Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP N ÓG RÁ 0 M EGYE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI ÉVF 202. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. AUGUSZTUS 29.. PÉNTEK Vb>ii/és a megyei tanácson Több fenntartási munka vár az építőiparra Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A megbeszélésen részt vett Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnö­ke. A testület egyebek között megvitatta az építő- és építő­anyag-ipar helyzetének továb­bi javításával kapcsolatos ko­rábbi párt- és tanácsi hatá­rozatok végrehajtásáról szó­ló jelentést, valamint a köz­úti közlekedés biztonságával kapcsolatban tett korábbi in­tézkedésekről és azok ered­ményeiről szóló előterjesztést. legutóbb tavaly májusban vizsgálta meg a tanácsi vég­rehajtó bizottság a megyei építőipar fejlesztésének lehe­tőségeit. Akkor többek közt azt a föladatct határozták meg, hogy tüzetesen elemez­zék az egyes építőipari egysé­gek helyzetét, hozzák össz­hangba a kapacitást az igé­nyekkel, folytassák az éssze­rű szervezeti összpontosítá­sokat, vezessenek bé kor­szerű technológiákat! segít­sék a szakemberellátást és a szakképzést. A határozat meghozatala óta számos jelentékeny eredményt értek el a megyénkbeli épí­tőipari egységek. A tanácsi építőipari vállalat helyzete az utóbbi időszakban stabilizá­lódott. Tavaly több mint há­rommillió forint nyereséggel zárta az évet, idén — az új gazdasági szabályozók adta lehetőségekhez igazodván —, mintegy kétmillió forint ered­ményre számíthat. Az állami építőipari válla­lat — ÉVM-döntés alapján —, profiltisztítást hajt végre: idén az év végével — alap­anyagellátási gondok, vala­mint a gyártóeszközök elhasz­nálódása miatt — megszünte­tik a blokkgyártást A válla­lat az idei első fél év végéig szerződésben vállalt mennyi­séget még szállítja, így elégí­ti ki az átmeneti időszak igé­nyeit. A tanács illetékesei megha­tározták a hatodik ötéves terv idejében végzendő szakmun­kásképzés évenkénti üteme­zését. Eszerint 1982 és 1985 kö­zött az építőipari szakmákban évenként százhúsz fő, a nem építőipari szakmákban hat­van fő beiskolázása megoldha­tó. Mint megállapították: a hatodik ötéves terv idején az építőiparon belül várhatólag növekszik a fönntartási mun­kák részaránya, így a hagyo­mányos szakmák iránti igény fokozódik. A közúti közlekedés bizton­ságával kapcsolatos fölada­tokról szóló előterjeszíés meg­állapítja, hogy a járművek sokasodásával együtt növek­szik az úthálózat terhelése, s a balesetveszély. Az utak úgy­nevezett műszaki szolgáltatá­si mutatói ugyanis —, főként gazdasági okok miatt — csak késve követik a terhelés fo­kozódását. így a személyi sérüléssel járó balesetek szá­ma gyarapodott: 1977 és 79 között több mint tizenegy szá­zalékkal. Tavaly 351 ilyen bal­eset adódott. A forgalombiztonság növe­lésére tavaly ezeregyszázhar- minc, idén fél év alatt ötszáz­tíz darab fényvisszaverős köz­úti jelzőtáblát helyeztek el az utak mentén. így a táblák hetvenöt százaléka korszerű, míg 1977-ben csak 51 száza­lék volt ez az arány. A biz­tonság kedvéért tavaly több mint három kilométer, idén az év első felében több mint fél kilométer hosszon acélkorlá­tot épnettek a veszélyes út­szakaszok mentén. Ezeknek és egyéb intézkedéseknek a hatá­sára a megye közúthálózatá­nak forgalombiztonsága az 1977. évi állapothoz képest számottevően javult, azon­ban még nem éri el a forga­lomnövekedés támasztotta igé­nyeket. Nemzetközi mezőgazdasági filmszemle az OMÉK-on Csütörtökön az OMÉK-on a fejlődő országok napját ren­dezték meg. Az ENSZ nem­zetközi szervezetének, a FAO- nak és a TESCO-nak a szak­értői tartottak előadásokat a fejlesztés lehetőségeiről és az új technológiai, műszaki eljá­rások bevezetéséről. Megnyi­tották a nemzetközi mezőgaz­dasági filmszemlét, amelyen összesen 32 alkotást vetítet­tek. A filmek a mezőgazdaság helyzetével foglalkoztak. Egy részük speciális szakmai fo­gásokat, módszereket ismertet. A filmek között egyetlen ma­gyar mű szerepel, ez a ma­gyar mezőgazdaságról ad ké­pet az érdeklődőknek. A film­szemle kétnapos és a kiállítás K épületének nagytermében rendezik meg. Áldatlan konfliktus Az Irán és Irak határán zajló összetűzésekről hónapok óta érkeztek jelentések, de most a Pars iráni hírügynökség állítása szerint már a nyugtalan határ teljes hosszán foly­nak a harcok. Nehézfegyverek, s iráni részről egyebek kö­zött föld-föld rakéták bevetésére került sor. Bagdad egye­lőre nem számolt be a legújabb fejleményekről, de nem is cáfolta a nagyszabású harcokról szóló iráni jelentést, amely azt sugallja, hogy a két ország között hadüzenet nélküli háború folyik. Befejezéséhez közeledik a Lampart ZIM salgótarjáni gyára hidegflzemi gyárrészle­gében a gáztűzhelyszerelde teljes rekonstrukciója. A 3 M módszer bevezetése szüksé­gessé teszi az anyagmozgatás korszerűsítését is, amelyet konvejoros szállítórendszerrel oldanak meg. Képünkön prőbajáratás alatt a szállítóberendezés, amelynek kezelőpultjá­nál Rádi László technikus. A próbajáratás alatt az üzemi anyagmozgatás felét már ez­zel a berendezéssel végzik. — báb — Ülésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága Együttműködés város és falu között Elsőnek az Ifjú Gárda 1980/81-es képzési évének programját fogadta el a KISZ Nógrád megyei bizottsága a csütörtök délelőtt Salgótar­jánban tartott ülésén. Majd Balázs Ottó és Márton József titkárok előterjesztésében je­lentés hangzott el a Salgótar­ján városban és járásban le­vő munkahelyi, tanintézeti és a megyeszékhely agglomerá­ciós körzetében működő la­kóterületi KISZ-szervezetek együttműködésének tapaszta­latairól. Mint Ismeretes, az említett területek gazdasági életében az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott, a többi között az ipartelepítés, a me­zőgazdasági átalakulások, a szövetkezeti ipar fejlődése, a helyi munkalehetőségek je­lentős hatással vannak az if­júsági mozgalomra is. Ez egy sor feladatot jelent a K1SZ- vezetők számára. A város és a falu, az üzem- és lakóterü­let együttműködésének hely­zete most szerepelt első ízben a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága előtt. Mind az elő­terjesztések, mind a hozzá­szólások érzékeltették, hogy a mozgalom lényeges kérdésé­ről van szó. A jelentést követően töb­ben kértek szót, Balogh Ti­bor, a pásztói járási KISZ- bizottság munkatársa a meg­bízatások ellenőrzésének fon­tossága mellett szólt arról is, hogy a kapcsolattartás jó for­rása lehet a KlSZ-uiánpot- lásnak, az úttörőkorúak kö­réből. Hammer Pál, a Nógrád megyei pártbizottság munka­társa hasznosnak minősítette, hogy e témával foglalkozik a testület, s hangsúlyozta, hogy jobb, szorosabb együttműkö­dés szükségeltetik az üzemi és a lakóterületi KlSZ-szer- vezeíek között. A bejáró dolgozók érdekei­nek figyelembe vételét emel­te ki hozzászólásában Ribál József, a salgótarjáni járás pártbizottságának csoportve­zetője, s szólt a munkára, a közéletiségre nevelés lehető­ségeiről Is. Mint mondotta, a vonzó és tartalmas programok döntsenek abban, hogy a fia­talok az üzemi vagy a falusi KISZ-szei vezetek tagságát kérik. Ezt a szemléletet erősí­tette felszólalásában Cziprok Zoltán, Salgótarján városi pártbizottságának csoportve­zetője is, aki egyebek között hangsúlyozta a párttaggá ne­velés és a pártmegbízatás együttműködésből származó lehetőségeit. Végezetül Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának titkára elmondotta, hogy a beszámolók és a hoz­zászólások, vélemények, ja­vaslatok nagy segítséget ad­nak a további munkához. Ez­után Füssy József első titkár foglalta össze az elhangzotta­kat, s jónak, színvonalasnak minősítette azt. Az ülés további részében a KISZ-iskola hathetes tanfo­lyamaira történt javaslattétel, majd egyéb, szervezeti kér­déseket tárgyalt a testület. S valóban, ha nem is elsősorban fegyverekkel, de az Iszlám forradalom iráni győzelme óta háborúság dúl a két ország között. Igaz, a szembenállás régebbi keletű: még 1958-ban kezdődött, amikor Irakban megdöntötték a mo­narchiát, s kikiáltották a köztársaságot, amelytől abban az időben az akkor császári rendszerű Irán veszélyeztetve érezte magát. A vitás kérdések között a legfontosabbak ezek voltak: Irán kőolajban gazdag délnyugati tartománya, Khuzisztán, amelyre — hivatkozással arra, hogy túlnyomó- részt arabok lakják — Irak valamiféle igényt tart; a Shatt-el-Arab határfolyó hajózási jogai, valamint a köl­csönös határkiigazítási követelések. Az iraki rendszer kö­zömbösítése érdekében az iráni sah másfél évtizeden keresz­tül jelentős támogatásban részesítette az autonómiájukért fegyveresen felkelt iraki kurdokat. A polgárháborúnak Bagdad és Teherán 1975 tavaszán történt megegyezése ve­tett véget. A sah megvonta támogatását az iraki kurdoktól, akik ezt követően letették a fegyvert és nagyjából bele­nyugodtak a Bagdad által nekik megadott korlátozott au­tonómiába. Irak engedményeket tett a hajózási jogok és határkiigazítások ügyében, s ami ennél is fontosabb, hallga­tólagosan elismerte Irán domináns szerepét a Perzsa-öböl térségében. A sah bukása után e kompromisszumot mindkét fél — ellentétes pozíciókról — megkérdőjelezte. Immár Irak érez­te magát fenyegetve az iszlám forradalomtól, amelyről Irán mostani vezetői nyíltan vallják, hogy az „exportcikk”. A Baath-párt világi rendszere Irakban, ahol —, miként Irán­ban is — a lakosság nagyobbik része síita mohamedán, Szaddam Husszein elnök és a vezető gárda viszont szunita. gyanakodva tekint radikális szomszédjára. Irak ismét vi­tatja a Perzsa-öböl három kis szigetének még a sah idejé­ben történt iráni megszállását, s most Bagdad támogatja az iráni kurdok autonómiaharcát. A két ország között áldat­lan konfliktus zajlik tehát, de, ami még ennél is aggasz­tóbb: az iráni—iraki háborúskodás —, a szemben álló fe­lek szándékától függetlenül — lényegében az amerikai im­perializmus érdekeit szolgába a térségben. Pálfi Viktor Uj év, új feladatok Iskolaigazgatók értekeztek Réfságon A rétsági Asztalos János já­rási Művelődési Központ adott helyet a minap a járásban le­vő általános iskolák igazga­tóinak értekezletéhez. Németh Árpád, a járási hivatal mű­velődési osztályának vezetője értékelte az elmúlt évben vég­zett munkát, majd ismertette az idei feladatokat. A rétsági járásban szep­tembertől 3212 általános isko­lás ül majd be a padokba. Az elmúlt évben az iskolai élet­re felkészítő munka eredmé­nyes volt, hiszen minden jö­vendő elsőst felvettek az óvo­dába. Itt egy esztendő alatt igyekeztek a közösségi élethez formálni és játékos foglalko­zásokkal a mostani komolyabb tennivalókra szoktatni őket. Ebben a tanévben is sok gondot fordítanak majd az is­kolakötelezettségi törvény végrehajtására. Még mindig előfordulnak olyan területek, ahol nem büntetik meg a ha­nyag szülőket. Az általános iskolai osztá­lyok között — különösen az első, a harmadik és az ötödik osztály ilyen — különbségek vannak, amit az iskolások egy része nehezen visel el, néhá- nyuk nem tud megbirkózni a megnövekvő feladatokkal. Ép­pen e nehézségek miatt gyak­ran osztályismétlésre kény­szerülnek. Tavaly ebben a já­rásban a tanulók 2,7 százaléka ismételt évet. Többet törődnek majd a veszélyeztetett tanulókkal; szorosabbá teszik az iskola és a községi ifjúságvédelmi bi­zottságok együttműködését. A hátrányos helyzetű iskolások­nak rendszeres korrepetáláso­kat szerveznek az iskolákban A rétsági járás községei közül sok helyütt beszélnek szlovákul és németül. Van is­kola, ahol tanórán oktatják, de Szendehelyen csak a szak­körben ismerkedhetnek a gyerekek anyanyelvűkkel, míg Felsőpetényben már az óvo­dában is szlovákul tanítjá az éneket az óvónő. A cél az, hogy a nemzetiségi községek­ben mind többet törődjenek a magyar mellett az anya­nyelvi oktatással. Az elmúlt években akadtak zökkenők a napközis nevelő­munkában. Ennek oka volt az is, hogy a pedagógusok még mindig nem becsülik kel­lőképpen ezt a munkát, de az is, hogy sok helyütt hiányoz­nak a tárgyi feltételek. Az idén — a lehetőségekhez mér­ten — ezen igyekeznek változ­tatni. Nehezen mozdul ki a holt­pontról a felnőttoktatás. Ta­valy mindössze két kis létszá­mú csoport végezte el a hi­ányzó 7—8. osztályt, pedig sok olyan felnőtt él a járásban, aki nem fejezte be az általá­nos iskolát. Itt többet kell tennie a munkahelyeknek, ahol felmérve a dolgozók is- kolázotteágát, kapcsolatot te­remthetek a helyi iskolával — így közösen szerveznék az oktatást. Magyar— lengyel idegenforgalmi megállapodás Az IBUSZ hosszú lejáratú megállapodást kötött csütörtö­kön a lengyel idegenforgalmi hivatallal. Az okmányt a bu­dapesti Lengyel Kultúrában ír­ták alá, majd megkötötték a jövő évre szóló keretszerződé­seket is a különböző lengyel utazási irodákkal, köztük a legnagyobbat, az ORBIS-sal. A szerződések lehetővé te­szik, hogy a következő évek­ben fokozódjék a szervezett, csoportos utazás mindkét or­szágba. A jövőben jobban ki­használják majd az elő- és utószezon turisztikai, üdülé­si lehetőségeit is. Mindkét or­szág idegenforgalmi szervei szorgalmazzák a kollektívák, munkások, parasztok, értel­miségiek tapasztalatcsere-jel­legű szakmai útjait. Az idén mintegy 30 százalékkal több magyar turista kereste fel IBÜSZ-esoportokkal Lengyel- országot, ahonnan 9—10 szá­zalékkal több vendéget fo­gadtak, ugyancsak az IBUSZ közvetítésével, mint a múl ti évben. Jövőre a tervek szerint tovább bővül a két ország kB» zötti idegenforgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom