Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD ME GYEI BÍZOTT SAG A ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. ÉVF., 213. SZÁM i i i—— ARA: 1,20 FORINT 1980. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK H Fiatalos lendülettel I a megkérdezünk száz nyugdíjast, mit tart a legnehe­zebben elviselhetőnek, többségük azt feleli: a tét­lenség kényszerét. Így van ez jól, hiszen tevékeny életre, munkára születtünk, mérhető teljesítmény nélkül soha nem áll össze pályáink, éveink mérlege, semmivé vá­lik hasznosságtudatunk, amelynek híjával lehetetlen meg­kapaszkodni a hétköznapokban. Fokozottan érvényes ez azokra az embertársainkra, akik az átlagosnál többet vál­lalnak magukra a társadalom közös gondjaiból, s elkötele­zettségük tudata nyugdíjas korukban is tovább sarkallja őket, amikor pedig már megérdemelt pihenőidejüket tölt­hetnék. A párttag nyugdíjasokra - gondolunk, akik közül számosán okkal vélekednek úgy, hogy mint párttagok, mint kommunisták, nem kívánják nyugdíjaztatni magukat, az eszme elkötelezettjeiként erre amúgy is képtelenek lenné­nek, részt kérnek, kívánnak napjaink küzdelmeiből, felada­tokat igényelnek és sokszor a fiatalokat meghazudtoló len­dülettel meg is oldják azokat, nem válogatnak a tennivalók között, melyik a testhezállóbb, nem igyekeznek áthárítani másokra a pártmunka nehezét, az aktív részvétel a köz­életben, annak alakításában valóságos életelemük. Nagy taps szakította félbe többször is a XII. pártkong­resszuson Andrásfi Gyula felszólalását, aki több mint fél évszázada vesz részt a munkásmozgalomban. „A párt meg­bízásából sokféle funkciót töltöttem be az előző évtizedek­ben — mondotta a többi között. — Voltam főispán, nagy­követ is, most pedig körzeti párttitkár vagyok és örömmel végzem ezt is, mert egyet nézek: azt, hogy hol és hogyan tudom szolgálni az ügyet. Csupán nosztalgiából és emlékek­ből sehol sem épült még fel a szocializmus. Azért tenni kell és ott is annyit, amennyire lehetősége és képessége van az embernek. Sokan úgy gondolják, hogy a körzeti pártszervezet csupán az öregek és a nyugdíjasok találkozó- helye. Ez nem így van. Igen sok emberi érték, mozgalmi és élettapasztalat halmozódik fel itt. Mi nem tudunk el­öregedni, nálunk nincs — politikai értelemben — nyugdí­jazás, mi aktív harcosai vagyunk pártunknak, amíg élünk ...” Akj falusi pártházakban, Salgótarjánban, a körzeti párt- helyiségekben megfordul, könnyen talál igazolást a fenti megállapításokra. Találkozik olyan embereikkel, akik a legjobb televízió- műsornál is többre becsülnek egy-egy baráti, elvtársi esz­mecserét időszerű, közös dolgainkról. Van hozzátennivalójuk a jelenhez, amit bátran megszív­lelhetünk, hiszen nyitott szemmel járnak, azonkívül böl­csen tudják, mire köteleznek bennünket a mában, az el­múlt évtizedek során megtett út tanulságai. S van igényük, várakozásuk a jelen iránt. Ilyen például az informáltság igénye. Nem röstellnek kérdezni, körükben alaposan megméretik a mégoly jól fel­készült előadó is, akinek nagyon kell vigyáznia, mert ha csalódnak benne, még hónapok múlva is fölemlegetik, mi­lyen rosszul szerepelt. Nem hívják többé. Arra is jogot formálnak — logikus, érthető —, hogy ész­revételeiket meghallgassák, az irányító munkában figyelem­be vegyék. Mostanában tanúi vagyunk, mennyire sokféle tennivaló jelentkezik a lakóterületen a társadalmi munka­akciók szervezésétől kezdve a lakóbizottságok tevékenységi körének kiterjesztéséig. A mozgalmi munkának számos, nem mellőzhető területe létezik, ahol előrelépni a pártkör­zetek, az idős kommunisták cselekvő segítsége nélkül lehe- tetlen. , Mondják az élő szemtanúk: valamikor egy bányaszkolo- nia, egy külvárosi háztömb, vagy valamely faluvégi utca — ama híres Gyepsor — egysorsú nincstelenjei milyen ele­ven közösséget alkottak, ahol gondja volt egyik embernek a másikára. Könnyen elintézik egyesek legyintéssel: ma más a világ, akkor az embereket összetartotta a nyomorúság, a jólét elválaszt, sokakat beképzeltté tesz, zárkózottá, hisz nem szorul senki másokra. A megélhetés biztonságát sike­rült a többség számára megteremteni. De azt távolról sem mondhatjuk el, hogy mindenki megtanult volna szocialis­ta módon élni. A kérdés is indokolt: az újonnan épült la­kótelepek, falurészek és városnegyedek lakói mikor alkot­nak olyan közösségeket, ahol nem szemlélik tétlen kö­zönnyel családok széthullását, magukra hagyott gyerekek kallódását, vagy a köztulajdon rongálását — mikor és mi módon kerülhet emberközelibb kapcsolatba egymással az a sok „idegen”, aki annyiszor elfelejt köszönni is a lakótár­sának? T alán nem járunk messze az igazságtól megállapítván, hogy a kommunista közösségek szellemiségének ere­je a mostaninál jobban is érvényre juthatna, s a la­kóterületi pártmunka tervezett fejlesztése, kiteljesítése ezt a célt is szolgálja. Fontos cél! — mely az idős kommunisták nélkül, a kör­zeti pártszervezetek nélkül szinte elérhetetlen. Losonczi Pál Afrikába utazott Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerda délelőtt Buda­pestről elutazott négy afrikai országban teendő hivatalos, baráti látogatására. Útjának első állomása a szocialista Etiópia, majd a Tanzániai Egyesült Köztársaságba, a Mozambiki Népi Köztársaság­ba és a Zambiai Köztársaság­ba utazik az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pált útjára elkísér­te felesége. Az Elnöki Tanács elnökével utazott Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Ga­rat Róbert külügyminiszter­helyettes és Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes. A Ferihegyi repülőtéren —, ahonnan néhány perccel 8 óra előtt indult útjára a kü- löngép — a búcsúztatására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes, az Elnöki Tanács több tagja és állami életünk szá­mos más vezető személyisége. (MTI) Eredményesebb oktató-nevelő munkáért Átszervezett szakfelügyelet Igen sok tényezőn múlik az oktató-nevelő munka haté­konyságának, minőségének, emelése: az új dokumentu­mok alapos megismerésén, el­veinek átvételén, a szaktárgyi és pedagógiai felkészültség fokán, az irányító munka ní­vóján többek között. Mind­egyik területen nagy jelentŐ7 sége van a szakfelügyeletnek, tanulmányi felügyeletnek — a problémák feltárásában, a koordinálásban. Nógrád megyében eddig 49 szakfelügyelő működött; 35 általános iskolai, 10 középis­kolai és négy szakmai terüle­ti. Régi terve volt a megyei művelődési osztálynak, hogy korszerűsítse, átszervezze a felügyelői hálózatot. Ez a nyár folyamán megtörtént — tegnap ültek össze először az érintettek á megyei tanácson, hogy megvitassák feladatai­kat. Az általános és szakfel­ügyeletet egyaránt érintő kor­szerűsítés, minőségi cserék­kel, ésszerűbb területi meg­oszlással (balassagyarmati és salgótarjáni központú háló­zat alakult ki) és új státu­sok beállításával, régiek összevonásával jött létre. Je­lenleg összesen 45-en van­nak, csere 12 esetben tör­tént. Egyik legfontosabb új­donság a pedagógiai felügye­let: egy középfokú és három általános iskolai pedagógiai felügyelő állt be. A folyama­tos munka sorén a járási ta­nulmányi felügyeletet to­vább kívánják erősíteni. Né­hány területen a közművelő­dési felügyelettel is össze kellett vonni a szakfelügye­letet, csökkentették a veze­tő szakfelügyelők számát, de minőségileg az erősítésre tö­rekedtek. Két szakfelügyelői sátus még üres. Ahhoz, hogy értékelhessük, mit jelent, mit hoz ez az át­szervezés, el kell telnie né­hány hónapnak, gyakorlati tapasztalatok szükségesek. Az bizonyos, hogy alapelvei, a közoktatás-politika célkitűzé­sével összhangban vannak. Bevonulás előtt Sikeres vizsga esetén még bevonulás előtt hivatásos jogosítványt kapnak az MHSZ Nógrád megyei gépjármű-vezetőképző iskolájának sorköteles fiataljai. Képünkön Pál Lajos oktató, a műszaki hibafelismerés mesterfogásait ismerteti. & ■ . •: 1 folyamatos termelése A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jelenleg még az V. ötéves terv sikeres befeje­zésén munkálkodnak, de már előretekintve a VI. -ötéves terv előkészítését is szorgalmazzák. Hopka László, a gyár műsza­ki igazgatója arról nyilatko­zott, hogy a kedvezőbb ter­mékszerkezet kialakítása ér­dekében máris megkezdődött a következő évek legnagyobb beruházása, a hideghengermű korszerűsítése. Ez azt jelenti, hogy lehető­séget teremtenek a folyama­tos termelésre történő átál­lásra. összesen 88 millió fo­rintból a meglevő területe­ken a jelenlegi géppark ki­egészítésével, korszerűsítésé­vel ú£y hangolják össze a munkafolyamatokat, hogy a berendezések legjobb kihasz­nálása mellett fokozzák, sőt gazdaságosabbá teszik a ter­melést. A Magyar Nemzeti Bank már megszavazta az 50 mil­lió forintos bankhitelt, míg a költség többi részét saját erő­ből fedezi a gyár. A hitel fel­tétele, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacokon ke­resett hengereltáru mennyi­sége 10 ezer 500 tonnával nö­vekedjen. Ennek felét tőkés­piacokon helyezik el, míg a másik felét a belföldi igények kielégítésére fordítják. A fejlesztés 170 millió forint árbevétel-növekedést tesz le­hetővé és 28 millió forint nye­reséget biztosít a vállalatnak évente. Része a gyár termék- szerkezet-korszerűsítési tö­Kedvező eredmények a Nógrád megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalatnál Biztató kilátásokkal kecseg­tetnek az esztendő eddigi eredményei, a Nógrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalatnál. Az év első felére esedékes nyereségter­vét alaposan megtetézte, s így — figyelembe véve az iparcikk-kereskedelmi na­pok során, valamint az év vé­gi ajándékozások előtt emel­kedő forgalmat — az esz­tendő zárásakor sem várha­tók szerényebb eredmények. Sorra véve az egyes szak­mákat, a legnagyobb javu­lást a cipők és a rövid-, va­lamint a divatáruk értékesíté­sénél érte el a vállalat, csak­nem 16 illetve 8 százalékos forgalombővülés igazolja. Jobb az ellátás felsőruházati termékekből is — nagyrészt a Pécskő Üzletház közös üze­meltetésűvé átalakított kon­fekcióosztálya révén. Bár a tavalyihoz képest jelentős a ruházati termékek forgalomnövekedése a ter­vezettől — ha igen kis mér­tékben is — elmarad. Nehéz­kes és gyakran hiányos ellá­tást nyújtott a BÉTEX Nagy­kereskedelmi Vállalat mé­teráruból és lakástextilből. Igen kevéssé igazodott az el­látás színvonala a függönyök iránt megnyilvánult kereslet­hez. Elmaradt a forgalom a tervezettől a szezoncikkek esetében, a kedvezőtlen idő­járás jól érzékelhetően mu­tatkozott a vevők érdeklődé­sében is. Csökkent a vegyesiparcik­kek értékesítésének növeke­dési üteme. A takarékossági követelmények érvényesíté­se elsősorban a közületek vá­sárlási szokásaiban érezhe­tő. A forgalom zavartalan le­bonyolításához szükséges árualapok beszerzése főként a vasszakmában okozott ne­hézségeket — gyakorta ke­resték hiába a vevők példá­ul a tűzhelyeket és a radiá­torokat. Hiányoztak időnként a nagy képernyős televíziók egyes típusai. A tartós fo­gyasztási cikkek közül első­sorban a bútorok iránt mu­tatkozott igen élénk kereslet, s ennek kielégítésében sokat segítettek a közvetlen termelői beszerzések, többek között a Szatmár Bútorgyárral kiala­kított jó kapcsolatok. A Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat ed­dig, s az év hátralevő részé­ben is kiemelt jelentőséget tu­lajdonít a reklám-propagan­da tevékenységnek. A „jó bornak nem kell cégér” mon­dás régóta nem érvényes a kiskereskedelemre — a szín­vonalas akciók, rendezvények hatásosan szolgálják a válla­lat kereskedelempolitikai céljainak megvalósulását, túl azon, hogy a vásárlók is meg­találják számításukat. A partner nagykereskedel­mi vállalatokkal együttmű­ködve számos esetben rendez a vállalat kiárusítást, sort kerít nőnapi és gyermeknapi­vásárokra, csatlakozik a szállítók által meghirdetett akciókhoz. Fontosnak tartja az újonnan megnyílt üzle­tek és a korszerűsített boltok megismertetését szolgáló rek­lámakciókat. A bemutatók és a műsoros rendezvények pe­dig a vásárlói döntések köny- nyítését és az ízlésformálást segítik. A bútorok házhoz szállításának szervezettebbé tételével, a kereskedelmi szol­gáltatások színvonala emel­kedett. rekvéseinek, hiszen a henger­mű folyamatos termelésével tovább tudják növelni a nye­reséges termékek arányát. Az igényes fejlesztőmunka sikere érdekében már elkez­dődtek a havi rendszeres koo­perációs értekezletek, ahol egyeztetik a tennivalókat. A berendezések jobb összehan­golása érdekében egy többlet­kemence beépítésével bővítik a Riposche lágyítókemence ka­pacitását. Korszerűsítik a DEMAG és a DIMÁVAG kör­ollókat. Üj kikészítősort te­lepítenek, s a termelés zavar­talan folyamatához korsze­rű szállítóeszközöket szerez­nek be, és állítanak a terme­lés szolgálatába. A fejlesztést nagyrészt vállalati szakembe­rek közreműködésével és se­gítségével oldják meg. A Ri­posche kemencét a Kohászati Gyárépítő Vállalat építi, míg a DEMAG hengerállvány .munkáit a VILATI intézi, mégpedig úgy, hogy az új ter­vek megvalósításával a hen- gerlési sebességet megdup­lázzák. A gyár szakemberei tanul­mányozzák az osztrák, a svéd, az olasz és a francia cég ajánlatait egy teljes kikészí­tősor vásárlására. Szeretnék, ha műszaki paramétereiben, árban és szállítási készség­ben egyaránt a legkedvezőbb üzlet jönne létre. A beruházá­sok eddigi tapasztalatait fel­használva arra törekszenek, hogy a legfőbb feladatokat 1981- ben meg tudják oldani, s 1982- re a fejlesztésnek csak kiegészítő fázisai maradná­nak hátra. A program szerint a munka teljes befejezése 1982. június 30-án érne véget, de ugyanebben az évben már 170 millió forint árbevétel­növekedést és 28 millió fo­rint nyereséget szeretnének elkönyvelni a hideghengermű folyamatos termelésének meg­valósításából. Nagy része a beruházásnak, de ezzel egyidőben a jelenle­gi kénsavas pácolás helyett só­savas pácolásra állítják át az üzemet. Mint, ahogy a gyár műszaki igazgatója mondja, erre azért van szükség, mert a kénsavpáclé-hulladék erő­sen környezetszennyező ha­tású. A sósavas pácolás be­vezetésével viszont a fáradt pácot a meglevő huzalműi regenerálóban megtisztítják és visszanyerik, hogy újra fai tudják használni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom