Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP. NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. ÉVF., 186. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT 1981-ben szolidaritási hetet tartanak Befejeződött a nemzetközi bányászkonferencia A Bányász Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége vezetőinek nyilatkozata Befejeződött pénteken Bu- daoesten a bányaipari dolgo­zók VIII. nemzetközi szak- szervezeti konferenciája. Az 5 kontinensről érkezett kül­döttek elfogadták a konferen­cia záróokmányát, amely irányt mutat a Bányász Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségébe tömörült szerve­zeteknek az elkövetkezendő 4 esztendőre. A küldöttek határozati javaslatokat i is elfogadtak, amelyek a világ bányászainak az el­nyomott népekkel való szolidaritását fejezik ki. Megválasztották a szövetség tisztségviselőit: főtitkár Alain Simon, elnök Jan Les, a szám- vizsgáló bizottság elnöke pe­dig Kovács László, a Magyar Bányászszakszervezet főtitká­ra lett. Felvették a tagor­szágok sorába Ghánát, Gui­neát és Törökországot. A konferencia az eddigi leg­sikeresebb párbeszéd volt a nemzetközi bányásztalálkozók sorában — mondották Alain Simon és Jan Les, a szövet­ség újraválasztott vezetői. Még soha ennyi fejlődő országbeli bányász nem hallatta hangját nemzetközi konferencián, mint most Budapesten. A nemzet­közi párbeszédek fontosságát bizonyítja az is, hogy más szakszervezeti világszövetség­hez tartozó bányászok is el­jöttek a konferenciára. A britek például nemcsak, hogy itt voltak, de javaslatot is hoztak magukkal: hívják össze a közeljövő­ben a bányászdolgozók világkonferenciáját, ahol a különféle szervezetekbe tömörült bányászok kép­viselői a leszerelés és a békés egymás mellett élés kérdéseit vitatnák meg. A budapesti konferencián elfogadott határozati javasla­tok is bizonyítják, hogy a vi­lág fontos eseményei élénken » foglalkoztatják a bányászokat: a bolíviai események például szinte mindennap szóba ke­rültek, s a nemzetiségtől, po­litikai és ideológiai hitvallás­tól függetlenül minden kül­döttség elítélte a bolíviai jun­ta tevékenységét. — A konferencián elfoga­dott okmány —, amely a bá­nyaipar és a bányászok hely­zetét elemzi — több javasla­tot tartalmaz, amelyek a szakszervezetek további együttműködésére hívnak fel. Ezek közül az egyik legfon­tosabb, hogy 1981-ben szolidari­tási hetet rendeznek világ­szerte a munkahelyek biz­tonsági és higiéniai körül­ményeinek javítására. A konferencia részvevői péntek délután Tatabányára látogattak, ahol kulturális program keretében ismerked­tek a várossal, s a helyi bá­nyászok életével. m • Ülésezett a klubtanács Jól működő közösségeknek anyagi ösztönzés Pénteken Salgóbányán hív­ták össze a járási-városi klub- tanacsok vezetőit megbeszélés­re. Az értekezletnek két na­pirendi pontja volt. Először Brunda Gusztáv számolt be a szombaton záruló egyhetes klubvezetőképző tanfolyam­ról. Az összejövetel előtti órákban vizsgáztak azok, akik már tavaly is részesei voltak az alapfokú képzésnek, hu­szonheten szereztek erről „pa­pírt”. A második téma „zseb- remenő” volt: Varga György, a megyei tanács ifjúsági elő­adója ismertette a megyei if­júsági alapból klubok támo­gatására felhasznált és fel­használható lehetőségeket. A járási-városi klubtanácsok tagjainak javaslata alapján a tervek szerint a lucfalvai nem­zetiségi ifjúsági klub, a Nóg- rád megyei Tanács építőipa­ri vállalatának ifjúsági klub­ja és a mihálygergei ifjúsági klub kap majd nagyobb ösz- szeget és születtek egyéb ja­vaslatok is. Az alapelv: jól működő, aktív közösségre épülő klubok kapják az anya­gi segítséget, hogy a feltéte­lekben felzárkózhassanak a már „bejáratott” kollektívák­hoz. Az elmúlt esztendőben 320 ezer forintot költötték arra, hogy 12 bázisklubot kialakít­sanak. Ezek segíthetik a kez­dőket is módszertani téren; felszerelésük, technikai appa­rátusuk változatos programok­ra ad lehetőséget. A megyei ifjúsági alapból egyébként hagyományosan nem bútorfé­léket, hanem a szabad idő kul­turált eltöltését segítő eszközö­ket vásárolnak. Kétszáz­háromszázezer forintot tesz ki az a támogatás, amit me­gyénk klubjai a helyi taná­csoktól kapnak évente. Idén összesen 350 ezer forint jut a klubokra megyei alapból; ez részben a klubellátóhoz, rész­ben felszerelésre megy el. Már korábban kapott segítséget a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola ifjúsági klubja — az itt zaj­ló élet sok örömöt és ered­ményt hozott már az elmúlt években. Sok sikert kívá­nunk a többieknek is a támo­gatás minél jobb felhasználá­sában! ÜVEG EXPORTRA: Sikeresen teljesítette első féléves exportszerződési kötelezettségét a salgótarjáni öblösüveg­gyár. Nagy mennyiségben szállítottak megrendelőiknek különböző csiszolt és kézzel festett poharakat, valamint csillárüveget. Képünkön a Simko Ferencné vezette Zó ja Szocialista Brigád tagjai az NSZK-ba kerülő termékeket csomagolják. Milliók — újításokból Jó ötletek valóra váltása Megyénk üzemeiben sok le­hetőség nyílik a különfajta újításokra. Ám nem a benyúj­tott javaslatok számát kell gyarapítani, hanem életképes, az üzem számára hasznos öt­letek szükségesek. Átcsévélő, lyukasztó Harmincegy újítást vezet­tek be július folyamán a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben — kaptuk az informá­ciót Lantos Sándor újítási előadótól. Az alkalmazott ja­vaslatok sokfélék voltak; ti­zennégyre állapítottak meg előkalkulált hasznot. Említésre érdemes Reményi Jenő lakatos és Kulcsár Lász­ló csoportvezető újítása. Ök a CO,-es hegesztőhuzalok át- esévélésére találtak ki eljá­rást. Idáig, ha eltört a mű­anyag cséve, kénytelen volt a gyár egyszerű feketehuzal­ként olcsón eladni e termé­ket. Reményiék módszerével első osztályú áruként értéke­síthetik a huzalt, így évenként több mint egymillió forintot Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiii!i:i A napokban megkezdődött Szécsényben a 12 tantermes általános Iskola műszaki átadása. A kivitelező szécsényi ÉP- SZÖV ígéri, hogy szeptember 1-én a gyerekek birtokukba vehetik, az új, modern intézményt. nyernek. A két ötletember várhatólag összesen 46 ezer forint díjat kap. Az acélgyár négy csőszere­lője a süllyesztékes üzem tűz­biztonsági vezetékének föl- újítására dolgozott ki olcsó módot. Föld helyett a levegő­ben vezetik a csövet, 120 ezer forintot takarítván meg ez­által. Négy másik újító bizo­nyos acélszalagok nagy ter­melékenységű lyukasztását ol­dotta meg. Az egyik hazai megrendelő az eddig simán vett szalagokat maga lyu­kasztotta. Ez a művelet az SKÜ-ben könnyebben meg­oldható, s így a gyár haszna e terméken 238 ezer forinttal Salak fölhasználása Salak és hulladék fölhasz­nálására dolgozott ki eljárást a salgótarjáni ötvözetgyárban a Solymár András osztályveze­tő által irányított műszaki team. Miként Buchinger György újítási felelőstől meg­tudtuk: a javaslat júliusban kísérlet alatt állt. Bevezetése csupán kis beruházást igé­nyel, s a várható haszon az előzetes becslések szerint el­éri az évi húszmillió forintot! Már az idén is számottevően javítja a vállalat eredményét Solymárék ötlete. Egy beruházással kapcsola­tos újítás kétmillió forint megtakarítást hoz a gyárnak. Kiss Sándor létesítményfő- mémök és Szikora József osz­tályvezető a nagyvasúti sín építésére vonatkozólag ké­szítette el az eredeti terv módosítását. Ennek az a lé­nyege, hogy meglevő váltókat és egyéb szerelvényeket épí­tenek be, innét a megtakarí­tás. Könnyebb, biztosabb Nagyméretű berendezések biztonságos mozgatásához, összeállításához használható szerkezetet készített a Ganz- MÁVAG Mátranováki Gyár­egységének két újítója — ér­tesültünk Danyi István tudósi­tónktól. Bakó Csaba mérnök és Répás Zoltán művezető javaslata nem csupán a ter­melékenységet fokozza, ha­nem biztonságosabbá is tészi a nagy terjedelmű berende­zésekkel kapcsolatos munka­végzést. Ez a mátranováki gyáregy­ség számára — mivel itt úgyszólván mindig hatalmas szerkezetek készülnek — igen fontos volt. A két ötletember­nek várhatólag tekintélyes újí­tási dij jár. Áz Országos Vízgazdálkodási Bizottság ülése Továbbra sem csökkentik az árvízi védekezés erőit Ülést tartott pénteken az Országos Vízgazdálkodási Bi­zottság Gergely István ál­lamtitkárnak, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének veze­tésével. Megtárgyalták és el­fogadták a tiszavölgyi ár- és belvízvédekezés helyzetéről szóló jelentést. A bizottság a Miniszterta­nács csütörtöki ülésének út­mutatása alapján több hatá­rozatot hozott. Egyelőre nem csökkentik a védekezés erőit, mert még mindig nehéz a helyzet a gátakon, igen lassú a folyók apadása. Az ár- és belvizek levonulása után ha­ladéktalanul gondoskodnak a lakosság visszatelepítéséről, a szolgáltatások megindításáról, megkezdik a károk felmérését és a helyreállítási munkákat. A bizottság nagy elismeréssel méltatta a két hete tartó ár­vízvédekezésben szinte ember- feletti erővel küzdő munkások, gátőrök, katonák, műszakiak helytállását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom