Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
KETTEN A NEGYEDIKBŐL Pásztói sikerek Sánta Ildikó nemrég vette rá, nem érdekli őket. Olyan vember 20-ig kell leadnom a át jutalmát a megyei honig- is volt, ahol ajtót sem nyl- dolgozatokat; „Így beszélünk ' mereti és néprajzi pályázaton tottak. A községből csak hat mi" — ez a címe az anyáméiért első helyezéséért, Gyűr- fényképet sikerült összegyüj- nek ki Erika a közelmúltban az teni — ez kevés lett volna — Hogyan zajlott az Édes Édes anyanyelvűnk megyei bármilyen anyaghoz. A dől- anyanyelvűnk verseny, amidöntőjében egy bolyai* diák gozatomban a viseleti napo- ről továbbjutottál az orszá- mögött a második lett, ó is kát, szokásokat Is nyomon gos döntőbe? képviseli Nógrád megye kö- követtem — mit hordtak vb- — Emlékezetes nap volt, A zépiskolásait a sátoraljaújhe- sárnapon, egyes jeles napo- balassagyarmati Szántó szak- lyi országos döntőben, kon, mit hétköznap. Más a középiskolában az óvónőképAmi a két sikerben közös: bányászok és a parasztok vi- ző tagozat diákjai szép mű- mindkét lány egy kis közép- selete Néhány házban nem- sört adtak Azután jött az iskola tanulója, a pásztói csak ládákban található meg írásbeli — először megijed- Mikszáth Kálmán Gimnázi- a regi öltözék, de az időseb- tem a feladatlaptól, de rá- um és Postaforgalmi Szakkö- bek közül még fel Is veszik bukkantam néhány érdekes zéplskola negyedikes gimna- a ruhadarabokat, A gyűjtés- kérdésre és feloldódott a szo- zistái; és sikerük a félkészt- kórdezősködés, kutatás után rongásom Szó volt az ifjúsá- tő tanárok. Pintér Nándor és az összegyűlt anyag megírá- gi nyelvről, amivel már hő- Tóth András évek óta folya- sában segített Pintér Nándor, napok óta foglalkozom, Sokat matosan, következetesen vég- a történelemtanárom Átnéz- gyakoroltuk az órákon a zett munkájának is újabb el- te felhívta a figyelmemet a mondatelemzést, jól ment a ismerései hibákra. Neki köszönhetem szavak helyettesítése szóláAdatok Etes népviseletéhez azt is. hogy ilyen komolyan sokkal (a szókincs területe a — ezt a címet kapta Ildikó kezdett érdekelni a múlt — legkedvesebb számomra a pályamunkája, A divaton túl. a honismereti szakkör tagja- magyar nyelvben)- A szóbelin ami ma jellemző a folklór ként elsős koromtól sok fog- én egv élménybeszámolót kedvelésére mi inspirálta lalkozásunk volt. megtanul- „szerkesztettem," A II hely még a választást? tűk a kutatást, a feldolgozás nagyon meglepett, nem szá— Közvetlenül a nyári tá- módjait mítottam rá Nemsokára jön bor Salgóbányán. Tavaly a Qyürkl Erika útja a ma- a folytatás: október 22-től szécsényi honismereti tábor- avar nyelv alaposabb műve- 3—4 napos program zajlik ban is ott voltam, de akkor léséhez nem ilyen egyenes Sátoraljaújhelyen. A többiek még nem szántam el magam vonalú- ma Indulnak szüretelni, én pályamunka készítésére. Most — Sok lehetőséget megpró- felmentést kaptam — készüla néprajz II csoportot vé- háltam, elvetettem már — ni kell' lasztottam, Kapros Márta egy időben kémia versenyre Erika három év habozás volt a vezetőnk, ő tanácsolta, is készültem. foglalkoztatott ut^n döntött: magyar—orosz hogy írjak. Én egyébként kis- a számítástechnika — aztán s/^kos tanár szeretne lenni, bárkányi vagyok, a mi köz- kiderült. mégsem érdekel jjdi még tanácstalan. De azt Bégünkben nincs népviselet, annyira. Harmadiktól Tóth mindketten érzik: bárhogy A táborban régi fényképek, András tanítja a magyart — kikerül is az érettségi utáni kérdőívek alapján gyűjtőt- azóta többet olvastam, fela- döntés megéri komolyan fogtünk. katlanokat töltöttem ki. kan- valamivel, nemcsak — Hogyan fogadták az ete- csolatban álltam az egri fő- szyrke diáknak lenni, aki le- siek a kiváncsiskodásotokat? iskola egyik magvar szakos morzsolja valahogy a négy ■ — Széles a skála: volt ahol diákjával. Azután kijött a évet A siker legnagyobb érmegörültek nekünk, igyekez- magvar pályázatok címe. és téke a mögötte rejlő elmény- tek minál többet segíteni, az ifjúsági nyelv kérdése na- ben van! Máshol Inkább le akartak gyón vonzott, ezért mentem rázni, mondván, nem érnek a debreceni szaktáborba. No- G. Kiss Magdolna Keresztül a nagy vízválasztón A több mint egy eve bem in a- tgsra váró „Egy kis autián” című filmet — tériünkéi okokból — Utón sem tuói» megjelentetni a JVIOKEP. Az ifjúsági kal*n,t/1lmek kedvelőinek azonban ezúttal nem lesz okuk bosszankodó«», mert helyette egy hasonló műfajú — ugyancsak amerikai produkciót — tóznék műsorukra a fiitnszfn- háak. A „KEHES3TÜE A NA«? VÍZVÁLASZTÓN" eímú «»Ine» szinkrón izgit amerikai fcalandfiim köt hííso egy 12 éves kislány ás s ót es öccse, »kik nagyapjuk haláig után kelnek útra, hogy átkelve a hatalmas hegyláncon, birtokba vegyék öröklött földjüket. Eközben persze, számtalan izgalmas kaland, állandó életveszély nehezíti útjukat, A filmet október 3S-t«i éj-i* a balassagyarmati Madách, ís-'ól »»-tg pedig a salgótarjáni Aut ember 7 l-llmszinház kíieénsegg tekintheti meg, Zsák a foltját nem találja Dandin György o Népszínház műsorán A Népszínház megyénkben az 1980—81-es színházi évadot Moliére mindenkor sikert ígérő, el nem évülhető vígjátékával, a Dandin György- gyel kezdte, A megcsúfolt férj történetét négy településen mutatták be eddig, s a szezon végéig még jó néhány további előadás várható. A vígjáték meséje széles körben ismert, hiszen annyiszor lehetett már látni, hallani különféle eredeti és feldolgozott előadását rádióra, színházban, televízióban, amatőr színpadon, sőt filmen, akár a magyar változatot. A salgótarjáni megyei művelődési központba is járó színházbarát pedig körülbelül négy-öt éve láthatta a szolnokiaktól a Dandin Györgyöt, a szerepben felejthetetlen Polgár Gézával a címszerepben, s Csomós Mari parádés Angyalka alakításával. Mi Indíthatta a Népszínházát arra, hogy elővegye most, több mint 300 év után „Duda Gyuri" történetét? A fel- kapaszkodó, felszarvazásra érett paraszt példázata milyen tanulságokkal szolgál napjainkban? Szolgál-e egyáltalán ? Az előadás — Ruszt József rendezésében — választ ad kérdéseinkre, bár közel sem olyan csattanósat, pontosabban erőteljeset, mint amilyent várnánk és amilyent potenciálisan adhatna Erről Ruszt csak részben tehet, és inkább közvetetten. Az elő-' adás csökkent hatásfoka elsősorban a színészi játékban keresendő. A stáb fele ugyanis — hadd éljünk ezzel a filmes műszóval — nem tudja hasznosítani kellően, a mondanivaló kibontakoztatásának teljes szolgálatába állítottan a szerepe és a rendezés kínálta figura- és jelleroterem- tő lehetőségeket, nem tudja elég mulatságosan kiaknázni a röhögtető helyzeteket. Pedig akad belőlük igazán jócskán, Gondoljon a kedves néző az időnként gazdát cserélő demizsonos, ruhaterege- téses, dézsás, ruhakosárban hempergős jelenetekre, csupán emlékeztetőül kiragadva a megnevezetteket. Nem akarom elvitatni meglevő értékeiket, de azt határozottan állítom, hogy mindegyik sokkal több módot nyújt a ne- vettetésre, mint amennyiben részünk van. A Népszínház előadásait látva, elégedettséggel nyugtázhatja az ember a fejlődést. A vidéket járó társulatok szelleme frissebb, az új jelenségekre, áramlatokra fogékonyabb lett, az előadások stílusa korszerűsödött, a színészek játékmodora —, bár a legtöbb vitánk e téren adódik >— modernizálódott. A Népszínház előadásai ma, ha nem is aratnak osztatlan sikert, mindenképpen érdeklődést keltenek és egyfajta, a korábbinál nagyobb ' elismerést vívnak ki maguknak és g társulatnak. Ruszt Józsefnek van mondandója Moliére-ről, a Dandin Györgyről, van elképzelése a darabról, a mai színjátszásról, sőt a mai ízlésről, közönségről. A vígjátékot kitűnő ötletek sokaságával tűzdelte tele. Mulatságos, stllszerű némajáték az elején, a darab végén, no és közben mindig, mindakkor, mikor erre a szöveg lehetőséget kínál. Ruszt önálló elképzelését azzal is igazolja, hogy a szereplők számát meg- szaporítja kettővel, egy cselédlánnyal és egy cselédfiúval. Szót nem ad a szájukba, de megannyi remekbe kiötlött némajátékot, amellyel a mű alapgondolatát erősíti, Kár azonban, hogy e két embert —, mint a megírt szolgákat is — túlságosan együgyüre formáltatja, csökkentve ezáltal aZ egész komolyságát, népszínműve« ízeket keverve az egységes folyamatba. Ruszt előadása az eddig látottakhoz — sőt az elképzel- tekhez képest —, mégis szikárabb produkció. A darab lényegi gondolatát, a felfuval- kodottságot és a felkapaszkodni vágyást is leszűkíti, s inkább a szexuális oldalát élezi ki. Az arisztokraták —, mert a társadalom változása miatt rákényszerülnek — nem eléggé kétszínűek, törleszke- dők a feltörekvő polgársághoz, parasztsághoz, a paraszt nem eléggé sunyi, rangleső. Ebben szereposztási és szerepű felfogási tévedés is okolható. Lükeházy például sokkal jobban érvényesülne, ha nem raccsolna, nem „hozná” az ismert sablonokat, A már jelzett mondandóra koncentrálhatna a néző akkor, ha Dandin György felesége nem évtizedekkel fiatalabb, így felfoghatjuk a játékot az öreg és a fiatal ember szerelmi „furcsaságának” is. A hódító gróf, Klitander is Igyekezhetne több finomságot, csalárdságot, erőt kölcsönözni önmagának. Kicsit az az ér- zése a nézőnek, hogy mind- két oldalról visszafogottságra törekednek, valamiféle középút megtalálását szorgalmazzák. Holott ebben a darabban nem ezen a hangsúly,1 Slménfalvy Lajos a címszerepben pillanatokat tud csak szerezni, mint ahogyan a többi szereplő — Császár Györgyi, Táncsics Mária, Kenessy Zoltán, T. Nagy And- rás, Szűcs Ágnes — is. A! zsák a foltját nem találja vagy nem akarja —, ebben az „olvasatban” ez a vígjáték központi problematiká- ja, Éreztetni részben sikerül,1 Ám mégis élvezhető, meg-! nézni érdemes előadás, S hal láttunk jobbat is, ezt sem felejtjük el. A Népszínház nehézségek-’ kel terhes megújulásának egyik jelét üdvözöljük benne. Sulyok László A Hollóház! Porcelángyár 1777-ben üveghutaként kezdte működését, alapítási éveként 1831-et ismerik el, A felszabadulás után alacsony feszültségű szigetelőket gyártottak, manapság pedig használati edényt, cs díszműtárgyakat Alit- tanuk elő. Törekednek a készletválasztck és a formapark bővítésére. A gyár évi termelési értéke százharminemillió forint, melynek huszonöt százalékát főleg az olasz és görög piacokra exportálják. Utolsó simítások — égetés elölt flilillllll"„HMM, ..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................MUHI»...............................MIMI........I Ilii HIIIH"IMIIIII„m- FANTASZTIKUS REGÍNY 32 r — Ej, fiatalember, nem az úszásról van itt szó: a vízről, mint elemről. Próbált már maga vízben szeretkezni? — Nem kérem, nem,,, bár nem hiszem, hogy ez idetartozna.. — Nem baj. Csak a péida kedvéért mondom. A vízben sokkal könnyebb, jőlesőbb, lebegőbb a mozgás.,. — Akkor a madarak miért nem á levegőben szeretkeznek ? — Nagyon kedves fiú maga,.,, — Foxman nevet, — igazán nagyon vicces... Remek, igazán remek,.. Egyébként azért nem, mert akkor lezuhannának; hiszen a madarak fajsúlya nem azonos a levegőével. De a halak, az ember fajsúlya hozzávetőleg annyi, mint a víz fajsúlya. 4 NÓGRÁD 5 1980. október 23., csütörtök — Igaza van, professzor úr, valóban csak szellemesked- tem, Bocsásson meg, —■ Semmi baj. Jót nevettem. Igazán jót nevettem... Szóval, a vízben való szeretkezést csak azért említettem, hogy felhívjam a figyelmét arra a látszólag mellékes körülményre, hogy a vízben mozogni sokkal kényelmesebb, hogy úgy mondjam; lelkesítőbb, mint a földön, vagy akár a levegőben. — Repülni se lehet rossz.,, —- sóhajt föl Mária, ártatlanul, — A repülés folyamatos munka, leszámítva a siklóre- pttlés rövid szakaszait,., A madarak a legszabadabbak, de a legbutábbak is. Alig lehet őket valamire megtanítani.,, — A sólymok nem buták,,, Dehogynem. Jó, rendben: dolgozni azt tudnak, elismerem. De játszani,,, érti Mária- az emberrel játszani még a legjobban idomított madár sem tud. De nem erről van szó. A fiatalembert én arról akarom mindössze meggyőzni, hogy az élet számára a víz sokkal megfelelőbb közeg, mint a szárazföld, Vagy a levegő... — Ezt elismerem.,, de miért fontos ez most? — Nézze, fiatalember.,. Magát külön meg kell kérnem- ahogy megkértem Máriát is,., hogy ne nevessen ki egy öreg tudóst,,, — Hová gondok professzor úr? — No-no, Majd meglátja, Szóval, akkor elmondanám a kedvenc rögeszmémet, A vízről és a delfinekről van szó. — Foxman nagy lélegzetet vesz, aztán folytatja. — Én a génekkel, az á tör öklöd éssel, az átörökítéssel foglalkozom- Pontosan tudom, hogy az ember nem csupán az emlékezetével, nem csupán az agyával, az idegeivel emlékezik, hanem a génjeivel, a kromoszómáival js. Es amennyire meghatároznak minket az emlékeink, éppen annyira határoznak meg a génjeink is. Tehát, és ez a lényeg, az emberiségnek van kollektív emlékezete. Ez a kqliektív emlékezet legpontosabban az erkölcs, a szép, az Igazság fogalmazásakor érhető tetten, És persze, a? isten fogalmának megalkotásában.,. A professzor megáll a beszédben, a delfinek medencéjét bámulja. József és Mária egymás mellett, kicsit összebújva hallgatják Foxmant. A rövid szünetet arra használják fej, hogy még közelebb bújjanak egymáshoz. — Folytatom,,, most már mindegy... meg kell, hogy értsek. Fontos, hogy legalább a fiatalok megértsék-., hiszen róluk van szó. A jövő csak a fiataloké... Szóval, azon kezdtem el gondolkozni, hogy mi lesz a mi földi civilizációnkkal, hogy mi lesz velünk, Számításokat végeztem, éjjeleken át számoltam, es- számoltattam a komputereket. Es végül arra jutottam, hogy a földet nern azért kell maid elhagynunk, mert kihűl a nap, nem azért, mert elfogynak az energiaforrások, nem azért, hogy valamilyen kozmikus katasztrófát kikerüljünk, nem azért, mert megtetszik egy másik bolygó, hanem azért, nem a földön, ezen a mi kedves földünkön elfogy az oxigén és elfogy a tiszta v(z. Márpedig levegő és víz nélkül az ember nem tud élni. Sőt, azt hiszem, az általunk Ismert állatok és növények se képesek levegő és víz nélkül élni, — Bocsásson meg, professzor úr.., de minden állam a nemzeti jövedelmének tíz százalékát köteles környezetvédelemre fordítani, és ebből az összegből tíz százalékot köteles nemzetközi környezetvédelmi szövetségünkhöz benyújtani. — Igen, igen... de kevés; és késő. Már késő,,. ©Jyan folyamat ez, amelyet már nem lehet megállítani, A víz még aránylag tiszta... a vizet, mint az élet legalkalmasabb közegét, állandóan tisztítják bizonyos mikroorganizmusok-,• a víz körforgása a természetben is egyféle tisztulási folyamat.,, de a levegőt nem tisztítja senki és semmi Csak a falevelek.,, de rohamosan fogy a föld felületén a zöld terület, mintha az emberiség elhatározta volna, hogy megfuUasztja önmagát, A felfokozott engrgiafpgyasztás tudja, mit jelent? Felfokozott exigénfogyasztást. Romlik a levegő, úgy romlik, hogy egy ezer esztendővel ezelőtt élt parasztember megfulladna városainkban... csak csodálatos alkalmazkodóképességünknek köszönhető, hogy ebből az alig használható levegőből a tüdőnk, a bőrünk mégis képes némi oxigént kinyerni, előállítani. Csoda, egyszerűen esoda, hogy még mindig lélegzőnk, hogy képesek vagyunk ebből a levegőből lélegezni. (Folytatjuk.)
