Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
így műveinek ők... Megyei „körúton” vett részt a közelmúltban a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ társadalmi vezetősége. Ctjuk során négy művelődési intézménybe látogattak el, hogy megismerkedjenek a különböző intézménytípusok speciális feladataival, működési feltételeivel, illetve a megyei művelődési központ hálózati tevékenységének szerepével. A tapasztalatcsere lehetőséget adott az egyes intézmények vezetőivel való beszélgetésre, sőt a köz- művelődési tevékenység problémáinak megvitatására is. Az egész napos program első állomása Magyarnándor volt, ahol a társadalmi vezetőség tagjai megtekintették a „Nyitott ház” kísérlet jegyében átalakított Radnóti Miklós Művelődési Házat. Képünkön Varga György, az állami Ifjúsági Bizottság Nógrád megyei titkára, a társadalmi vezetőség tagja ismerkedik a többfunkciós előtér egyik „konténerének” anyagával. Az alig kétéves múltra Visszatekintő, modern palotás! művelődési házban közel három órát töltöttek a társadalmi vezetőség tagjai. A fiatal intézmény — ugyancsak fiatal — vezetői elsősorban a folyamatos, korszerű községi közművelődés megvalósításának kezdeti nehézségeiről, illetve a művelődési központtal való kapcsolatukról szóltak. Hasznoson a klubkönyvtár tevékenységéről tájékozódtak a vendégek. Képűnkön Hupcsik Gézáné, Fodor Lajosné, Holer/ Ferenc, a társadalmi vezetőség tagjai, valamint Bihari Lajos, a társadalmi vezetőség elnöke ismerkedik a körzeti funkciót ellátó intézménnyel. Ugyancsak a „Nyitott ház” kísérlet jegyében működik a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ Arany János úti klubja, amely elsősorban a lakótelepi művelődés lehetőségeit vizsgálja. Képünkön Szepesi József, a társadalmi vezetőség tagja és Bodnár Mihály, a klub vezetője. — szpk — 4 NÓGRÁD - 1980. augusztus 1., péntek A dohányzás álmatlanságot okoz Az erős dohányosok a pennsylvaniai állami egyetem kutatói szerint rosszabbul alszanak. Nemrég a Science című folyóirat közölte egy erre vonatkozó kísérlet eredményeit. Ötven krónikus dohányos versenyt aludt egy laboratóriumban 50 nem dohányzóval; ennek során feljegyezték az agyára mókát és más testi funkciókat. A2 eredmény: a dohányosok éjszakánként átlagosan 92,7 percig, a nemdohányzók ellenben csak 73,9 percig voltak álmatlanok. Az álmatlanul tő!' Ött idő csökkenése (75,9-ről 43 percre), következett K| egy csoportnál, melytől megvonták a dohányzást. A nlko- tinmégvomás által feltételezett jobb alvás oka feltehetően az úgynevezett katekolaminok. a vérben levő szabályozóanyagok csökkenése. Látogatás a salgótarjáni nemzetközi grafikai művósztelepen (I.) Hazaiak munkában A Kaszpi-tenger Atlantisza A moszkvai régészek bebizonyították egy ősi legenda hitelességét, amely szerint egykor a Kaszpi-tenger hullámai elnyeltek egy mesésen gazdag várost. A feltevések szerint ez a város a Kaszpi- tenger északkeleti részén levő Mangislaík-félszigeten állt. Ennek nyomán a régészek Gurjev várostól 150 kilométerre délkeletre egy ősi település maradványaira bukkantak. A tudomány által eddig Ismeretlen település átfogó képet nyújt a kazah nép • őseinek társadalmi felépítéséről, mindennapi életéről. Az utcasorokat a Közép-Ázsiában hagyományos vályogházak alkotják. Minden negyed lakossága szigorúan meghatározott gazdasági tevékenységet folytatott. A régészek olvasztókemencékre, ötvös- és fazekasműhelyekre is bukkantak. Nincs kizárva, hogy a városban pénzveréssel is foglalkoztak, mivel a leletek között különös, eddig ismeretlen bronz pénzérmék vannak. Az épületmaradványok, agyagedények, malomkövek, üvegdíszek — mind-mind magukon viselik a sok évszázados víz alatti tartózkodás nyomait, valószínűleg ennek köszönhető, hogy ilyen jó állapotban maradtak fenn. A tudósok véleménye szerint a most felfedezett város azonos a XIV, századbeli itáliai dokumentumokban emlegetett Laeti várossal. Abban az időben az olasz kalmárok jelentős kereskedelmet folytattak közép-ázsiai városokkal. A további ásatások eredményei segítenek megjósolni a Kaszpi-tenger viselkedését a következő évtizedekben, évszázadokban. Most a tenger visszavonulóban van. de mint a feltárt régészeti lelet is bizonyítja, a távoli múltban is jelentősen ingadozott bolygónk legnagyobb tó-téngeré- nek szintje. Nógrádi barangolásokon, a szegedi nyári tárlat megtekintésén, a makói művészte- lepen kezdeményezett látogatáson, budapesti utazáson túlvannak a salgótarjáni nemzetközi grafikai művész- telep résztvevői, Eljött a munka ideje, s bér az egyéb programoknak nincs vége, a művészek dolgoznak. A négy magyar résztvevő is. Az egy hónap — július 15-től augusztus 15-ig —, amelyet itt töltenek, nem is olyan hosszú idő. (Egyébként, mint hírül adtuk, hetedik alkalommal rendezték meg Salgótarjánban a nemzetközi grafikai művésztelepet,) A munkához a feltételek jók. Többi között, szita- és rézkarcműhely áll rendelkezésre, nyolcféle technika művelésére van lehetőség, gyakorlatilag tehát csaknem valamennyi sokszorosító grafikai műfajban dolgozhatnak a művészek. — o — König Róbert nem először jár Salgótarjánban. Néhány szót róla, 1951-ben született, Székesfehérváron. Budapesten, a képzőművészeti főiskolán 1975-ben diplomázott a sokszorit« grafikai tanszéken, mesterei Sarkantyú Simon, Raszler Károly és Róza* nits Tibor voltak. 1975 novemberétől műhelyvezetője a sokszorosító grafikai tanszéknek. 1976-ban Derkovits-ösz- töndíjat kapott, 1978-ban három hónapot töltött olaszországi tanulmányúton. Hazai tárlatokon rendszeresen szerepel. Ezeken, valamint pályázatokon számos díjat nyert. — Negyedszer vagyok Salgótarjánban — mondja, —■ Három éve minden nyáron a főiskolai művésztelepet Vezettem. A természeti környezet, a város, a gyárak számomra inspiráló tényezőt jelentenek. Kész programmal jöttem ide. Mivel munkaébrá- zolással is foglalkozom, Salgótarjánban ezt • szeretném csinálni,. ehhez gyűjtők benyomásokat. Többi között, az öblösüveggyárba sz"retnék ellátogatni, ahol már rajzoltam. Másrészt, bányászsorozat készítését tervezem, a helyi múzeumban segítséget kapok a bányászmúlt hagyományainak megismeréséhez is. Banga Ferenc grafikusművész viszont először jár Salgótarjánban. Legutóbb a Magyar Nemzeti Galária Műhely-sorozatában volt nyár elején kiállítása, Újpesten született, 1947-ben. A Néprajzi Múzeum restaurátoraként dől gozott 1967-től 1972-ig. Újpesten esti rajziskolát vezetett 1972-től 1977-lg. Könyvilluszt- ráeiókat készít 1976-tól. Több egyéni kiállítása volt Budapesten, más hazai városokban, illetve Berlinben, Hamburgban, Kuopiőban (Finnország), Edinburghban. Országos és külföldi csoportos tárlatok résztvevője. 1974-ben Derko- vits-díjat kapott. 1979-ben a miskolci grafikai biennálé riagydíját kapta. — Eddig Inkább az Alföldön jártam — jegyzi meg. — Nemrég viszont olvastam Petőfi Sándor Salgó című költeményét, Kíváncsi vagyok, milyen Salgó vára. milyen a léskör a csúcson? Sálgórdl önálló tollrajzsorozatot szeretnék csinálni, nem a Petőfi- vers Illusztrációját, hanem önálló művet, a Salgóhoz fűződő mondákkal, legendákkal együtt. Muzsnai Ákos, a Fiatal Művészek Stúdiójának tagja 1976-tól vesz részt rendszeresen hazai tárlatokon, külföldi kiállításokon, több egyéni bemutatkozása is volt. 1978ban Derkovita-ösztöndíjat kapott. — A legutóbbi salgótarjáni tavaszi tárlaton jelen voltam, alkalmam nyílt körülnézni a városban — mondja. — Itt a művésztelepen jók a feltételek a rézkarckészítéshez. A. környék is csodálatos. Jártunk például Hollókőn, Mát« raalmáson Lóránt Jánosnál, Taron megnéztünk pár középkori műemlék templomot, nagyon szépek, értékesek. Az év elején NÜmbergben — a rajztriennálék városában — volt kiállítása, Püspö- ky Istvánnal és Korányi Gáborral közösen. Mit csinál Salgótarjánban? — Színes rézkarcokat készítek, egy Ikarus-variéció című sorozatot Ez részben már Itt öltött formát. De más grafikai terveim is vannak. Továbbá, az öblösüveggyárban színes diákat akarok készíteni az üvegfúvásról. Lóránt János, Munkácsy* díjas festőművész munkássága Nógrádban különösen is* mert, jelenjeg Mátraalméaon él. Kül- és belföldi egyéni kiállítások sora, a nemzetközi és hazai csoportos tárlatokon való rendszeres szereplés van mögötte. Több alkalommal vett részt külföldi művésztelepeken, tanulmányutakon. Számos dfj tulajdonosa. 1938-ban született Békés- szentandráson, 1956-től 1959- ig a szegedi pedagógiai főiskolán tanult, ahol mestere Binkler László volt, A békési •Jantylk Mátyás Múzeumban augusztus 6-án nyílik kiállítása. — Színes linókat csinálok, technikai, színkompozíclós kísérleteket, sok izgalmas dolog van bennük. Arra törekszem, hogy Inkább a színek alakítsák a kompozíciót. s nagy formákkal dolgozom Tóth Elemér Beszédhibás és hallássérült fiatalok otthona Az erdő — iskolai tantárgy A Szovjetunióban az erdőgazdaságokban külön területeket jelölnek ki’ arra a célra, hogy a tízéves iskola tanulói gyakorlati oktatásban részesülhessenek. Egyedül az Oroszországi SZSZSZK-ban mintegy 300 000 hetediktizedik osztályos tanuló Ismerkedik meg így a gyakorlatban az erdővel, annak eredményi» fejlesztési munkáival. Ennek az újfajta oktatásnak az a célja, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek ne csak az erdőhöz, hanem általában a természethez. Nemrég költöztek be az első kis lakók a kar-marx-atadti, beszédhibás és hallássérült gyermekek számára épült internátusba. Az NDK legnagyobb Ilyen intézményének számító otthon a megye 93 helységének 500 gyermekét látja el. 1980 őszétől már itt kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat ezek a fiatalok. A 11,1 millió márkás költséggel létesített épületkomplexum 340 szobás. A háló- és tantermek, kiszolgálóhelyiségek mellett társalgók, klubszobák állnak rendel kezesrej amelyeket a különböző korosztályok igényeinek megfelelően rendeztek be. A költségekre évente 2,8 millió márkát szánnak. A nevelésről, oktatásról 130 oktató és 40 technikai segéderő gondoskodik. A gyermekek szülei a felmerült költségeknek csupán egyharmadát térítik. Az új intézmény jól egészíti ki az iskolák, otthonok egész sorát, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy ezeket a fiatalokat is — amennyire lehetséges — az állam teljes jogú és képességű polgáraivá neveljék. Az elmúlt öt évben az NDK-ban ezer új tantermet és hatezer új internátusi helyet építettek a különféle sérült gyermekek oktatására, ellátására. Az országban jelenleg 553 ilyen különleges iskola működik, több mint 66 ezer tanulóval és 9000 tanítóval. A speciális iskolát elvégző gyermekeknek biztosítják a megfelelő szakképesítés megszerzését és a munkahelyet is. Nem tudjuk, hogyan halt meg Tutenkámen, vagy más ortográfia szerint; Tut-Anch- Amon fáraó. Az élete rövid volt. Udvari orvosa nem adta meg halálának okát, nem jegyezték fel sem arany-, sem ezüst-, sem fatáblára. Howard Carter, angol régész, aki 3000 évvel később megtalálta Tutenkáment. megpróbálta felfedni halálának titkát.- Két orvos segített neki ebben. 1925. november 11-én dr. Douglas Derry és dr, Salah Bey Hamdi megkezdték a múmia boncolását. A munka nem volt egyszerű. A szikével először rétegről rétegre át kellett hatolnia az elgyantásodott és elkérgesedett kötésen, hogy a halott testét kiszabadítsák. Csak ezután tudták a szokásos vizsgálatokat elvégezni. Egy sor érdekes részletét állapítottak meg: — A kéz* és lábujjra arany- kupakokat. tettek- A bal térdkalácsa laza volt. Alatta az izületi csomó még nem volt szilárdan ösz- szenőve a csonttal, ezért a kiA múmia titka (I.) Tutenkámen rály nem sokkal lehetett idősebb 18 évesnél. — Testi felépítése finoman tagolt volt. Ez Is a korára utalt. — Az orrába merevítőket dugtak, hogy megakadályozzák azt, hogy az aranymaszk súlya összenyomja az orr- csontot, — A fülel kicsik voltak, centiméter szélesen át volt szúrva a fülcimpája. — Tutenkámen haját leborotválták. A fején, amelynek átmérője 54,7 centiméter gyöngyökkel hímzett sapkát viselt. — A múmia a fejétől a talpáig 1 64 méter hosszú Volt. Ez 1,67 méter életnagyságra utal. — A lábai közepes nagyságúak voltait Az aranyszan* dál, melybe bújtatták 41-es nagyságú. A király halálának okára nem találták bizonyítékot az orvosok 43 évvel később, 1988-ban más orvosok újból megpróbálkoztak megtölteni a fiatal fáraó halálának a titkát. Az angol liverpooli egyetem csoportja volt, dr. George Harrison . professzor vezetése alatt. A kutatók a legmodernebb technológiát vetették be: infravörös sugarakat, amelynek a segítségével már néhány megoldatlannak tűnő bűncselekményt felderítettek Harritön professzor kiemeltette a múmiát a szarkofágból. A test minden oldaláról több infravörös felvételt készítetlek. „Azt várom, hogy több nagyon érdekes tény kerüljön napvilágra” — mondta egy riporternek Harrison Öntudatosan. Nem tévedett. A háromnapos kutatás eredménye szenzációs volt: Tutenkámen fejében lyuk van! A bal arccsont magasságában. Harrison professzor: „A lyukat nyíl, vagy lándzsahegy okozhatta”. Eszerint tehát a király erőszakos halállal veszítette életét. Tálén harcban, de valószínűbb, hogy gyilkosság által. Halálának idején ugyanis Egyiptomban nem volt csata, melyben eleshetett volna. Az angol orvosok véleménye szerint a fején levő lyuknak kevésbé dramatikus oka is lehet: baleset Gyilkosság, vagy baleset — mindkettő lehetséges. A történészek a halálos balesetet valószínűbbnek tartják, ugyanis miért akarták volna a fiatal királyt megölni ? Következik: 11. Visszaadta Amunt. f »
