Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

A Finomkerámiaipari Művek romhányi gyárának „receptje' Diktálni a versengés tempóját! Sláger a hatszög —Jázmin Margitvirág és a többiek... — Fehér vagy színes? A présgépek ontják a csempéket PIAC HÁROM FÖLDRÉSZEN ban ismerkedhetnek meg az érdeklődök a választékkal. A tavaszi BNV nagy sláge­re volt a hatszög alakú pad­lólap, amely ma is igen ka­pós. Minden bizonnyal sokan te­kintik meg az őszi BNV rom­hányi termékét: az univerzá­lis burkolólapot, amely pad­lóra és falra egyaránt rakha­tó. Ugyancsak sokan keresik és vásárolják a Jázmin típu­sú csempéket. A „legmenőbb” színek: szürke, kobaltkék és a barna. Az elmúlt évben a pécsi kiállításon aranyérmet ka­pott a gyár Jázmin nevű de­korált csempéje, valamint a Csillag fantázianevű padló­burkoló lapja. Miskolcról a harmadik helyezést hozták el a romhányiak, s az éppen egy esztendeje rendezett őszi BNV-n pedig vásári dijat kap­tak kiállított termékeikért. MERRE TOVÁBB? Nyilvánvalóan kitetszik a jelenlegi helyzetből, hogy túl­zás nélkül mondható: a gyár nagy jövő előtt áll, s erre az eddig végzett munkájával szolgált rá. Főként azzal, hogy a haza: alapanyagbázisra épít­ve, annak okos földolgozását szem előtt tartva a világszín­vonalhoz igazítja a mércét. Bátran kísérleteznek az újjal, s a kockázatvállalástól sem riadnak vissza. A termékek nemcsak a mindenkori di­vatigényeket elégítik ki, ha­nem igen gazdag fantáziával diktálják a versengés tempó­ját is. Hogy nem csappan az ér­deklődés, arra ékes bizonyí­ték, hogy éppen a napokban jártak itt az NSZK-ból meg­rendelők, akik 50 ezer négy­zetméter csempéről kötött szerződéssel távoztak. Sajnos, további megrendelések ki­elégítésére nincs lehetőség, így az érdeklődők csak a jö­vő év szállítására számíthat­nak. Megjegyzendő, hogy ez a kereslet nem kényezteti el a romhányiakat, továbbra is a jobb minőségre törekszenek, s az állandó megújhodásra. A JÖVÖ ZÁLOGA ez, hiszen, mint vallják, a piacot nemcsak megszerezni, hanem megtartani is nehéz. Az alig egy-két hónapja de­bütált R—III. üzemelésének eddigi tapasztalatai adják a garanciát arra, hogy biztos jövő elé nézhessenek a rom­hányiak. Ami természetesen hasznos és kedvező a belföldi lakás- tulajdonosoknak, az állampol­gároknak is. Vagy úgy, hogy lakásukban díszeleg a szép, romhányi csempe, vagy pedig a népgazdaság számára hasz­not hozó „kemény valuták­ból” részesednek. Már csak ezért is érdemes nyelemmel kísérni a romhá­nyi csempék sorsát! (X) Tetszetősségük, hibáik szerint különféle csoportokba gyűj­tik a burkolólapokat, a minőségi osztályozásban Dudás Éva is részt vesz. dulás után már csak kályha- a mércét több mint ötszörö- csempe került ki a gyárból, sére emelték, hiszen a terv egészen 1971-ig, amikor is be- meghaladja a 2,5 millió dol- indult az új üzem, s itt már láros bevételt! falburkoló csempét állítottak Kezdetben csak fehér, vagy elő. sima, színes csempét expor­öt évvel később köszöntött táltak, ma csaknem felerész­be az újabb megújulási folya- ben színeset és mintásat, ami mat, ugyanis ekkor láttak természetesen a drágább ter- hozzá az új csarnok építésé- mékek kategóriájába tartó­hoz, amely a Romhány III. zik. Ám, belföldön is nagy nevet viseli. A bő egymilliárd népszerűségnek örvend a forintos beruházás mérföld- romhányi csempe, s a keres- követ jelent a gyár életében, let jelentősen túlhaladja a ezért is lényeges néhány tud- kapacitást, így jó néhány Ten­nivalóit föleleveníteni. delőnek kell nemleges választ adni, vagy későbbi határidőt BŐVÜLT A VÁLASZTÉK rögzíteni. Ma még bizony szemfüles­Ha csupán azt említenénk nek kell lenni a boltokban meg, hogy egy ember évente a magánvásárlónak, hogy mi­egymillió forintnyi értéket kor érkezik áru, s hol lehet termel az új gyárban, míg a elcsípni a különleges fali- és régiben ez a szám 430 ezer padlócsempéket. Mert az igé­volt, akkor bizonyára már ér- nyék megnövekedtek, aki csak zékelhető a változás. Az új teheti, igyekszik szebbé vará- gyár évi hárommillió négy- zsolni a lakását, amelyekből zetméter termék gyártását vég- lassacskán kiszorulnak a fe- zi, míg a régi üzemben 700 hér konyhák, fürdőszobák, ezer négyzetmétert állítanak elő — lévén, hogy a második UNIVERZÁLIS fél évtől már teljes kapaci- BURKOLÓLAP tással dolgozik az R—III. Az új csarnokban nyolc sza- A sikerek, eredmények egy- lag található, s naponta tíz- fajta értékmérője a különfé- ezer négyzetméternyi falbur- le kiállításokon elhangzó vé- koló csempe kerül le a gépek- lemények, díjazások, a szer­ről, berendezésekről. Még ződéskötések, a kereslet mi- nincs befejezve a korszerűsí- lyensége. Ezért is mutatják bés, a fejlesztés ezzel, hiszen szívesen termékeiket a rom- a gyár vezetői és dolgozói nap (lányiak szerte a világban a mint nap munkálkodnak öt- különféle bemutatókon. Pá- leteiken, javaslataikon. Alap- rizs, Innsbruck, Frankfurt, vető célként tűzték ki maguk mellett a hazai kiállításokon előtt az importanyagok csők- is gyakran megtalálhatók ter- kentését, helyettesítését ha- mékeik. Most éppen Pozsony- Hosszú szalagrendszeren alakulnak ki a mázas lapok zai alapanyagokkal. Ugyan­csak sokat ígérő elképzelés a kerámiagyártás ipari hátteré­nek a megteremtése. A fejlesztők dolga a termé­kek minőségének javítása is, ennek érdekében mindent el­követnek, gyártási eljáráso­kat vásárolnak, kísérleteznek. S hogy ez mennyire sikeres, azt figyelemmel kísérhetjük a hazai piacokon is, de hűen bi­zonyítják a külföldi megren­delések, igények, valamint a kiállításokon elért szép ered­mények. A tokolásnak nevezett munkaműveletet Is gépesítették Mi jut eszébe az olvasónak ezekről a szavakról: jázmin, margitvirág, rózsa? A ker- tészkedöknek nyilván a virá­goskert, az ifjabbaknak ter­mészetszerűleg a „gyengébb nem", a nők, míg az önálló kerti ház tulajdonosainak és persze másoknak is csempéjük fantázianevei ötlenek föl. Nos, valóban, az említett ne­vek a Finomkerámiaipari Mü­vek Romhányi Építési Kerá­miagyárának termékeit jelö­lik, s oly annyira ismertté váltak, hogy mondhatni, be­járják az egész világot, kap­ható-látható Nógrádtól Ke­nyáig, a szerényebb ízlésű la­kásoktól a luxusházakig. Ér­demes hát bővebben is meg­ismerkedni a gyárral, s an­nak termékeivel! KEZDETBEN VALA... Wolner Henrik szátoki kis­kereskedő fazekasműhelye, amelyet egészen pontosan 1921-ben nyitott meg, s talán nem is gondolva azzal, hogy a csempegyártás, s Romhány hírnevét megalapozta ezzel a kezdeményezéssel. Mint a fáma tartja, Szátokon nem volt vasútállomás, ezért mű­helyét Romhányba tette át, főként azért, mert Bánk és Petény környékén remek mi­nőségű agyag volt, s ez vas­úton könnyen elérhetővé vált. Aztán a műhelyből már két esztendő múltán Lloyd Kerá­mia Részvénytársaság lett, ahol kezdetben sokféle kerá­miát, jórészt kályhacsempét készítettek, majd a felszaba­Fölsorolni is nehéz lenne, hány országban található rom­hányi csempe, csupán néhány közülük: Szíria, Irak, Pakisz­tán, Szaúd-Arábia, NSZK, Ausztria, Dánia. Négy eszten­dővel ezelőtt még a romhá­nyi gyár export címszavú rubrikája üresen állt, teljesen ismeretlen volt a külföldi pia­cokon. Az elmúlt évben már 550 ezer dolláros exporttervet teljesítettek, míg az idén ezt Az égetőkemencék mellett is csörlők vontatják a rakodókocsikat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom