Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ-MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA * XXXVI ÉVF. 203. SZÁM ARA: 1,20 FORINT ' 1980. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT 18 ezer óra társadalmi munkában Föl kell pezsdíteni a versenymozgalmat ZlM-brigádok értékelése A szocialista munkaverseny első féléves eredményeit, ta­nulságait a napokban értékel­te a ZIM salgótarjáni gyárá­nak szakszervezeti bizottsága. Miként az elkészült elem­zésből kiderül: az év eleji versenyfölhívásban a haté­konyság növelésére, a minőség javítására, az ésszerű takaré­kosságra és a jobb munkaidő­kihasználásra irányították a figyelmet az illetékesek. En­nek alapján negyvenhárom brigád, összesen hétszázötven- hét taggal vállalta különböző címek, díjfokozatok elérését. A fölajánlásokban egybeszá­molva több mint harminc­egyezer óra társadalmi mun­ka teljesítését, s több mint hárommillió forint gazdasági megtakarítás elérését vállal- ták A fél év alatt öt brigád je­lentette be — küiönfajta okok miatt — megszűnését, így a versenybizottság harminchét csapat munkáját értékelte. A kollektívák által leadott ön­értékelésből megállapítható, hogy a múlt év hasonló idő­szakához képest csökkent a szocialista munkaverseny len­dülete. A dolgozói közönsé­geknek csupán hatvan száza­léka teljesítette időarányosan, és mindössze tíz százaléka teljesítette túl fölajánlását Az elmaradásnak az értékelők szerint két főbb oka van: egy­felől a brigádok nem értették meg kellőképpen az új érté­kelési formát és magasabb címre pályáztak, mint ami­lyenre értékelni lehetett őket; másfelől a gazdasági vezetők nem támaszkodtak eléggé a csapatokra, kapcsolatuk gyak­ran adminisztratív jellegű volt. Azonban a munkaverseny így is rendkívül fontos ered­ményeket hozott a gyáriak­nak. Brigádjaik hat hónap alatt több mint tizennyolc- ezer óra társadalmi munkát végeztek. Ebben az időben túlnyomórészt a termelési föl­adatok végrehajtásában fára­doztak. Például csaknem fél­ezer óra fölhasználásával enyhítették, a zománcozóüzem létszámhiányát. Hatszáz órá­ban mintegy ötven gépkocsi­ra való rakományt — csoma­golóeszközöket — hordtak át egy másik vállalat raktárába, elősegítvén ezáltal gyáruk készletének optimumhoz köze­lítő csökkentését. Értékes munkát végzett az a hétszáz- negyvenhárom brigádtag is, akik — a Sziklai brigád or­szágos fölhívásához csatlakoz­ván — március 22-én jelent­keztek a termelésben való részvételre. Anyagtaksrékossággal a csupa tok fél év alatt több mint hétszázötvenezer forint hasznot hajtottak. Külön ki­emelendő a Petőfi anyagrak­tári brigád teljesítménye; ők 112 ezer forint értékű alumí­nium hulladékot gyűjtöttek és juttattak el a MÉH-be. A Sal- lai Imre nevét viselő kollek­tíva — csaknem 200 ezer fo­rint értékben — selejtté %’ált tűzhely-sarokmerevítőt tett újrafúrással használhatóvá. Dicsérendő a hidegüzemi sze­reidé három szocialista bri­gádja is, ők tavalyhoz viszo­nyítva 150 ezer forint érték­ben csökkentették a selejtet. A brigádok összesen 630 ezer forint értékű .energia megtakarítását vállalták erre az évre. Fél év alatt 215 ezer forint megspórolása sikerült. Ebben a tevékenységben a Kandó Kálmán nevét viselő csapat jeleskedett, ök a gyár­nak kellő vásárolt és saját termelésű energiát kiesésmen­tesen szolgáltatták a hat hó­nap alatt végig. Az értékelők a verseny to ­vábbi kibontakoztatásával kapcsolatban három föladatot látnak a legfontosabbnak: tár­sadalmi munkavállalásaikat elsősorban a sajtoló műhely­ben végezzék el a csapatok; a megmunkálóüzemben törzs­gárdán alapuló versenymoz­galmat bontakoztassanak ki; hatékonyabb propagandával folyamatosan népszerűsítsék a kiemelkedő teljesítményt nyújtó brigádokat. Javult a megye közúthálózatának forgalombiztonsága Egyre dinamikusabban fej­lődik a megye gépjármű- állománya. Számuk az év el­ső fél évének végére már több mint 37 ezer darabra növe­kedett. Ezen belül a sze­mélygépkocsik száma fejlő­dött dinamikusabban, 26,2 százalékkal. Nógrád megyé­ben az év első felének végé­re csaknem 19 ezer személy- gépkocsi volt üzemben. És még valamit. A gépjárműve­zetői engedéllyel rendelkezők száma évente mintegy 2600- zal emelkedik, ma meghalad­ja a 45 ezret. A gépjárműállomány növe­kedési ütemének megfelelően növekszik megyénkben a köz- úthálózat forgalmi terhelése is. Az úthálózat terhelésnöve­kedését — gazdasági okokból — csak késve követik a mű­szaki intézkedések, mégis ja­vult a megye közúthálózatá­énak forgalombiztonsága. Igaz, ’-a személyi sérüléses balese- 'tek száma az 1977. évihez vi­szonyítva 11,1 százalékkal nö­vekedett az elmúlt esztendő­ben. Míg 1979-ben 351 ilyen baleset volt, az idén május 31-ig 121 személyi sérüléses baleset következett be. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva mérsékelten emelkedő. 1978-ban 41, tavaly 31, az idén az év első öt hó­napjában 11 volt a halálos kimenetelű baleset. Az elő­idéző okok közül változatla­nul vezető szerepe van — 32 százalék — a gyorshajtásnak, és az alkoholos befolyásoltsá- gú személyi sérüléses balese­teknek, ami összesen 22 szá­zaléknak felel meg. A közle­kedésrendészet közúti ellen­őrző tevékenysége során ta­valy az ellenőrzött 1850 eset­ben 542-szer a sebességet je­lentősen túllépőkkel szemben kellett eljárni. Említésre mél­tó még: tavaly 763 vezetői engedélyt vontak be ittas ve­zetés miatt. Nem véletlen, hogy me­gyénkben 1976 és 1978 utána közelmúltban is elemezték a megye közúthálózatának for­galombiztonságát. Megálla­pítást nyert, hogy a közúti igazgatóság szervezett formá­ban számos intézkedést tett a forgalombiztonság növelése érdekében, s a működési fel­tételekhez évi nyolcmillió fo­rintos keret áll az igazgató­ság rendelkezésére. A forga­lombiztonság növelése érde­kében tavaly 1130, az év első felében 510 fényvisszaverő közúti jelzőtáblát helyeztek el Nógrád megye útjain. Évenként rendszeresen újra­festik az útburkolati jeleket, és a megyei főútvonalakat korszerű, vezető oszlopokkal szerelték föl. A forgalombiz­tonság szempontjából veszé­lyes útszakaszokon tavaly 3226, az év első felében 576 méter acélszalag korlátot épí­tett ki. Jelenleg 18 500 méter útszakaszt véd acélszalag kor­lát, ami az 1977.' évi állo­mányhoz képest 32 százalékos növekedést jelent. Megyénk területén az or­szágos közúthálózaton talál­ható 48 szintbeni vasúti ke­reszteződés közül 46 biztosí­tással lett ellátva. Ezek kö­zül 37 százalék átjáró, kor­szerű fénysorompós biztosítá­si Igen jelentős ez a tanácsi kezelésű úthálózatokon is, ahol a szintbeni vasúti átjá­rók száma még ma is meg­haladja a hatvanhatot. Sokat tett a tanácsi közlekedési szakigazgatási szerv is. A forgalombiztonság javítása érdekében a közúthálózatra 1978-ban 505, tavaly 612, a2 idén az első fél évben 383 közúti jelzőtáblát helyeztek el. összességében megállapít­ható, hogy mindezek ellenére javult a megye közúthálóza­tának forgalombiztonsága még akkor is, ha a fejlődés nem éri el a forgalomnöve­kedés által támasztott igé­nyeket. ■' / Dinamikusan emelkedik minden esztendőben a balassagyarmati kábelgyár termelési érté­ke, ebben az esztendőben már mástél milliárd forintért küldik megrendelőikhez a keresett árucikkeket. A korszerű gépsorokon hazai és külföldi — konvertibilis valutában elszámoló — vevők részére gyártják a vezetékféleségeket. Képünkön Nagy Ferenc szakmunkás irányítja a termelésben részt vevő korszerű gépsort — kulcsár — Szakszervezeti munka a termelőszövetkezetekben Ülésezett a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága Közel ötéves kemény mun­ka tapasztalatait, nehézségeit elemezték Salgótarjánban megtartott ülésükön a ME­DOSZ megyei bizottságának tagjai. Tájékoztató jelentést hallgattak és vitattak meg a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben folyó szakszerveze­ti munkáról és a főbb felada­tokról. A termelőszövetkezetekben 1976 augusztusától számított első két évben meglehetősen göröngyös utat jártak be az újonnan született alapszerve­zetek. Az erőfeszítések ered­ményeként és pártszervezetek segítségével, az utóbbi két év­ben, ha nem is a kívánt ütemben, de emelkedett a kö­zös gazdaságokban a szak- szervezeti munka színvonala, javult a szervezettség, élén­kebbé vált a szervezeti élet. A szakszervezeti alapszervezetek működése egyre aktívabb lett, az egyszerű jelenlét helyett, a cselekvő részvétel vált meg­határozóvá a kollektívák gaz­dasági, politikai, társadalmi életében. Erre a legjobb példa a szocialista munkaversenyek szervezésében, vagy a brigád­mozgalomban betöltött kezde­ményező szerepük. Jelentős előrelépés történt az üzemi de­mokrácia fejlődése területén, amely jő alapot biztosít ahhoz, hogy az alkalmazottak az ed­diginél jobban beilleszkedhes­senek a közösségek társadal­mi életébe, aktívabban ve­gyenek részt annak minden területre kiterjedő munkájá­ban. Az eddig elért eredmények ellenére azonban meg kell említeni néhány olyan ténye­zőt, amely gátolja a mozga­lom erősödését, a további elő­relépést. A termelőszövetkezetek ve­zetői között akadnak olyanok, akik — a sajátos viszonyokra hivatkozva — kétségbe von­ják a szakszervezeti munka jelentőségét és hatékony mű­ködésének lehetőségét. Egye­sek közömbösek, mások túl­zott igényeket támasztanak a szakszervezettel szemben. Ne­hezíti a szervezettség javítását az alkalmazotti állomány nagymérvű fluktuációja, vala­mint az is, hogy a tisztségvi­selők közül csak kevesen ren­delkeznek a szakszervezeti munkához nélkülözhetetlen alapképzettséggel. A helytelen szemlélet következtében sok üzemben még mindig formá­lisak a szakszervezeti és a gazdasági vezetők kapcsolatai, ezért hiányosságok tapasztal­hatók a döntésekbe való bevo­násban és a szakszervezeti tagok tájékoztatásában. Mint Kanyó Béla, a ME­DOSZ Nógrád megyei Bizott­ságának titkára összefoglalójá­ban hangsúlyozta, a termelő- szövetkezetekben tevékenyke­dő szakszervezeti alapszerve­zetek fejlődése jó irányba ha­lad, a folyamat pozitív hatású. A gyorsabb előbbre lépéshez azonban további szívós, kitar­tó munkára van szükség. Eb­ben pedig valamennyi érde­kelt félnek, a jelenleginél ak­tívabban kell közreműködnie. Üiést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az igazságszolgáltatás szervezeti korszerűsítése vé­gett — a személyi és ügyfor­galmi sajátosságokra is figye­lemmel — az Elnöki Tanács megszüntette a Sárbogárdi Já­rásbíróságot és a járási ügyészséget, ezzel egyidejűleg kiterjesztette a Dunaújvárosi Járásbíróság és a városi-járási ügyészség illetékességi terüle­tét a sárbogárdi járásra. Az Elnöki Tanács megfosz­tott magyar állampolgárságá­tól négy külföldön tartózkodó személyt, akik bűnöző élet­módjukkal, illetve az állam- polgári hűség súlyos megsér­tésével arra érdemtelenné váltak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Készülés a tanévre, készülés a kongresszusra A választások jegyében telt el az 1979—80-as tanév a pe­dagógus-szakszervezetnél. Az egyes intézményeknél, váro­sokban, járásokban, megyebi­zottságnál újjáválasztották a tisztségviselőket, küldötteknek szavaztak bizalmat az október 25—26-i pedagógus-szakszer­vezeti kongresszusra. A megyei választások egy alapvető újdonságot hoztak, ami meghatározó lehet a ha­marosan kezdődő új tanév­ben: létrejött^? a bizalmites­tületek, komoly jog- és ha­táskörrel, feladatokkal. A két város mellett a négy járás ala­kított ki ilyen testületet, mely­nek hivatalból tagja minden bizalmi és titkár — igy a ho­zott döntések végrehajtása kötelező érvényű lesz számuk­ra. Ez a forma nagy jelentő­ségű a demokrácia szélesíté­sében is, alapja lehet a köz­vetlenebb információáramlás­nak. A testületi tagok alap­képzése a nyáron megtörtént a legfontosabb tennivalókra felhívták a figyelmüket. Első helyen a munkaügyi szabály­zat elkészítése áll — ezt a szeptemberi első taggyűlésen kell megvitatni, elfogadtatni. Ez a kollektív szerződésekhez hasonló dokumentum az ok­tatásügyi intézményekben dol­gozók munkájával kapcsola­tos jogok, kötelességek, speci­ális feladatok rögzítése. A napokban „postakész” lesz az új híradó. Ebben három dologra hívják fel a figyelmet: a már említett munkaügyi szabályzat elkészítésének mód­jára, az óvónőknek adható 12 nap jutalomszabadságra és is­mertetik a megválasztott új tisztségviselők teljes névso­rát. A jutalomszabadságról már korábban megjelent ren­deletet egyes helyeken alkal­mazták is — jól tették, a pe­dagógus-szakszervezetnél azt szeretnék, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen ez kö­zelítheti az óvónők szabadsá­gát a többi pedagóguséhoz. Tizenkilencre bővült a vá­lasztás után a megyebizottság, a hét alapszervezetnél a szü­lési szabadságon, nyugdíjban lévőkkel együtt 5365 szakszer­vezeti tag van. 16 helyen ala­kítottak ki döntőbizottságot, amivel szintén tovább erő­södik a pedagógus-szakszerve­zet demokratizmusa. A tan­év megkezdése után, szeptem­ber 4-én tartják meg az első megyebizottsági ülést, melyre a 19 tagú testület mellett va­lamennyi városi, járási tit­kárt is meghívják. Ekkor hagy­ják jóvá, az 1980—81-es Mun­kaprogramot, szó lesz a me­gyebizottság hatásköréről, feladatairól, munkamódszeré­ről, ismertetik az idei tanév első híradóját és a szakfel­ügyelet átszervezésével kap­csolatos tudnivalókat. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom