Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-16 / 217. szám

Losonczi Pál Etiópiában Erőfeszítések a közoktatásért Harcok az iraki—iráni határon Az „analfabétizmus elleni küzdelem az etióp forradalom történelmi jelentőségű vív­mánya” — jelentette ki vasár­nap Addisz Abebában Loson­czi Pál. Az Elnöki Tanács hi­vatalos, baráti látogatáson Etiópiában tartózkodó elnöke délelőtt felkereste az oktatási minisztériumot, ahol Gosu Volde, a tárca vezetője tájé­koztatta az írástudatlanság felszámolásáért folytatott harcról. A forradalmi kormánynak a közoktatás területén is súlyos örökséggel kellett megbirkóz­nia. hiszen az írástudók ará­nya 1974. előtt 5—6 százalék között mozgott. Megdöbbentő adat: a császári Etiópiában a gyermekeknek csupán 18 szá­zaléka járhatott iskolába, kö­zépiskolába pedig mindössze 6 százalék. E helyzet megvál­toztatása természetesen nem megy egyik napról a másik­ra, az eredmények azonban rnár ma is szembeötlőek. A kormány hangsúlyozott prog­ramja: megnyitni az iskolá­kat mindenki előtt, közkincs- csé tenni a tudást azzal is, hogy minden ember számára egyenlő lehetőségeket terem­tenek a tanuláshoz. A legelső természetesen az írástudatlan­ság megszüntetése. Az orszá­gos kampányt tavaly hirdet­ték meg, minden várakozást felülmúló sikerrel. Rövid idő alatt kiépült az országos ok­tatási hálózat, nem kevesebb, mint 34 ezer központtal. Ügy számoltak: egy év alatt kö­rülbelül 1,5 millió ember sa­játíthatja el a betűvetést. A lelkesedés óriási volt, tanárok és diákok, katonák, és köz- tisztviselők, ifjúsági és szak- szervezeti aktivisták ezrei vállaltak oktatóként is részt a nagy munkából. Nem is máradt el az eredmény: egyet­len esztendő alatt 7 millióan tanultak meg írni, olvasni. E páratlan siker elismeréseként ítélte az UNESCO Etiópiának az írástudatlanság elleni küz­delem idei díját. A tájékoztatót követően Losonczi Pál meglátogatta a főváros egyik felnőttoktatási központját, ahol a vasárnap ellenére sem szünetelt a ta­nítás. Délután az Elnöki Ta­Elutazott a vietnami külügyminiszter ' Vasárnap elutazott hazánk- ti látogatást hazánkban. A fcól Nguyen Co Thach, a Viet- vendéget a Ferihegyi repülő- nami Szocialista Köztársaság téren Púja Frigyes búcsúztat­.................. . , . „ , ta. Jelen volt Karsai Lajos kü lügyminisztere, aki Púja fíazánk hanoi> valamint Nguy­Frigyes külügyminiszter meg- en phu Soai a VSZK buda­tüvására tett hivatalos, bará- pesti nagykövete. A harmincötödik Ma, szeptember 16-én Ismét benépesül a New York-1 East River partján álló híres üvegpalota nagyterme: meg­kezdődik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének harmincötödik ülésszaka. Az ENSZ a második világháború végén alakult meg, azzal a céllal, hogy segítsen megakadályozni a fegyveres konfliktusokat, és a világméretű tárgyalási fórumot nyújt­son a népek, nemzetek képviselőinek. A szervezet megala­kulása első pillanatától kezdve érzékletesen tükrözi vilá­gunk hatalmas változásait. Ez elsősorban a meghatározó folyamatra, as erőviszonyok változáséra vonatkozik. Nem véletlen, hogy működése kez­detén az Egyesült Nemzetek Szervezete csak nevében volt világszervezet. Ez nemcsak azért volt Így, mert akkor a tag­létszám a maihoz képest még lényegesen alacsonyabb volt (mintegy ötvenen voltak az alapítók), hanem azért is, mert a tőkés világhatalmak akkor minden gond nélkül rá tud­ták kényszeríteni akaratukat a tagállamokra. Hogy ez mi­lyen mértékben volt így, arra talán a legjellemzőbb, hogy az emlékezetes koreai háborút a hidegháború amerikai apostolai még a világszervezet kék lobogójába csomagolhat­ták. Később, nem utolsósorban Kongó, a mai Zaire apo­kaliptikus kezdetei idején, az ENSZ még ugyancsak eny­hén szólva felemás magatartást tanúsíthatott. A New York-i üvegpalota a továbbiak során is jó szeizmográfnak bizo­nyult. Ahogy múlt az idő, úgy váltak mind érzékelhetőb­bekké ebben a palotában azok a változások, amelyek „oda­kint”, a nagyvilágban végbementek. A Szovjetunió és a szocialista országok erejének növekedése, a szocialista vi­lágrendszer kialakulása, a nemzeti felszabadító harc diadal­mas folyamata — mind olyan jelenségnek bizonyult, amely éreztette hatását a világszervezetben és lassan, kérlelhetet­lenül, megváltoztatta annak arculatát. Ma már elmondhat­juk, hogy a világszervezet igyekszik jól szolgálni az embe­riség nagy törekvéseit, a fegyverkezési hajsza korlátozásá­ra, a javak igazságosabb elosztására, az országok közeledé­sére, a béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek élvonalában mindig ott találjuk a szocialista országokat. A jelenlegi ülésszakra a korábbinál bonyolultabb, sok tekintetben veszélyesebb helyzetben kerül sor. Ez annyit jelent, hogy az ülésszak résztvevőire a szokásosnál is na­gyobb feladatok várnak. Szinte jelképesnek tekinthető, hogy a most kezdődő rendes ülésszak legfontosabb témáiról a minap befejeződött rendkívüli világgazdasági ülésszakon is óhatatlanul szó esett. Ez a tanácskozás újabb bizonyság volt arra, hogy földünk gigászi gondjai csak egyetemes erőfe­szítéssel, a problémák dialektikus összefüggésében oldhatók meg. Hiába volt a rendkívüli ülésszak témája „csak” a fej­lődő országok szegénysége (az ENSZ százötvenhárom tagál­lama közül százhúsz tartozik ebbe a kategóriába!), ezt a kérdést egyszerűen nem lehetett az okok és következmé­nyek (klasszikus és újgyarmatosítás, fegyverkezési hajsza, a bizalom hiánya stb.) nélkül tárgyalni. A világon,-ahol gyer­mekek millió éheznek, évi 450 milliárdO) dollárt költenek fegyverkezésre. Az új ülésszak egyik legfontosabb feladata, hogy fórumot adjon az ezzel kapcsolatos konstruktív ja­vaslatok megvitatásának. Hasonlóan fontos feladat, hogy a világszervezet megpróbálja egyengetni a veszélyes regioná­lis feszültségek enyhítésének útját: a Közel- és Közép-Ke­lettől egészen Délkelet-Ázsiáig éppen elég sürgős tennivaló akad ezen a téren. Minden remény megvan arra, hogy az ENSZ ezúttal is teljesíti egy már hosszú esztendők óta hasznosnak bizonyult funkcióját. Arról van szó, hogy a világ magas rangú állam- férfiainak és diplomatáinak összesereglése eleve kiváló al­kalmat nyújt a kétoldalú tárgyalásokra. Máris úgy tűnik, hogy ez most is így lesz, hiszen komolyan lehet számítani — többek között — a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter, Andrej Gromiko és Edmund Muskie találkozójára. Nem frázis az, hogy a mostani, veszélyekkel és reményekkel ter­hes helyzetben a szőkásosnál is nagyobb szükség van min­den közeledési felület maradéktalan kihasználáséra. A nem- ze*' 'izi közvélemény ebben a nem akármilyen vonatkozás­ban is érdeklődéssel várja a harmincötödik ülésszak ese­ményeit. Harmat Endre nács elnöke egy kézműipari kiállításon nézte végig az ügyes kezű etiópiai mesterek fából faragott, rézből-ezüstből kovácsolt remekeit, maid es­te a nemzeti színházban folklórelőadáson vett részt. Hétfőn Lonoczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos, bará­ti látogatáson Etiópiában tartózkodó elnöke a főváros­tól mintegy 200 kilométernyi­re részt vett egy forradalmi ifjúsági falu megnyitóünnep­ségén. A falu — magyar szó- használat szerint gyermek- város — építését Mengisztu elnök utasítására tavaly kezd­ték meg Shewa-tartomány- ban. A 80 hektáros területen tulajdonképpen nem egy, ha­nem öt falut alakítottak ki ötezer olyan gyermek szá­mára, akiknek szülei a forra­dalom győzelméért vívott küzdelemben áldozták életü­ket. A hétfő éjszakát Losonczi Fái vidéken töltötte, és ked­den tér vissza Addisz Abebá- ba. Schmidt levele Brezsnyevhez i Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár a leszerelés kérdéseivel foglalkozó levelet intézett Leonyid Brezsnyev­hez. A hírt maga a kancellár közölte az SPD választási lap­jában vasárnap megjelent nyi­latkozatában. A levél tartalmát illetően Helmut Schmidt nem bocsátkozott részletekbe, de hangoztatja: célja az, hogy előmozdítsa az előrelépést a leszerelés létfontosságú kér­désében. Emlékezetes, hogy Helmut Schmidt július elején Moszk­vában megbeszéléseket foly­tatott a szovjet vezetőkkel, akik hangsúlyozták: a Szov­jetunió kész tárgyalásokat kez­deni az Egyesült Államokkal azr európai nukleáris fegyverek korlátozásáról. Nyilatkozatában a kancellár beszámolt arról Is, hogy no­vemberben Nem Yorkba uta­zik. Látogatásának tervezett időpontjáig mind az NSZK- ban, mind pedig az Egyesült Államokban lebonyolítják a parlamenti, illetve elnökválasz­tásokat. Schmidt hangsúlyozta: az amerikai elnökkel folyta­tandó tárgyalásokon arra tö­rekszik, hogy előmozdítsa a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti párbeszéd to­vábbvitelét, illetve elmélyíté­sét. A fegyverzetkorlátozás, a fegyverzetellenőrzés és a le­szerelés kérdéseiben csak ily- módon léphetünk előre — fe­jezte ki meggyőződését a kancellái-. (MTI) Bagdadban hétfőn az INA hírügynökség az iraki had­ügyminisztérium szóvivőjé­re hivatkozva azt közölte, hogy egy iraki vadászbombá- zó-kötelék támadást intézett az iraki—iráni határon egy iráni páncélosegység ellen — jelentette a TASZSZ. Ira­ki gépek légitámadást hajtot­tak végre iráni katonai gép­kocsioszlopok és több tüzérsé­gi állás ellen is. Az INA köz­lése szerint az iráni fél jelen­tős veszteségeket szenvedett. Az akció folyamán az iraki repülőgépeket támadták az iráni légierő gépei is, s egy iraki gép megsemmisült. Az INA jelentése szerint az iráni tüzérség ugyanakkor a nap folyamán támadta a Bászra körzetében levő ira­ki állásokat. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint Izzat Ibra­him al-Duri, az iraki forra­dalmi parancsnokság taná­csának alelnöke, aki hivatalos látogatáson Rómában tartóz­kodik, hétfőn újságírók előtt kijelentette: Irak két kisebb területet foglalt el eddig a harcok során. Az alelnök han­goztatta, hogy ezek a terüle­tek Irakhoz tartoznak és, hogy Irán egy 1965-ben kelt egyezményben ígéretet is tett a területek visszaadására. Az iraki követelésekben szerep­lő területek összesen mint­egy 500 négyzetkilométerre terjednek ki — fűzi római tu­dósításához az angol hírügy­nökség. A TASZSZ idézi a francia AFP hírügynökség hétfői je­lentését, amely szerint a két ország közötti harci cselekmé­nyek iráni területen a Qasr-l-Shirim és Abadan kö­zötti mintegy 600 kilométe­res sávon zajlanak. A jelen­tés forrásul a teheráni rá­diót nevezte* meg. (MTI) Grom'ko Kubába utazott "u Andféj" ‘Grömíkö. lat SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere hétfőn reggel a Ku­bai Kommunista Párt veze­tői és a kubai kormány meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatásra Havannába uta­zott. Gromiko havannai útja köz­vetlenül megelőzi a szovjet külügyminiszter részvételét, az ENSZ-küzgyűlés kedden megnyíló 35. ülésszakán. Ép­pen ezért a szovjet—kubai megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok témakörén kí­vül nyilván fontos helyet foglalnak majd el a nemzet­közi problémák, elsősorban a világszervezet tagállamai­nak fórumán napirendre ke­rülő kérdések. (MTI) Béremelést rendelt el a török katonai kormányzat Törökország uj katonai ve­zetői, a péntek hajnalban verteien államcsínnyel ha­talomra került nemzetbizton­sági tanács hat tagja — élü­kön Kenan Evren tábornok­kal — vasárnap este közle­ményt hoztak nyilvánosságra. Ebben elrendeiték, hogy az or­szág különböző gyáraiban sztrájkoló mintegy negyven­ezer dolgozó munkaadói azonnali hatállyal adjanak 70 százalékos béremelést a mun­kásoknak, és egyben felszó­lította a sztrájkolókat, hogy hétfőtől vegyék fel a mun­kát. (Mint ismeretes, a kato­nai kormányzat betiltott mindenféle szakszervezeti te­vékenységet.) A nemzetbizton­sági tanács közleménye más­részt megerősítette, hogy Tö­rökország betart minden gaz­dasági megállapodást, ame­lyeket az előző kormány kö­tött más országokkal. A pénteki államcsíny óta, a szélsőjobb- és szélsőbaloldali terroristák utáni hajtóvadá­szat és a rendkívüli állapot­nak az egész ország területé­re történt kiterjesztése ered­ményeképpen eddig 182 sze­mélyt vettek őrizetbe és nagy­mennyiségű fegyvert koboztak el. A megerősített járőrszolgá­lat ellenére vasárnap a dél­törökországi Adanában isme­retlen fegyveresek — feltehe­tően egy szélsőséges csoport tagjai — a nyílt utcán agyon­lőttek egy járőrszolgálatot tel­jesítő századost. Alparslan Tiirkes ezredes, a szélsőjobboldali nemzeti moz­galom pártjának elnöke, a hirhedt félfasiszta Szürke farkasok vezetője, akinek nagy része volt abban, hogy Tö­rökország a tönk szélére ju­tott. vasárnap reggel megadta magát a katonai hatóságok­nak. Türkest az Izmir köze­lében levő Uzunuda-szígeté- re vitték, ahol Necmettin Er- bakant, a nemzeti jólét párt­jának elnökét is őrzik. Demi- rel megbuktatott kormány­főt és Ecevitet, a korábbi mi­niszterelnököt a hatalomátvé­tel óta egy nyugat-törökorszá­gi helyőrségben tartják vé­delem alatt. A két politikus csak annyit közölt telefonon jelentkezett török újságírók­kal, hogy a katonai hatóságok felkérték őket, ne adjanak nyilatkozatokat. (MTI) Portugália Kettős választás , előtt Kiélezett helyzetben, súlyos politikai feszültség és gazdasá­gi gondok közepette készül Portugália a kettős választá­sokra. Október 5-én parlamen­ti választásokat tartanak, de­cemberben pedig elnökvá­lasztásra kerül sor. A feszült­ség és a veszélyek, amelyek napjainkban ezt az országot jellemzik, egymással összefonó­dó gazdasági és politikai okok­kal magyarázhatók. NYOMÁS — JOBBRÖL Az iparilag gyengén fejlett ország gazdaságára nehezedő nyomást fokozta, hogy az 1974- es forradalmi fordulattal egy- időben elveszítette a gazda­ság forrását jelentő gyarmat- birodalmat. A gyarmatokról hazn áramló telepesek szegé­nyebb része a munkanélküliek számát növelte — a gazdagab­bak viszont a jobboldal „tö­megbázisát” duzzasztották föl. A mindmáig tartó, magas inf­lációval és súlyos munkanél­küliséggel járó tőkés gazdasá­gi válság elhatalmasodása idő­ben egybeesett a forradalmi fellendülés során végrehajtott gazdasági reformokkal, (föld­reform, államosítások, stb.) Ez — noha a két fejlemény között nem volt okozati ösz- szefüggés — alkalmat adott a portugál jobboldalnak arra, hogy újra lábraálljon és a parlamentáris viszonyok lát­szatát megőrizve megpróbálja helyreállítani korábbi egyed­uralmát. Ez a kísérlet annyiban eredménnyel járt, hogy a Ma­rio Soares által vezetett szo­cialista párt elveszítette a kor­mányhatalmat. Az 1979 de­cemberében tartott Idő előtti választásokon egy élesen jobb­oldali koalíció, a Sa Cameiro vezette demokratikus szövet­ség kapott szerény, mindösz- sze hatfős parlamenti többsé­get. A jelenleg is kormányzó koalíció alapvető célja, hogy felszámolja az 1974-es forra­dalom vívmányait;, összezúz­za földreform i,'tertedmén'5te- képpen létrejött szövetkezeti mozgalmat és folytassa a ban­kok, valamint egyes nagyvál­lalatok visszajuttatását a tő­kések kezébe. Külpolitikailag ez a kormány mindent elkövet, hogy egyértelműen az atlanti szövetségéhez kösse az ország szekerét Az 1974 óta eltelt Időszakban a jobboldal tér­nyerését az is lehetővé tette, hogy a Soares által vezetett 'szocialisták és a Portugál Kom­munista Páet között hem ala­kult ki megfelelő akcióegység. KORRUPCIÓS ÁRNYÉK A jobboldal taktikájának lé­nyege a választások előtt az, hogy a gazdasági nehézsé­gekért továbbra is a forradal­mi fordulat után hozott in­tézkedésekre, valamint az ál­talános világhelyzetre hárítja a felelősséget. Ugyanakkor éppen a kiéleződött nemzet­közi helyzetre való hivatko­zással heves szovjetellenes pro­pagandát folytat. Lényeges politikai tényező, hogy a rend­kívül konzervatív portugál katolikus egyház e politikai harcban alapvetően a jobbol­dal mögött áll. Mindamellett a jobboldalnak vannak gyenge pontjai. Ko­moly támadási felületnek bi­zonyulhat, hogy a miniszter- elnök mindmáig nem tudta kielégítően megmagyarázni egy régi tőzsdei manőverét. Sa Cameiro miniszterelnök még a fasiszta rezsim utolsó évében háromszázezer dollá­ros bankkölcsön segítségével nagyszabású tőzsdemanipulá­ciót hajtott végre, a bankhi­telt azonban sohasem fizette vissza. Az időközben államo­sított pénzintézet könyveiből rejtélyes módon eltűntek a hi­tel felvételét tanúsító okmá­nyok. Ez a mindmáig nyitott korrupciós ügy minden bi­zonnyal a most tetőző válasz­tási harc középpontjába kerül majd. A BALOLDAL - EANES MELLETT Politikailag nagy jelentőségű, hogy a Portugál Kommunista Párt a megfigyelők szerint' to­vább erősödött és a körülötte tömörülő baloldali erőkkel vá­lasztási koalíciót (egyesült népi szövetséget) alkotva vesz részt a választásokon. Ami' a szocialista pártot illeti, az utóbbi hetekben a korábbinál élesebben támadja a kormányt és megkísérli, hogy maga köré tömörítse azokat a baloldali szocialistákat is, akik koráb­ban — éppen Soares ingadozó politikája miatt — kiváltak a pártból. A parlamenti választás esé­lyeit jelenleg nem lehet meg­jósolni: az erőviszonyok ki­egyenlítettek, a helyzet nyílt Van azonban az egész küzde­lemnek egy különleges vonása, amely Eanes tábornok köz- társasági elnökkel és a de­cemberi elnökválasztásokkal kapcsolatos. Eanes eredetileg a forradalmi fordulatban nagy szerepet játszó hadsereg jobb­közép szárnyához tartozott. A politikai helyzet jobbratolóriá­sával azonban egyre Inkább úgy tűnt, hogy az 6 személye az „utolsó gát” a köztársasági elnök pozíciójára is törő jobb­oldali erőkkel szemben. MÉG EGY TÁBORNOK Néhány hónappal ezelőtt Sa Cameiro és a kormányzó jobb­oldal bejelentette, hogy Eanes tábornokkal szemben a decem­beri elnökválasztásokon egy Soares-Cameiro nevű táborno­kot támogat, aki a fasiszta diktatúra idején vezető szere­pet játszott a hadseregben és ma is a jobboldali parancs- uralom hívének számít. E közlés után mind a szocialis­ták, mind a kommunisták be­jelentették, hogy a maguk ré­széről a jelenlegi elnököt, Eanes tábornokot támogatják majd decemberben. A helyzetet bonyolítja vi­szont, hogy a jobboldali koalí­ció mértéken túl elkötelezte magát Soares-Cameiro tábor­nok mellett. Sa Cameiro mi­niszterelnök (nem rokona a tábornoknak) kijelentette: csak akkor hajlandó kormányt alakítani, ha Eanes helyett „az ő tábornoka” lesz az államfő. Ez alkotmányos zsákutcával fenyeget. Míg ugyanis a par­lamenti választások nyíltak, a szakértők szerint Eanes tábor­nok az elnökválasztásokon meg tudja védeni posztját. így ki­alakulhat egy olyan helyzet,' hogy a jobboldali pártkoalíció a parlamenti választások megnyeri —, de Eanes hiva­talban maradása miatt nem tud kormányt alakítani... A portugál választóknak először mindenesetre október 5-én kell dönteniük. Ha a kormányzó jobboldal politiká­ját elutasítják, akkor gyakor­latilag biztosra vehető Eanes hivatalban maradása. Ezzel pedig megnyílik a lehetőség arra, hogy az ésszerűség és a haladás erői újra kísérletet te­gyenek Portugália súlyos gaz­dasági és szociális gondjainak megoldására. —I.—e. Husák fogadta Olszowskit Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz- társasági elnöke hétfőn Prá­gában fogadta Stefan Ol­szowskit, a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a CSKP KB meghívására rövid látogatást tett a csehszlovák fővárosban. Mint az erről kiadott köz­lemény elmondja, szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sükön tájékoztatták egymást a két párt és a két ország hely­zetéről, s megvitatták a CSKP és a LEMP. valamint Csehszlovákia és Lengyelor­szág együttműködésének to­vábbi elmélyítésére vonatko­zó kérdéseket. Egyetértőén ál­lapították meg, hogy meg­vannak a szükséges feltételek a kölcsönös kapcsolatok min­den területén való eredmé­nyes továbbfejlesztéséhez. A találkozón részt vett Va­sil Bilak, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a KB titkára is. Stefan Olszowski délutá® hazautazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom