Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
Csökkentek a fuvarozási igények A MÁV 64 millió, a Volán 88 millió tonna árut továbbított fót év alatt Az elmúlt hónapban valamelyest élénkült a vasúti és a közúti áruforgalom, ennek ellenére az egész fél évet tekintve a korábbiakhoz képest csökkent a szállítási igény. Ez állapítható meg a MÁV és a Volán hathónapi teljesítményét értékelő adatokbólA vasút júniusban 10,8 millió tonna árut továbbított, kevesebbet a tavalyinál, s főleg jóval kevesebbet a tervezettnél. Az okok közé tartozik: a fuvaroztatók hét közben, keddtől péntekig, a lehetőségeket meghaladó igényeket támasztottak a vasúttal szemben, a hétvégi forgalom viszont változatlanul tovább csökkent. Szombatonként például átlagosan 13 ezer tonnával, vasárnaponként 16 ezer tonnával kevesebb árut rakodtak, s a tele vagonok 'gén sokat álltak feleslegesen, Tetézték a gondokat a szomszédos vasutak változatlanul fennálló fogadási korlátozásai. Nem volt ritka, hogy napi 40—50 vonat várt átlépésre a határállomásokon. A júniusi kisebb teljesítmény tovább tetézte az elmaradást a vasúton, amely fél év alatt 64 millió tonna árut továbbított, a tavalyinál 1,2 millióval, a tervezettnél 3,7 millióval kevesebbet. Januártól június végéig egyedül a tranzitforgalom növekedett, az export és az import a tavalyi alatt maradt, akárcsak a belföldi forgalom, amelyben a legfontosabb tömegáruk közül — főleg az előszállítások eredményeként — csak műtrágyából vittek el a 80 ezer tonnával. cementből pedig 210 ezer tonnával többet a tavalyinál. A tapasztalatok, a jelzések alapján nem várható az áru- szállítás lényeges növekedése, mégis nehéz helyzetbe került a vasút a második fél - évre. Miután az őszi csúcsforgalomra semmiféle előnyt nem sikerült szerezniük, komoly erőfe. szítésekre lesz szükség a következő hónapokban a torlódó mezőgazdasági és ipari igények kielégítésére. Jóllehet, a vasúti kapacitás összességében elegendő a várható nagyobb feladatokhoz, végrehajtásukra csak akkor nyílik lehetőség, ha a vasutasok és a fuvaroztatók fokozottabb együttműködésével jól kihasználják az eszközállományt. A Volán helyzete sem sokkal kedvezőbb, a vállalatok júniusban a tavalyinál alig va. lamivel több, összesen 16,5 millió tonna árut fuvaroztak, tervüktől azonban félmillió tonnával elmaradtak. Ez jellemezte egyébként hónapról hó. napra az egész első fél évet, amely idő alatt 88,1 millió tonna áru szállításával alig teljesítettek többet, mint a múlt év azonos időszakában, a tervükhöz viszont 2,7 millió tonna áru hiányzik. A Volánnál 'őleg azoknak a nagy teljesítményű billenős kocsiknak a foglalkoztatása okozott gondot, amelyek korábban tömegesen dolgoztak a beruházások előkészítésén, evekig hiány volt belőlük. Most viszont egy részüket leállították. Csökkentek a Vo Ián útépítési feladatai is. Azt is tapasztalták, hogy a közüle. tek a korábbinál fokozottabban használják fel saját fuvareszközeiket. Akárcsak a vasúton, a Volánnál Is főleg hét közben van munkájuk a teherautóknak, kétműszakos foglalkoztatásuk azonban ritka és kevés a vasárnapi fuvar is. A Volán-vállalatok a szállítási igények csökkenését felhasználták az elavult járművek selejtezésére. A meglevő eszközöket is az adott feladatoknak megfelelően, ésszerűen átcsoportosították, s elsősorban arra törekednek, hogy a szállításokat minél kevesebb energiával, kisebb ráfordításokkal, az eszközök jobb kihasználásával bonyolítsák le. Rugalmas üzletpolitikát alkalmazva mindenféle fuvart elvállalnak, s elsősorban a lakossági szolgáltatásokat igyekeznek bővíteni, s nagyüzemi módon megszervezni. Iparfejlesztés Ez évben « szerbiai NíS kör, zetében egymilliórd dinár ér. tékű beruházást valósítanak meg, ami 27 különféle létesítmény építését vagy korszerűsítését foglalja magában. Az Iparfejlesztések főleg két helyre koncentrálódnak: KurSumlijára és Prokupljére. Kursumlljában az erdészeti és faipari kombinát új konyhabútorgyárat épít, a „Július 7.~e” konfekcióüzemet bővítik, új üzemcsarnokot kap a Metalae fémkohászati üzem. Prokupljé. ben az üveggyárban épül új csarnok és a cérnagyárat bőví- tik. Másutt a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokra kerül sor. így Razanjban baromfifarmot létesítenek, Gadüin Haliban pedig üveg- és műanyaghajtató házakat gváirtó üzem kezdi meg rövidesen működését. A turizmus fejlesztését szolgálja a blaci „B" kategóriájú hotel építése. Prolomban gyógyfürdőt és szállodát építenek. Ha a terveket sikerül megvalósítani, akkor az 1976—1980 közötti Időszakban a niSi körzetben 113 fejlesztési program készül el. Mindez jó alapot biztosít a következő, középtávú tervidőszakhoz (1981 —1985), amikorra újabb 114 létesítmény építését tervezik. Pihen a gyors... Gyanítom, hogy a vasúti forgaloinszervez.es illetékesei délelőtt tíz éra tájban sűrűn csuklanak. Jó ha tudják: ez idő körül Salgótarján-külső pályaudvaron emlegetik őket — nem éppen választékos, irodai nyelven. A majdnem mindennapos „életkép” azzal kezdődik, hogy a Budapestről érkező gyorsvonat (?) befut Salgótarján-kttl. sőre — és az istennek sem akar tovább indulni. Ácsorog öt—tíz—tizenöt—húsz, esetleg huszonöt percig. Egészen addig, amíg meg nem szólal az utastájékoztató: „Nemzetközi személyvonat érkezik...” Mármint — Losoncról. Besompo. lyog ez az istenadta minlvonat, aztán leszáll róla két vasutas. A „pihenő" budapesti gyors utasai pedig fürtökben lóg. nak az ablakokban, s azt találgatják: mi az ördög miatt nem mehetnek tovább; mikor közük már, hogy karambol, föld. rengés, vagy más természeti csapás miatt kell.« vesztegelni. Persze, csak a türelmesebbek. A sietősebbek ugyanis elhagy, ják a vonatot, autóbuszt keresnek. Lehet, hogy nekik van igazuk — elképzelhető, hogy így még hamarabb eljutnak a belvárosba. „Az embernek megáll az esze! Itt vagyunk húsz perce Salgótarján előszobájában, s képtelenek vagyunk tovább jutni! Gyorsvonattal...” — Az indulatos szavak egy nyugalmazott vasúti dolgozótól valók, aki a minap már nem bírta tovább cérnával a tétlen várakozást. Káromkodása közben jutott ideje a szakszerű magyarázatra, kollégáival együtt szupen megtárgyalták, mi is az oka a kényszerű várakozás, nak, Eszerint: az ugyan megtervezett, de takarékossági szem. pontból be nem épített berendezések hiánya miatt nem lehet a vonatokat „keresztezni”. Ha tehát jön Somosról az egyik szerelvény, akkor azt a másiknak meg keli várnia Salgótarján-külsőn. S erre tesznek rá még egy „lapáttal” a forgalomszervc- zök, a menetrend összeállítói: pontosan akkor közlekedtetik a losonci szerelvényt, amikor a budapesti gyorsnak érkéz, nie kell. S itt illdomos felidézni egy párbeszédrészletet is a bennfentesek korántsem indulat nélküli eszmecseréjéről: „Ti nem közlitek a menetrendszerkesztőkkel ezt a dilit? — Azt hiszed, kíváncsiak a mi véleményünkre?” Figyelembe veszik-e vagy sem a helyi tapasztalatokat — ez igazán a vasút belső ügye. Nem úgy a gyorsvonat, nem egyszer húsz percnél is hosszabb „pihenletése” Salgótarján „előszobájában”, hogy mennél nagyobb legyen a méreg. —kele— Mitál jön meg a vendég étvágya ? Interjú Dombi Andrással, a Hógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóiával A vendéglátás és a foci egy dologban feltétlenül hasonlít egymásra: a taccsvonalon túl mindenki úgy véli, hogy ért hozzá, s jobban tudná csinálni, mint a pályán levők. Pedig, ha valaha kellett, akkor most igazán elő keli venni a vendégül látás minden fortélyát. Mert úgy tűnik, ismét kezdünk berendezkedni a hazai főzőcskére, ami bizonyéra jó az élelmiszer-kereskedelemnek, de nem az a vendéglátásnak, Főleg a tavalyi nyár óta, amióta magasabb árak mellett kell versenyre kelni a „mama főztjé- vel.” A vendéglátás gondjairól, a vendégül látás szokásainak változásairól beszélgettünk Dombi Andrással, a Nóg- rád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával. — Tavaly nyáron úgy látszott, hogy a vendéglátóipari árak drágulása betette a kaput az éttermeknek, bisztróknak. Azóta egy esztendő eltelt. Most mi a helyzet: van-e kinek főzni? — A tavaly júniusi áremelés negatív hatását ellensúlyozó új üzletpolitikai célkitűzéseink megvalósítása, illetve a II. osztályú egységeinkben végrehajtott novemberi árkorrekciók ellenére minden negyedik vendégünk lemondott az éttermi étkezésről. A forgalomvisszaesés még az idei esztendő első felére is rányomja bélyegét. Bár minden utazási irodával érvényes szerződésünk van. kedvezőtlen számunkra az idegenforgalom megcsappanása is. A korábbinál nagyobb viszont az igény az előfizetéses étkezésre, ahol csupán a nyersanyagár-növekedést hárítottuk át a vendégre. Summa summárum: most ott tartunk, hogy a 75 százalékra visszaesett vendégforgalmunk jelenleg 85—88 százaléknál tart, tehát valamelyest kezdjük mér megközelíteni az áremelés előtti forgalmat. — Minden rosszban van valami jó is. Ebben jelesül az, hogy kevesebb vendéggel nivósabban lehet foglalkozni. Élnek ezzel a lehetőséggel? — Helyenként már igen, és egyre inkább ennek kell a jellemzőnek lenni. Érdemes visszagondolni, hogyan tanítják a vendéglátást az iskolán: a vendég fogadása az ajtóban történjék, kísérjék a helyére az érkezőt, segítsenek a választásban, ajánljanak. Minderre kevés idő jutottakkor, amikor egymás alól húzták ki a széket a vendégek. Ma más a helyzet, változnia kell a napi gyakorlatnak is. — Mindez azonban csak alkalmazkodás a kialakult körülményekhez. Miben kíván kezdeményezni a vállalat? — Az idei évre szóló üzletpolitikai tervünk már megfogalmazta a nyitást a társadalmi étkeztetés felé, azaz lépnünk kell a munkás-, gyermek-, diákétkeztetésben. Üzemekkel, gyárakkal tárgyalunk az üzemi konyhák átvétele ügyében. A VEGYÉP- SZER esetében ez már megtörtént s megoldottuk a NÖG- RÁDTERV dolgozóinak ebédeltetését is. Legalább ennyire fontos számunkra a gyermek- és diákétkeztetés fejlesztése, ebben az illetékes tanácsoktól várunk segítséget, Salgótarjánban a háromezer adagos báziskonyha jelentené majd a megoldást, a tervei már készülnek. A kezdeményezések sorába tartozik az új értékesítési forrnék bevezetése, az utcán éti eladás, a hot dog, a hűtőládából történő értékesítés. Máris szép eredményeket tudunk felmutatni a teraszprogramban, s újdonság a gasztrofol ételek értékesítése, mely az otthoni vacsorakészítéshez nyújt jelentős segítséget. Ősztől tájjellegű vacsoraesteket szervezünk a Beszterce, a Salgó és a Cserhát étteremben — magyar ételspecialitásokkal, folk- műsorokkal, Ilyen lesz többek között a sárközi, a kunsági és a hevesi vacsoraest. — Valahány étterem tükre, kirakata az étlap. Ha ez sivár. ötletszegény, máris elmegy a vendég étvágya. Mit tesznek a változatosabb kínálatért? — Egyre több helyen szerepel az étlapon a kisadagés a zónaétel, a turistamenü, a gyermekmenü, a kímélő étel. Tapasztalataink szerint eltolódott az igény a tésztafélék felé, ami ugyan nem kifejezetten az egészséges táplálkozást képviseli, viszont olcsó. Beszereztünk tehát tíz sütő- berendezést a tésztafélék választékának bővítésére. A változatosabb étlap azonban feltételezi a biztonságos beszerzést, s ez egyáltalán nem könnyű ügy. A csirkebelsőségek vásárlását már megoldottuk, birkahúshoz is hozzájutunk. Sokan szemünkre vetik, miért nem kínálunk vadpecsenyét. Az az igazság, hogy be tudnánk szerezni, de én például nem merném kiírni az étlapra, hogy a tűzdelt őzgerinc 180 forintba kerül. Az viszont célunk, hogy több helyen kínáljanak lán- gost, tócsnit, és más olcsó közkedvelt ételt. — Számos gondjukat érintettük eddig is. Mindemellett mi okoz főfájást a vendéglátó vállalat igazgatójának? — Meggyőződésem, hogy hiába a legkitűnőbb üzletpolitikai terv, ha azt nem fogadják el és nem valósítják meg az egységekben, márpedig ez nem mindig történik meg. Az italboltokban valamelyest javult már a büféárul? kínálata, de nem eléggé. Pedig a szendvics, párolt kolbász, virsli, tengeri sült- hal értékesítéséhez a kalkuláció megléte az egyetlen feltétel, csupán az üzletvezető kezdeményezőkészségén múlik. Ahol veszik a fáradtságot ehhez, mint a kistere- nvei bisztróban, vagy a pásztói borozóban, ott nem fizetnek rá, mert van rá igény, s mert egy forint ételforgalom után tízszeres a jutalék, mint egy forint italforgalomért. Ha másként nem megy, minőségi cserék útján igyekszünk elérni célunkat: az idei év első felében tucatnyi alkalommal került sor e végső lépésre. — Gyakorta panaszkodnak a melegkonyhás egységekben: kevés a szakács, ki főzzön a vendégnek? — Igazuk van, valóban kevés. De nem ritkán támad nehézségünk az üzletvezetői posztok betöltésével is. S ebben már belejátszik a vendéglátó szakma csekély társadalmi presztízse is. Ügy vélik az emberek, hogy ez aranybánya, itt mindenki any- nyit keres, annyit manipulál, amennyit nem szégyell. Pedig az egységek elszámoltatási rendszere oly precíz, hogy azonnal megfogják, aki a zavarosban próbál halászni. Szerencselovagok persze mindig akadnak, ezek viselt dolgaiból azonban nem lehet egy egész szakmát megítélni. — Ön sokfelé jár az országban. Ismeretei alapján hogyan minősítené a megye vendéglátását? — Színvonalát nem tartom rosszabbnak az országos vidéki átlagnál, áraink alacsonyabbak attól. Hiányoznak viszont nálunk az egyedi hangulatú, speciális üzletkörök, például a halászcsárda, vadásztanya, kevés az ételbár, tejbár. Az elkövetkező időben a szűkös fejlesztés mellett is tehát az üzlethálózatot igazítjuk jobban a differenciált igényekhez. Szendt Márta Egymillió forintot crt az a munka, melyet a nagylóciak végeztek az elmúlt eszlcndőben térítés nélkül a község gazdagítására. A gyarapodó település szép példája az együtt cselekvésnek. — kj — , Korszerű eszközök az olimpia közvetítésében A rádió és a televízió már közzétette az olimpiai közvetítések rendjét, műsorát, amelynek továbbításához a forgalmi, műszaki és technikai feltételeket a posta a szovjet postaigazgatással együttműködve biztosította. A posta-vezérigazgatóság távközlési szakosztályán az MTI munkatársainak elmondották, hogy minden előkészület megtörtént a hazai közvélemény megfelelő tájékoztatására, arra, hogy a tévénézők, a rádióhallgatók, az újságolvasók folyamatosan figyelemmel kísérhessék az olimpia gazdag programját, eseményeit, megkaphassák legfrissebb híreit. A rádió tervezett 110 órás, a televízió 130 órás olimpiai műsorához szükséges műszaki hálózat és apparátus, a hang- és képközvetítésekre alkalmas összeköttetések, a kommentátor és a szolgálati, valamint a tartalékvonalak már most rendelkezésre állnak. Az olimpia műsorai, eseményei, hírei műhold közreműködésével, hagyományos földi mikrohullámú közvetítőcsatornákon és vezetékes ösz- szeköttetéseken jutnak el hazánkba. A televízió közvetítéseire három útvonal is rendelkezésre áll, részben Moszkva—Kijev, Lvov—Ungvár —Budapest közötti mikrohullámú vonalon, részben a prágai interszputnyík földi állomáson keresztül Pozsony közvetítésével, ugyancsak mikrohullámú láncon kapjuk a képet és a hangot. A taliándö- rögdi űrtávközlési földi állomás a nyugati tranzitforgalmat bonyolítja le, a Moszkvából vett műsorokat továbbítják Bécs felé. A posta a biztonságos és jó kép- és hangminőség érdekében korszerűsítette az úgynevezett keleti mikrohullámú láncot. Budapest—Ungvár között új, magyar gyát- mányű mikrohullámú berendezésekkel váltották fel a több mint két évtized alatt amúgy is kiszolgált régieket- A televízió- és rádióközvetí- tpsek, valamint a telefonbeszélgetések egyidejű lebonyolítására alkalmas hálózat rekonstrukciója 140 millió forintot fordítottak. A hazánkba érkező olimpiai programot, a képet és a hangot az ország valamennyi £dója — 12 középhullámú és 28 urh rádióadó, 10 televízió adóállomás és 36 átjátszó adó — sugározza. Ezek a berendezések — amelyeket szintén felülvizsgálták, felkészítettek a nem mindennapos feladatokra — ugyancsak zavartalanul működnek. NŰGRAD - 1980. július 11., péntek
