Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ , MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEG YEI TANÁCS, LA PJ A XXXVI ÉVF.. 200. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA Több százezer látogató a OMÉK-on Újabb nógrádi aranyérmek Sajtótájékoztató a szlovák nemzeti felkelés 36. évfordulóján A szlovák nemzeti felkelés közelgő, 38. évfordulója alkal­mából Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe kedden sajtótájékoz­tatót tartott a nagykövetségen. Emlékeztetett arra, hogy a történelmi jelentőségű ese­mény, a kommunista párt ve­zetésével kirobbant antifa­siszta harc Szlovákia nemzeti, politikai és társadalmi sza­badságáért, a Csehszlovák Köz­társaság új, szocialista alapo­kon való megújításáért, a Szovjetunióval való barátsá­gért folyt. A nagykövet szólt Csehszlo­vákiának a szocialista építés során elért jelentős sikereiről, kiemelve a korábban elmara­dott Szlovákia nagyarányú gazdasági-társadalmi fejlődé­sét. A sajtó munkatársait ez­után filmkoktélon látták ven­dégül, ahol a mai Csehszlová­kia dinamikus fejlődését, né­pének gyarapodását, valamint Szlovákia fővárosát, Pozsonyi bemutató filmeket vetítettek. (Képek, riportok a 2. oldalon.) Széchenyi­emlékülés Hazánkban a kor követel­ményeihez igazodó, a modern közgazdasági gondolkodás alapjait megteremtő műnek tartják a szakemberek Széche­nyi István „Hitel” című mun­káját, amely 150 évvel ezelőtt jelent meg. Az évforduló al­kalmából a Magyar Közgaz­dasági Társaság Széchenyi- emléknapokat szervezett, s a rendezvénysorozat fő esemé­nyeként kedden tudományos ülésszak kezdődött a Magyar Tudományos Akadémián. A háromnapos tanácskozás, programba vett előadásai köz­gazdaságtörténeti témákat taglalnak, méltatják Széche­nyi életművét, illetve gazdál­kodásunk mai meg holnapi teendőit elemzik. A délelőtti megnyitó ülésen előbb Ma­gyarország másfél évszázaddal ezelőtti gazdasági fejlődésének Széchenyi által elemzett prob­lémáit idézték fel, majd Szé­chenyi közlekedésfejlesztési koncepciójának motívumairól és perspektíváiról hangzott el előadás. Délután a világgaz­dasági korszakváltásról és az 1980-as évek magyar gazdasá­gáról volt szó. A kiállítás rendezvénysoro­zatának keretében tegnap ke­rült sor a „Termelőszövetke­zeti nap” megtartására. Ezen nemcsak a termelőszövetke­zetek, de társulásaik is bemu­tatták legújabb termékeiket, ismertették eredményeiket. A délelőtt folyamán a juhte- nyésztők tartottak szakmai ta­nácskozást, amelyen jó ered­ményekről számoltak be. Az ország anyajuhállománya so­ha nem látott mértékűre — 1 millió 700 ezerre — nőtt és a vágójuhok 75—80 százaléka exportra kerül. Egyre na­gyobb sikernek örvendenek külföldön a juhtejből készült termékek és különösen kelen­dő a Kaskaval sajtunk. A nö­vekvő létszám mind jobban kielégíti a hazai textilipar igé­nyeit, a feldolgozott gyapjú­nak már kétharmada honi alapanyagból származik, szemben a korábbi alig 50 szá­zalékos részesedéssel. A délelőtti előadások, ren­dezvények sorából kiemelke­dik az állatorvosok fóruma. A kiállítás egyik leglátvá­nyosabb és a legtöbb érdek­lődőt vonzó eseménye, a te­nyészállat-felvezetés és a lo­vasbemutatók, lovasjátékok. Szünet nélkül zajlanak a tárgyalások, megbeszélések, a szakmai tapasztalatcserék. Ezeken mind jobban érződik a Régi igazság, hogy minden megállapításnak, vizsgálat­nak, ajánlásnak csak annyi értéke van, amennyit megva­lósítanak belőle. Vonatkozik ez a népi ellenőrök munkájá­ra is. A Balassagyarmati járási és városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság szakemberei a közelmúlt­ban négy üzemben — a ba­lassagyarmati Ipoly Bútor­gyárban, a városgazdálkodási vállalatnál, a kábelgyárban, valamint a szécsényi tégla­gyárban — jártak, ahol rész­letesen megvizsgálták az em­lített vállalatok energiagaz­dálkodását. A népi ellenőrök a vizsgálatok során több ja­vaslatot tettek a gazdasági vezetőknek, amely segíti az üzem munkáját. A napokban pedig azt vizsgálták meg, mi valósult meg a javaslatokból, hogyan éltek a lehetőségek­kel az üzemek. magyar mezőgazdaság és élel­miszeripar, valamint a nem­zetközi piac egyre szorosabbá váló kapcsolata, amely alap­vető feltétele a termelés to­vábbi bővítésének és' a ver­senyképességnek. Nem szünetel a kiállított termékek és az elért eredmé­nyek bírálata, minősítése sem és ennek során újabb szép Nógrád megyei sikerekről kaptunk tájékoztatást, három termelőszövetkezetünk nyert aranyérmet. Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezet az általa bemu­tatott dohányfajtákért, az őr­halmi Hazafias Népfront Ter­melőszövetkezet a kiállított Kleopátra, Grácia és Desirée fajtájú vetőburgonyájáért ka­pott aranyérmet. Mindkét gazdaság esetében figyelembe vették a komplex gépesítési technológiát, amelyet terme­lésük során alkalmaznak. A harmadik aranyérmes a drégelvpalánki Szondi György Termelőszövetkezet, amely a mezőgazdasági kiállításon ki­emelkedően szereplő tizenkét- féle szörpjéért nyerte el e leg­jobbaknak járó helyezést. Az országos mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari kiállítá­son az eddig aranyérmet nyert Nógrád megyei üzemek szá­ma ezzel hatra emelkedett. Az Ipoly Bútorgyárban en­gedélyezték elektromos hő­kandalló üzemeltetését, de az energiafelügyeletet is igény­be veszik, hogy gazdaságo­sabban tudják használni. A vállalati takarékossági terv tartalmazza az energiagaz­dálkodást, ennek eredményét negyedévenként értékelik a2 üzemi demokrácia különböző fórumain. Sőt, az üzemi szem­léken nem mennek el szótla­nul az energiaveszteségek mel­lett sem. Mindez természete­sen nem megy a dolgozók ro­vására. mert a rendeletben előírt hőmérsékletet meg­tartják a helyiségekben, azt igazgatói utasítás szabályoz­za. A városgazdálkodási válla­latnál intézkedtek, hogy a bér­lakások közös használati he­lyiségeinek a lépcsőházak vi­lágítását többször ellenőriz­zék, ha túl magas a fogyasz­tás, meg kell vizsgálni az Sanuli Suomela finn mező- gazdasági államtitkár meglá­togatta az OMÉK-ot és elis­meréssel nyilatkozott a látot­takról. Mindenekelőtt a zöld­ség- és gyümölcstermesztés gépeinek és termékeinek ma­gas színvonalát dicsérte. El­mondotta: a finn—magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari együttműködésben jó eredményeket érnek el. Az Elanco amerikai cég, amely a Budapesti Vegyimű­vekkel három éve kooperáci­ós kapcsolatban van, szakmai tanácskozást rendezett a nö­vényvédelem korszerűsítésé­ről. Bejelentették, hogy az amerikai vállalat a budapesti üzemnek újabb nagy hatású vegyi anyagok mintáit adja át kísérletre, ez általános beve­zetést megelőző próbákra. A kiállítás szerdai napja a nagyközönségnek érdekes, lát­ványos programot ígér. Dél­előtt 10 órakor a lovasbemu- tató-pályán a II. országos juhnyíróverseny döntőjére ke­rül sor, délután 2 órakor a szabadtéri dísznövény-bemu­tató melletti területen vidám, tréfás birkapaprikás-főző ver­senyt rendeznek. Emellett ter­mészetesen folytatódnak a szakmai találkozók. okát. Fokozatosan megvaló­sítják az automatával vezé­relt világítást. Még ebben az évben újabb hőmérsékletmé­rő műszereket vásárolnak. Az alaposabb takarékosság je­gyében a jövőben az energia­gazdálkodási tervet részlete­sebben, üzemegységenként és energiahordozónként készítik el. A kábelgyárban az üzem vezetése intézkedett, hogy a differenciált bérezés ösztö­nözzön az energiamegtaka­rításra. A gyárban rekonst­rukciós munkákat végeznek, amely a jövő esztendőben fe­jeződik be. Ennek keretében új kazánházat építenek, ame­lyet már fűtőolajjal üzemel­tetnek. A szécsényi téglagyárban a NEB-vizsgálat javaslatai kö­zül többet figyelembe vesz­nek a tervek készítésénél, az energiagazdálkodással kap­csolatos intézkedéseknél. Javaslatokból valóság NEB-vizsgálat után intézkedtek Nagy nevek a szinlapon Mit ígér az új színházi évad? Salgótarján színházi prog­ramja évek óta megkülönböz­tetett figyelmet érdemel, hi­szen a debreceni Csokonai Színház operatársulata mel­lett a József Attila Megyei Művelődési Központ színpa­dán rendszeresen fellép a szolnoki Szigligeti Színház, mely a hetvenes évek elején országos hírnevet vívott ki magának. A szolnokiak egyébként —. amint lenni szo­kott — idén is elhozzák a nógrádi megyeszékhelyre elő­adásaik színe-javát. Bemutat­ják Madách Imre klasszikus játékát. Az ember tragédiáját, amely a változás, formálódás időszakát élő színház merész­ségére, művészi igényességére vall, hiszen köztudott: Ma­dách drámáját sokáig könyv­drámának tartották, s meg­születése óta viaskodnak ki­elégítő szinrevitelével a vál­lalkozó kedvű rendezők. S a színház bátorsága a Madach- tragédiával még közel sem be­fejezett. Teret kap színpadján az amerikai drámairodalom egyik legnevesebb alakja, Eu­gen O’Neill, az angol Schis- gall, Harold Pinter. O’Neill- től sem akármit választott az együttes, talán éppen a legbo­nyolultabbat, a legnehezeb­bet, az Amerikai Elektrát. Schisgall vígjátéka, a Szere­lem, ó! siker volt í.lmen, re­mélhetőleg az lesz a szolnoki előadásban is. Pinter Szüle­tésnap című színműve kevés­bé ismert, mint a szerző, mégis érdeklődéssel tekinthe­tünk elébe. A szolnokiak viszik színre Barta Lajos Szerelem című színművét, az Ilf—Petrov re­gényből készült zenés játékot, A tizenkét széket, valamint a budapesti József Attila Szín­házban jó másfél évtizede nagy sikert aratott zenés da­rabot, A három testőrt, Du- mas-tól Planchon feldolgozá­sában. A Szigligeti Színház műsora vonzónak tűnik, bí­zunk abban, hogy sikeresek lesznek — művészi és látoga­tottsági szempontból egy­aránt — az előadások is. A debreceni operatársulat hagyományaihoz híven két bemutatóval szerepel az évad­ban Salgótarjánban. Pár éves szünet után újra elhozzák Puccini remekét, a Pillangó- kisasszonyt és egy később meghatározandó operát. A salgótarjáni színházi szezon utolsó, egyben tizedik előadá­sa megegyezéstől függően, va­lamelyik budapesti színház bemutatkozása lesz. A múlt évi gyakorlatnak megfelelően az idén is három előadást tartanak egy-egy be­mutatóból, s két bérletet bo­csátanak ki a felnőtteknek, egyet a diákoknak a nyugdí­jasokkal közösen. ‘Ki ix Pillanatok a kiállításról# A mezőgazdasági kiállítás kétségtelenül leglátványosabb eseményei közé tartoznak a lovasjátékok és lovasbemutatők. ahol lótenyésztésünk legszebb egyedei láthatók. Sok érdeklődőt vonz a tenyészállatok felvezetése is. Legna­gyobb sikere az Enyingi Állami Gazdaság első díjas holstein- fríz tenyészüszőjének volt. A zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó kiállítók is kitettek magukért. íme egy kis ízelítő bemutatott termé­keikből, amelyekből több első díjas akadt. fotó: Kulcsár

Next

/
Oldalképek
Tartalom