Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. ÉVF., 222. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Alapvetően végrehajtották az előző küldöttértekezlet határozatát Növekedett a szakszervezetek tekintélye, erősödött tömegbefolyása Salgótarjánban, az SZMT-székház nagytermében tartot­ta meg szombaton küldöttértekezletét a szakszervezetek me­gyei tanácsa. A küldötteken kívül megjelent és felszólalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a SZOT titkára. Részt vett a kül­döttértekezleten: Dcvcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, a járási, városi pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek képviselői, ki­váló dolgozók, szocialista brigádvezetők, szakszervezeti tiszt­ségviselők és aktívák. Lipták József, az SZMT elnöke köszöntötte a résztve­vőket, majd javaslatára a küldöttgyűlés levezető elnökének Hartly Jánosnét, a pedagógus-szakszervezet megyei titká­rát választották meg. Ezt követően került sor a különböző bizottságok megválasztására. A küldöttértekezlet egyetértett az alábbi napirendi pon­tok megvitatásával: A Szakszervezetek Nógrád megyei Ta­nácsának beszámolója a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa óta végzett munkáról. A szakszervezetek XXIV. kongresszusának továbbítandó javaslatok. A számvizsgáló bizottság jelentése. A vezető testületek és a számvizsgáló bi­zottság megválasztása. Ezután Medved Károly, az SZMT ve­zető titkára fűzött szóbeli kiegészítést az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz. Medved Károly szóbeli kiegészítője Nógrád megye szakszerveze­ti mozgalma — a XI. párt- kongresszus, a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusa, és az 1975. évi megyei pártértekezlet szellemében dol­gozva — alapvetően végrehaj­totta a megyei szakszervezetek küldöttértekezletének határo­zatát. A szakszervezetek moz­galmi tevékenysége hozzájá­rult a megye gazdasági, tár­Középpontban a termelést, gazdálkodást segítő munka Ä megye szakszervezeti mozgalma fokozott figyelmet fordított a gazdálkodást segí­tő tevékenység fejlesztésére. Évente megfogalmazta sajátos tennivalóit a gazdálkodásban, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában. Ennek meg­felelően a tervezési munká­ban — a kapott jogok és le­hetőségek alapján — növekvő aktivitással, eredményesség­gel vett részt Segítette az előkészítést, a feladatok rang­sorolását az állásfoglalások, döntések helyes kialakítását Ebből is látszik, hogy nem külső szemlélői, utólagos bí­rálói voltak a munkának, ha­nem nagy gondot fordítottak a gazdasági, szociális és bér- politikai tervek összhangjára. A dolgozók véleményére tá­maszkodva önálló álláspontot alakítottak ki, ily módon is segítették a sokoldalú, az át­fogó. az eredményesebb és tel­jesíthető tervek kialakítását. ,A tervező munkába való ak­tívabb bekapcsolódás szemlé­letváltozást is mutat. A szakszervezeti tanácsok, szakszervezeti bizottságok és bizalmiak az együttes tanács­kozás hatáskörébe utalt kér­désekben (többségében) helye­sen gyakorolták véleményező, állást.foglaló döntési és ellen­őrzési jogkörüket. A tanács­kozások egyre több területen kezdenek vitafórumokká vál­ni. A tervezés demokratizmu­sának bővülése, tartalmi gaz­dagodása növelte a dolgozók felelősségérzetét a végrehaj­zodtak az időszerű feladatok­hoz, a társadalompolitikai és gazdasági célkitűzésekhez. Nö­vekedett a minőséget javító felajánlások — DH-munka- rendszer, önmeózás, garancia- vállalás — száma. Komplex­brigádok alakultak, bővültek az ifjúsági versenyformák. — Alkotó ifjúság pályázat — színvonalasabbá váltak a Szakma ifjú mestere vetélke­dők. Az ifjúsági brigádok, az FMKT, nagyobb lehetőséget biztosítottak a fiatalok képes­ségeinek kibontakoztatásához. sadalmi életének, az V. öt­éves terv időszakában elért fejlődéséhez. A megye szerve­zett dolgozóiban fokozatosan tudatosult, hogy céljainkat ne­hezebb gazdasági körülmények között érhetjük el. A felada­tok meghatározása és végre­hajtása során folyamatosan fejlődött a szervezet belső éle­te, erősödött a tagsággal való kapcsolata, szélesedett a de­mokratizmus. tásban. Csökkent a magasabb követelményeket vitatók szá­ma, javult a folyamatos ter­melést gátló okok elemzése, jelzése, megoldása. A változó gazdasági köve­telmények és szabályozók kö­vetkeztében a megnövekedett előírásoknak a vállalatok egy részénél a szakszervezeti szer­vek sem tudtak mindenben megfelelni az előírásoknak. A jól kidolgozott tervek megvitatása, elfogadása mel­lett a cselekvő végrehajtás­ban is növekedett a szakszer­vezetek szerepe. Itt kapcsoló­dik be a termelést, gazdálko­dást segítő szakszervezeti munka újabb fontos eleme: a szocialista munkaverseny- mozgalom. Egyöntetű a vélemény, hogy egyes területeken elismerésre méltó eredmények születtek. A szakszervezetek kiemelt fel­adatnak tekintették a minő­séget, a magasabb követelmé­nyek érvényesítését, a szocia­lista brigádmozgalom mind nagyobb kibontakoztatását, az országos jelentőségű munka­mozgalmak terjesztését. Köz­reműködtek a vállalati mun- kaverseny-szabályzatok elké­szítésében, ösztönözték a gaz­dálkodó szerveket, a verseny nyilvánosságának fokozására. Felhívták a figyelmet a ver­senyvállalások konkrétságá­ra és értékelhetőségére. Ja­vult a szakszervezeti szervek és a gazdaságvezetés munka­versenyt irányító tevékenysé­ge. A vállalások jobban iga­Medved Károly. A szervezeti és tartalmi ke­retek fejlődésének nagymér­tékű kibontakozását segítették a társadalmi események, az évfordulók tiszteletére indí­tott országos kezdeményezé­sek, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60., majd az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére széle­sedő munkaverseny. A ver­senyzők nagymértékben hoz­zájárultak a társadalmi mun­ka sikeres teljesítéséhez is. A tervidőszakban tíz válla­lat, gyár, gyáregység többszö­rösen elnyerte a kiváló cí­met. Három kollektíva része­sült a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetésben, egy pedig állami díjban. A Szocialista Munka Hőse kitün­tetést egy női dolgozó kapta, öt szocialista brigád nyerte el a megyei pártbizottság ok­levelét, öt munkabrigád pedig ágazati, szakmi tröszti kitün­tetésben részesült. A fejlődés ellenére a szo­cialista munkaverseny-moz- galom tartalmában, formájá­ban és mechanizmusában el­marad a társadalmi, gazdasá­gi fejlődés ütemétől. Nem kö­vette a dolgozók többségének igényeit, értékrendjét. Sok te­rületen sablonos, statisztikai jellegű az értékelési rendszer. Ugyanakkor rosszul értelme­zik a tömegességét is. Nincs elég kapcsolata az üzem- és munkaszervezéssel, nincs ösz- szehangolva az értékelés, a ju­talmazás és a bérezés. Ellent­mondás érezhető a gazdálko­dás eredményessége és a mun­kaverseny eredményei között. Az újítómozgalom fejleszté­sében javult a szakszervezetek tevékenysége. A mozgalom szélesedése mellett kedvezően változott a tartalmi munka. A továbblépés viszont megkí­vánja a jelenlegi akadályozó tényezők megszüntetését: a béralap és nyereség terhére történő díjazást, a bürokrati­kus ügyintézés megszüntetését, az idő csökkentését. Az üzem- és munkaszervezé­si feladatok megértetése, segí­tése a szakszervezeti mun­ka fontos tényezőjévé vált. A biztató és kedvező eredmé­nyeket hozó módszerek elle­nére az alapszervezetek még nem értékelik eléggé saját le­hetőségeiket. Kevés a kezde­ményezés, a testületi áttekin­tés, az akadályozó tényezők feloldásának segítése. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett központi intéz­kedések érvényre juttatását is sokféle módon segítették a szakszervezetek. Ezek azonban csak kezdeti eredményeket hoztak. Vonatkozik ez a mun­kaerő-átcsoportosításra. A Október — múzeumi hónap Y Országos megnyitó Salgótarjánban Október 3-án, az új salgótarjáni múzeum megnyitásá- / val kezdődik az idei múzeumi hónap eseménysorozata. Az első állandó kiállítás a megye munkásmozgalmának törté­netével ismerteti meg a látogatókat, Munkásélet Nógrádban a XIX—XX. században címmel. Az épületben időszaki ki­állítások is rendszeresen helyet kapnak. A múzeumi hónap prog­ramjának szervezői arra töre­kedtek, hogy a muzeológu­sok, a restaurátorok műhely­munkájába nyújtsanak bepil­lantást a nagyközönségnek. Több kiállítás érzékelteti azo­kat a rendkívül munkaigé­nyes, nagy hozzáértést kívá­nó feladatokat, amelyek nyo­mán a régmúlt korok emlé­kei végül eredeti szépségük­ben kerülnek a tárlókba, a kiállítótermek falára. így a Múzsák kertje közelről cím­mel nyílik bemutató október 16-án a Magyar Nemzeti Ga­lériában, ahol a fővárosi mú­zeumok anyagából láthatók majd restaurált festmények, szobrok, iparművészeti alko­tások és más tárgyak. Székesfehérvárott a magyar régészet és műtárgyvédelem tevékenységéről ad körképet a Csók István Képtár bemu­tatója, Miskolcon a Borsodi Múzeumban pedig a népraj­zi emlékek gyűjtésének és megőrzésének sajátosságai­val ismertetik meg az érdek­lődőket. Hasonló tárgyú kiál­lítás lesz a pécsi galériában is. Több új kiállítóhely októ­berben nyitja meg kapuit. Szabolcs községben a közel­múltban helyreállított Mud- rány-kúriát október 5-én ve­hetik birtokukba a látogatók. Az épületben Szabolcs-Szat- már megye történetét és ipar­művészeiét bemutató állandó kiállítást rendeznek be. A Fejér megyei Cecén október 11-én tájházat avatnak, amely a Mezőföld folklórjá­nak emlékeit tárja a közön­ség elé. A Győr-Sopron me­gyei Lébénymiklóson egy ré­gi parasztházat állitottak a közművelődés szolgálatába: mezőgazdaság-történeti be­mutatóval várja az érdeklő­dőket. Az eseménysorozat része­ként új állandó kiállítással gazdagodik a békéscsabai Munkácsi Mihály Múzeum: a II. nemzetiségi néprajzi tu­dományos konferencia idején nyílik meg a „Néprajzi cso­portok Békésben a XVIII— XIX. században” című tárlat. Számos időszaki bemutató is szerepel a programban. így például-a Hadtörténeti Múze­um Bethlen Gábor-emlékki- állítást rendez, a Természet- tudományi Múzeum rekonst­ruált ősállatszobrokat sora­koztat fel a Nemzeti Múzeum épületében, a városligeti Köz­lekedési Múzeum pedig cseh­szlovák vendégkiállításnak ad otthont, amely a gőzmozdo­nyok fejlődésének történetét tekinti át. mozgóbérből még mindig a nagyobb részt a túlórák fede­zésére, a szervezetlenségből, vezetői hiányosságból, anyag- ellátási problémákból adódó hibák megoldására fordítják. Nem javult kellő mértékben a munkafegyelem, kezdeti lépé­sek történtek a teljesítmény­bérben dolgozók arányának növelésére. Mivel a feladatok megoldá­sában meghatározó szerepe van az üzemi demokrácia fó­rumainak. ezért ezek tovább­fejlesztése a szakszervezetek alapvető feladata volt. Az új képviseleti fórumok magasabb színvonalon, a megnövekedett jog- és hatáskör alapján ol­dották meg feladataikat. Szé­lesedett a dolgozók részvéte­le a döntések előkészítésében. A szakszervezetek ráirányítot­ták a figyelmet a vállalati feladatokra, problémákra, fo­kozták a dolgozók társadal­mi és termelési aktivitását, kedvezően formálták az egy­ségesebb szemlélet és cselek­vés alakulását. A szocialista brigádvezetők tanácskozása összekötő kapoccsá vált a vál­lalat vezetése és a brigádtagok között. A termelési tanácsko­zásokon elhangzott növekvő javaslatok pedig jelzik, hogy a dolgozók azonosultak a fel­adatokkal. A fejlődés ellenére hiányos­ságok vannak az előkészítés­ben, a tartalmi munkában. A javaslatok, észrevételek elbí­rálása. intézése vontatott, las­sú. a visszajelzés pedig időn­ként el is marad. Előrelépés a bér-szociálpolitikában, az érdekképviseletben és érdekvédelemben A mostani ötéves tervben készítettek először komplex, középtávú tervet a vállalatok. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságok arra törekedtek, hogy a bér- és a szociálpoli­tikai elképzelések jobban iga­zodjanak a gazdasági terv­hez. Segítették a központi in­tézkedések végrehajtását. Szor­galmazták a bérek, teljesítmé­nyek, minőség összehagjának megteremtését. Négy év alatt, (Folytatás a 3. oldalon.) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom