Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

f ,,Segített* az időjárás Zavartalanabb vízellátás Sokan szidják az idei nya- részét a regionális vízműtől alakítása. Ugyancsak községek rat, mely igencsak megcsúfol- vesszük. Nagybátonyból a ko- szükségletét szolgálja a régió­ja nevét. Egy előnyt azonban rábbiaknál kevesebbet igény- nális vízmű kialakításában a nem lehet elvitatni a hűvös, lünk. Ugyanakkor a strand Mihálygerge illetve Litke el- csapadékos időjárástól: nyoma töltését is probléma nélkül látását végző hálózat — fe- sincs a napról napra ismétlő- biztosíthattuk, az elmúlt év- jezte be az értékelést Heinz dő vízhiánynak, a természetes ben létesített átkötő vezeték Frigyes, a megyei vízmű fő- víznyerőhelyekhez indított „za- révén. mérnöke, randoklatoknak”. Egyszóval je- — Balassagyarmaton a már lentősen csökkentek a nyári közismert okok miatt sokkal ne' Televízió, rádió, játékok Rozzant épületből „palota"... ivóvízgondok. Ez derült ki azokból a beszélgetésekből, melyeket a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és Salgótarján ivóvizének je- hezebb a helyzet, várható-e va- lentős részét, amint hallottuk, lami változás? a regionális vízmű szolgáltat­— A megye másik városá- ja, éppen ezért, ennek igaz­ban jelenleg is vízkorlátozás gatójától, Jó Miklóstól is tá- ^ ... ... van érvényben. A harmadfo- jékoztatást kértünk. Az előbb az Eszak-nogradi Regionális klj korátozásra, valamint az említett községi vízellátórend- Vizmu illetékeseivel folytat- ezzej járó szakaszos vízszoT- szerekkel kapcsolatban el- timk. . gáltatásra azonban az idén mondta, hogy amennyiben , —J°rf?zt, az 'dojarasnak nem került sor, az ellátás rendkívüli körülmények nem köszönhető, hogy nem csak a egyenletesebb a múlt nyári- jönnek közbe, Mihálygergén az lakossági togyasztas, ae az nál jeienieg mintegy napi utolsó negyedévi határidő he- uzemek ‘Uetve a kozuletek „Egyezer köbméter vizet kap lyett már augusztus végén vízigényé is csökkent. Az eső- ez a VgroSi az igények azon- elkészülnek, és Litkén is vé- zesek mellett azonban megái- ban entlgj másfélszer nagyob- géznek még az idén. Ez év- lapithato egyes fogyasztóink j>ak. Valamit enyhít a helyze- ben nem volt számottevő dicséretes takarekossaga ts. ten a tisztítókocsi beállítása, üzemzavar, feltöltött a Komra­lrnóre ^apShátó” ZÍt néLny', Az ehheZ SZÜkf,geS völgyi tározó tó, az Ipolyból több órás kiesés... ' mű az Ipoly folyon elkészült, való vízkivétel áll. A vízmű — Valóban, de ennek égé- magát a berendezést a Duna- műszaki fejlesztése keretében szén más az oka. Vezetékeink menti Regionális Vízmű és már mind a két derítőt átala- elöregedése következtében, a Vízgazdálkodási Vállalat hete- kították a nagyobb kapacitású tavalyihoz viszonyítva 15 szá- ken belül ígéri. Itt termesze- Cikloflok rendszerre, felújít- zalékkal több a csőrepedés, tesen a fenti gondok nem ják a szűrőket, melyeket ez- törés. Ezek helyreállítási tették lehetővé a strand üze- zel párhuzamosan víznyomás- munkái alatt szünetelt alkal- meltetését. sál működtetett automatikus mánként a szolgáltatás. Soro- — Mi a helyzet a nyugat-nóg- üzeművé alakítanak át. rádl térségi vízmű által érintett területeken? — Salgótarjánnak napi tíz , „ . ... _ Jelenleg elsősorban ve- és fél ezer köbméter vizet «nnfögJIaH°ba ZhuÍT m zetékek építése folyik, illetve adunk a jánosaknai tartalék a hiányzó szerelvények, lete- érintetlenül hagyasa mellett, sítmények elhelyezése a soros. Ha különösen nagy kánikula, - lly„.„„ „«„„V. _ A térségi vízmű vizére ala- tartós meleg nem lesz augusz­megyeszékheiy napi fogyasztása? pozva építjük Dejtár vízellátó tusban, akkor kicsi az üzem­— Átlagot mondhatok, ez rendszerét. Ettől függetlenül zavar valószínűsége — foglal­mtntegy 13 ezer köbméter. A pedig törpe vízművel történik ta össze az igazgató, vízmennyiség legjelentősebb Bércéi ivóvízellátásának ki- —g. zatos törések több napos ne­hézséget is okoztak Salgóbánya sonló gondok merültek fel Nagybátonyban és környékén is. — Az idei nyáron mennyi a Kadlót Gábor népfronttitkár A nevében falu, hivatalosan városrész. Mondják peremte­rületnek, több ízben elhang- lehetősége nem volt a rónafa- zott a „fehér folt” kifejezés is... Rónafalu Salgótarján szer­ves része immár évek óta. Ki­lométereikben számolva mégis messzebb esik, mint mondjuk Baglyasalja, vagy Somoskőúj­falu. Kanyargósán visz föl a Ceted felé vezető út. A táj gyönyörű, az ember úgy ér­....................................................................................................................................................................................................................................................................................iimiiiiiii............■min......... .............................................................. / / Szabad utat az ötleteknek!" Délutáni foglalkozásra in­vitál a salgóbányai KISZ-is- kola stúdiósa, a külpolitikai kérdésekről beszélgethet 145 fiatal, a balassagyarmati és a salgótarjáni járás KISZ- sj iapszervezeteinek titkárai. Egy hetet töltenek Salg óbá­nyán, a hagyományos évi fel­készítő táborban. Ez idő alatt az új mozgalmi év teendői­ről, a pártkongresszus meg­állapításairól, valamint né­hány időszerű társadalom- politikai kérdésről hallhat­nak előadásokat, s ezeket kö­vetően gyakorlati foglalkozá­sokon is részt vesznek. Mit nyújt ez az egy hét? — erről beszélgettünk né- ,hány alapszervezeti titkár­ral. Elsőnek Hutka Aran­kával, aki Szécsénke lakó- területi KISZ-eseit képvise­li. Nyolc éve látja el Aranka a titkári tisztséget, s ez idő alatt a kezdeti 9 fős alap­szervezet harminchárommá szerveződött Minden túlzás nélkül mondható. hogy_ eb­ben nagy szerepet játszotta mozgalmi elhivatottsága, amit bizonyára méltóképpen fém­jelez, hogy ez év tavaszán párttitkárnak is megválasz­tották. — Eleinte, ha nem ment valami, még sírtam is —vall­ja a kezdeti időkről —, ké­sőbb aztán „belejöttem”. Azt hiszem, sok önbizalmat ad­tak a sikerélmények és a biz­tatások. Nem maradtam ma­gamra. de megtanultam, hogy az ember, ha valamit elin­dít, -kezdeményez, akkor azt következetesen vigye végig! Talán, ha megfogalmaznám, titkári „ars poeticámat”, azt mondanám: az egyéni kez­deményezéseknek, az ötletek­nek mindig szabad utat kell adnil Ugyanis, ez által mé­rettetnek meg a fiatalok... mert, akinek még a lehetősé­get- sem adjuk meg, attól édeskeveset várhatunk. Tátrai István, a Magyar- nándori Állami Gazdaság KISZ-életbe kapcsolódik be. Gondunk viszont az, hogy a kettő együttműködése, rend­szeres kapcsolattartása még sok kívánnivalót hagy maga után. A felkészítő tábor tapasz­talatairól faggatom Mészáros Tündét, Stoch Évát és Pál Pétert. — Évről évre zajlik a föl­készítés. Egy hétig itt vannak több százan, előadásokat hall­„jövő” áll, nem pedig azok, kiknek netán már a könyö­kükön jön ki a tananyag, s több éve kisebb-nagyobb si­kerrel már a mozgalomban dolgoznak. — Megvallom, beszélgetve néhány jelenlevővel az a be­nyomásom támadt. néhá- nyan nem túl komolyan ve­szik ezeket a foglalkozásokat, mintha muszájból lennének itt... — Szerintem, ahol jó moz­galmi munka folyik — vá­laszol megjegyzésemre Mé­száros Tünde —, ott a titkár alig várja, hogy újabb és Munka­vagy jutalomtáborozás ? KISZ-titkára valóságos kis­előadást tart a mezőgazdasá­gi üzemekről és az ott zajló mozgalmi munkáról.' — Sok mindent kémek tő­lünk szómon — mondja —, fölróják, hogy keveset spor­tolunk, nincs művelődési programunk, nem töltjük együtt az estéket és így to­vább. De valamiről nem sza­bad elfeledkezni. Arról, hogy a mezőgazdasági alapszerve­zetek gazdasági munkája majd’ mindenütt jónak mond­ható, márpedig az a legfon­tosabb, hogy a földeken rendben menjenek a munká­latok. S ha véget ért a mun­kanap, a fiatalok szétszéled­nek, mindenki hazamegy a falujába, és ott a lakóterületi gatnak, foglalkozásokon vesz­nek részt, de vajon meg­kérdik-e tőlük azt,. mit hasznosítanak az itt tanultak­ból? Élénk vita bontakozik ki a megjegyzésemre, Pál Péter csaknem dühbe gurul. — Nem olyan jellegű ez a tábor, hogy számonkéréssel induljon, nem is lenne cél­szerű — mondja. — Az elő­adások tájékoztató jellegűek, a titkárok fölkészítését szol­gálják, amit persze odahaza kamatoztathat ki-ki saját helyzete szerint. — Ezt ne írd be! — szól közbe Tátrai Pista. — Az m helyzet, hogy jobb lenne, ha erre a felkészítőre olyanok jönnének, akik előtt még jobb dolgokat figyeljen meg, s otthon majd kipróbálja. Ahol pedig egyébként is aka­dozik a munka, az onnan jött KlSZ-titkár nyűgnek veszi ezt az egy hetet. Vagy, ami még rosszabb, összetéveszti egy jutalomtáborozással. Másfél óránál igazán nem akartam többet elrabolni azoktól a titkároktól, akiknek ezek a napok valóban sok újat és hasznosat jelentenek, így csupán széljegyzetként fűzöm ide ezeket a gondola­tokat. A fölkészítések egyik leg­nagyobb hibájának tekint­hető, hogy nem derül ki va­lósan és kézzelfoghatóan, mennyit ér, s annak a közös­ségnek adott-e valamit, kik­nek képviseletében a titkár 7 nanon át részt vett a fog­lalkozásokon ? Nem tételes , elszámolásra” gondolok, csu­pán egyetlen (!) foglalkozás­ra. ahol kötetlen beszélgeté­sen szó esne konkrét tapasz­talatokról. Mert ígv, kissé lezserül is fölfogható a do­log, mivel nincs differenciá­lás. Persze, nem lenne könv- nvű feladat a számonkérés. Ugvnnis, ba az alnnszervezetl titkárok fluktuációjának sta­tisztikáját megnézzük, szin­te hihetetlen számot látha­tunk" a titkárok 40 százalé­ka cserélődik évenként! már máspüh a h«lvzet. de valahol a két dolog össze­függ. he másutt nem. altkor akKen. hoev a fö!kzs7,"Retlenek pvnkorta nem tudnak m«t>~ hir'.-ózni a valósó eres felada- tnkv„i, fmr bukásuk eikerül- h"*°tlen. De nem törvénysze­rű! Tanka László zi, mintha valahól a Tátira — Mégpedig? környékén barangolna. Lakói — Az egyik sarok jóval öt- autóbusszal járnak Salgótar- ven centivel megsüllyedt. Azt ján üzemeibe, gyáraiba, iro- rendbe tenni. Kívülről, be- dáiba, a gyerekek iskolába. A lülrő] felújítani. Azelőtt mo- boltjában az alapvető élelmi- zaikpadló volt. Most szép mű­szerek kaphatóak, a többit ál- anyag borítást kapott. Kirívó tálában úgyis Salgótarjánból lett a különbség. A ház másik hozzák a háziasszonyok. fele a mai napig is elhanya­Kadlót Gábor népfronttát- golt. kárral járjuk Rónafalut. A — A berendezés? művelődési házhoz igyek- — Ez külön öröm. Nézzen szünk, ez a városrész legújabb szét, milyen szépek, vidámak büszkesége. Állunk a nemrég ezek a piros székek. Az ab­felújított ház előtt. Egyelőre lakra függöny került. A nagy- kívülről nézegetjük. 1 termünk mellett ván egy ki­A népfronttitkár kőműves- sebb terem. A focicsapatnak, mester, szakértő hát a kérdé- Ők használják öltözőinek, sékben. végre „otthonhoz” jutottak. — Nézze Itt mellettünk az Ennyit mond Kadlót Gábor, italboltot, hát körülbelül Hozzátéve, hogy nagyon emlé_ ilyen vagy még rosszabb álla- kezetes marad az avatása a pótban volt a ház másik fele művelődési háznak, mert a is. Megtaláltuk a régi terve- szavazást már itt tartották, két, annak alapján kezdődött Odalép mellénk Kadlót Bar- a ház felújítása. Nagy szükség náné. A vidám mosolyú asz- volt rá... szony vállalta a gondnokságot. _ Miért? Fűteni, kinyitni és becsukni az — Semmiféle szórakozási rendben tartani, az a dolga. — örültünk nagyon, mondo­gattuk, most már a többit ké­ne rendbe hozni... A megszépült művelődési ház igazgatását Hulitka Ró­bert tanár vállalta. A Mali- nqvszkij úti iskola pedagógu­sa. — Sokat vár az új intéz­ménytől? — Ez nemcsak várakozás dolga, jó, vonzó programokat kell összeállítani. Van televí­zió, rádió, erősítő, magnetofon, a fiataloknak különféle tár­sasjátékok. sakk. Októbertől mozielőadásokat tartunk. Té­len könyvtár lesz. Igazi klubéletet szeretnénk kialakí­tani. Ügy tervezzük, hogy he­tente háromszor tartunk nyit­va, legalábbis egyelőre. Érezze magáénak idősebb és fiata­labb egyformán. Mert azt se felejtsük el, a KlSZ-esek na­gyon sokat segítettek, takarí­tottak, rendezkedtek, cipeked- tek. Ennyit Rónafaluról, őszin­tén remélve, hogy valóban „többletet” jelent a művelődés háza. —cse— ___HB h I A gondnok „szerepét” Kadlót Barnáné vállalta. luiaknak. Aztán itt ez az el­hanyagolt romház, mindenre használták, csak hasznos célra nem. Felvetődött a nagy ötlet, közösen újítsuk f^l, csináljunk belőle igazi művelődési há­zat. — Ilyenkor a legnagyobb akadály a pénz. — Így igaz. Csakhogy ne­künk volt aranytartalékunk. Törekvöek, dolgosak az embe­rek, kétszer lettünk elsők tár­sadalmi munkaversenyben. Sőt, harmadszorra is helyezést értünk el. Ez kétszer ötven­ezer és egyszer huszonötezer forintot jelentett. Persze ez még mindig kevésnek bizo­nyult. Jó szándékúnkat látva, és a hasznos célt nézve, segí­tett a tanács. — Kik voltak az építők? — A ceredi költségvetési üzem vállalta. Tavaly ősszel fogtunk hozzá. Nagyon nehe­zen találtunk kivitelezőt. A cerediek nagyon megértőnek mutatkoztak. Soron kívül vál­lalták. Pedig nagy munkát je­lentett. Hulitka Róbert nagy terveket szövöget. Ilyen széppé varázsolták az öreg épületet (Bábel László felvételei) ] NOGRAD - 1980. augusztus 6., szerda é

Next

/
Oldalképek
Tartalom