Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
Művészek Salgótarjánban A felpödrött bajuszú művész (II) Salgótarján ezekben a hetekben már-már a „művészek városává" vált. Hírt adtunk korábban a nemzetközi grafikai művésztelep ünnepélyes megnyitásáról, amelynek résztvevői — mind a külföldiek, mind pedig a hazaiak — egy hónapon át dolgoznak a nógrádi megyeszékhelyen, ismerkednek Nógrád tájaival, embereivel, s végül majd kiállításon adnak számot tevékenységükről. Ez már hagyomány Salgótarjánban. Az is megtisztelő a városnak. hogy egyidőben e telepen kívijl is' tartózkodnak képzőművészek falai között, ök a Magyar Képzőművészek Szövetsége szervezésében jöttek egy időre hozzánk, július 14- től 30-ig lesznek itt. Két csoportjukban két lengyel, három bolgár, illetve összesen hat magyar művész tartozik hozzájuk. Elképzelés — és előze. tes terv szerint — a nemzetközi grafikai művésztelep résztvevői valamint a szóban forgó két művészcsoport tagjai együttműködnek egymással, utóbbiak például használják a nemzetközi grafikai telep műhelyeit stb. A valóságban azonban úgy látszik, akadozik az együttműködés, ennek oka pedig valószínűleg az. hogy a szövetség részéről némi előkészítetlenség látszik a Salgótarjánban általuk küldött — számunkra természetesen — kedves vendégek munkájának megszervezésével kapcsolatban. Mindenesetre, zökkenőmentesebb szervezéssel még kedvezőbb feltételek között tölthetnék itt idejüket a művészek, akik per. sze jelen körülmények között sem elégedetlenkednek. hiszen a munkára, az országrésszel való ismerkedésre így is lehetőségük van, amit ki is használnak. Itt-tartózko- dásuk tehát eredményes, de a két telep közötti szerves munkakapcsolatról nem lehet beszélni. S kívánatos lenne, ha az illetékesek a jövőben erre némiképpen több gondot fordítanának. Egyébként, e telep résztvevői, a lengyel Jan Lis és Andrzej Lapinski, a bolgár Ognemir Kirov, Jordan Ma- rinov, Jordan Kisjov, valamint a magyarok, Kovács Johanna, Varga Bencsik József, Bihari Sándor, Aranyi Sándor, Mészáros Géza. Kaubek Péter a hónap első felében Ba- latonszemesen, illetve Budapesten tevékenykedtek, mielőtt Salgótarjánba érkeztek. — Cseretelepről van szó — tudjuk meg egyik magyar résztvevőtől, Varga Bencsik Józseftől. — Múlt évben magyar művészek egy hónapot töltöttek Lengyelországban, illetve Bulgáriában, idén pedig a két országból érkeztek barátaink magyarországi IáVasutas képzőművészeti kiállítás A harmincadik vasutasnap alkalmából országos vasutas képzőművészeti kiállítás nyílt Budapesten, a Népszínház utca 29. szám alatti kiállítóhelyiségben. A beküldött 600 képből, szoborból, grafikából és népművészeti alkotásból a zsűri 162 művet választott ki bemutatásra. A vasutas dolgozók közül 300 amatőr képzőművész jelentkezik évente legújabb alkotásával. Közülük másfél év alatt hatan hivatásos művészek lettek, 2—3 tehetséges fiatal pedig a művészeti főiskolák valamelyikén folytathatja tanulmányait. B. J. Csorba Katalin: Tersánszky Józsi Jenő róth Gyula: Mosónő (automata) Csongjang templom Kangvon tartomány Kuni- gang megyéjének egyedülállóan szép egyházi műemléke a Naegangri mellett épült Csongjang templom. Maga a táji környezet is rendkívül vonzó: a Kumgangszan hegyvonulatai követik a kis tisztást. ahol az időszámításunk előtti 600. évben épült templomnak a Li-dinasztia korában újjáépített és ma is álló Panja és Jaksa csarnoka látható. A Pamja-csarnok a templom főépülete; jellegezetesen homorú a tetőszerkezete, kettős, gazdagon díszített eresze van, kívül ötszörös és benn' hétszeres párkányza- tú, a mennyezete kazettás. A vastag tartóoszlopok festettek, aranyozott rajzolattal, felső részük vékonyabb. az alsó vastagabb. A Jaksa-csamok szabályos hatszögletű. Nincs keresztgerendája, egyetlen szeget sem használtak hozzá. Háromszögletű tetejét gránitból faragott lótuszvirág díszíti. Belsejében a Szila-királyság idejéből való Buddha- kőképmások találhatók. 4 NÖGRAD — 1980. július 24., csütörtök Salvadoré Dali Megtévesztés vagy becsületesség toga'ásra. Az eddigi program gazdag és hasznos volt, mind a balatonszemesi, mind a budapesti, Salgótarjánban szintén kellemesen érezzük magunkat, de még jobb lett volna, ha az itteni grafikai művészteleppel a kontaktus fokozottan létrejön. Természetesen dolgozunk, ismerkedünk a várossal, a palóc vidékkel. benyomásaink jók. Reméljük, alkotó tevékenységünkben is nyoma marad majd az itteni napoknak. Varga Bencsik József számára különben sem egészen idegen a salgótarjáni légkör, hiszen szintén ipari városból, bányászvidékről jött, Tatabányáról. Kovács Johannának és neki a mostani szegedi nyári tárlaton is láthatók művei. A fiatal grafikus — 1944- ben született Mezőkövesden — Derkovits-ösztöndíjas. otthonra találtjKomárom megyében, Tatabanyán. Tanúskodnak erről művei, sikeres kiállításai, díjai. Köztük, többi között, a sújtólégrobbanás tragédiájából született grafikai sorozata. Reméljük, mind ő, mind valamennyi művészvendégünk számára Salgótarján újabb alkotások létrejöttéhez nyújt adalékot, mind a táj, mind az itt élő emberek és munkásságuk megismerése által. T. E. Wittenberg — Luther városa A berlini Union Kiadó gondozásában érdekes kötet jelent meg a közelmúltban a nagy német reformátor, Martin Luther (1483—1546) életének jelentős szakaszáról. A mű szerzője a neves Luther- kutató, Helmar Junghans, aki „Wittenberg — Luther városa” című kötetében először ad átfogó képet Wittenberg városának történetéről, a lutheri A kortársak megítélésében Matisse-t „Moszat-mesternek” az önmagát zseninek nevező ember nem finnyás. Henri nevezi és Wassily Kandinsz- ky „pompás inggombokat készített volna” szerinte. Dali bizonyos abban,, hogy „csak a spanyoloknak, az itáliaiaknak és a hollandoknak van nagy művészi tehetségük”. A honfitársához, Pablo Pi- cassohoz való viszonya is agyafúrt volt. A két spanyol 1927-ben ismerkedett meg Párizsban. A lázadó képzőművészeti tanulót éppen illetlen viselkedése miatt rúgták ki a madridi művészeti akadémiáról, a francia fővárosba való megérkezése után először a bordélyba ment, majd mielőtt elzarándokolt volna a Louvre-ba, meglátogatta Pi- cassot, a „kubizmus atyját”. Az két órán át mutatta neki a képeit. Akkor csodálta Dali a 23 évvel idősebb és már akkor híres kollégát. Elragadtatták a kubista képek. Később azonban cinikusan ítélte meg a honfitársát: „Túl sokat festett. Akárhová mégy az ember, mindenhol Picassot lát.” A sors iróniája: Dali nagy életmű-kiállítását a George Pompidou Centrumban megelőzte Picasso párizsi kiállításának a megnyitása, amely minden rekordot megdöntött. 7000 látogató érkezett egy nap, hét végeken még több. Bosszantó konkurrencia Dalinak. Megjegyezte: „Picasso emberi. Én az isteni Dali vagyok.” Az, hogy milyen emberi volt honfitársa, az megmutatkozott 1934-ben. Picasso akkor kifizette a vagyontalan fiatal kollégájának az Amerikába való átutazást. A hajójegy szerencsét hozott Dalinak, a hálátlannak. A korlátlan lehetőségek hazájában ugyanis híres let* mint szürrealista. A szürrealizmus, mely eredetileg tisztán irodalmi irányzat volt, az első világháború után fejlődött ki Párizsban. A vezető propagandistája André Breton és Louis Aragon francia költő volt, majd később összeseregléttek a többiek is: Max Ernst festő, Giorgio Chirico. Man Ray, Marcel Duchamp és — 1929 óta — Salvadoré Dali. Rafi- náltan kötötte össze álomképeit a tárgyi-naturalista dolgokkal — sima hidegséggel festett, mely megérint, mert megborzongat. Egyedül a festéssel természetesen nem érte be a művész. Majdnem gyakrabban ragadott tollat. Madridi barátjával, Luis Bunuellel közösen írta az „Andalúziái kutya” és az „Aranykor” forgatókönyvét. Mindkettő szürrealista film. Dali amerikai életrajzírója, Fleur Cowles ,*a valóság átváltozása az interpretáció szisztematikus megtévesztésével” írja lg. Dali az 1964- ben megjelent „Egy zseni naplójában” a következőket mondja: „Ezt a módszert több, mint harminc évvel ezelőtt találtam ki, és gyakorlom azóta teljes sikerrel, bár a mai napig nem tudom, hogy miből áll.” Megtévesztés vagy becsületesség ezt A szürrealisták a közönséget mindig megzavarták és provokálták, amikor csak tudták. A Bunuel—Dali film 1930- as párizsi ősbemutatójánál, az „Aranykornál” botrány tört ki. Az előcsarnokban kiállított képek közül néhányat, közöttük Max Ernst, Man Ray, Joan Miro és Salvadoré Dali képeit megrongálták. A csoporton belül is újra meg újra veszekedések, botrányok, dramatikus ki- és belépések történtek. Dali maga is olyan gyakran és szívesen provokálta a kollégáit, hogy 1934-ben kizárták. Alkalmat erre az Adolf Hitler iránti lelkesedése adott és az, hogy nem szívlelte azt a kommunista irányt, amelyeket a szürrealista csoport kemény magja követett. Annak, hogy miért tetszett a bajüszos festőnek a bajuszos diktátor, inkább személyes, mint politikai okai voltak. Dali a következőket írja a naplójában: „Hitlert valódi mazochistának látom, akinek az a fixa ideája, hogy ok nélkül kirobbantson egy háborút, hogy azután heroikusán elveszítse. El voltam ragadtatva lágy, húsos hátától, amely oly feszesen be volt fűzve az egyenruhájába.” A szürrealistákkal való szakításnál egy igazi szürrealista tapasztalatokkal rendelkező asszony állt a művész oldalán : az orosz származású Elena Diaronova. Mielőtt Gala Dali lett, a német festőnek, Max Ernstnek volt a múzsája és a francia költőnek, Paul Eluardnak volt a felesége. 1929-ben ismerkedtek meg a Costa Braván Cadaquésben. Azóta elválaszthatatlanok. Gala az egocentrikus festő ideális felesége: metressz és anya, modell és manager. Él és kritizál, vigasztal és ösztönöz, szervez és kasszíroz. A művészet szupersztárja, , aki egyébként más istent nem tűr meg maga mellett, a negyvenes évek óta két néven írja alá a képeit: Gala Salvadoré Dali vagy röviden Gáli. (—B—) indulok, mit csináljak ? reformációval kapcsolatos ottani eseményekről. A szerző kutatásainak új adatait is közreadja. Luther mint prédikátor és teológiai professzor jelentős szerepet játszott a városban. Híres 95 tézisét a wittenbergi vár- temp'om falára tűzette ki. A könyv amellett, hogy bemutatja a nagy vallásreformátort. jelentős teret szentel a vele kapcsolatos kultúrtörténeti vonatkozásoknak is. Többek között elemzi Luther hatását az idősebb Lucas Cranachra, a festőre. A tartalmat még közelebb hozzák az olvasóhoz a kitűnő illusztrációk. Több mint száz egészoldalas kép mutatja be azokat a helyeket, ahol Luther élt és alkotott, és a reformáció korának művészi alkotásait, többek között Cranach és Dürer festményeinek a mását. Csendes a ludányhalászi kultúrotthon és környéke. Az udvaron a parkban Puszta József né takarítónő és családtagjai kapálgatnak. — A fiatalok nem segítenek a kultúrház környékének rendben tartásában? — Kíváncsi kérdésem érzékenyen érintette az asszonykát, mert nem éppen dicsérő jelzők sokaságával illette a szóban forgó nemzedéket. — Még hogy kapáljanak?! A rendre sem tudnak vigyázni. Azt is tönkreteszik, ami van — pörölte az ifjúságot. Először arra gondoltam, hogy a nemzedékek közötti feszültség és egy kicsit a célzó kérdésem paprikázta fel így az asszonyt. De csakhamar meggyőződtem saját igazáról— Ne sajnálja, jöjjön be az épületbe. A határozott invitálásnak nem tudtam ellenállni. Táborba Nagyon sokszor kérdezed ezt, ha táborba indulsz. S különösen akkor, ha először.' Pedig nincs ebben semmi rendkívüli, csak egy kicsit készülnöd kell. Segítek neked a felkészülésben, ami tetszik , azt te is valósítsd meg! Jól tudom, hogy te is kíváncsi vagy, mint általában a gyerekek, ezt a tulajdonságodat most jól felhasználhatod. Már tudod, hová mentek táborozni, kicsit nézz utána, milyenek a földrajzi adottságok, milyen érdekességek találhatók, láthatók? Meglátod, ez a kis előtanulmány még sokszor jól jön majd neked, már csaik a többi srác előtti tekintély miatt. Nem árt, ha a tábor előtt tartasz egy kis edzést, pór kilométer séta, utána fo— Nézze meg a falakat. Lerugdosva. összefirkálva. Csúnyábbnál-csúnyább ábrákkal televésve. Mit gondol, kik csinálták? — Nem kell megmondani, kitalálom. — Ez az ő művük. Ami igaz. az igaz, lehangoló a látvány, nem kulturált viselkedés terméke. — Na látja! Azok akik ilyent tesznek. magukénak tekintik ezt a kultúrházat? Virágot ültetnek és eljönnek azt kapálni? Soha. Az asszonyka végigmér. majd megkérdezi. — Maga honnan jött? Mikor felfedem személyemet és érkezésem célját, ösz- szecsapja a kezét— Akkor jónak mondtam el. Nem akarok panaszkodni. ci, a mozgás nem engedi berozsdásodni az izmaidat Mit vigyek magammal? — kérdezed újra, mikor az indulás előtti napon hat-hét szatyor, bőrönd, kosár áll a szoba közepén. Keveset és csak azt, ami szükséges! Először is hátizsákba csomagolj. így könnyebb a terhet vinni. Fontos: a tábori egyenruha, úttörődgazolvány, melegítő, pulóver, fürdőruha, fehérnemű. Jó, ha anyaga nedvszívó pamut. Kényelmes cipő, tisztító- és evőeszközök és esőkabát. Hasznát veszed a jegyzetfüzetnek, tolinak, varróeszköznek, mosószernek. Beszéljünk még a zsebpénzről. Kár sokat vinni, egy 100-as elég, a 10—12 napra. Ha mégis többet kaptál, kértél, kunyeráltál, vigyázz rá, de ha már itt van, nézze meg a bejárat melletti részt. Óvatosan lépkedjen, mert egy sereg libát nemrég hajtottam ki a kultúrház kertjéből. Be van kerítve, kapu is van és mégis idejárnak legelni. A környék lakói kinyitják a kaput, beterelik a libákat, itt nem kell rájuk vigyázni. Meggyőződésem, hogy Lu- dányhalásziban szép számmal akadnak fiatalok, akik elitélik a .renitenskedőket. Nekik kell léfogni a társak rongáló kezét; figyelmeztetni őket a kulturált viselkedésre; felvilágosítani a libatulajdonosokat: a kultúrház kertje nem legelő; példát mutatni a közvagyon gyarapításában, megóvásában, hogy a kultúrháznak valóban kulturált ki nézése legyen. SZ. F. oszd be, csak fontos dolgokra költs. Végre elindulsz és ott vagy a táborban. Lehet, hogy már első nap fognak hiányozni a szüleid, esetleg a testvéred, akivel este lehetett bunyózni. A táborban önállóságot tanulhatsz! Magadról kell gondoskodnod, sőt sokszor a kisebbeknek is segítened kell! Megtanulhatod az erdők házirendjét, a csöndet, a tisztaságot; értékelni. Ha egyedül vagy az őrssel kóborolsz, vigyázz a tájékozódásra! Ha van fényképezőgéped, örökítsd meg a tájat,, élményeidet! Szüleidnek, testvéreidnek készíts emléket (faragást, gyüj* test stb.), ennek jobban fognak örülni, mintha bármit veszel is. Ha vándortáborban vagy, gyalogolni is kell és este fáradtan elkészíteni az ennivalót. De majd tapasztalni fogod, nincs finomabb a saját készítésű kajánál. Ha továbbmentek, gondoskodj azokról, akik utánatok érkeznek (fa, víz, ivóvíz, tea, tisztaság), mert ezt kívánja a turisták becsülete. Érdekes kalandok is várnak majd rád!, gondolj csak az éjszakai őrségre. Ez az egyik legszebb megbízatás, vigyázni a többiekre. Talán félni fogsz, a száradó fuhákat, a mozgó bokrokat, félelmetes alakoknak, vonuló vadállatoknak hiszed. Dé ne szégyelld, a félelmet le lehet győzni. .Állj háttal, a fához, figyelj alaposan és egyeztesd a tárgyak nappali és éjszakai képét. Így lassan felismered, szó sincs semmiféle veszélyről. Hangulatosak az esti tábortüzek. tréfával, dallal, verssel, te is vegyél részt a műsorban. Az éjszakai akadályverseny, a hajnali madárles, a napfelkelte, csupa új élménnyel fog gazdagítani. Csak ennyit kell tenned. Erezd magad jól, majd meglátod, a rövid táborozásom történtekről évekig lesz mit mesélni és tudsz majd tanácsot adni azoknak, akik tőled kérdezik meg: Táborba indulok, mii csináljak? Horváth Mihály kultúrálatlan viselkedés
