Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

Áz isztambuli bazárban A szőnyegkereskedő Az isztam- t ' buli bazár, a í: Kapali Carsi semmihez sem hasonlítható: százszámra so­rakoznak itt egymás mel- |í lett a pici üz­letek, keleti árukkal, arany­nyal, éksze. rekkel, bőrrel, szőrmével, sző. nyegekkel, réz. edényekkel, ajándéktár­gyakkal teli kirakatok. A bazár — ide­genforgalmi látványosság, a turisták és helybeliek be­vásárlóhelye, az isztambuli óváros egyik elsőszámú ne­vezetessége. A zegzugos si­kátorba 13 kapun lehet be­menni. Kupolák, belső építmények, fa válaszfalak osztják részek, re a bazárt. A török típusú boltívek alatt már évszázadok óta nyüzsög a vásárlósereg. A hajdani bazárt a Bizáncot meghódító II. Mehmed építtet­te 1461-ben, majd Nagy Szu- lejmán korában, 1700-ban ki­bővítették. A 61 utcából és több mint háromezer üzlet­ből álló építményben órákig, napokig bolyonghat az em­ber. Itt teával kínálják a vá­sárlót, amott hangos szóval hívják az üzletbe. Elég egy elmélyültebb pillantást vetni a kirakatra —, s máris meg­jelenik az üzlet tulajdonosa, Görög motívummal díszített edény alkalmazottja, hogy olcsó ár­ral, gazdag választékkal ke­csegtetve, szinte beerősza­koljon a piciny üzletbe. A hajdani céhrendszert idéz. ve ma is egymás melletti ut­cákba tömörülnek az azonos szakmák üzletei. Az egyik főbejárat például az aranyművesek utcájára nyílik. Aranyfényben úszik minden. Sárgán csillognak a karkötőkkel, láncokkal, gyű­rűkkel teli kirakatok. Az arany ragyogását lámpák és tükrök sokszorozzák meg. A szőnyegek negyedében kézzel szőtt anatóliai minták. A nö­vényi anyagokkal festett 100 —200 éves szőnyegek komoly értéket képviselnek, de szépek a ma készülő török szőnyegek is. Kávéfőzők, findzsák, tálak, HUMOR Az óvó néni egy gyermek­kesztyűt talál az óvoda előtt. Megmutatja a gyerekeknek és megkérdezi tőlük: — Kié az a kesztyű? — Ugyanolyan, mint az enyém — mondja Mónika. — Ezek szerint a tied? — Nem, óvó néni kérem. Én az enyémet elvesztettem. ☆ ☆ ☆ Trantisek úr az autóbu­szon érzi. hogy valaki a zse­bébe dugja a kezét. Elkapja a tolvajt és rákiált: — Nem szégyenli magát, hogy más zsebébe nyúl? — Elnézést, tévedtem. Ne­kem otthon ugyanilyen ka­bátom van, mint önnek! — mentegetőzik a rajtacsípett zsebtolvaj. ☆ ☆ ☆ Két hollywoodi csillag be­szélget: — Hallom, férjhez mész egy milliomoshoz. Szerelem első látásra? — Csak második látásra. Az első látásnál ugyanis még nem tudtam, hogy milliomos. ☆ ☆ ☆ — Papa, igaz, hogy te egy osztályba jártál a Károlyka papájával? — Igaz. — Ez lehetetlen. — Miért? — Mert ő is azt mondja, hogy ő volt az osztály leg­jobb tanulója! — Már nem vagy olyan fi­gyelmes hozzám, mint az es­küvő előtt! — Te talán már láttál olyat, hogy valaki a vonat után fut, amikor már rajta ül? ☆ ☆ ☆ Az orvos megvizsgálja a beteget és megkérdezi tőle: — Mit szeret jobban? A bort, vagy a nőket? — Az az évjárattól függ, doktor úr... Csillogó rézedények tálcák, rézedények csillogá­sa — a rézművesek birodal­ma következik. A régiségke­reskedők negyedében antik holmi, faragások, dísztárgyak, arrébb szőttes blúzok, hímzett ruhák, bőrkabátok, irhabun­dák, gyöngyös török papucsok — se szeri, se száma az üzle­teknek. Az Esti Bedesten, a bazár legrégibb része a mai épület közepén helyezkedik el. A középkorban amolyan bankszerepet is betöltött: a lakosság megtakarított pén­zét írásos nyugta és némi ka­mat fejében a bazár tisztes ékszerárusaira bízta. A mai bazárokban vevők és eladók szívesen beszélnek a politikai helyzetről, csakúgy, mint a középkorban a hódítá sokról, csatákról, háborúkról. A Katif-ékszerüzlet fiatal al kalmazottja másodéves gyógy, szerészhallgató — szocialis­tának vallja magát. Azért vál lal állást, hogy a tandíjat, a tankönyvrevalót megkeresse. — Az egyetemen sokat vi tatkozunk a világpolitikáról, de mindenekelőtt a törökor­szági helyzetről. Hónapok óta nő az elégedetlenség ország­szerte: naponta vannak fegy­veres összetűzések, tünteté­sek, politikai gyilkosságok. A másik fiatalember, aki­nek véleményét kérdeztem, a Nagybazár egyik szőnyeg­üzletének tulajdonosa. Sze rinte minden baj gyökere az ország rossz gazdasági hely zete, a szegénység, a munka^ nélküliség. A jobb megéllm tés reményében tömegesen te­lepednek le Isztambulban: a város lakossága az utóbbi hat évben 2,3 millióról négymillió, ra növekedett. Sokan élnek barakkokban, nyomortelepe­ken, s az áhított meggazdago­dás helyett már csak az egy­szerű megélhetés a céljuk. Akik vidéken maradtak, még nagyobb nyomorban vannak. A 15—20 fős család sem rit­ka, s jó, ha akad egy kere­ső. .. Sok az analfabéta, ma­gas a csecsemőhalandóság —, mindezt személyesen látom—, mondja a szőnyegkereskedő—, hiszen szőnyegért, textilekért gyakran utazom Belső-Anató- liába. Szívesen segítenék raj­tuk, de egy ember ehhez ke­vés. A kormánynak kellene valamit tenni értük... Kádár Márta Régi mesterségek Kopott lószerszám Romhányban A ház valamikor jobb napo­kat is megért, de homlokán fennen hirdeti a tarka tábla, hogy az alacsonyka szobákban ősi szakma tudója dolgozik: Csemeczky József szíjjártó- és nyergesmester Lóg az eső lá­ba a Romhányt ölelő hegyek nyakába, rosszkedvű az idő, nemkülönben az egy híján hatvanéves házigazda. — A dédapám, a nagyapám, az édesapám mind szíjjártók voltak. Az lett négy testvérem mind. De ma? Közel, távol nem talál olyat, aki hajlandó a bőrrel küszködni a lovak kedvéért — dohogja a magas férfi, aki szinte még nagyobb­nak tűnik az alacsony mű­helyben. A falakon, a földön, a mun­kaasztal alatt, mindenütt szürkére kopott, öreg lószer­számok. Halomban friss bő­rök, amott munkaeszközök. — A testvéreim velem együtt folytatták a szakmát. Hárman ott maradtak So- mogyországban, azon a vidé­ken, ahol születtünk. Egyikünk Csepelre került, én meg ide, Romhányba. Már negyven esztendeje! Néhány csikót bizonnyal ki­szolgált az a nyakszíj, amit maga elé tesz az asztalra. Ma­gyarázza, mutatja, hogy ez it­ten a stupli, az meg a platni. Lám a stuplit — hosszú bőr­darab —, ezzel erősítik a ló nyakára a szíjat — ki kell cserélni, s a platnin is akad varmivaló. A munkaasztal rengetegéből halássza elő a darboláshoz szükséges, éles félholdat. A cirklivel — egy, a körzőhöz hasonlatos kis sza­kállas fémeszköz — bekarcol­ja a vágás irányát és már ha­sad is a bőr. , — Szép szakma volt ez va­lamikor. De hát mondja meg, mi szükség van már rám? Az­ért a pár lóért, ami a faluban, meg a környékén él? Azért tartsam a műhelyt? Nincs már lovuk az embereknek. A tsz-nek is alig. Na, és ha tart is valaki! Nem tőlem rendel istrángot, hámot, hanem az olcsóbb konfekciószerszámot veszik meg Így van ez . . . Nekifeszül a méretre vágott bőrnek, a végeit elvékonyít­ja a félholddal, hogy simulja­nak a nyakszíjhoz. Akkurátu­sán, gyorsan dolgozik, pedig reszket a keze, mégsincs egyet­len fölösleges mozdulata. — Apámnál tanultam a szakmát, még odahaza Kéthe- lyen. Aztán Pestre vetett a sors, a Frank céghez. Ott még nyergeket is csináltunk, a hadsereg megrendelésére. Negyven fillér volt az órabé­rem, két forintért laktam al­bérletben, a Múzeum utcában. De rég volt . . . Negyvenket­tőben szabadultam föl, mes­tervizsgát tettem, aztán önál­ló lettem. Előbb Kisecseten dolgoztam, fél év után jöttem át Romhányba. Az első műhe­lyem a bánki út mellett volt. öt éve vettem meg ennek a régi parasztháznak a felét. Rozsdás csaton kalapál va­lamit. a stupli végén nyílást hasít, ráhúzza a megegyenge­tett csatot, a tüskét kibújtatja a-résen, erős mozdulattal visz- szahajlítja a kemény bőrt, szöggel rögzíti. Szemügyre ve­szi mit végzett, aztán a varr- nivalók közé hajítja. — Szép szakma volt ez . . . — dohogja megint az eltűnt idők után. — Négy tanítvá­nyom volt, de már egy se nyúl a bőrhöz. Nem érdekli őket. Vagy lusták? A fene tudja! Amikor negyvenháromban ide­jöttem, még rengeteg munkám volt. Hanem arra már nem is’ emlékszem hogy mikor csi­náltam utoljára teljes lószer­számot. Pedig az az igazi munka, nem a toldozás-fodto- zás. Régebben, amíg nem be­tegeskedtem annyit, még női táskáknak is nekifogtam, de már nincs türelmem hozzá. Meg a szemem sem engedi. A környéken már én vagyok az egyetlen szíjjártó. Nincs raj­tam kívül senki. Letelepszik a küsühöz — a varrószékhez Lenfonálért nyúl. az ár élével ritkítja, hogy „spiccre menjen”, a meg­ritkított véget nyállal-szurok- kal erősíti, majd a csikó nya­kán — mert így is hívják a varrószéket — vékonyra so­dorja. A fekete szurok szinte dallamot penget a fonálon, amint oda-vissza vándorol raj­ta. Villannak a tűk. — Megtanultam a szakmát Szeretem is, nem hagyom ab­ba. Az ár utat fúr az ujjnyi vastag nyakszíjon a két tű­nek, azok pedig surranva jár­nak kétfelől a csontos kezek parancsára. Gazdájuk rámpil­lant. — Látja? Erős bőrhöz erős, gyöngéhez gyönge jár. Mert így nem eszi el a ló nyakát. Tudni kell, mihez mi passzol! Az inas test megfeszül, a hatvan év minden ereje a ke­zekbe kerül, formálni az anyagot. — Mondja az egyik komám,, most, hogy lent voltam a Bu- lejkánál a vendéglőben az ebédemért, hogy ezerkétszáz forintot keresett tegnap. Ács­munkát végzett. Pedig nem az a szakmája. Aki a kőműves keze alá adja a téglát, mal­tert, már ötszáz •forint alatt nemigen megy el dolgozni. Mi­kor keresek én ennyit ezzel a munkával? De hát erre is szükség van. Ezt is meg kell csinálni valakinek. Nem? Leteszi az árt, mellé kerül a két tű. Fölemeli a mester a nyakszíjat, a fény felé fordít­ja, mustrálja. Rendben talál mindent. Az arcán átsuhan az elégedettség. Ráncai kisimul­nak. — Amíg élek, dolgozok — summázza. Hortobágyi Zoltán Örökölhető-e az alkoholizmus t Dr. Marc Schuckit amerikai or­vos szerint négy alkoholista közül hármat inkább hajlama, mint a környezeti befolyások tettek szen­vedélybeteggé. Kifejezetten alko­holista családok leszármazottai szemmel láthatóan megváltozott anyagcserével rendelkeznek — több alkoholt tudnak elfogyaszta­ni, mielőtt elérnék az ittasság egy bizonyos fokát. Dr. Schuckit egy amerikai kutatóprogram mun­katársa több tanulmányban talált utalásokat az alkoholizmusra való öröklődő hajlamra. E szerint ha azonos örökletességű ikrek kö­zül az egyik alkoholista lesz, ak­kor 60 százalék valószínűséggel a másik is függőségbe kerül az alkoholtól; kétpetéjű ikrek ese­tében ez a kockázat csak 30 szá­zalékos. Finn nevelt gyermekek egy csoportjából később csak 5 százalék lett alkoholista azok kö­zül, akiknek absztinens szüleik voltak; ugyanakkor az alkoholis­ta családokból származó nevelt gyermekek közül 20 százalék lett szenvedélybeteg, habár hasonló környezetben nőttek fel. Mai kérdésünk Miért üres a balassagyarmati kemping? A balassagyarmati strand közelében, a Budapest felé ve­zető főút mellett fekszik a kemping. Kellemes környe­zetben, fákkal körülölelt, fü­ves térségben található. Te­rületén egy-két kis faházat, valamint néhány sátrat le­het látni. Május elsejétől október 15- ig tartanak nyitva. Főleg ez idő alatt, de természetesen az év során bármikor, várják az érdeklődőket. Általában van hely. Főleg az idén. — Vajon miért lézengenek ilyen kevesen? Hiszen a strand itt van nem messze. — Ez az — mondja, sóhajt­va a gondnoknő, Herczeg Jó- zsefné. — Éppen a strand mi­att vannak ilyen kevesen. Tud­niillik már két éve nincs ele­gendő víz a városban, örül­NÓGRÁD — 1980. július 3., csütörtök nek, ha ivóvizet tudnak biz­tosítani. Ezért a strand sem üzemel. A vendégek pedig in­kább olyan helyre igyekez­nek, ahol fürödni is lehet. No, meg aztán, itt a zuhany is. Elromlott a bojler és nincs meleg víz. Senki nem jön, hogy megcsinálja. — Kihez tartozik a kem­ping? — A Nógrád megyei Ide­genforgalmi Hivatalhoz. Saj­nos, nem nagyon törődnek ve­lünk. A sátrakat kétévenként kellene cserélni, de már most is háromévesek. És még min­dig nem kaptunk újakat. Pe­dig nagyon nagy szükség len­ne rájuk. Igazság szerint a vendégek is nagyon rongál­ják. A cipzárakat eltépik, behordják a sarat, a rengeteg piszkot a sátorba, de soha nem takarítják ki. Volt már olyan eset is. hogy 520 forint bír­ságot kellett kifizettetni. Egy alkalommal kevés volt az ágy­neműnk — fűzi hozzá Her­czeg József né. — Ezt a ne­hézséget azonban sikerült hamar áthidalnunk, mivel ké­résünkre gyorsan elküldték a megfelelő mennyiséget. A Nógrád megyei Idegen- forgalmi Hivataltól telefo­non érdeklődtünk, hogy mi lesz a balassagyarmati kem­ping sorsa? Kérdésünkre Vas Gyulánétól a következőket tudtuk meg: — Mivel a kemping csak szükségmegoldásként üzemel, nem kell a sátrakat kétéven­ként cserélni. És egy ilyen helyen a meleg vizet sem fontos biztosítani. A Balassa­gyarmati városi Tanács ígére­tet tett, hogy lehetősége sze­rint egy nagyobb kempinget alakít ki. Ilyen körülmények között meggondolandó, szükség van-e ily szükségkempingre ? V. A. Bálnák vándorlása A szürkebálnák vándorlásá­nak jobb tanulmányozása vé­gett kaliforniai zoológus vizs­gálatnak vetett alá e£y olyan kagylófajtát, amely a bálna­faj bőrére települ. A kagyló­héj oxigéntartalmának elem­zése utalt arra, hogy az álla-- tok milyen hőmérsékletű víz­ben tartózkodtak hosszabb ideig. A szürkebálnák — szá­muk az utóbbi években jelen­tősen lecsökkent — nyáron in­kább a Csendes-óceán északi vizeiben élnek, télen pedig Alsó-Kalifornia (Mexikó) öb­leiben és lagúnáiban ellenek. ■KID HUSII non becsüli A SÖRÖSÜVEGBEN PÉNZ VAN. Csak vissza kell váltani. Betéti díj: 2 Ft V VPItÚlllHIHMNIk JO álapotban levő 5 éves 1200-as Lada el­adó. Érdeklődni: szé- csény, Madách út 22. ZE írsz. 4 éves ba­nánsárga Lada 1200- as eladó. Balassagyar­mat, Szontágh út 43. ZSIGULI 1200-as megkímélt állapot­ban eladó. Kiss Lász­ló Salgótarján, Dam­janich út 61/a. P 10-es motorkerék­pár sürgősen, olcsón eladó. Etes, Mikszáth út 12. Dávid József. IM-es Zsiguli jó ál­lapotban eladó. Irány­ár: 45 000 Ft. ugyan­ott 2 db olajkályha. Zagyvapálfalva, Ró­zsafa út 35. LADA 1300-as ZO rendszámú, most mű­szakizott, jó állapot­ban eladó. Pásztó, Nagymező út 72. " VOLKSWAGEN 1200- as, jó állapotban el­adó. Telefon: 14-085. ÉRVÉNYES vizsgá­val rendelkező, jó ál- A diósjenői tsz té­lapóiban levő Skoda hér előnevelt csirkét Felicia eladó. Sulyok értékesít 28 Ft/db István Nagybátony, egységáron. A csir- Petőfi út 5. kék súlya 60—70 dkg. ÉPÍTKEZÉSRŐL visszamaradt asztalos­áru és faanyag eladó. Cim: a 10-977 telefo­non. ELADÓ a salgótar- ján-somoskői elága­zásnál 768 négyzetmé­ter hétvégi telek fa­házzal. Megtekinthető: bármikor, cím a ki­adó telefonközpontjá­ban. BEKÖLTÖZHETŐEN eladó 3 szoba kom­fortos házrész 450 ezer forintért. Berényi, Vác, Köztársaság út 46. 2600. GARÁZS eladó az Arany János út vé­gén. Érdeklődni: Sál-* gótarján, Damjanich út 53. HAROMSZOBAS, fürdőszobás lakás el­adó. Zagyvapálfalva, Hámán Kató-telep 47. KÉT szoba, külön! bejáratú albérletbe ki­adó. Somoskőújfalu, Somos! út 187. TRAKTOROSI ál­lást keresek azonnali belépéssel. Ajánlato­kat a kiadó telefon- központjába kérek. TERMELŐSZÖVET­KEZETÜNK szolgá-' lati lakás céljára azonnal beköltözhető 2 szoba összkomfortos lakást vásárolna Sal­gótarján területén. Cim: Egyesült Erő Mg. Termelőszövetke­zet. Kishartyán. 3161. PÁSZTÓI két szoba komfortos tanácsi bér­lakásomat sürgősen elcserélném hasonló salgótarjánira. Minden megoldás érdekel. Ér­deklődni: Beró László- né, Zagyvapálfalva, Szánaa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom