Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
íternáder János, tanácselnök Balázs Pál, vb-titkár Jó messzire került minden tekintetben az egykor egyedural. fcodó káposztatermesztéstől ez o nagy forgalmú út mellett szó szerint virágzó községi Főutcája maga az országút, amely a megyeszékhelyt összeköti Nyugat-Nógrád „fővárosával", Balassagyarmattal. Erről az egykor volt híres-neves káposztáról érdemes szót váltani a maiakkal, már csak azért is, mert közülük kettő (az új tanácselnök, Sternáder János és a majd negyedszázada itt szolgáló tanácstitkár) személyes élményként tud szólni az endre- falvai és ludányhalászi káposztahírességről. Balázs Pál tanácsi vb-titkár még emlékezik azokra az időkre, amikor a környező kisparaszti földeken a jó ízű, nagyfejű, Egerben nagyon keresett káposzta megtermett; az új tanácselnök (a helyi termelőszövetkezettől került a közös tanács élére a legutóbbi választásokkor) pedig fiatal agrár értelmiségként tanult erről a káposztáról, de sokat olvasott is róla a szakirodalomban. A hely egykori specialitása olyasféle hírre tett szert, mint a más területekhez kapcsolódó alma, vagy a különleges zamatú szőlő és bor.- Ebben a két községben majd mindenki a káposztával foglalkozott régen - mondja o titkár, aki bár nem Endrefalván született, e tájnak neveltje. - A gazdák nagy gondot fordítottak erre a .‘növényféleségre, s a termesztésében így értékes tapasztalatokkal rendelkeztek. Más szóval, az itt élő ember rtépi kultúrájának szerves része volt mindaz, oml a káposztával összefüggött. Márpedig sok minden tartozott ehhez a kultúrához. Októbertől decemberig kocsival szállították az őszi káposztát a közeli szécsényi és ludányhalászi vasútállomásra. ■ - Úgyszólván minden, az ötvenes évek derekán megjelent s-akkönyv jó példaként említi még az itteni káposztát - mondja a tanácselnök, Sternáder János, aki viszont azt is tudja, hogy a helyi termelőszövetkezet egy időben kísérletképpen szerette volna felújítani a termesztését, de a munkaigényes növényt végül mégsem sikerült „újrahonosítani". f Endrefalva székhelyközség. Lakóinak száma némileg csökkent az utóbbi évtizedben, s jelenleg 1350 lelket egyesít. Társközségei a közeli Piliny és Szécsénytellalu, ahonnan például majd minden gyerek már ide jár tanulni a körzetesített Iskolába. A teljes körzetesítést rövidesen elérik és akkor minden gyerek endrefalva! tanuló lesz. Erről azonban már az Iskola igazgatója, a területi pártvezetőség titkára, Lázai Bertalan szól a krónikásnak.- Községünk egyik mai sajátossága, hogy tanulóinknak mintegy fele cigányszármazósú gyerek. Ezért különösen nagy leien, tősége van például annak, hogy az óvodai nevelésben minél többen részesüljenek, de ami legalább ilyen lantos, hogy az Iskolai napközit tovább le/lesszük! Az utóbbi évtizedben igen jelentős segítséget kapott az iskola éppen a községi tanácstól, amely minden új napközis csoportot mindaddig segített erejéhez mérten, amíg azok működését a megye is elismerte és pénzzel is támogatta. A tanács ilyen értelmű rugalmassága tette és teszi lehetővé, hogy négy csoport működjék, azaz tanulóink ötven százaléka részesüljön napközis ellátásban, nevelésben, felügyeletben. ■'Ha meggondoljuk, az „eljáró" Endrefalva, a társközségek tekintetében ennek nagy a Jelentősége. Amiként rendkívüli nagy göndöt fordítanak arra is, hogy elérjék a százszázalékos óvodai ellátottságot. Gyakorta kerül szóba különböző fórumokon, hogy a cigányszármazású gyerekek felzárkózásának relatív elmaradása miatt rossz helyenként a tankötelezettséget teljesítő és azt felmutató átlag — Endrefalva és társközségei azonban komoly eredményekkel rendelkeznek. Szívós, hosszú ideje következetesen folytatott komplex munka eredménye az, hogy a jó kö. rülmények között működő (tornaterem, tornatér is van) endre- faívai iskola gyerekeinek átlaga e tekintetben valamivel jobb, mint a megyei átlagl Sokoldalú figyelem nyilvánul meg a megye részéről éppen a cigányszármazású lakosság nagy száma miatt erre a községre és társaira. Alapvetően meghatározza ezt a munkát az az elv, amelynek megvalósításában a pedagógus párttagok élenjárnak, s amelynek egyetlen sarkpontja, hogy egységes nevelést valósítanak meg és az eredmények is közösek legyenek. Mindenesetre tény az is, hogy o gyerekek háromnegyed részé továbbtanul; negyven százalékuk középiskolában, a többiek főként szakközépiskolában; jó néhányon mezőgazdasági területeken. Az Aranykalász Mgtsz, gépel iránt elsősorban természetesen a fiatalabbak érdeklődnek, de nagy szerepe van a gazdaságban az idősebbeknek is, hiszen sok munkát csak az ő tevékeny közreműködésükkel lehet elvégezni. A három községben mintegy harminc olyan „fiatal” nyugdíjas Is részt vesz a közös gazdaság munkáiban, akik részben a bányától „szereltek le", a szénbányászat visszafejlesztése idején, részben egészségi okokból kerültek korábban nyugdíjba. Minden kézre, minden közösséget gyarapító gondolatra számítanak Endrefalván, ahol a szűkösebb anyagi lehetőségeket az idén mintegy egymillió forint értékű társadalmi munkával pótolja - maga a lakosság I T. Pataki László Képek: Kulcsár József Junghaus János az aratásnál szemhordókínt dolgozik. A közős gazdaság 45Q hektárnyi búzaterületén bőséggel termett gabona. Szakavatott könyvtáros, Szakodl László került a nagyrészt társa. dalml munkával elkészült klubkönyvtár vezetésére. A helybelieken túl átutazók, turisták Is kedvelik az ÁFÉSZ kisvendéglőiét, a ló konyháért érdemes Itt megállni. Az endrelalvalak szeretnének egy hasonló színvonalú ABC-üzletetl Aranyló kalászok az Aranykalász nevet viselő termelőszövetkezet földjein. Az 1170 hektár szántóterületnek egyharmada a gabona, de termesztenek borsót, cukor- kápát, mákot is. Az állattenyésztésük is meghatározó, a szakosított juhászatuk messze földön hires. .1 A hinták mellett a rakétamászó, ka a legújabb sláger a játszótéren. A szülők itt sem sajnálták a társadalmi munkát. 1 *
