Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

Nyár derekán Tanulságos mérleg MAR BENNE JÁRUNK a nyálban, és ezt az időszakot tudvalévőéi? nem csak a hő­mérséklet emelkedése, hanem az idegenforgalom növekedé­se is jellemzi Csakhamar el­készülnek a legfrissebb ki­mutatások az idei forgalom­ról. megtudhatjuk, nőtt vagy csökkent az érdeklődés ha* zánk tájai, nevezetességei iránt. Természetesen, a Ma­gyarországra látogatók szá­mát nem csak az érdeklődés, hanem az időjárástól a ven­déglátóipari kiszolgálás szín­vonaláig, sőt a nemzetközi helyzet alakulásáig temér­dek körülmény befolyásolhat­ja. Éppen ezért nem érdekte­len áttekinteni az elmúlt sze­zon néhány fontosabb tanul­ságát, megvizsgálva egyúttal ......... a hozott intézkedések hatását is. Az elmúlt években a szoci­alista országokból érkezett a külföldiek 85 százaléka. Csehszlovákiából 5,3 millió­an keresték fel Magyarorszá­got, ez 1,1 millióval keve­sebb. mint 1976-ban. A csök­kenés oka a szakemberek sze­rint a kirándulófogalom mér­séklődése. Feltehetően a va­lutaellátásról szóló lengyel— magyar megállapodás kö­vetkeztében csökkent 600 ezerrel — 2,3 millióra — a lengyel vendégek száma. A ______ _____ __ jelenti a külföldiek kiadáisai­t öbbT* KGST-ország ’ "közüí nak ugyanilyen mértékű nö­az elmúlt évben az NDK-ból mintegy 20 százalékkal, a Szovjetunióból 15 százalékkal, Romániából 10 százalékkal ér­keztek többen, mint 1978-ban. Nem változott a Bulgáriából érkezők száma. A pénzügyi in­tézkedéseknek tudiható be a vekedését. Sokkal inkább ar ról van szó, hogy az elmúlt évben költségeiknek nagyobb hányadát fedezték legálisan átváltott devizából. összefoglalva megállapít­ható, hogy a rubel elszámolású bevételek a tervekkel össz­jugoszláv forgalom alakulá- hangban alakultak, a konverti- sa; mintegy 20 százalékkal bilis devizában számított be- kevesebben látogattak hoz- vételek pedig a tervezettet jó- zánk déli szomszédainktól, de- va* meghaladóan. mintegy vizabevételeink viszont több —50 százalékkal emelked- mint háromszorosára emel- tpk. A Népszabadság idegen­kedtek. forgalmi sorozatában olvas­20 százalékkal nőtt és el- battuk nemrég, hogy hazánk- érte a 2,1 milliót a tőkés or- an a túrizmus bevétele szágokból érkező utasok szá- .a.m*£ ^alvm‘n,10 do1- ma. Mintegy háromnegyed Iá[ +és 296 rabéi azaz részük Ausztriából és a Né- millte3y 9 mimárd fonnt volt —. nagyjából megfelel a szo­cialista országokba irányu- ló gyógyszerexportnak. ií- és ez a mennyiség másfélsze- 'eíve ® tőkés alumfniumko- rese az előző évinek. Az bászati exportunk összegé­nek. (Kózbevetőleg jegyez­met Szövetségi Köztársaság­ból érkezett. Az osztrák ven­dégek túllépték a 900 ezret, rese az előző évinek. Az NSZK-ból 600 ezer volt a be­utazók száma, ez 10 százalé­kos növekedés. A többi nyu­gati országból érkezők szá­ma összességében nem vál­tozott. zük meg: bár a magyar ki­utazók devizakiadásai nőt­tek a korábbi évekéhez ké­pest, összes idegenforgalmi devizabevételeink jobban Ha mindezt idegeníorgal- emelkedtek, mint a kiadások. mi bevételeink oldaláról vizs­gáljuk meg — mint az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter vezetésével 1979 novemberi ülésén tette —, ér­dekes összefüggésekre buk­kanhatunk. Az egyik legfon­tosabb: hosszú évek után Az idegenforgalom tehát végső soron kedvező hatást gyakorolt fizetési mérlegünk­re) TAVALY KÜLFÖLDI tu­risták mintegy 67 millió éj­szakát töltöttek hazánkban, ez 10 százalékkal több az elő­ző évinél. A vendégéjszakák 1979-ben a konvertibilis de- adatai csupán a főbb számok ­vizabevételek végre erőtelje­sen emelkedtek — az egy tu­ristára és az egy tartózkodási napra jutó bevételek egy­aránt. Betudhatjuk ezt a vál­tozást árstruktúránk módosu­lásának. a nyútjott szolgálta­tások szélesebb választéká­ról informálnak, nem érin­tik a vendégfogadás szín­vonalát, holott az idei for­galom mértékét alapvetően befolyásolja: milyen emlékek­kel tértek haza tavaly a tu­risták. Az elmúlt évben pél­dául változatlanul nem si­nak.egy tényezőről azonban került megoldani, hogy az semmiképp sem szabad meg­feledkeznünk. Minden bizonv- nyai alapvetően közrejátszot­tak a bevételek alakulásában a múlt év februárjában és márciusában hozott devizain­tézkedések, így például a nem kereskedelmi átvállalá­sa árfolyamok forint kiviteli idegenforgalom szempontjá­ból kiemelt területeken és időpontokban számottevően bővüljenek a kulturális és sportprogramok. A vám- és határőrség munkája a határ- átkelőhelyeken javult, fősze­zon-hétvégeken és kettős ün- emelkedése, a nepnapokban azonban még min- és behozatali dig rendkívül hosszú a vára­korlátozása. A devizabevétel kozási idő. A Balaton-partján növekedésének értelmezésé- és a Duna-kanyarban a taná- hez tartozik, hogy korántsem csők az elmúlt évben mint­egy 150 új magánkereskedői igazolványt adtak ki, de né­hány üdülőterületen és szak­mában — péládul panzióban — változatlanul hiány van Az árintézkedések és a szi­gorúbb vámellenőrzés hatá­sára csökkent az élelmiszerek „egyéni exportja”, így a kül­földiek élelmiszer-vásárlása az elmúlt évben nem zavarta az ellátást A magyarországi árválto­zások eredményeként az idén az idelátogató külföldiek számára az úgynevezett turis­ta árszínvonal tovább emel­kedett Ez minden bizonnyal fékezi a látogatókedvet ám figyelembe kell venni, hogy az utasok többsége, ha odaha­za marad, ugyancsak áremel­kedéssel nézhet szembe, más­részt pedig, hogy a konkurrens piacokon nem ritka a mienk­nél jóval nagyobb drágulás. A tavalyi tapasztalatok azt Is megmutatták, hogy rengeteg tartalék rejtőzik még a „ke­reskedelmi módszerek” gyűj­tőnévvel jelzett feladatcser portban. Idje tartozik példá­ul a nyitvatartási idők, a pénzváltó helyek működésé­nek jobb megszervezése, a szezonon kívüli időszak és a ke­vésbé „felkapott” területek jobb kihasználása. (Az elő- és utószezon árkedvezményei jelenleg alig észlelhetők.) Ebben az évben az idegen­forgalmi fejlesztési alap 529 millió forintot tesz ki. Az Ide­genforgalmi tanács megjelölte a felhasználás fő szempont­jait, és a kiemelt területek lé­tesítményellátásának javítása mellett egy sor egyéb fel­adatra is felhívta a figyelmet. A tervek szerint az idei szál­lodai kapacitás 600, a kem­pingek befogadóképessége 3000, a fizető-vendéglátás pe­dig 15—16 ezer hellyel bő­vül. AZ ELMÜLT ÉV EREDMÉ­NYEI mellett tehát ismertek a feladatok és a lehetőségek is. Mindehhez befejezésül csupán egy adat: az első ne­gyedéves statisztika szerint 20 százalékkal kevesebben ér­keztek hazánkba, mint tavaly ilyenkor. Bognár Nándor „A p ma tik" Az egészségügyi felvilá­gosítás jóvoltából egyre töb­bet tudunk a dohányzásnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásáról, A dohányzás elleni küzdelem hosszú múlt­ra tekint vissza. Hazánkban a XVI. század derekán kezd­tek hódolni az emberek a hó­dító füstnek. A következő századhan már egymást érték a tiltó rendeletek Erdélyben és Magyarországon egyaránt Apafi Mihály erdélyi feje­delem — rövid ideig ugyan maga is rabja volt az aján­dékba kapott illatos török do­hánynak — 1662/63-ban ki­adta első tilalmi rendeletét A gyulafehérvári országgyűlés 1670-ben törvényt hozott: „A tabak mégtilalmazásról, s aki bého'zná, annak büntetéséről”. A törvény 13. szakasza arról intézkedik, hogy „senkinek e hazának effélét behozni sza­bad nem lészen. sőt akinek mostan tubákja van, az or­szággyűlés elbomlása után csak 15 napig árulhassa és ne tovább. A tubákkal élő birtokos és nemes 50. egy- telkű nemes 12, a jobbágy 6 forinttal büntessék”. Az 1683- as országgyűlés határozottabb intézkedéseket hozott: a do­hányt „senki e hazába se le­velenként, se összetekerve be ne hozza. Akik mégis behoz­ták, minden ekkor velük levő ruhájukat, akik ter­mesztik, minden vagyonukat veszítsék el”. Magyarországon országos törvény nem tiltotta a do­hányzást, de az egyes vár­megyék, városok igen válto­zatos rendeleteket hoztak. Vas megyében megtiltották a dohány termesztését. A sér­tettek a királyhoz fordultak panaszukkal, előadják többek között, hogy a dohányt az or­vosok gyógyításra is hasz­nálják, tehát nem lehet ártal­mas az ember számára. A ki­rály megengedte a vasiaknak a dohánytermesztést. Máshol az utcán és a gyúlékony épüle­tek közelében tiltották a do­hányzást. Gömör megyében a dohányzás okozta tűzkárért parasztembernek 24 botütés járt. Abaúj megyében elren­delték a pipázók összeírását. Az első tiltó bejegyzést igen korán, 1665. április 2-án ta­láljuk meg a Debrecen váro­si Tanács jegyzőkönyvében; „azt kit dohán szíváson rajta érnek”, 12 forintra megbün­tetik. 1676 márciusában már nem csak a szívást, hanem a do­hány árusítását is tilalmaz­ták. Ügy látszik, nem csök­kent, sőt talán növekedett a dohányzók száma, mert Deb­recen városa 1681 májusában még szigorúbb rendeletet tett „három nap alatt a városból a dohánt kivigyók semmikép­pen a Boltokban árulni meg nem engedtetik”. A legdrasz- tikusabb jogszabályt a do­hányzó hentesek ellen léptet­te életbe 1863-ban a tanács „Valamelyik hentest dohán szíváson érik az esztendőre a mesterségtől eltiltatik”. A XVIII. század elején még akadt elvétve táltó be­jegyzés, de ezek ereje, hatá­rozottsága már megk.opott. A debreceniek rászoktak a do­hányzásra, sőt 1887-ben már megkezdte működését a deb­receni dohánygyár, napja­inkban pedig Debrecenben található a magyar dohány­ipar központja, a Dohányipa­ri Tröszt. A dohányzás elleni küzde­lem napjainkban is tovább tart, persze más módszerek­kel, mint a XVII. században. G. I. Fortélyok fogyókúrázóknak 1. Csak meghatározott idő­ben együnk, a lakás egy meghatározott részében 2. Evés előtt becsüljük meg az ételek kalóriaértékét és adjuk össze , 3. Csak annyit szedjünk a tányérra, amennyit meg­eszünk 4. Kis falatokat együnk, jobb ha előbb még egyszer el­felezzük 5. Minden falat után tegyük le a villát és a kést, csak akkor vegyük fel újra, ha már üres a szánk 6. Lassan együnk, kis kanál­lal és villával. Kis poha­rat használjunk 7. Csak az evésre koncent­ráljunk, a televíziót és a rádiót kapcsoljuk ki. Ne olvassunk közben 8. Minden falatot legalább 15-ször rágjunk meg, és közben koncentráljunk az ízre 9. Nem sokkal az étkezés megkezdése után tartsunk kétperces szünetet, amit az étkezés folyamán ismé­teljünk meg, miközben te­gyük le a kést és a villát 10. Egy kis maradékot min­dig tegyünk vissza a tá­nyérra 11. Az étkezés után azonnal tegyük el az edényeket és az ételmaradékot 12. A bevásárláshoz állítsunk össze pontos listát, és eh­hez tartsuk magunkat 13. Ne menjünk éhesen bevá­sárolni 14. Ne halmozzunk fel nagy mennyiségű élelmiszert otthon 15. Akinek az étkezési idő előtt megjön az étvágya, az valamilyen kellemes tevékenységgel foglalja el magát, vagy az evés mód­ját tegye „kényelmetlen­né”. örvendetes, hogy a salgótarjáni ifjúsági ház nem csak az előre szervezett rendezvények alkalmával nyitja ki kapuját, hanem úgynevezett nyitott házként napközben is fogadja vendégeit. Az olvasóteremben számtalan folyóirat és napi­lap, a klubban játék várja az érdeklődőket. Az előcsarnok­ban állandó kiállítások hívják fel magukra a figyelmet. Ké­pünk a folyóirat olvasóban készült.- kj ­Centrum hétfő Vl'l. 4-én 40 százalék engedménnyel MÉTEROSZT ÄLYON: VEGYESOSZTÁLYON: Jesterex, chesterex, terylén iskolatáskák, sátor, gumimat- szint. méteráru. KONFEKCIÖOSZT ÄLYON: férfiöltönyök, ffi. ballonjackie, ffi.-nadrágok. CIPÖOSZTÄLYON: női textilklumpák. rác, nyugszék, kertihinta. D ARABOSZTALYON: férfi és fiú nomádingek, bak- fisblúzok. — Képzelje: Lehmannék csak egy éve házasodtak ösz- sze, és a férfi tegnap már úgy pofon vágta a feleségét, hogy annak feldagadt az arca! — Azt hittem, Lehmann úr elutazott? — Hiszen éppen az volt a baj, hogy Lehmann-né is azt hitte... * Az új könyvelő csodálkoz­va kérdezi a főnökétől: — De miért lóg itt minde­nütt csupa rabrúha a falakon? — Mert szeretném, hogy mindig tisztában legyen az elődeinek a sorsával — hang­zik a válasz. Humor « Az elegáns vedéglőban az egyik vendég szalvétáját a nyaka köré köti. Az üzlerteze­Amikor a skót egy csomag tyúkszemetapaszt talál az ut­cán, azonnal kellőképp rea­gál: egy pár szűk cipőt vásá­rol. A csinos Silvia közli barát­nőjével, Karinnal: — Peter meghívott holnap­ra piknikre. — Ugyan mi az? — kérdi a barátnője. — Hát pontosan magam sem tudom, de óvatosságból előzőleg mindenesetre meg- fürdöm! — Tapintatosan magya­rázza meg annak az úrnak, hogy az ilyesmi nálunk nem való. A főpincér odamegy a ven­déghez, és barátságosan meg­kérdi : _— Mit óhajt uraságod: haj­vágást, vagy borotváiért? * Az apa szidja a lányát: — Ügy, tehát gyereked lesz! És most biztosan mindjárt férjhez is akarsz menni? — Szeretnék — sóhajt fel a lány —, csak azt nem tu­dom, kihez?

Next

/
Oldalképek
Tartalom