Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
Harmincéves a béke és barátság határa \Az építők és a HEDOSZ küldöttválasztó Interiú a lengyel nemzetközi ügyek intézete igazgatójával A népek és az országok történetében vannak olyan események. amelyeket az utókor történelmi jelentőségűnek minősít. A lengyel—német kapcsolatok történetében —» de Európa számára is — ilyen az 1950. július 6-án aláírt, úgynevezett zgorzeleci egyezmény, amely a két országnak a potsdami szerződés alapján kijelölt határát szentesítette. Az egyezmény aláírásának 30. évfordulója alkalmából kiküldött munkatársunk Janusz Symo- nidesszel, a lengyel nemzetközi ügyek intézete újonnan kinevezett igazgatójával beszélgetett. — Az európai valóság min- dig érintette Lengyelország sorsát. Milyen tanulságokkal szolgál a múlt a lengyel külpolitika számára? — A második világháború után a szocialista győzelem, az új társadalmi rend létrejötte nálunk és szomszédainknál olyan helyzetet teremtett, amely történelmünkben kivételesnek számít: valamennyi szomszédunkkal baráti kapcsolatban vagyunk. Korábban ugyanis mi mindig, ha másként nem, mint felvonulási terület. valamilyen szerepet játszottunk számos európai konfliktusban. Mindennek következtében Lengyelország békéje összefüggött és összefügg kontinensünk békéjével. Jelenleg Európában két politikai és katonai blokk áll számben egymással. Itt halmozódott fel a legtöbb tömeggyilkos- fegyver, így minden kelet— nyugati konfliktus világméretűvé válhat. Lengyelország ezért olyan erőfeszítéseket tett és tesz. amelyek a béke és a biztonság megóvását szolgálják. Gondoljunk a közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására vonatkozó Rapacki-tervre, vagy a legutóbbi Brezsnyev—Giscard d’Estaing találkozóra — Mi az Odera—Neisse határ történelmi jelentősége? A zgorzeleci egyezmény hozott-e elvileg újat az európai helyzetben? — A lengyel—német határ hosszú időn keresztül feszültségek forrása volt. Ez a térség mindig fenyegette az európai békét. A lengyel—német határszerződés. az NDK első szerződése, történelmi jelentőségű volt. Harminc év történetéből már bebizonyosodott, hogy nem elválasztotta, hanem összekötötte a két szocialista ország népét. 1977 óta pedig, miután megszűnt a vízum- kényszer. új minőségű kapcsolatok alakultak ki népeink között. Tollh egyen Komputer és fúvóka Gondok gyötrik, az amerikai külügyminisztérium biztonsági szakembereit. A State Department munkatársait — a Time hírmagazin közlése szerint — igencsak aggasztja, hogy az amerikai nagykövetségeken felhalmozódott titkos anyagot nem tudják megvédeni az illetéktelen behatolóktól. 1975- ben, amikor Saigon a vietnami szabadságharcosok kezére került, Az Egyesült Államokat érzékenyen érintette, hogy már nem jutott idő a saigoni nagykövetségen tárolt dossziék megsemmisítésére. Az USA dél-vietnami titkos hálózatának leírása, az ügynökök nevei, a titkos akciók tervei — minden a hazafiak kezére került. Hasonló fejfájást okozott a tavalyi teheráni követségfoglalás, hiszen az iszlám diákok nemcsak túszokat ejtettek, hanem Washington és a sah kapcsolatára, a CIA iráni hadműveleteire vonatkozó dossziékat is zsákmányoltakA megoldás? A State Department ét a nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) emberei technikai kérdésként kezelik a dolgot, s a megoldást is a tökéletesebb technikában lelték meg. Űj minikomputerekkel látják él az USA nagykövetségeit — az „érzékeny információkat” ezután bennük tárolják. Magukat a minikomputereket pedig olyan módon tervezték meg. hogy a memóriaegységükben őrzött milliónyi adatot pillanatok alatt el lehessen tüntetni. Az egyéb technikai lelemények között szerepelnek a követség folyosóin elhelyezett fali fúvókák, amelyekből könnygáz bocsátható az illetéktelen behatolókra, illetve a kódolóhelyiségekhez vezető út elzárása automatikusan csukódó acélajtókkal. Az ötlet „zseniális”. A State Departmentben csak azt sajnálhatják, hogy a világban zajló társadalmi folyamatok útját acélajtókkal nem lehet eltorlaszolni. — kor — — Milyen összefüggésben van Európa békéjének megszilárdításával és a további európai együttműködéssel a zgorzeleci egyezmény, valamint az 1970-es lengyel—nyugatnémet szerződés a kapcsolatok normalizálásának alapelveiről? — Az európai határok sokáig feszültségeket okoztak. Lengyelország nyugati határainak elismerése mindkét német állam által hozzájárult az európai béke és biztonsági értekezlet létrehozásához. É határ érvényességét sok éven át megkérdőjelezték az NSZK korábbi kormányai. Az európai együttműködés fejlődését az NSZK és Lengyelország, illetve az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálása nélkül viszont nehéz lett volna elképzelni. Enélkül lehetetlen lett volna a területi integráció elvét érvényesíteni, amelyről a helsinki konferencián is szó volt. Ezért mondhatjuk, hogy nyugati határunk elismerése kiindulópont Európa békéjének megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése útján. A zgorzeleci egyezmény igazolta; hogy a legkényesebb és legnehezebb problémákat is meg lehet oldani békés, politikai eszközökkel. Erről adott jó példát a két szocialista ország szerződése. Jelentőségét soha nem szabad elfelejteni, mert azok. akik elfeledkeznek saját történelmük eseményeiről, arra vannak ítélve, hogy azt még egyszer átéljék — mondotta Janusz Svmonides. Bölcs Csaba (Folytatás az I. oldalról.) ségét, a különböző szervezetekkel való együttműködést. Longauer István, az öblös- üveggyár szakszervezeti bizottságának titkára a többi között a megyebizottság mellett működő termelési bizottság segítő tevékenységét mutatta be. Nagy József, a nógrádkövesdi kőbányák főbizalmija a bizalmi pédamu- tatását és következetes tevékenységét érzékeltette konkrét példák segítségével, majd a rossz szociális helyzetet hozta szóba. Zöllner László elismeréssel szólt a megyebizottértekezlete ság eddigi tevékenységéről. Dági Sándor, a síküveggyár szakszervezeti bizottságának titkára a meggyőzés, a mozgósítás és az ellenőrzés javításáról beszélt. Oó László, az öblösüveggyár "őbizalmija a nevelés fontosságát hangsúlyozta. Huszák Artúr azokra az új követelményekre hívta fel a figyelmet, amelyeket jelenleg meg kell oldani, igazodva a változásokhoz. Beszélt a vállalatok differenciálódásiról, amit követni kell a dolgozók között végzett munka differenciálásának is. Mint mondotta. vállalni kell az ezzel járó összeütközéseket is. Gyűrik Ferencné, a megyebizottság nőfelelőse a nők munkájával kapcsolatos szemlélet- változásról, társadalmi heiv- zetükben bekövetkezett előnyös változásokról és a gondokról szólt. A vitában elhangzottakra ifjú. Nagy József válaszolt, majd a küldöttek megválasztották az új megvebizottságnt, a társadalmi munkabizottságokat. á XXXIII. kongresszus és az SZMT küldötteit. A megvei bizottság titkára ismét ifjú Nagy József lett. Leonyid Brezsnyev szabadságon Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton elutazott Moszkvából évi rendes szabadságára. A repülőtéren búcsúztatására megjelentek: Jurij Andropov, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin. Arvid Pel- se, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov, Konsztantyin Csemyenko, Mihail Gorbacsov, Pjotr Gyemi- csev, Borisz Ponomarjov. Vlagyimir Dolgih, Mihail Zirnja- nyin, Konsztantyin Ruszakov és más személyiségek. (MTI) Fejlődött a nevelő tevékenységr erősödtek a HEDOSZ alapszervezetei Küldöttértekezletet tartott tegnap Salgótarjánban a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága. A gyűlésen a küldöttek megvitatták a megyei bizottság beszámolóját az 1975. évi küldöttértekezlet .óta végzett munkáról, elfogadta a ME- DOSZ XXV. kongreszusának továbbítandó javaslatokat, majd megválasztotta a vezető szerveket, a kongresszusi küldötteket és a munkabizottságok vezetőit, illetve tagjait. A MEDOSZ Nógrád megyei bizottságának az utóbbi öt évben végzett munkája „ösz- szességében eredményes volt” — állapítja meg a küldötteknek készített beszámoló. Részesei voltak szűkebb pátriadatok sikeres megoldása végett. Ez az arány a MEDOSZ országos átlagát fölülmúlja. Kanyó Béla, a megyei bizottság titkára szóbeli kiegészítőjében — egyebek közt — fölhívta a figyelmet a szak- szervezet termelést segítő munkájára. Különféle kezdeményezések, valamint a becsületes munka révén sikerült jó néhány belső tartalékot föltárni. így bár a foglalkoztatottak száma kisebb lett, a termelés — így a termelékenység — nőtt. Ám indokolatlanul nagy különbségek vannak egyes üzemek között. Nem kielégítő az állami gazdaságok és a jobb adottságú termelőszövetkezetek fejlődési üteme. Gondok vannak a tömegtakarmány minőségével, ánk társadalmi, politikai, -visszafogott az erdőgazdáiko- gazdaságl és kulturális életének. Jelentékenyen emelkedett dolgozóik életszínvonala, fejlődött a szakszervezeti nevelő tevékenység, erősödtek az alapszervezetek. A beszámolási időszakban — számos gátló tényező dacára — 28 százalékkal gyarapodott a MEDOSZ-hoz tartozó ágazatokban a termelési érték és több mint 7 százalékkal növekedett a nyereség. A fejlődést 4 egész 4 tized százalékos létszámcsökkenéssel érték el. Bár a megye természeti adottságai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, a legfontosabb növények termésátlagai és az állattenyésztés eredményei megközelítik — néhol el is érik — a hazai átlagszintet. Mindebben számottevő jelentősége van a MEDOSZ dől. gozői körében kibontakozó versenymozgalomnak. A szervezett dolgozók 60 százaléka tesz vállalást évenkint a földás lehetőségeinek kihasználása. Kiegészítést fűzött a titkár a munkaversennyel kapcsolatos megállapításokhoz is. Véleménye szerint „egyes helyeken” rossz vezetői szemlélet és gyakorlat alakult ki. „Meghirdetik és megszervezik a versenyvállalásokat az év elején és ezzel el is vetették a gondját az év végéig.” Gyakoribb értékelés, hatásosabb segítségnyújtás kellene! A szocialista brigádok az elért címekkel járó pénzjutalmakat „helyenként” csak részben kapják meg, Hajlamosak megfeledkezni „egyes vezetők” arról, hogy az ő „prémiumuk feltételeit is nagyrészt a versenyző brigádok teremtették meg”. A küldöttértkezleten összesen tízen szólaltak föl. Ve- szelka László, a Magyarnán- dori Állami Gazdaság szb-tit- kára a termelést segítő tevékenységről beszélt. Elmondta, hogy náluk egy brigád tavaly Miért van az, hogy « nyugati sajtó más hangon ír Helmut Schmidtről moszkvai látogatása után, mint előtte? E jelenség magyarázata abban keresendő, hogy nehéz időkben, döntő lépéseknél Kelet és Nyugat egyaránt érzékeli Európa közös érdekeit. Bármilyen fanyalogva foglalkoztak is egyes lapok az utazás tervével, amint kiderült, a látogatás nem vallott kudarcot, van remény és lehetőség a tárgyalásos módszer folytatására, nagyon sokan (ha nem is mindenki) megkönnyebbüléssel vették ezt tudomásul. Mindez nem jelenti azt, hogy politikai ellenfelei, a különböző nyugati politikusok nem bírálják majd Schmidtet (F. J. Strauss már meg is tette), nem támadják majd a Szovjetuniót, nem hangoztatnak kétségeket és „aggodalmakat” a moszkvai találkozóval kapcsolatban. Az minden esetre tény, hogy a látogatás a befejezést követő órákban túlnyomóan pozitív visszhangot keltett a nyugat-európai közvéleményben. Brezsnyev—Schmidt találkozó A feszültség szellemével szemben © ni a Szovjetunióról. Azzal (a jet vezetők kölcsönös megtel jesen alaptalan, de propa- fontolást ajánlottak és ez —, gandisztikusan nem hatásta- erre lehet következtetni a lan) váddal illette, hogy tudósításokból, a közös köz- „Moszkva a feszültség okozó- leményből — elsősorban a kö- ja”. Különösen az Egyesült zép-hatótávolságú rakétákra Államok kormánya terjesztet- vonatkozik, te ezt a hangulatot, szemmel láthatóan hosszú feszültségi időszakra rendezkedve be, ebből kíván ma is politikai főkét kovácsolni. Most a szovjet és a nyugatnémet vezetők találkozója mégis egészen más fényt vetett Moszkvára, oda irányította a földrész figyelmét és a tárgyalások eredményei teljesen eltérő képet mutatnak. Leonyid Brezsnyev és a többi szovjet politikus nyilatkozatai tárgyalásra kész, rugalmas, a másik fél szempontjait is fontolóra vevő Szovjetuniót tükröztek. Olyan kormányt, amely az NSZK-t és Nyugat-Európát a múlt évo Ezen a problémán múlik ugyanis most a kelet—nyugati viszony, az európai enyhülés folytatódása. Múlt év decemberében a NATO úgy döntött, hogy megkezdik ezeknek az atomeszközöknek a gyártását, majd • elhelyezik őket Nyugat-Európában —, mondván, a Szovjetunió nyugati területein már találhatók ugyanilyen rakéták. Szovjet vélemény szerint azonban a NATO-határozat megvalósítása a Varsói Szerződés kárára változtatná meg az tized kezdeteire, az enyhülés erőviszonyokat, mert — bele- megindulására emlékeztette, számítva más nyugati fegyMi történt Moszkvában? A múlt fél esztendőben a nyugati propaganda — Afganisztánra és a közép-hatótávolságú rakétákra hivatkozva — igyekezett sötét képet festeFölhívták a figyelmet arra, hogy a Nyugat ne a fegyverkezésben keresse a nyolcvanas évek üdvét, hanem azokban a tárgyalásos módszerekben. amelyek a hetvenes években alakultak ki. Nem jött el üres kézzel Schmidt és Genscher Moszkvából. A szovNÖGRAD — 1980. július 6., vasárnap verrendszereket — most áll fenn az erőegyensúly a világban és földrészünkön. Mi a megoldás? Csak a tárgyalás lehet a követendő út, ha ugyanis a NATO végrehajtja, amit elhatározott, új, beláthatatlan fegyverkezési verseny indul Európában, szükségszerűen mind a két oldal részvételével. Ezt á nyomasztó tudatot oldotta fel kissé, e komor jövendőképre vetett reménysugarat a moszkvai tárgyalás. Helmut Schmidt sajtóértekezletén kijelentette: mindig is bizonyos volt abban, hogy a tárgyalások bekövetkeznek és e meggyőződésében a szovjet vezetőkkel folytatott eszmecsere csak megerősítette. Mikor kezdődnek a középhatótávolságú rakétákról a kelet—nyugati tárgyalások, milyen körülmények között, hol, miként lehet leépíteni a nagy nézeteltéréseket? Csak a jövő adhat választ erre. A kancellár voltaképpen hírvivő, nyugati részen a döntés lehetősége az Egyesült Államok kezében van. Több más téma is napirendre került a moszkvai tárgyalásokon: Afganisztán kérdésében nem közeledtek az ál. láspontok, közös nevezőre jutottak viszont a madridi Eu- rópa-találkozó pozitív megítélésében. S egyértelműen elégedettek lehetnek a szovjet—NSZK kétoldalú kapcsolatokkal, a negyed évszázadra szóló gazdasági keretprog. ram aláírásával. © Kettős jelentősége van tehát a szovjet és' a nyugatnémet vezetők találkozójának. Reményt ébresztett arra, hogy az európai helyzet kulcskérdésében, a fegyverzetkorlátozásban haladás érhető el. Másrészt megtörte azt a kedvezőtlen folyamatot, amelyet Washington indított el, de amely Európát sodorta feszültségbe. Az amerikai kormány csökkentette kapcsolatait a Szovjetunióval, igyekszik elszigetelni a szocialista nagyhatalmat, s nyilvánvaló szándéka rávenni e szankciós politikára másokat is. Ha ezt a törekvést nézzük, ha a nemzetközi helyzet romlását és annak veszélyeit vesszük figyelembe, ha arra gondolunk, hogy Washington és nyugateurópai hívei kockára teszik mindazt a jót, amit a múlt évtized hozott — akkor látszik a moszkvai találkozó jelentősége. Megmutatkozott a Szovjetunió tárgyalási készsége és a legjelentősebb nyugat-európai állam vezetői ismét kinyilvánitották, hogy nem követik fenntartás nélkül az amerikai vonalat. Helmut Schmidt utazása az enyhülést féltő nyugati erők sikeres akciója volt, a feszültséget fékezni akaró törekvés kifejeződése. A Szovjetunió, amely felelősséget érez egész Európa sorsáért, fölhasználta az alkalmat, hogy a béke és a tárgyalások politikáját szorgalmazta a feszültség szellemével szemben. Tatár Imre januárban egy vagonrakodő gépet újított, amellyel mintegy százezer forint megtakarítást értek el gépenként. A díjat azonban csak idén márciusban. a szakszervezet közbenjárására sikerült megkapniuk a brigád tagjainak. Ez a gyakorlat helytelen. Póth Sándor, a Rétsági ÉP- SZÖV lakatosa elmondta, hogy náluk a fiatalok előtt nagy a kibontakozási lehetőség. Ő huszon-egynéhány éves létére főbizalmi és megbecsült ember. Tolmácsolta dolgozótársainak panaszát: üdülőjegyet csak holtszezonra kapnak, akkor is Budapestre! Hoffer István, a MÉM térképészeti hivatalának vezetője arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban igen nehéz körülmények uralkodnak, s azok az emberek, akik mégis vállalják ezt a munkát, lelkiismeretes gondoskodást érdemeinek szociálpolitikai szempontból. örvendetes, hogy több helyen sok pénzt szánnak a lakásgondok megoldására Szebeni Istvánná, a MEDOSZ központi vezetőségének elnökhelyettese arra hívta föl a figyelmet, hogy a szocialista brigádok erejét a gazdaságosabb termelésre, a minőség- javításra kell összpontosita- ni. Belső igényt kell fölébreszteni a munkásokban a politikai műveltség gazdagítására — hangsúlyozta hozzászólásában Medved Károly. Az SZMT vezető titkára szerint az oktatásban nem az erről készült kimutatások a fontosak, hanem, hogy érdekes témákkal foglalkozzon magas színvonalú tálalásban. A küldöttértekezlet a vita után megválasztotta a vezető szerveket. A megyei bizottság elnöke Hanzel István ma- gyarnándori munkavédelmi előadó, titkára Kanyó Béla lett Szolidaritás Salvadorral Roberto Lopez, a Salvadort Forradalmi Demokratikus Front képviselője Havannában sajtóértekezletén megbélyegezte a salvadori juntát, amiért az Egyesült Államok és a hondurasi, valamint a guate- malai önkényuralmi rendszer támogatásával népirtást folytat Salvadorban. Hangsúlyozta: a szegénység, a társadalmi igazságtalanság, a terror, a lakosok tízezreinek halomra gyilkolása kényszerítette arra Salvador népét, hogy fegyvert ragadjon, és így küzdjön a végső győzelemért; A latin-amerikai diákok szervezete Havannában sajtó- nyilatkozatot tett közzé, és ebben szolidaritását nyilvánította a Salvadort nép és ifjúság önfeláldozó harcával. A nyilatkozat emlékeztet arra- hogy a salvadori megtorlások éle azért irányul az ország diákmozgalma ellen, mert a diákok vezető szerepet játszanak a diktatúra megdöntéséért kibontakozott népi harcban. Ezért történt — hangoztatja az okmány —, hogy a napokban katonák hatoltak a San Salvador-i egyetem területére és ott több tíz diákot agyonlőttek. (MTI)
