaságok tevé­kenységének korlátozása stb. Ebből következően számos küldöttség — köztük az MSZMP delegációja — célsze­rűnek mondotta, hogy a kommunista, valamint a nem­zeti demokratikus pártok és mozgalmak képviselői, szak­emberei a jövőben gyakrab­ban cseréljenek véleményt. A munkacsoportok vitája péntek délelőtt ér véget, s a konferencia ezt követően ple­náris záróülésen összegzi az ötnapos tanácskozás eredmé­nyeit. tapasztalatait. Népszavazás volt Dél-Koreábon Magyar felszólalás az ENSZ-ben Hatásosnak bizonyultak a rezsim ígéretei, így a nem hi­vatalos eredmények szerint a dél-koreai lakosság 92 száza­léka igennel szavazott az új alkotmányra és ezzel felha­talmazta Csőn Tu Hvan el­nököt, hogy feloszlassa a par­lamentet és a különböző po­litikai pártokat A szavazásra jogosultak 95,5 százaléka adta le voksát. A népszavazás végeredményét és a szavazók nagyfokú aktivitá­sát megfigyelők azzal magya­rázzák, hogy a rezsim vezetői a szavazás eredményétől tet­ték függővé a rendkívüli ál­lapot feloldását, és hogy a népszavazást előkészítő kampány során Csőn Tu Hvan elnök és a kormány tagjai az ország életének normalizálását és „jelentős' liberalizálást” ígértek, ha a szavazók elfo­gadják az új alkotmányt A „törvényhozó nemzetbiz­tonsági tanács” a várhatóan jövő év áprilisában, vagy má­jusában tartandó általános vá­lasztásokig marad hivatalban. Egy másik ígéret szerint még jövő év márciusa előtt elnök- választást tartanak az ország­ban. sült Államok 2270-ről 2058-ra csökkentette azok számát. Ha azonban más megközelí­tésben vizsgáljuk ezeket az adatokat —, mutat rá a nyu­gatnémet magazin — megle­pő eredményre jutunk. Ameny- nyiben a hadászati atom­fegyverek számából indulunk ki, nem pedig a hordozóesz­közökéből, amelyek az atom­fegyvereket csupán a célterü­letekre szállítják, akkor az Egyesült Államok a hadásza­ti nukleáris arzenáljához tar­tozó fegyverek (atomrobba­nófejek, atombombák stb.) mennyiségét az i969. évi 3950- ről 9200-ra növelte napjain­kig, mialatt a hasonló jelle­gű szovjet fegyverek száma 1659-ről 6000-re nőtt. Rövi­den: az Egyesült Államok ha­dászati csapásmérő erőinek állománya 5230. a Szovjet­unióé pedig csak 4341 atom­fegyverrel bővült. Hosszan lehetne sorolni a komoly nyugati adatokat, ame­lyek — a valóságot hűbben tükröző párosításban — a fegyverkezés értelmetlenségét bizonyítják, mégsem csilla­podik az a propagandakam­pány, amely a fegyverkezési verseny felgyorsítását és ki- szélesítését szolgálja. Saj­nos, egyelőre nem mondható általánosnak az a felismerés, amely az International Herald Tribune idézett cikkének vé­gén áll: „A szovjet katonai fölényről szóló állítás —kép­zelgés, amelynek túlnyomó része a ténybeli tájékozat­lanságon alapulnak”. I Tolnay László Az ENSZ-közgyűlés gazda­sági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának a gazdasági fejlődéssel és a nemzetközi együttműködéssel foglalkozó vitájában szerdán felszólalt dr. Domokos Má­tyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja is. Sajnálattal szólt arról, hogy a nemzetközi gazdasági kap­csolatok demokratikus és igazságos átszervezésének meggyorsítására irányuló erő­feszítések az ENSZ-közgyűlés legutóbbi rendkívüli üléssza­kán sem jártak eredménnyel, A világgazdaság sokasodó problémái és ezen belül a fejlődő országok súlyosbodó gondjai változatlanul meg­oldásra várnák. A nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok át­szervezésének ügye azért ha­lad lassan, mivel a tőkésor­szágok ellenállásába ütközik. Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottságának általános vitájában szerdán felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Beszédében a genfi leszerelé­si bizottság munkáját, szer­vezeti kereteit és feladatait elemezte. Megállapította, hogy az utóbbi időben Genfben számos küldöttség — köztük a szocialista országok delegá­ciói — jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy olyan rendkívül sürgős és fontos kérdéseket állítson a az atomfegyver-kísérletek tel­jes eltiltása, a fegyverkezesi hajsza megfékezése, a nuk­leáris leszerelés, az újfajta tömegpusztító fegyverek el­tiltása. Mindamellett 1980. évi ülésszakán a genfi leszerelési bizottság nem tudott eleget tenni annak, amit a világ közvéleménye elvárna tőle — mutatott rá dr. Kőmíves Im­re. A magyar küldött felhívta ' a figyelmet a Varsói Szerző­dés tagállamainak májusban elfogadott javaslataira, ame­lyeknek középpontjában a fegyverkezési hajsza megfé-; kezese áll. Az ENSZ-közgyűlés jogi bi-’ zottságának ülésén szerdán felszólalt Budai Iván, a ma­gyar küldöttség tagja. A ma­gyar kormány — mondotta — aktívan támogatja a Szovjet­uniónak azt a kezdeményezé­sét, hogy jöjjön létre világ­szerződés az erőszak alkalma­zásáról való lemondásról. A magyar küldött szorgalmazta, hogy az ennek kidolgozására életrehívott különbizottság mielőbb munkálja ki aa egyezmény tervezetét (MTI) Az angolai pártmunkásküldöttség látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 18— 23. között látogatást tett ha­zánkban az angolai MPLA— Munkapárt küldöttsége Ale­xandre Kizombának, az MPLA—Munkapárt Központi Bizottsága gazdaságfejlesztési és tervezési osztálya alosztály- vezetőjének vezetésével. Az angolai pártmunkásküldöttség tanulmányozta a belkereske­delmi tevékenység pártirányí­tását, az állami és szövetke­zeti kereskedelmi szerveid munkáját. A küldöttséget fogadta Bal- lai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A delegáció megbe­szélést folytatott a Belkereske­delmi Minisztériumban és ta­lálkozott a SZÖVOSZ vezetői­vel. A küldöttség látogatást tett Fejér megyében. Az angolai pártmunkáskül­döttség csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) Sajtótájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) mondotta, hogy változatla­nul csak a tavalyi szintet tud­ják tartani, azt is úgy, hogy az erdőgazdaságok az év ele­ji szerződéseken felül köz­ponti intézkedésre vállalták, hogy 800 ezer tonna tűzifát adnak a kereskedelemnek. Igaz, az erdőgazdaságok, a termelőszövetkezetek közvet­lenül is értékesítenek mint­egy 908 ezer tonnát a lakos­ságnak és a közületeknek, ez azonban még így is kevés. Az igények alapján legalább 850 000—900 000 tonna kel­lene az állami és szövetke­zeti hálózatnak. Ezért is len­ne kívánatos nagyobb gondof fordítani az erdőgazdaságok nyújtotta lehetőségekre a fakitermelés utáni „böngé­szés”, a tüzelőnek alkal­mas gallyak, ágak összegyűj­tésére. Az mindenképpen örvendetes, hogy az utóbbi hónapokban, így szeptember­ben is. az erdőgazdaságok növelték szállításaikat, így a nyári időszakhoz képest va­lamit javult az ellátás. A hazai szénbányászat több-’ letet is vállalt az esetleg ki-' mar-adó import kiegészítésé­re. így — átlagos téllel szá­mítva — az 1980—1981, évi fűtési idényre biztosítottnak látszik a megfelelő ellátás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom