Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

t Ez* láttuk a mozikban. A jó, a rossz és a többiek Visszapillantás a lúliusi filmbemutatókra Havonta jelentkező rovatunk egyfajta összegzést kísérel adni egy-egy hónap filmes eseményeiről. A teljesség igényé­ről már csak azért is le kell mondanunk, mert a megyei bemutatók nem. vagy csak részben egyeznek meg az orszá­gos, elsősorban fővárosi premierekkel. Nógrád megyében a két legnagyobb filmszínház — a salgótarjáni November 7 és a balassagyarmati Madách — is némi „fáziskéséssel” mu­tatja be a legújabb filmeket, míg a megye többi filmszín­háza az utánjátszó mozik kategóriájába tartozik. Elsősorban tehát a két városi filmszínház műsora alapján készítettük összeállításunkat, de remélhetőleg azok is szívesen tekintik át velünk a júliusi repertoárt, akik csak ezután találkoznak az érintett filmekkel. Graham is, aki MEZTELEN BOSSZÚ című filmjének garázda jellegű bűncselekmé. rendezőt, hogy a továbbiakban elcsépelt gégékét is elegendő­nek tartott a nézők szórakoz­tatására. Nem volt elég— Vegyes érzelmeket váltott ki a nézőkből a japán KARA­TE című dokumentumfilm, amely a legerőseobek sportjá­ból adott ízelítőt. A magunk részéről korántsem vagyunk meggyőződve arról, hogy az igazi vérre m^íő keleti sport követőkre talál nálunk. Nem mintha a brutalitás teljesség­gel ismeretlen lenne (sajnos még mindig elég jelentős a gyengéit a brutális jelenetek nyék száma), tucatjával igyekszik „erősíte- ,,erősgyerekek A nyári filmbemutatókat — immár hagyományosan — a könnyű műfaj jegyében állít­ják össze, így a júliusban lá­tott filmek többségében is sű­rűn ugattak fel a coltok, csat- ni”, tantak az ökölcsapások, és né­hány film a nézők rekeszizma- Vadnyugaton játszódik, de it is megpróbálta célba ven- vajmi kevés köze van a wes- ___ _______ _____ ni . Mondjuk meg mindjárt, temhez Claude Lelouch EGY qe KÖZÖS ÁGYUNKBAN ci- — kevés sikerrel. Igazán szel- MÁSIK FÉRFI ÉS EGY MÁ- olasz—amerikai filmjét. A lemes. netán fergeteges víg- SÍK Nö című filmjének. A maj házasság válságának ana- játékkal nem találkozhattunk neves francia rendező vadnyu- tómiáját felmutató alkotás de a magyar a sportszerű kereteket aligha tudnák elsa­játítani. Komor hangvétel jellemezte Lina Wertmüller VILÁGVÉ­sz elmúlt hónapban. Az a né- gáti miliőt választott arra, hány film, amelynek sikerült hogy újra elmesélje mindeddig i-ikai tálalásban került elénk, nevetést csiholnia, a raktárak leghíresebb filmjének, az semmint hogy rádöbbentsen mélyéről került ismét közön- EGY FÉRFI ÉS EGY NÖ tör- saját k, ség elé. Hiába, a jó vígjáték ténetét, ezúttal James Caan voltára, már régóta hiánycikk. és Geneviéve Bujold főszerep­lésével. A helyszín változott, TALÁN AZ ÖRDÖG — ne- Valamivel kedvezőbb volta a történet és a művész stílusa vezi meg filmje címében Ro­,.szerencsére” túlon-túl ame­saját kapcsolataink válságos helyzet a krimik, westernek alig. Mi mást mondhatnánk: a és egyéb kalandfilmek színvo- legjobb művésszel is megeshet, bért Bresson az „evilági po­kol” okozóját, s ha pesszi­nalát illetően, bár ezek között hogy belszeret saját alkotásé- mizmusát nem is osztjuk, a is meglehetősen kevés volt az ba... francia rendező módszere eredeti bemutató. előtt bizonyára tisztelettel . - ii i .. . . Vannak, akik csak sajat au- adóztak a gondolkodni nyáron ^ ,”n]e, n^, legjobbja is egy tójukba szeretnek bele, mint sem rest filmbarátok. Bresson ispiiz ril'iTi, Sei gio Leone mes— például Decin Jones, slvi me§~ ubvatiís következétespn vál terrendező A Jó A ROSSZ különböztetett gondozásban JgJ saját - sokak Iltal viI ES A CSÚF című makatoni- részesíti, ápolja, dajkálja bo- hatott— stílusát, mely sokko- wes temje volt, Ennio Morri- gárhátú Volkswagenjét, a jóan hat, valósággal felidege- cone e.maradhatatlan zene- KICSI A KOCSI, DE ERŐS a hagyományos játékfilm- jevel. Az olasz rendezőt nem című NSZK—amerikai víg- dramaturgiához szokott nézőt, véletlenül tartják ma a műfaj játékban. Robert Stevenson mesterének. Korábbi — ná- rendező nem kisebb dilemma lünk is műsoron tartott — elé állítja az autók szerelme- filmje, a VOLT EGYSZER seit: mi történjék, ha az autó SÁSKA NAPJA, különösen EGY VADNYUGAT indította viszont szeret? A rendező azok számára, akik olvasták el a western reneszánszát, emberi érzelmekkel ruházta Mathanael West „Sáskajárás” méghozzá Európában. „A jó, fel Herbiet, a kis Volkswa- a rossz és a csúf” ha lehet fe- gént. Eladdig, hogy mikor tu- lülmúlja a „vadnyugat” érté- lajdonosa — a tehetségtelen keit, és a humort sem nélkülö- autóversenyző — meggondo­ló rablómese biztos sikerre latlanul egy másik gépkocsira számíthat még jó ideig a ma- vet szemet, hollywoodi szerel- gyar filmszínházakban. Nem mi flört kezdődik a férfi és így a szintén újonnan műsor- a Volkswagen között... A két- nyel — a film csak az „álom­ra tűzött HALÁLOS TÉVEDÉS ségtelenül szellemes alapötlet gyárra” irányítja leleplező című NDK western, melyet a olyannyira lázba hozhatta a nők bálványa, Gojko Mitic sem lesz képes megmenteni a kritikusok támadásaitól. A film nemcsak meseszövésében marad el az említett olasz westerntől. de a film jó pél­dája annak, hogy ritmusérzék híján nem szabad westernt rendezni. Mert a műfaj sajá­tosságát épp a jellegzetesen ballisztikus, elbeszélő stílus, a ritmus adja. Tanulhat az ola­szoktól az amerikai Williem A. Általános csalódást okozott a kétrészes amerikai film, A című regényét. John Sohles- singer alkotása a kitűnő színé­szi alakítások ellenére sem tudja közel hozni a témát. Ta­lán mert Hollywood túlságo­san messzire esik tőlünk. Már­iádig — szemben a regény­szándékát. A júliusban látott filmek között üde színfoltot jelentett a francia újhullám egykori vezéregyéniségének, Francois Truffaut-nak A FÉRFI, AKI SZERETTE A NŐKET című filmje. Truffaut bevallottan azért csinál filmeket. mert egyszerűen szeret filmezni. Ez a játékot kedv érződik leg­újabb filmjén is, melynek főszereplője — Charles Denver — ez az anti-Casanova, aki tudományos alapossággal elemzi szerelmi partnereit, felszínes filozofálgatással hidalva át valódi mélységeket. Truffaut-ra azonban nem lehet hara­gudni. Nyár derekán különösen nem. — pintér — Kelet-Európa, hazánk: Elzúgó forradalmak Az 1914—1918-as imperia­lista háborúból a világ az emberiség történetében eled­dig sohasem tapasztalt erős­ségű és mélységű (s azóta is tartó) forradalmi lendülettel ocsúdott. A szoros értelemben az első orosz forradalomtól, 1917 februárjától az 1923-as utóvédharcokig tartó forradal­mi fellendülés olyan forra­dalmi helyzeten alapult, amelyre nem egyszerűen egyetlen osztály nyomta rá bélyegét. A munkásosztály, parasztság, a középrétegek, a nemzeti kisebbségek, a gyar­mati népek közös nagy esz- mélésének lehettünk tanúi az idő tájt. Persze, az egyes osz­tályok és rétegek időben, tér­ben és intenzitásban eltérő módon vettek részt az ese­ményekben, de a folyamat egyes időszakait mint saját érdekeik érvényesítését har­colták meg. Magyarán szólva a kétségkívül jelenlevő pro­letárforradalmi helyzet más csoportok forradalmi önmeg­valósításával is egybeesett. Ugyanakkor a tömegek vég­ső forradalmasoriását, neveze­tesen pedig a szocialista for­radalom kiteljesedését számos tényező korlátozta. A leg­fontosabb ezek közül, hogy a világháború lehetséges befe­jezései (antantgyőzelem, a központi hatalmak győzelme, forradalmi út) közül az első, vagyis a két imperialista kö­zül az egyik vált valóra. (Oroszország esete természe­tesen kivétel). A nemzetközi baloldalban és a háborúelle­nes mozgalomban a bolsevi­kok végül is nem voltak ké­nesek átvenni az irányítást, így a forradalmi fellendülés csúcsán, 1918 őszén, amikor a háború befejezése, a kétféle — nemzeti demokratikus, vagy szocialista — forrada­lom dilemmája, a prioritások kérdése felvetődött, az új ha­talmi szervekben fölényben levő hagyományos munkás­szervezetek a nemzeti-szociá­lis megoldást támogatták a proletár-szocialista ellenében. A bolsevikok csak helyileg, ideiglenesen és késve kerültek túlsúlyba. (Oroszország itt is kivétel). Alapvető korlátozó tényező volt ezeken túl az is, hogy — ahogy a kérdés egyik ma­gyar szakembere írja — „a háború befejezése szükségsze­rűen meggyengítette a hábo­rúellenes mozgalmat, a nem­zetközi fellendülés legfonto­sabb tápláló erejét.” A béke­mozgalom adott egységet, len­dületet, \ igazi tömegeket a forradalmi erjedésnek és a „végre vége” hangulat harc- ellenessége ezt többé-kevésbé elcsitította. S végül témánk szempont­jából a legfontosabb: feltét­lenül hangsúlyoznunk kell, hogy a korabeli forradalmi hullámzás, a fő folyamatok lényegében a vesztes orszá­gokra korlátozódtak — vagy­is Közép-Kelet-Európa volt birodalmi központjaira. S ez a terület az adott pillanatban egyáltalán nem jelenthette a mérleg nyelvét kibillentő erő­ket. Különösen nem a törté­nelmi választóvíznek tekintett német forradalom elmaradása után. Am maradjunk most már végleg a többé-kevésbé Ke- let-Európára korlátozódott fel­lendülésnél, amelynek egyik legfontosabb következménye volt a munkásmozgalom sza­kadása. a kommunista pár­tok megalakulása. Lengyelor­szágban a luxemburgista ha­gyományokon felnőtt baloldal ugyan 1918 decemberében megalakította a Lengyel Kom­munista Pártot, azonban a nemzeti és a földkérdésben tanúsított örökölt szűklátókö­rűség közvetve elősegítette, hogy az újraegyesülés és a végre-államalakítás lázában égő nacionalista és polgári erők a kommunistákat a po­litikai élet perifériájára, az illegalitásba szorítsák. Cseh­szlovákiában viszont a kom­munista párt 1921 májusában (!) alakult meg. (Ne feledjük azonban, hogy a szociálde­mokrata párt is csak 1918 de­cember végén jött létre az osztrák és magyar pártból ki­váltak közreműködésével). Az államalakulás nehézségei-sike- rei, a nemzeti célok nagy­hangú prioritása itt is a mun­kásmozgalom balszárnyának elbizonytalanodását okozták. Hozzájárult mindehhez, hogy Masarykék a demokrácia ka­puit ugyancsak szélesre tár­ták és a korabeli Európa egyik legfejlettebb polgári ál­lamiságát hozták létre. Ezért is került sor majd három év huzavona után a magyar kom­munisták, a Tanácsköztársa­ság volt vezetőinek nem el­hanyagolható közreműködésé­vel a bolsevik típusú párt megszervezésére, a szúdéta- német marxisták és Smerál baloldali szocialistáinak egye­sülésére. Viszont ezután a Csehszlovák Kommunista Párt a térség legerősebb alakula­tává fejlődve sokat tett a leninizmus pozícióinak erő­sítéséért. Annál is inkább, mivel az egyetlen kommunis­ta párt volt, amely legálisan működhetett. Ami Magyarországot illeti, Kelet-Európa egyetlen és el­szigetelt tanácsköztársaság-kí­sérlete utón a kommunista mozgalom és általában a mun­kásmozgalom balszárnya szét­verve^ emigrációba kényszerít­ve kezdte a két világháború közti korszakot. A működő és a munkásosztályban befolyás sós szociáldemokrata párt túlságosan el volt foglalva legalitása biztosítékainak ápolgatásával és a trianoni nemzeti trauma is megköny- nyítette az ellenforradalom stabilizációját, a társadalmi problematikának a nemzeti alá szorítását. Romániát érintette legke­vésbé a forradalmi fellendü­lés. A vágyakat mesze fe­lülmúló méretekben létrejött a Nagy-Románia eufóriájában nem volt nehéz leszerelni a szocialista munkásmozgalmat. Demagógia és terror, mézes­madzag és korbács kormány­zati szintre emelt váltakozá­sa adta meg a régió fő győz­tes országának sajátosságát. Bulgáriában a baloldal, a forradalom sorokat megosztó munkás-paraszt ellentétek ál­dozata lett. Az országban, ahol szociáldemokrácia nem létezett, az 1918 szeptemberi felkelés elfojtásából kinőtt el­lenforradalmi rendszer nem egész egy év után demokrati­kus választásokra kénysze­rült. Ezeken a népi erők: a tesznyákokból alakult Bolgár Kommunista Párt és Sztam- bolijszki Népi Földműves Szö­vetsége elsöprő győzelmet ara­tott. Ám a kölcsönös vádas­kodások és stratégiai szintre emelt elzárkózás miatt — a kommunisták a parasztságot reakciósnak, a parasztpárti­ak minden városit ellenség­nek tekintettek — nem tudtak megegyezni a közös kor­mányzásban. így, amikor a Sztambolijszki-kormány a nemzei problémákkal, az el­csatolt területekről beáram­ló másfél millió ember kér­désével szembekerült, és jobb­oldali katonai puccs meg-1 döntötte (1923), a kommunis-i ta pórt semleges maradt „a burzsoázia belügyében”. Vá­laszul a feleszmélő kommu­nisták rövidesen bekövetkező szeptemberi proletárfelkelésé­től a parasztság határolta el magát. A forradalom kétségtelenül meglevő lehetőségeit tehát sehol sem sikerült realizálni.1 A kis létszámú, a Lenin által is erősen i ostorozott balolda- lisággal terhelt, a kompro­misszumokat ellenző, még az elhatárolódásra mint a szö­vetségekre törekvő szerény tömegbefolyású kqmmunista pártoknak nem sikerült el­lensúlyozni a polgári és na­cionalista sikereket. A ra­dikális és nemzeti jellegű földreformokkal is támoga­tott új nemzeti államalaku­lások — úgy tűnik — még kielégítették a tömegeket, si­mogatták vagy felborzolták nemzeti hiúságát. Mindeneset­re elfojtották a forradalom parazsát. Dérer Miklós Budapesti általános iskolások dolgoznak a palotás! „Május 1” Termelőszövetkezet építőtáborában, négy turnusban. Je­lenleg a harmadik váltós segíti két hétig a málna és a meggy szedését. A brigádok egy része már a kukorica címe- rezését végzi. Képünkön: a munkából megérkezve ebédelni indulnak a diákok. 4 NÓGRÁD — 1980. augusztus 8., péntek Kezdetben vala a CSŰRI és a TÜSSZI — e két fura be­tűszó jelölte azt az irodát, amely családi és társadalmi ünnepek és szertartások szer­vezője. Balassagyarmaton ma egyszerűen rendező irodának hívják — ám egyre jobban hangzik ez a név. Ha lenne „véleményfüzet”, nem kelle­ne szégyenkezniük a bejegy­zések miatt — igényes, emlé­kezetes műsorokat szerkesz­tenek a megrendelőknek, vers­mondóik, a négytagú kama­rakórus, a gitáros és orgona- kíséret. társadalmi ünnepeken a fúvósok — magas színvo­nalon végzik a munkát. A tevékenység legjobb propa­gandája maga a tevékenység —, ha elégedettek a megren­delők, ez jó reklám. Persze, még sokan nem is­merik igazán, mit várhatnak ezektől az irodáktól, önma­guk jobb megismertetése ér­dekében vetődött fel a bor­sod megyeikben, hogy népsze­rűsítő, tájékoztató kisfilmet kellene csinálni, amit aztán országszerte forgalmazhatnak. Csikász Istvánt, a balassagyar­mati rendező iroda vezetőjét bízták meg a feladattal. Ren­dezői végzettsége, írói képes­sége. a korábbi tanfolyamok előadásain igazolt módszerta­ni felkészültsége tette alkal­massá erre a komoly munká­ra. Nemrégiben elkészült a film, Borsodban már be is mutatták. Ennek kapcsán beszélgettünk Csikász István­nál. ■ m Ünnepi percek — csak színvonalasan! Színes, 16 milliméteres, 14 perces a kisfilm. A júliusi borsodi bemutató a megyei KISZ továbbképző táborban, 300 KISZ-titkár nézte meg. Az ankéton elmondták, na­gyon hasznosnak érzik, tet­szett a film. Megyénk három példányt fog vásárolni belő­le — egy az irodánké, kettő a József Attila Megyei Mű­velődési Központé lesz, és majd azok számára vetítjük a különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken, akik érin­tettek a. témában, segítőink lehetnek. — Mit mutat be ez a rö­vidfilm és hogyan készült el, kik segítettek? — A forgatókönyv már ta­valy augusztusban elkészült, igaz, többször át kellett javí­tani, igazítani a körülmények­hez, a forgatási lehetőségek­hez. Házasságkötés, névadó, házassági jubileumi ünnepség — ezek elevenednek meg a filmkockákon. Nem valóságos ünnepségek alapján (bár a névadóhoz és a jubileumi ün­nepséghez felkértünk családo­kat. akik valóban ilyen ren­dezvényt akartak, vállalják a forgatást —. de egy-egy moz­zanatot újra es újra próbálni kellett, így ezek sem mond­hatók valódi ünnepségnek) — amatőr színjátszók, versmon­dóink, régi színpadosok jöttek segítségünkre. Bera Károly, a televízió operatőre, Czipauer János filmvágó, Szirtes Ági, Kovács Andor, Vámos Hona szinkronszínészek, Bozay Jó­zsef tévébemondó narrátor, Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet osztályvezetője szak­értő, jómagam mint forgató- könyVíró és rendező készítet­tük a filmet. És nem szabad elfeledkezni a házasságkötés amatőr résztvevőiről sem: a menyasszony Mészárosné Jámbor Éva, a vőlegény Mé­száros László, az anyakönyv­vezető Oroszlánná Mészáros Ágnes, a szülők Deék Ferenc és Gellén Zoltán a feleségük­kel. Orgonán Ember Csaba kísért, a versmondók Balázsy Éva, Csábi István, a gitáro­sok Kamarás Sándor és Túri László voltak. Ügy érzem, si­került képben, zenében, hang­ban azt bemutatni, hogyan tudjuk valóban ünnepivé ten­ni ezeket az alkalmakat. Az ünnep perceire, óráira a ma emberének is szüksége van — az a célunk, hogy ezt szo­cialista töltéssel, korszerűen és színvonalasan tudjuk nyúj­tani, felesleges cicoma, sál-’ lángok nélkül. — Mikor mutatják be Nóg­rád megyében is? — Ősszel lesz egy komoly rendezvényünk — az országos módszertani testület megha­tározása alapján az irodák mellett szereplők vers- és prózamondók versenye kere­tében névadó műsorok bemu­tatójára is sor kerül. Az or­szág minden részéből eljön­nek az irodák képviselői — előrelépést szeretnénk ezen a fontos területen! Megtisztel­tetés számunkra, hogy mi le­hetünk a házigazdák — olyan művészeti kiegészítő rendez­vényeket szeretnénk bemutat­ni, melyek a tartalmi színvo­nal emelését segítik. Akkor vetítjük le és vitatjuk meg az elkészült rövidfelmet, ez lesz a „megyei bemutató” és országos egyszerre. Egy ké­sőbbi időpontban a televízió képernyőjén is látható lesz majd. — Egy utolsó kérdés: hogyan sikerült a megnöve­kedett területen — Balassa­gyarmat város mellett balas­sagyarmati és rétsági járás is ide tartozik — népszerűsíteni a tevékenységüket? — Eredményeink a tavalyi­hoz hasonlóak. Sokat járunk vidékre is — még mindig gépkocsi nélkül... Most újra költöztünk: ismét a városi tanács épületében találhatnak meg minket, az egykori vb- teremben. ü. Kiss Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom