Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
ű!*v rXAO?^»£l Tudomány-techniha Miért pusztulnak egyes állatfajok ? A tudomány termelőerővé válik A fémüvegek és várható alkalmazásuk Mi is az a fémüveg? Er- perc alatt ezer fokot lehet szinte eleve adott „törésvona- ről Tompa Kálmánnal, a fi- hűteni az olvadéknál, akkor lak” is hiányoznak a fém- zikai tudományok doktorá- a hűtési sebesség pontosan üvegből. Egy példa: az egy yal, a Központi Fizikai Ku- ennyi.) Ezt a gyakorlatban négyzetmilliméter kereszt- tató Intézet szilárdtestkuta- úgy érik el, hogy az olvadt metszetű szénacél szalag 100, tó intézetének tudományos fémet szinte rálövik egy fo- az ugyanilyen vas-bór-fém- igazgatóhelyettesével beszél- lyamatosan hűtött, lehetőleg üveg szalag 370 kilopond ter- gettünk. Előbfe a fogalmakat forgó felületre, ahol a fém- helésre szakad csak el. Ha kellene tiszti.ni. mert a üveg egy vékony szalag for- pedig folytonossági hiány ke- »>fémüveg” szót hallva nyíl- májában jelenik meg. (Van letkezik egy fémüvek szalag- ván sokan gondolnak vala- más előállítási mód is elekt- ban (lyuk, repedés), azt a milyen fémszállal, vagy fém- rokémiai úton, amelyet fémüveg mintegy „megfoly- adalékanyaggal megerősített egyesek még vitatnak, vagy va”, saját szerkezetét átren- üvegfajtára. pedig erről szó lézeres, ionimplantációs tech- dezve pótolja! A fenti okok- sincs. A „fémüveg” fém a nikával, de ezekre most hely nál fogva kopásállóbb is a javából, akkor viszont miért hiányában nem térünk .fémüveg, mint az eddigi fé- üveg? ki... Még egy érdekesség: mek, ezért is jó mágneses — Létrejöttének mikéntje n_aRy tisztaságú fémből egye- tulajdonságai következtében miatt. Igaz, hogy a „normális lőre nem sikerült fémüveget például magnetofonfejeknél előállítani, de ha csak nyoúton” előállított, öntött, olvadékából lassan hülő fémek kristályosak, de ha ez a hűtés hix'telen, nagyon gyorsan zajlik le, akkor más történik. Az olvadt fém folyadék, ebben az atomok rendezetlenek és elmozdulhatnak. A gyors hűtés után szintén rendezetlen marad a fématomok elhelyezkedése, csak éppen már nem mozdulhatnak el. Mive! az így keletkező fém anyagszerkezete az üveg nemkristályos szerkezetéhez hasonlít, ezért nevezik ezt fémüvegnek- Annyiban igazak a mokban is tartalmaz más anyagot, akkor már igen. . . A fémüvegek története is érdekes: előre nem tudta senki, mi is ez, és mire jó- „Véletlenül” jöttek rá amerikai fizikusok, akik arra keresték a választ: homogén arany-réz ötvözetet miért lehet készíteni, ugyanakkor az kiválóan alkalmas felhasználásra. Drótok, szalagok készítésénél a fémolvadékból közvetlenül, tömböntés, húzás, hengerlés nélkül, egy sor munkafázis és rengeteg energia kiiktatásával dolgozhatunk, ha fémüveget használunk. Ma még — az említett előállítási mód miatt — csak Képűnkön: a* olajszennyezésre nagyon érzékeny lunda. Az UICN nemzetközi természetvédelmi szervezet „Vörös Könyvé”-ben több száz madarak populációja. Mindkét madár nagyon érzékeny az olajszennyezésre és ebben sajnos a hetvenes évtizedben az atlanti partok bőven részesültekEgyes európai állatfajok ritkulását arra lehet vissza0,1 mm vastag, 5—10 mm ezüst az ötvözet hűlésekor széles szalagok .készíthetők, miért válik mindig külön a fémtömbök nem, vagy .csak madárról, emlősállatról, és réztől? Mivel ez a normális, nagyon nehezen. De a szala- halfajtáról olvashatunk, ame- lassú hűtésnél mindig így gokat tetszőleges hosszúság- lyek az elmúlt száz évben kivolt, megpróbálkoztak a ban lehet produkálni, órái}- pusztultak, illetve a kihalás __ _ gyors és a szupergyors hűtés- ként 120 km hosszú szalag szélére kerültek. Az UNESCO ko rábbi megállapítások, hogy sei. Kérdéseikre választ kap- önthető a jelen technológiák LE COURRIER folyóirat vezetni, hogy földrészünkre a fémek stabil, energiaszem- tak — és kaptak egy új szer- mellett- - 1980. májusi száma felsorol más kontinensekről egzotikus pontból kiegyensúlyozott ál- kezetű anyagot is, a fémüve- Említhetnénk még egy sor néhány okot, ami miatt egyes állatfajokat hoznak be. Ezek laoota a kristályos állapot, get. Először arany-szilícium jó tulajdonságot: egyes fém- állatfajok populációi az utób- részben kiszorítják és ez a fémüvegállapot csak ötvözettel sikerült ez, amit üvegek jobban ellenállnak a hi időben jeletősen megritátmenetileg lehet stabil, mert még haszontalannak tartottak, korróziónak, éopen mert nem kultak. energiaszempontból nem ki- Le amikor a vascsoport ele- kristályos szerkezetűek, tehát Nyugat-Európa egyensúlyozott —, de. ez az meiból is sikerült fémüveget a korrózió támadásának ke- átmeneti állapot akár évszá- előállítani, akkor már gya- vesebb a behatolási pontja, zadokat is jelenthet, tehát az korlatilag.Js ^izgalmassá „vált jobban mágnesezhetők, mű- ilyen fém is nyugodtan hasz- a kérdése. Ma már több száz anyaggal, betonnal, gumival nálható a hétköznapi életben, különféle összetételű fémüve- kombinálhatók, és így tovább —, de még csak az elején tartunk a „fémüvegkorszaknak”, és máris annyi az előny, mindez jelzi, hogy valójában milyen hordereje van mindatlanti partjainál elsősorban Bretagne vidékén nagyon megritkult a lunda és az ásólúd a honos állatokat megszokott területükről, de az is előfordul, hogy az állatokkal pusztító betegségek csírái érkeznek más földrészekről. Bizonyos állatfajokat az ember a tudomány oltárán áldoz fel. Elsősorban az orvostudomány és a gyógyszerészet igényli a laboratóriumi állatok sokaságát. A második világháború után megfogyatkozott a Rhésus majompopuláció és újabban az övesállatok rendjébe tartozó tatu. Utóbbi jóvoltából hatékony lepra elleni gyógyszert sikerült kikísérletezni. További emberi tevékenységek például a termőföldek túl- szórása vegyszerekkel, utak, városok építése, túlvadászá- sok okozzák még egyes állatfajok megritkulását A fémüveg létrejöttéhez hirtelen. igen gyors energiaelvonás kell. a hűtés sebessége millió fokos |s lehet másod- pe-epnként. (Ilyen magas hő- m^rs^Vl étről persze, nincs get ismerünk. — Es mire, miért használhatók? — Először is sokkal nagyobb a szakítószilárdságuk. A repülés hőskorának emléke mert nem kristályos szerkeze- ennek! szó, de ha egy ezred másod- tűek, így a kristályrácsoknál Századfordulónk idején a kormányozható léghajókkal 30 LE-s Darracq motor haj- brazíliai Santos-Dumont-ot kísérletezett, majd figyelme totta- A futóművet tengely- (1873—1932) a repülés úttöSzatmári Jenő István rői között találjuk. Eleinte Az ofszet eljárás buktatói S nyomdai ofszet eljárás szempontból kielégítő megöl- inak a vízzel szembeni élté- vizet egyidejűleg alkalmaz, technológiai tökéletesítése, dásokat még nem sikerült rő „érzékenységén” (szelek- zák, a rajzi elemek — képek, finomítása még napjainkban megtalálni. Az ofszet eljárás tivitásán) alapul. E nyomta- szövegek, stb. — festékszere- lánon, majd a következő év a géprepülésre Irányult. Igen fiatalon került , Franciaországba. 1901-ben léghajóval körülrepülte az Eiffel-tornyot, s ezzel elnyerte a 10 000 frankos Henri Deutsch-díjat. 1906 októberében 60 méter távolságot repült egy monopsem fejeződött be, a minden a nyomófelület egyes pontja- tási módnál a festéket és a NDK gyártmányú ofszetrotáclóg nyomógép; egyike a legmodernebbeknek, mellyel a legkiválóbb minőségű színes nyomtatványok is előállíthatok. A különlegesen műszerezett gép 660 mm szélességű papír pályát nyomtat, szárító- és hűtőberendezéssel Is rendelkezik. tő (oleofil), és egyben víztaszító (hidrofob) tulajdonságunk, a nem rajzi elemek pedig ezzel ellentétesen viselkednek. Nyomtatáskor a gépmester egyik legfontosabb fe.. Sí) ii$r .kíttlift:'-. át i Sí !i( Lit 'f j, novemberében a távolsági rekordját 220 méterre növelte. Santos-Dumont tervezte a „Démoiselle” géptípust, =, rxs,vt.rv£ “ ÍE = vetelmény a festék-víz egyensúly folyamatos ellenőrzése, mert a legkisebb eltolódás is hatással van a nyomat minőségére. Nehezíti az ellenőrzést, hogy a korszerű nyomógépeknél igen nagy a papír haladási sebessége: íves nyomtatásnál eléri az óránkénti 10 000 ívet, tekercsnyomtatásnál pedig a 25 000 for- dulat/óra értéket. Újabban re szerelt kerékpárkerekek képezték, de a tengelyt a pilóta lábával megnyomhatta és dönthette a levegőben, tehát a tengely hozta mozgásba a kormányfelületeket. A' gép súlya mindössze 118 kg. volt, sebessége maximálisan 90 km/óra. Első ízben Garros és Audemars francia pilóták emelkedtek ezzel a géppel a levegőbe. Santos-Dumont 1909-ben repült vele, a francia tisztképzés fellegvárában,' St-Cyrben. Santos-Dumontot az aviatikában elért eredményeiért & francia kormány becsületrenddel tüntette ki. A felmelegedés oka a sóréfeg A Déli-sarkon levő Wanda tó titkát szovjet tudósok és téli megfejtették. A jéggel és hó- sékiete a kereskedelemben alkoholos . , .. ... ,, ,, . . . . , nedvesítőművel felszerelt vaL*!°™lve“ ‘°.,V1,Z™,k ofszet nyomdagépek is meg- jjgllj jelentek. Ezeknél alkohol hozzáadásával csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal a nedvesítés egyenletesebb lesz. Ezeknél azonban .... , . . ,. úlabb nroblémák adódnak: az ' hatatlannak bizonyult. alkoholkoncentráció állandó szinten tartása, az egyenletes vízhőmérséklet biztosítása stb. A technológiai tökéletesítésnek jelenleg három útja van: a gépek bonyolult és drága műszerekkel való felszerelése, amelyek állandóan mérik a nyomóformán a fes- édesvíz, az alatt tékfilm és a vízfilm vastagsá- egy i°en na§y tének nyáron mért 0 fokos -40 fokos léghőmér- mellett +27 Celsius-fok. A Wanda-tó egy úgynevezett déli-sarki oázisban fekmérséklete 30 fok körül van. Minden olyan feltételezés, hogy a tó meleg forrásból táplálkozik, vagy pedig, hogy ezen a helyen a hő a föld szik. egy részben jégmentes belsejéből jön felszínre, tart- köves felületen, amelyet erős napsugarak érnek. A napsu- „ , , , , garak áthatolnak a tó jégEnnek a szokatlan jelen- felületén, valamint a vízen ségnek az oka a naptol ka- gg a tó fenekét éppúgy fel- pott meleg, valamint a tó fe- melegítik, mint a tavat kö- nekén levő vízréteg nagy só- rülvevő sziklákat- A tó fenetartalma. Megállapították, hogy a víz felületén levő jégréteg alatt van egy réteg pedig van ke hosszú hullámú sugarakat bocsát vissza, amelyeket a víz majdnem teljesen abszorbeál, és eközben felmelegszik. A jégréteg miatt a szél sem hat a vízre. Végül a nagy sótartalom azt eredmésótartalmú gát; különleges összetételű vizréteg, ami még sokkal só- „yg^ hogy a tó fenekén le- adalékanyag használata a sahh mint a tengervíz. Ennek vő víz állandóan különösen nedvesítő vízhez; a festék- hőmérséklete a tó környeze- meleg. ' víz egyensúly számítógépes <----------------------------------------------------------------------------Ve zérlése, | NÖGRÁD — 1980. augusztus 10., vasárnap 11 /
