Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

SALGOI SEBESSEG tudósokkal Fö­Az ábguSZtÜs ál-i délutárjon lók szórakoztató program kö­zött lesz néhány nehezebb is. Reméljük, högy a jó időben, á szünidő utölsö häpjäh azért Sokaknak lősz kedvük mélyebb beszélgetéshez is, eslítágáSzat- l'ól, biológiától. térmészéttu- flományokról. Az egyik beszél­getőpartner: ZÖMBOKl OTTO, csillagász, aki 1088-bán rtiaté- hiatika—fizika szakos tanár­ként végezte él a débrééént Kossuth Lajös Tudöfhärty- eg^etétnfet. Négy évig tanár­ként döigózotti és niint ámatör fcsillagász vezétté áz iskolái csillagászszakkört, 1872-bért . kul. , , , . . vették fél az Úránia csillag- ''óla. az általános iskola- csillagokkal foglalkozik, vizsgálóhoz tudományos műn- ban, fél sem merül a közép- toeléktromos távtsővel a csi.l- ka+ársnak. arlnak 1 éllériét-e iskölal flfcikábáh, az égyétértie- lagok fény változását figyelik hdov tudbmánvös véézettsé- péöig már naivitás is és ebből következtetnék az °e még nétn völt 1076-ra vé- Í€fítMi követelni, fezért ál- égitestekben lezajlő fizikai te­gezte él az Eötvöfc Lóránd fü- tálában az érti betek nagyon lyartlátökte. dományegveterfien a csillagé- ket*eset tudhak az égitestek — fe a itiünkaköí már ré- szat szaköt, azóta névezhétö Világáröli jobbára még meg ggft fifeíii díyáti, amilVehheka hivatásos Csillagásznak. A seiti fogálmazöariak azok a laikusok képzelik. A táVfcsobé tanári, néjjrriÜvéiOi hivatást kérdések bennük, amikre az- f.§] szemríiel méredö csilla- ázöhban riéhh adtá fel: rész- l-ltárl érdemes 1 éri ne válaszo- g^S2 fpár a ttiülté. Mi síé­ben a rtiürlkáheiyéh, az Ürá- kérésül. Ölvén kérdések, nlítóéébbei dolgözühk, rtlűszé­niá csillagvizsgálóban is a a Végtelen fogaliüá, ^ a kezelünk, fö ríitiftkate­haáyközöríSéggél. á láikttsökkál csillagbk kialakulása és így rtiletühk a matematika és a foglaikdzik, ezenkívül egyik tbVább. A rhi elöádaáünk programozás. Sok mindenhez szervezője a rhagyar ahiatör alábVéiöen erről szül, egy a kell érteni) nem könnyű, de eslllagószmözgalbttihak is. És, feladata: tíl.Vah alaptudás áda- sz§p ami tálán a legfontosabb: ál- ga. UbLV hír' Zombori Ottóval és dr. Tóth landö TtT-élöádó. rendszere- ^ »ag ön fhtllöh, hSgJf í»z- &€záVaj vasárnap déjulátl a sén járja áz országai. tábovö- tálálk82tám flí. TB« Ösza gä|aöj sebssség keretében bé­kái szervez és látogat, isko- biokogussal mert a cslHagok- szélgelhét a könyvtár olvasó- iákkal. szakkörökkel tártja a b! en pöhtos adatokat, élét- tr^éb kaocsoiatot képes elméleteket ismerek; de teimeDen­_ Ragyogó tudomány a amikor az élet kialakulásához CSEREBERE csi llagászat Bés én szeretem érünk, akkor az én tudásom Ami önnek fölösleges lom, tnegosztatii ezt a tudományt re“e! ér. Itt kezdődik az ő másnak hasznos lehet! fnásökkál iS. — fnörttíjá ffiM- télatíatá: Ami másnak fölösleges lötH; gáról Zombori Ottó. — Saj- Zombori Ottó a tudományos önnek lehet hasznos! hős ezeket az ismereteken a ismérettérjeszféseh ktVtll tér- Hözza élj írja össze, vagy csillagászati álapokát se- HtészetéSen Saját kufátáSÍ te- telefonáljon, mindent elcse- hol, semmilyen iskolában rulettéi IS í-endelkézik: a telhet a Sálgöi sebesség Cse­nem dktatják. Nines sző csillagvizsgálóban á változó héberé pavilonjában! A zeneoktatás új éve üazzokfafős indul a salgótarjáni zeneiskolában // Elveszett gyerekek?!?. n . A két. papírok mögött emberé- sütőipari pályaválasztás ko- maton — egyik sem sekirült. sorsokat kellene látni rabban sok problémát oko- Most elhelyezkedett a cipő; szinte mindenkinek, aki zott, most még túljelentkezés ipári szövetkezetben és jövő- ügyes-bajos dolgokkal foglal- is volt, a textiltisztító szak- re — ínár biztosan nagyobb kozák- — ez manapság egyre mában hasobló a helyzet. Ez eséllyel — á bőrdíszművesség nehezebben valósul meg. hí- részben a korosztály létsíá* mellett fog döbteni. vatkozhatunk a rohanó időre, mának növekedésével, rész- — Vajon, akik hartnádik­a kásahegynek tűnő papír- ben az őszi pályaválasztási ként választották válarrtiiyen rengetegre. Ám azok. akik in- hetek alatt kifejtett propa- szákmát, mennyibe maradnák dúló életek segítését Vállalták gáhdarhiiíiká eredményével meg ott — jélentkeznek-é á — talán övéké a legnagyobb magyarázható. Szakközépis- pályakorrekció igényével Újra felelősség — ezt nem tehetik, kólákba a tavalyinak megfe- dz intézetnél? Ném is teszik. lelő arányban jelentkeztek. A — Sokszor gondolunk erre A Nógrád megyei Pályává- gimnáziumokban most sem ml is. i. De hagyon sok mu­lasztási Tanácsadó Intézet év- sikerűit számottevőén emelni lik a gyakorlatot biztositő ró] évre megjelenő füzeteiben a fíük, számát. Nem voltak munkahelyen — a sütőipar - az általános tudnivalók között beiskolázási gondök - a Ba- hál például, almi most ügy olvashatjuk- Jogköre csak IwÄDäfl á köriéiből óaa jé- felfutott a szakmaválasztás, a* tanácsadásra' tájékoztatásra lentkező jó képességű gyere- mlhderi feltétéit megterémtet- terjed ki Nari feladata a fia- k^k riiegnöVekedett Száma mi- ték, maximális figyelmet ígér­Ezekben a napokban Okta­tási intézméhyeinkbén egyre mozgaimasábbá válik az élet. A pedagógusok mihdenUtt megkezdik á nyári szünidő utáh az üj éV előkészítését, szervezését, hogy szeptember első nápjálban mihdén ké-*- széh várja a táhülólfjúságöi így van ez a salgótarjáni állami zeneiskolában is. Soha nem tapasztalt érdeklődés érezhető a zeneoktatás iránt. Ezt jelzi az a tény, hogy már júniusban közéi 600 tahuló iratköZott a zeneiskolába, így a Szeptembet elsején délután sorra kerülő pótfelvételi vizs­gákon már csak korlátozbtt Számban és csak néhány szákra tud felvételi lehetősé­get biztosítani az intézmény, llyén SZäkök elsősorban a csellő, bőgő, rézfuvös hangsze­rek, ahova a város zenekultú­rám éleléHek előbbreiépésé érdekébén is szívesen várja iyó munkát a főiskola jázZ j áz iskdlá a jelentkezőket. tanszéke patronálja és á Mű- Üj színfoltot jelent Zéneok- velödésügyl Minisztérium- fo- tatásUnkbán, hogy — országo- lyámatosah figyelemmel kisé- sdh is élén járvá — áz 1000— n ezt a kultúr- és zéHepöli- 81. tanévben a jazzbktatás is tikailag is fontos — egyelőre megiHdui salgőtarjáhban még hézagpötlő oktatási for- fegyélőre zohgora. gitár, bőgő mát. Á kísérleti év után az és dob szakon kezdődik meg itteni tapasztálátok alapián a a munka. A jazzöktatástá következő tanévtől már orszá- öl.ván jelentkezőket vár első- gbsan is bevezetik a jazz- sOrbáh az iskola, akiknek né- muzsikálás oktatását —, ahol hány évás ZenetanuláSi múlt- erre a személyi feltételek juk van. kezdőket legfeljebb adottak, gitár, ütő szakra tüdhak fél- Lám, az új zeneiskolai épü­vénni. A jazz szakra küiön felvé­teli vizsgát kell tenni, mély­nek időpontja Szeptember 16. A jazzöktatást fiatál ze­netanárok. muzsikusok végzik, akik a budapesti főiskolai jel­iét sorra bizonyltjai hogy mi­után méltó otthont kapdti Vá­rosunkban a muzsika, egyre pezsgőbb habgversenvéiet ta­pasztalható; ugrásszerűén mégrtőtt a zenetanülés iránti igény, és szeptembertől már legü jázz tanszakon végezték azoknak is lehetőségük lesz a tanulmányaikat. zenei fejlődésükhöz, akik en­A jazzőktatás bevezetésé kf- nek a speciális; érdekes; szép seneti jellegű lesz* az itt fo- zenei irányzatnak a hívei. Bfódy Imre találmánya: A kriptonlámpa A szénszálas izzólámpái Edison találmánya, csak sár^ gás-VöröséS lénnyel izzott és igen sok áramot fogyasztott. Az I0üü-as evekben tehát vi­lágszerte megindult a kutatás több féhyt ado és kevesebb áramat fogyasztö izzólámpa megszerkesztésére. A v-oifram lemről köztudomású volt, hegy nehezen ulvad, és így SZálat húZHi belőle néffi Sike­rült. 1904-bén Mágyárdt‘Szá- goh oldották meg először a walfrarnszáias izzólámpa gyár­tását: dr. Just Sándor es fía- namáii Ferenc, áz Egyesült Izzólámpa és VillámbSságl ítt. két fiatal kutatója. A fejlődés azonban nem állt meg, s ezek után kapcsolódott be a hazai izzólámpagyártás • munkájába Bródy Imre... Bródy Imre (1891—1944) t.alok elhelyezése és az isko lai felvételekről való gondos- táhak. att 4 Helyett 5 osztályt ihdí- ték. Aki mégiz kéhyszerpá­íyán érzi mágát, félévkor kodáS.” Idén először azonban lentkézésl lapon, mindkét is­kolatípusból elutasítbtt is­Közben Csöng a telefon. Jó gdhdok vanrták a jegyei vél iS, azt á feladatot kapták, hOgy hír érkezik: a nőiruhakészí- aflhák elsőként maga az is- nVüjtsaiiák segítséget a je- tö-szakmában egy kislány kóla segít rokon szákmát vágy visszalépett — lesz hely egy mást, kedvéréválóbbat áján- ide pályázó, nyár eleje óta iíoZzáhk mát kévésén nulók problémáinak megoldó- várónak. Aztán a hjgybátö- ••-erüuie.'-. Az letitié jő, Ha a iában is. Ezzel a pedagógiái Hy! sZákiiiürtkáSképzöböl ér- lento: zsOlüdaá. a csalódás is csoport nyáron is „düskálha- kezik egy látogató — ö vasas- mind kevesebb lenne. Ehhez tott” a feladatokban. A me- szakmák iránt érdeklődé, a m* erőnk kevés a gyé- gyé három ipari szakmúh- máshová még fél héiií Veti :ekekéi íegjdboan ismerő pe- kásképző intézetéből, A saigö- fiúkról kérdezősködik, mikor- dagógusok Ös szülők segítsége tárjáh} és balassagyamtaU ké- bén Száböné a láhyo'krtdk váló nélkül nem születnek jd dön- réskédfeimi és vendéglátoipa- íextilesszakma lehetőségeinek lések! ri szakmunkásképző iskdlá- bővítését tudakolja. Nem bőt. valamint a megyei rhü- kőrtnyü a téma: ha fél is vé- velödési Osztály iskoláztatási szik Okét. nehezen megoldha- bizöttságáhak döntése ütáh tő a Bejárás a két helyre (áz egyéb küzépiskolákből érkéz- elméletre Nagybátonybá. á tek ide a lapok — összesén gyakorlatra Jobbágyiba vagy 204. ebből 171 fő leárty. Meg- Jáhosáknárá kell jáfhl) — indult az információcsere a ami például Kutasérei (innen középiskolák (elsősorban a is vart égy pályázó) elég bö- szakmunkáSképzők) és a között, állandó kapcsolatot tik őket a Helyzetről; hogyan O. Kiss Magdolna Bródy Imre eredetileg kö­zépiskolai tímárnak készült, s a budapesti tUdbmányégyete- men Eötvös Lóránd tanítványa volt. Áz égyétém elvégzése után polgári iskolai tanár lett, majd 1919-ben a tudomány­egyetem — amellyel nem sza­kította meg kapcsolatát — meghívta tanársegédnek. A* , ellenforradalom idején kényté- fiätäl tudós örömmel tesz ele­ien volt állását és hazáját él- gét á mCghíVástták, Í923 köZ6- hagyni, Göttingéba költözöttj párt lép Hé a laboratóriumba, ahol Max Born világhírű pro- Az eddig csupán elméiét! fi- fesszor mellett dolgozott, majd zikus rátér a gyakorlati mun- részt vett a Ööth szerkesztette kára. 1929-béH kézdi meg „Zeitschrift für Physik” című rtágyszábásü lámpákisérlétéit. lap szerkesztésében. Itt látták „ . , , .. napvilágot jelentős fizikai BrodY mar kísérletei elejen emlékét, cikkei, amelyeknek égy részét rätäpintött az izzölámpagyár- A magyar tudományos élet Bornn'al közösen írta. tfiS tégfOHtOSább probtéínájárá: jelentős képviselőjének emlé­arra. hogy ml határozza meg két őrzi áz Eötvös Lóránd Fl- 1922-ben az Egyesült Izzó- egy izzólámpában az izzótest zikai. Társulat évenként ki- lámpa és Villamossági Rt. ku- párolgásának sebességét és ez- adott Bródy Imre-dija, és a tatólaboratóriumot szervez, zel a lámpa élettartamét. 1930- Híradástechnikai Ipari Kuta- amelynek vezetésével Pfeiffer ban megállapítottá, hogy ha tóihtézet Eródy-laboratóriuma Ignácz műegyetemi tanárt olyan töltőgázt használ, és Bródy Imre félvezető-la- bízzák meg. Pfeiffer vissza- amelynek molekulasúlya lehe- boratóriuma. hívja Bródyt hazájába és a tőleg nagyi adott Szálhőméi- Pap János séklet mellett a lámpa élet­tartama növekszik. Ha pedig a szál hbsszát és átmérőjét növeli, a szál tzzási hőmér­sékletét emelheti anélkül, hogy a lámpa élettartama csökken- ne. E gondolatok szülték a kriptöntöttésíi izzólámpát - Am a kripton előállítása igen költ­séges volt (égy liter éra közel 3000 P). öródy munkatársai­val a kriptbngáz levegőből tőrtéhő előállítására dolgozott ki eljárást; s ézzél lehetővé tette a krtptortgáz nagyipari, blCSó előállítását (merenként 84 P-ért); és ezzel a krip- törtlämpa gyártását. Ajkán épült örady Imre tervei szerint a világ első kriptongázgyára. A világpia­con 1937-ben jelent meg a kriptonlámpa, s világszerte ha­talmas feltűnést keltett. Az új fényforrás gazdasági jelentő­ségét vizsgálva megállapítot­ták; tlögy azonös fogyasztás esetén mintegy 14 százalékkal több fényt adott, azaz azdnoS fényáram mellett 6 W-tai ke­vesebbet fogyasztott, miht az addig legjobb minőségű lám­pák. Munkásságát a legköltőib- ben Selényi Pál jellemezte: ;;; . .A krtptÖlttőltéSŰ iZZŐláiTl­pát; amely mintegy elméjé­nek tiszta fényét jelképezc'én mint megannyi örökmécses sok-SOk millió példányban őr­zi és tartja fenn szerzőjének lléiiliÜiillliiiillliiliiiiiiiifiiilliÉitiiillllÉliiitiiitilllillIlIIllIIlllIIIIIIIIIIIIlllIIIIIIIlllIIIIIIIIIIIIIIIllIIIIIIIIIIIIIIIilllIllllllllllllllllIllllllllIlllllI IIIIMIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Illlllllllllllllllllllliiiilflllilllllllllllllllllllllllliyv Miért szeretik Cseburáskát? biztosítottak a megyei mun­kaügyi . és művelődési osz­tállyal. MüHkaVáilaiás mellett döntött Harmiflc végzett ál- talápos tsköláS; a többiek, 174-én kívántak továbbta­nulni; — sok utánaját'ás előzte meg, amíg a mai napig iti-ca csökkent a niég nyitott ese­tek száma. Sok Családot fel­kerestünk, szülőkkel, gyere­kekkel elbeszélgettünk, aján­lottunk olyan szakmát, ahol még Vart lehetőség. Különö­sért azokkal igyekeztünk ki­emelten törődni, akik amúgy is nehéz családi kötuiméhyek között vannak, fokozottan igénylik a segítséget — mond­ja Szabó Ferenc né csoportve­zető. — M( jellemezte idén a be- | | iskolázási arányokat, hol volt lány első helyen a nőiruha- legtöbb gond? készítő-szakmát jelölté Salgő­— Jelentősén megnőtt a tarjánbart, a másodikon á szakmák iránti érdeklődés. A bőrdíszművest Bálassagyar­döntének. ;,Igy Veszhet él jő pár gyerek <,. Ha Végül sé- hová Hétn mennék...” — jegyzi még a nágybálonyi szakoktató; Szabónéék ellent^ rttdhdahak: — Mihdenkiről tudunk; aki- nék még mégoldatian a ..Ho­gyan tovább?” az általános iskola utárt. Meg kell ismer­nünk a gyerekeket, a családi körülményeket. Gyakran ép­pen mégálapozatlan döntést rejt az, hogy mindkét iskola­típusból elutasították, ilyen­kor kipuhatoljuk, mi állna valóban közel hozzá, amit nem a környezet divatja, a szülők hatására választ (és amire reális lehetőség is van,..), Máskor segít az( hogy rokon szakmát ajánlha­tunk. Vannak aztán speciális esetek — egy salgótarjáni kis­kiVétel nélkül viszontláthat­juk a raji- és tV-filrhékéh, hallhatjuk őket a rádióban is. A Cseburáska mőtíVUfflai a «, ve, , Ez a szimpatikus és jóságos meg beiméin áz irödálfhár — „Fjődbr báCSi, A macska és a Ptl nvdíüít ^Mihőértesétre''"értésí- állatka, név szerint Cseburós- vallja UszpeHszkij. kutya”, „Lent a Vatázsfolyó­ka, akit Eduard Üszpenszkij Ritkán történik meg, hdgy nál”, Garanciális emberkék” írói fantáziája szült, meghó- egy kezdő író első elbeszélő- és az „Iván Öültih böhóé” fcl» dította a gyermekszíveket. És sé ilyéh hagy síkért arat. Mi- müéket; Érdekesség, Hogy a nemcsak a Szovjetunióban; ért éppen Cseburáskát és Ge- felsorolt könyvek szereplőit hiszeh a kubai gyerekek is na krokodilt szerették meg Cseburáskát rajzolják a ház- ennyire a gyerekek? Mi lehet falakra. Svédországban ;;Jena ennek a .titka? A szerző a és Drutten” (Gena és Csebu- következőket mondja erről: — ráska) címmel gyérrhéklapot Az Volt a célom, hogy hassák alapján készült rájzfilmet, adnak ki. A „Gena krokodil a gyermekek érzéseire, erköl- amelynek ■ rendezője ftőihatt és barátai” című könyvet ki- esi és etikai problémákkal KaesaflöV; számos ország adták Fittnotszágbáfl, Japdm rázzam fel őket, természete- megvásárolta. Egy másik rajz­tan, a Német Szövetségi Köz- sen koruknak megfelelő mó- film — a „EjOdor bécsi, a társaságban, Csehszlovákiában, dón. Konkrétabban, inkább macska és a kutya” című Magvarországbn ŐS ölaszor- artől van szó, hogy szerintem könyv alapján készült — dl- szágbatt. Kiadására készülnék minden gyerekben él a vágy. jat tlyért az 19í9-es moszkvai Angiidban is. hogy Valakihek, vagy valami*’ nemzetközi filmfesztiváloh; CSébUtáska boldog megái*- nek a védelmezője és pártfo* Nemrég Volt a rádióbemutatii- kötója, fidüard Uszpeuszkij gója legyen. Az ért kis hiszé* ja ä ;;Leflt a VardzsfoiyőnSl” gyermekkorában nem iS ál* kény Csebüráskám segítséget című kötlyv adaptációjának, modott arról, hogy valaha is kér a gyerekektől, jó érzése* — A fflöderíl gyermekiróda* gyermekíró lesz. A moszkvai két csal elő belőlük: gyöngéd- repülőintézetbe jelentkezett, séget, együttérzést, bajtársias* igaz; hogy már diákéveiben ságot. Számítottam olvasóim szenvedélyesen vonzódott a erős amoeiönális reakciójára színházhoz. SzöVegköriyveket és számításom bevált . . . és verseket írt a színház szá* A ,;Gena krokodil” utón mára. — Éppen lom nem hagyhatja figyelmen kívül a rádió, a mozi és a te­levízió hatását — vallja. Usz- pénszklj. Ezt a kapcsolatot próbá­tv-béii az áltálam alkotott gyermekműsorok a „Rádió-né­ni” és az i.Ábécécske”. Ami- kői’ könyveimet írom, akkor rögtön odaképzeíem hőseimet a képernyőre, vagy „hallóin” őket a rádióban. Az Utóbbi időben egyszerűen „bélébéte- gedtém” a rádiózás gondola­tába. Nagy reményekét fűzök az „Antenna” gyermekstúdió­hoz, amely a moszkvai rádió­ban működik. Ez a stúdió ké­pes kielégíteni a gyermeki kí­váncsiságot és felkelteni a művészi képzeletet. Nemsokára ' kézhez kapják a kis olvasók Eduard Üsz- penszkij új könyvét: ,;A bo- hóeiskolát”, — Ez egy speciális nyelvtan az óvodások számára — me­séli az író. — Minden szót összekötők valamilyen megha­tározott tárggyal, vagy foga­lommal. Egyszer, amikör UszpensZkij gyerekek előtt beszélt, ezt mondta: ■— Ha csak egyszer is örömöt okoztam hekiek, akkor boldog vagyok. Ügy gondoljuk, az frónak lorrl Saját munkámmal is Üszpenszkij egész sor könyvét mélyíteni, Már sok éve föly- minden Oka megvan rá, hogy ekkor született írt a gyerekeknek, például a nak a moszkvai rádióban és boldog begyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom