Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

Ötödször Nógrádban Országos építésügyi, anyagmozgatási szeminárium ' Tegnap a* Építőipari Tudomi. Byos Egyesület megyei csoportja, az ÉVM l-es számú anyagmozga­tási célprogrambizottsága, vala­mint a Nógrád megyei AUami Építőipari Vállalat közős rendezé­sében a X. műszaki hónap kere­tében megkezdődét a kétnaj>os V. országos építésügyi, anyagmozga­tási szeminárium, amelyet a rend- izerelvű anyagmozgató eszközök bemutatásával kötnek össze. Az ország különböző részéből Bsszesereglett építőipari szakem bereket, tervezőket, tudományos tőmunkatársakat, a közlekedési és kereskedelmi vállalatok képviselő­it dr. Szittner András, a Nógrád megyei Állami Epitőiparl Vállalat igazgatója üdvözölte az SZMT- székbáz nagytermében, majd Ozs várt József, a megyei pártbizott­ság titkára mondott megnyitó be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a már szinte jubileuminak számító átfogó rendezvény, amely az egész ország építő- és építő­anyag-iparának anyagmozga­tását folyamatosan értékeli és továbbfejleszti, az ÉVM és a szakmabeliek széles köré­nek ad ismételten helyet. Az­ért kíséri nagy figyelem a célprogrambizottság mun­káját, mert kedvezően hozzá­járulhat az építő- és építő­anyag-ipari feladatok hatéko­nyabb teljesítéséhez, egyre Bzervezettebbé teheti az anyag- mozgatási, -rakodási és -szállí­tási tevékenységet. A népgaz­dasági egyensúly helyzetének javítását pedig a racionáli­sabb munkaerő-gazdálkodással, az ebből adódó ésszerű mun­kaerő-átcsoportosításokkal és ennek megfelelő teljesítmé­nyek fokozásával tudja segí­teni. Foglalkozott még az 1976-ban megtartott és a társ­szervek közreműködésével ki­bővített bizottsági ülésen jó­váhagyott és 1990-ig kidolgo­zott kutatási és fejlesztési célprogram helyességével, gyakorlati eredményeivel, majd a Központi Bizottság 1978. októberi építő- és épí­tőanyag-ipar helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló ha­tározatából adódó megyei ten­nivalókra utalt. Hangsúlyoz­ta a rugalmasságot, a változó körülményekhez való gyors igazodást, a hatékonyság nö­velését, a társulásokban levő előnyök jó kihasználását. Ezután Petrovai László, az ÉVM főosztályvezetője tar­totta meg vitaindító előadá­sát. Utalt arra, hogy a Köz­ponti Bizottság említett hatá­rozata alapján a minisztérium­ban kidolgozták a továbbfej­lesztés részkoncepcióit, amit az idén egy mindenre kiterje­dő, átfogó komplex koncep­cióvá formálnak. Utalt arra, hogy az anyagmozgatás gépe­sítésében továbbra is a KGST ez irányú lehetőségen e kell építeni, majd részletesen szólt a minisztérium gépesítés­sel kapcsolatos politikájáról. Dr. Burger Béla, az ÉVM osztályvezetője, az ÉVM l-es számú anyagmozgatási cél- programbizottság vezetője be­számolójában vázolta a VI. ötéves tervben jelentkező le­hetőségeket, majd hét pontban foglalta össze a tennivalókat. Mint mondotta, a következő tervciklusban új célprogram- bizottságok alakulnak, a meg­levők közül egyesek megszűn­nek, illetve másokba olvad­nak be. A minisztérium át­fogó koncepciója a település- fejlesztés irányításának meg­oldását segíti. Az ezzel kap­csolatos feladatok végrehaj­tását 10 ágazati bizottság tá­mogatja. A most ülésező cél­programbizottság a 10 bizott­ságban fejti ki tevékenységét, amely a gépesítéssel kapcsola­tos komplex, kutatási, fejlesz­tési feladatokat alakítja ki, jelöli meg a közelebbi és tá­volabbi tennivalókat. Az előzőeken kívül az első napon még 14 előadás szere­pelt a programban. Az anyag- mozgatási szeminárium részt­vevői ma folytatják munká­jukat. XXXVI. ÉVF.. 244. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. OKTÓBER 17., PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ 'MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI; TANACS LAPJA j.. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1980. október 16-án Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, az iparirányítás fejlesztésének alapelveiről, va­lamint a párttagsági dijak fizetésének hely­zetéről és új rendjéről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Minisztériumi értékelés a mezőgazdaság irányításáról Nógrád nem tartozik a kimondottan mezőgazdasági jel­legű megyék közé. A megye összes földterülete mindössze 2,7 százaléka az országénak. Két állami gazdaság, 37 terme­lőszövetkezet, néhány társulás nyújt megélhetési lehetőséget a foglalkoztatottak 19 százalékának. A többnyire mostoha természeti adottságok árnyékában a nógrádi mezőgazdasági üzemek árbevételének 61 százaléka származik a növényter­mesztésből, állattenyésztésből, a maradék a melléküzemágak­ból. E tényeket is rögzítette a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium jelentése a Nógrád megyei mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari, és fagazdasági feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szervek és intézmények tevékenységéről. A minisztérium szakemberei a közelmúltban vizsgálódtak. Helyszíni tapasztalatokat szereztek, amelyeket csütörtökön tárgyalt a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson jelen volt dr. Soós Gábor, a MÉM állam­titkára. Általános a vélemény, hogy a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya jól látja el a mezőgazdaság területi állami irányítását. Segíti az állami gazdaságo­kat, termelőszövetkezeteket Igazolja egyebek között hogy a megye növénytermesztési eredményei az V. ötéves terv időszakában fejlődtek. Növe­kedtek a hozamok, a nógrádi tsz-ek egyebek között jó mi­nőségű vetőmagot termelnek. S bár a termelőszövetkezetek termelésének műszaki feltéte­lei javultak, elgondolkodtató, hogy a műtrágya-felhasználás csak 90 százaléka az előirány­zottnak. örvendetes viszont: a búza 70, a cukorrépa 30, a kukorica 40 százalékát ter­melési rendszer keretében termesztik, s szükség van rá, hogy a rendszerközpontok hasznos javaslataikkal segít­sék az üzemeket. Egyre több az új. korszerű és a drága gép a földeken. Megoldásra vár viszont e nagy értékű berendezések rendszeres karbantartása, ja­vítása. E területen járható útnak kínálkozik a termelő- szövetkezetek összefogása. A minisztériumi jelentés ar­ról is szólt, hogy a Nógrád megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás mind több támogatást képes nyújtani az üzemeknek. Létrejöttek a me­gyében a légi növényvédelem megteremtésének feltételei. Kedvező, hogy a termelőszö­vetkezetek már 1978-ban el­érték az 1980-ra tervezett te­henenként! 3100 literes, átla­gos tejhozamot A juhtenyész­tésben viszont 1978-tól némi visszaesés következett be, amely a tenyésztési munka gyengeségeit mutatja, s amelynek okait a megyei ta­karmányozási és állattenyész­tési felügyelőség sem tárta fel. Az üzemek viszont már vizsgáltatják a takarmányok beltartalmi értékét és minő­ségét Legfeljebb az némi szépséghiba, hogy elegendőt nem termelnek belőle. A tervidőszakban a terme­lőszövetkezeti beruházások több mint fele fejlesztési célú állami támogatásból valósult meg. Elsősorban gépeket vá­sároltak a közös gazdaságok, s a támogatásból jelentős mér­tékben részesedett a szarvasmarha-ágazat. A végrehajtó bizottság meg­felelőnek ítélte a megyei osz­tály és a termékforgalmazás­ban érintett szervek, vállala­tok kapcsolatát Az utóbbi években javult a szerződéses fegyelem. Kooperációs kap­csolatokat ellenben alig szer­veztek. A minisztérium képviselői javasolták (egyebek között), hogy indokolt a megyei tanács mezőgazdasági osztályán az egyenletesebb munkamegosz­tás, a feladatkörök pontosabb elhatárolása. Több kezdemé­nyezésre van szükség! Javí­tásra szorul a területfelelősi rendszer. Továbbra is alapve­tő feladat a termelés szerke­zetének adottságokhoz való igazítása, ösztönözni kell a gyepgazdálkodás fejlesztését, a mezőgazdasági nagyüzemek és a velük kapcsolatban álló felvásárló szervezetek, keres­kedelmi vállalatok között a több évre szóló termékértéke­sítési szerződéseket. A végrehajtó bizottság ez­után a megyei tanács októ­beri ülését készítette elő. Ki mini- vet... Vetik a búzát a pásztói Béke Termelőszövetkezetben. Né­hány nappal ezelőtt a közös gazdaság dolgozói, többek kö­zött Geczkó Károly, Lukács László, Franka Mihály, Bagó József a Pásztó melletti Cseri-völgyben végezték e fontos őszi mezőgazdasági munkát. Á Konsumex tájékoztatója a határ menti árucsere-forgalomról Az ellátás javítását, a vá­laszték bővítését szolgáló ha­tár menti árucsere-forgalom kiterjesztését, az ipari és a kereskedelmi vállalatok, va­lamint a szövetkezetek össze­fogásával igyekszik elősegíteni a Konsumex. Mint Tóth Lász­ló, a vállalat vezérigazgatója csütörtökön megtartott saj­tótájékoztatóján elmondotta, elsőként — 43 vállalat közre­működésével — Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében alakítottak ilyen célú társu­lást, a napokban pedig a Ba­ranya és a Somogy megyei vállalatok összefogásával hoz­tak létre hasonlót. Tervezik, hogy még az idén Vas és Za­la, valamint Győr-Sopron és Komárom megyében is meg­alakítják a kölcsönös forga­lomhoz árualapot teremtő tár­sulásokat. A vezérigazgató beszámolt a határ menti árucsere hely­zetéről, kilátásairól Is. El­mondta, hogy a Konsumex közreműködésével magyar és jugoszláv vállalatok az idén a tavalyinál négymillióval több. összesen húszmillió dollár értékű fogyasztási cik­ket és egyéb árut szállítanak egymásnak. Ebből eddig köl­csönösen 12 milliós forgalmat bonyolítottak le, a hátralevő mennyiség az év végi kínála­tot javítja majd. A határ menti cserében vásárolunk például zoknit, harisnyanadrágot, be- bikötöttárut, selyemszövetet, férfiinget, női cipőt és csiz­mát, háztartási vegyicikke­ket, kozmetikumokat, s ezék­ért egyebek között mezőgaz­dasági terményeket, szárított zöldséget, tojásport, kerámia­árut és az útépítésekhez szük­séges követ szállítunk. Rövi­desen megkezdik a friss tej exportját is a jugoszláv határ­menti területekre, ahonnan kötöttárut, bőrcipőt és -csiz­mát, autógumit kapunk cseré­be. Sok termelési együttműkö­dést is szerveztek már a szom­szédos országgal. A lenfonó és az eszéki Lio cég öt évre szóló kooperációja a len- és pamut­szövetek választékának köl­csönös bővítését segíti elő. Előkészületben van egy olyan több üzemet érintő együttmű­ködés, amely szerint magyar (Folytatás a 2. oldalon.) Takarékosabb vízfogyasztást, fokozott vízvédelmet! Országos ipari vízgazdálkodási ankét Salgótarjánban Ä tizedik alkalommal meg­rendezett műszaki hónap ke­retében több intézmény, il­letve vállalat rendezésében a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezetének kezde­ményezésére tegnap országos ipari vízgazdálkodási ankét- ra és bemutatóra került sor Salgótarjánban. Ipari és víz­ügyi vállalatoknál, valamint KÖJÁL-oknál dolgozó víz­ügyi és közegészségügyi szak­emberek összesen mintegy 130-an jöttek el a TIT szék­házában, hogy az ipari víz- gazdálkodás legfontosabb kér­déseit megvitassák. Az ipari vízgazdálkodás je­lentőségéről és fejlesztéséről Farkas József, az OVH osz­tályvezetője mondott gondo­latébresztő előadást- Az ipa­ri vízfogyasztás emelkedésére jellemző, hogy a felszabadu­lástól 1975-ig a technológiai célú vízfelhasználás nyolcszo­rosára nőtt, s elérte a hét és fél milliárd köbmétert. E ha­talmas igénynek csaknem felét friss vízből, a többit is­mételt vízhasználattal elégí­tették ki. Általában a terme­lés nagyságával arányosan nőtt a vízigény, s a növek­mény zömét friss vízzel biz­tosították. Ha e tendencia továbbra is a korábbihoz ha­sonlóan érvényesül, tíz év múlva az ipar friss vízigé­nye megközelítené az évi tíz- milliárd köbmétert, az összes népgazdasági vízfelhasználás háromnegyed részét! A vízkincs megóvása az ipari vízgazdálkodás tovább­fejlesztését sürgeti. Az elmúlt két évben a vízügyi ágazat­ban megteremtették az eh­hez szükséges szervezeti fel­tételeket Ezután dr. Károlyi Csaba, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazga­tóhelyettese vázolta a zagy­va-völgyi ipari üzemek víz- gazdálkodását, s ennek a víz minőségvédelméhez kapcso­lódó pontjait. A Zagyva tel­jes vízrendszere természetes vízkészletekben igen szegény. Nehezíti az igények kielégí­tését az ingadozó vízhozam is. A felszíni vízkészlet növe­lése csak tározók építésével oldható meg. Az elmúlt idő­szakban 12 tározó épült a Zagyva-völgyben, összesen 11,2 millió köbméter térfogat­tal. A tározók egy része, így a maconkai, a kisterenyei és a mátraverebélyi árvízvédelmi célokat Is szolgál. A térségben üzemelő víz­művek nem tudják az igé­nyeket kielégíteni. Különö­sen érvényes ez a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra — a csúcsigények vízhiányt idéznek elő. Az ipa­ri üzemekben vízgazdálkodá­suk tervezésekor figyelem­mel kell lenni néhány meg­határozó szempontra: új, víz­igényes ipart nem telepíthet­nek, a fajlagos frissvíz-fo­gyasztás csökkentése érdeké­ben törekedjenek a vízvisz- szaforgatás teljes kihaszná­lására, a víztakarékos eljárá­sok alkalmazására, s vegyék számításba a tisztított kom­munális szennyvizek űjrafelJ használását. Részletesen szólt az előadd a szennyvizek tisztításáról- A Zagyva-völgy vízminőségi problémái az évek során igen súlyosakká váltak. Az 1960-as évek végére a Tarján-patak teljesen, a Zagyvának pedig egyes szakaszai szennyvíz- csatornává alakultak. Ekkor indult meg a térség céltuda­tos vízminőség-védelme. Eredményeként a Zagyván s a Tarján-patakon is jelentős terheléscsökkenés tapasztal­ható. A legutóbbi mérések szerint Nagybátonynál je­lentkezik minőségromlás; melyet elsősorban a bánya­vizek okoznak. A Zagyva vízminősége ugrásszerűen romlik a Tarján-patak be- torkolásánál, jelentős a szennyvízterhelés Nagybá- tony térségében is. A vizek minőségének javításához a vízügyi igazgatóság nemcsak szakmai segítséggel járul hozzá, hanem a Tarján-pata- ki tároló kísérleti jellegű üzemeltetésével is. A jelentősebb Ipari üzemek belső vízgazdálkodásáról szólva kiemelte az előadó a Salgótarjáni Kohászati Üze­meket, mely élenjáró példát adott az új ipartelepítés kor­szerű vízgazdálkodására. A tanácskozást követően a szakemberek meglátogatták a SKÜ savtalanítóját, megJ tekintették a mizserfai táro­zót, s a SKÜ kisterenyei üze­mének horganyzősorát és szennyvízkezelőjét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom