Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

Férfiasam—megbecsültén Másfél évtizede fújja az üveget a salgótar­jáni öblösüveggyárban Szántó László, aki társaival a Dobó István Szocialista Brigád tagja. Az exportra bármilyen mennyiségben szállítható üvegtermékek továbbra is a szak­munkások fizikai erejével készülnek. Aligha nélkülözhetők az üvegfúvó szakmun­kások az igényes termékek készítésénél: Pá­dár Oszkár és társai a legmegbecsültebb dol­gozók közé tartoznak. A kemencék mellett töltött órák férfias kitartást kívánnak vala­mennyiüktől. — képek: kulcsár — Vállalati munkaerő-gazdálkodás Egy vizsgálat tapasztalatai MA MÁR KÖZISMERT, mérséklődnek. A vállalatok termelési tervek korrekcióját hogy a gazdasági növekedés létszámgazdálkodási magatar- is végrehajtani. munkaerő- tása — ezt 1980. évi tervek A racionális és hatékony rtehef- és á Hátcfdil? ötéves Tervre foglalkoztatás megvalósítása zebb az indokolt munkaerő- vonatkozó előzetes elképzelő- érdekében — ahol ez még nem igények kielégítése is. Mi- seik is bizonyítják — a reá- történt meg — hozzá kell kez­közben egyes vállalatoknál litásokhoz közeledik. Munka- deni a munkahelyek, munka­valós a munkaerőhiány, má- erőigényeik általában a pót- körök tételes, konkrét felül- soknál esetleg ez csak vélt, lólagos szükségletre reduká- vizsgálatához, a valóban szűk- látszólagos, néhánynál pedig lódtak és a szakképzettek irá- séges létszám megállapitásá- a szükségesnél is több a lét- nyába tolódtak el. Az intéz- .hoz, a helyes arányuk kiala- szám. A munkaerőhelyzet és kedések hatására lényegesen kításához. Ezt megfelelő elő- munkaerő-gazdálkodás feszült- csökkent a káros munkaerő- készítéssel, tervszerűséggel noha az utób- mozgás, javult a munkafegye- kell lem. A munkáltatók általában munkával korántsem szűntek a munkaerő „minőségi cseré- Ezek alapján kell a lehetséges jére” törekednek és igyekez- intézkedéseket megtenni, nek megtartani az általuk jó­tényezői között a források beszűkültek, ségei tehát bi időben némiképp mérsék­lődtek meg. Ezért is vizsgálta a közel­elvégezni, felvilágosító összekapcsolni. A fentiek mellett a bizctt­múltban a Nógrád megyei nak> megbízhatónak Ítélt mun- ság számos intézkedést java­kaerőt. Folyamatosan végzik a sóit még a munkaerő-gazdál- munkaerőstruktúra-átalakí- kodás hatékonyabbá tétele ér­tést, a fizikai létszámarány dekében. így felhívta a figyel­Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei tanács munkaügyi osz­tályával együttműködve — több mint 20 vállalatnál — a munkaerő-gazdálkodás ötö­dik ötéves tervi helyzetét, a met a szakmunkásképzésben, az át- és továbbképzésben rej növelését és a jobb szakmai összetétel kialakítását. A vál­lalati munkaerő-gazdálkodási lő lehetőségek kihasználására, racionálisabb"és hatékonyabb magatartásban összességében a munkaidőalap hatékony fel­foglalkoztatás érdekében tett kedvező irányú változások használásának szükségességére, intézkedéseket. Szakemberek, mcllett a gyakorlatban ter- a fluktuáció további mersek­vállalatvezetők és népi ellen­őrök több vállalatnál a hely­színen is elemezték a mun­kaügy és a munkaerő-gazdál­kodás vállalatgazdálkodásban elfoglalt helyét, betöltött sze­repét, a munkaerő-gazdálko­dás gyakorlatát. Értékelték a vállalati munkaerő-gazdálko­dási magatartást, különös fi- gyelemmel a munkaerőhelyzet és a szabályozórendszer vál­tozásaira. A vizsgálat tapasztalatai méltó, hogy valamennyi vál­mészetesen még gondok is lésére, a munkaszervezés ja­vannak. Ezért a vizsgálat ta- vitására, a bérezési gyakorlat pasztalatai és egyéb informá- ösztönző erejének növelésére, ciók alapján a megyei népi el- a gyáregységi érdekeltség erő- lenőrzési bizottság megfogal- sítésének szükségességére, az mazta az egyes vállalatok üzemi légkör javítására. M"e- számára azokat a rűbb tennivalókat, legidősze- jelölte az egyes vállalatoknál amelyek teendő konkrét intézkedéseket megvalósítása elengedhetetle- és javaslatot tett a tanácsi nül szükséges a racionálisabb munkaügyi szervek részére is. hatékonyabb gazdálkodáshoz. munkaerő- MINDEZEK ALAPjAn jo­gos a bizakodás, hogy a mun- EZEK KÖZÜL EMLÍTÉSRE kaerő-gazdálkodás feszültségei toJHpBBKéklódnek. a te- egyebek között megerősítették, íalatnál célszerű felülvizsgál- vékenység színvonala javul. ni a munkaügyi szervek fel­hogy a megváltozott munka­erőhelyzetből adódó követel- építését, működési feltételeit, s mények a tervidőszak utolsó ennek alapján intézkedéseket évéig, 1980-ig nem jutottak tenni a megnövekedett köve- kellően kifejezésre a vállalati telmények színvonalas ellátá- munkaerő-gazdálkodási maga- sára alkalmas apparátus lét­tartásban. A vállalati munka- rehozására. Baráthi Ottó A pártélet nyitottsága A XII. kongresszus ismételten nagy meg­győző erővel tanúsította, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt munkastílusának meg­határozó, jellemző vonása a nyitottság. A kongresszus — nyugodtan mondhatjuk — lé­nyegében az egész nép előtt zajlott le, ta­nácskozásai, megállapításai hozzáférhetőek voltak a széles társadalmi nyilvánosság szá­mára. S ez nem ritka, kivételes megnyilvá­nulás volt, hanem a párt egész tevékenysé­gét átható törekvés, tendencia érvényesülése. Mégis olykor azt lehet tapasztalni, hogy a pártélet szintjein „lefelé” haladva, ez a nyi­tottság mintha nem érvényesülne mindenütt hasonló egyértelműséggel. „Azt tudjuk — hallható olykor pártonkívüliektől —, hogy mit tárgyalt a kongresszus vagy a megyei pártértekezlet, a megválasztás után azonnal értesülünk a párt országos és megyei vezető szerveinek összetételéről, vezetőik személyé­ről, de az már sokkal kevésbé ismert, mi­ről tárgyalt az alapszervezeti taggyűlés, vagy a választás során kik kerültek a helyi párt­vezetőségbe .” Elgondolkodtató észrevétel ez, s nem tanulság nélkül való. Valljuk rtieg, akad még pártszervezet, ahol él bizonyos hajlam a titkolózásra, a pártszer­vezet belső életének, állásfoglalásainak vala­miféle misztikus ködbe burkolására. Régi idők továbbélő hagyománya ez olyan viszo­nyok közepette, amelyek között az ilyenféle gyakorlatnak már hosszú ideje nincs sem­miféle létjogosultsága. Hiszen a párt tagjai és a párton kívül állók ma mindenhol közös politikai célok megvalósításán fáradoznak, küzdőtársak az együttes érdekeket szolgáló cselekvés folyamatában. A nyilvánosság ép­pen ezért ma minden munkaterületen vagy lakóhelyi egységben a pártszervezet életének természetes közege kell hogy legyen. Joggal jegyezte meg valaki egy e témával foglal­kozó tanácskozáson: „Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját, életét nem ismeri a környezete, amelyről úgy be­szélnek a többiek: sose tudjuk, miről tár­gyalnak ezek a taggyűlésükön.” Természetesen nem arról van szó, mintha a nyilvánosságnak nem lennének e területen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős pártmunkás szavaival szólva: „a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csú­fján a szervezet tagjaira tartozó belső ügyei”. Valóban, a párt nem titkol el semmiféle ter­vet, elhatározást, döntést, amely a nép, a tömegek sorsát érinti. Ugyanakkor mint minden más szervezetnek, a pártnak is van­nak olyan belső ügyei, amelyek általában nem tartoznak a kívülállókra. Ilyenek pél­dául a belső fegyelmi ügyei, amelyek nyil­vánosságra hozatalában maga a párt szer­vezeti szabályzata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek kö­re napjainkban igencsak szűk, s semmikép­pen sem szolgálhatnak a pártélet titokba burkolásának indokául. Hadd tegyük azonban azt is hozzá, hogy azért a párt belső életének efféle misztifiká­lása távolról sem általános jelenség. A leg­több helyen a pártszervezet a legkevésbé sem fél a nyilvánosságtól, ellenkezőleg, na­gyon is benne él működési területének min­dennapos közegében. Talán éppen ebből adó­dik olykor a probléma: abból kiindulva, hogy mindennapos tevékenysége révén a pártszer­vezet munkája jól ismert az emberek előtt, nem tartják szükségesnek annak valamiféle külön megismertetését, a tájékoztatásról való gondoskodást. Való igaz, a pártszervezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mintha javas­lataival, kezdeményezéseivel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fellépéseivel, fo­lyamatos politikai tevékenységével állandó és eleven részese a munka- vagy lakóhely mindennapi életének. Törekvéseire, állásfog­lalásaira, elhatározásaira mindenekelőtt ezen az úton derülhet fény. A cselekvésben ér­vényre jutó nyitottság a legfontosabb, ez ta­núskodik a legátütőbben arról, hogy az il­lető pártszervezet nem önmagába forduló zárt közösség, nem valamiféle „titkos szek­ta”, hanem a többieket megnyerve és fejso­rakoztatva akar munkálkodni a közösség egészét szolgáló elhatározások valóra váltá­sán. A pártszervezet életéről szóló tájékoz­tatás megszervezése ennek csak kiegészítője lehet. Kiegészítője, de egyben szerves belső része is, mivel ez a tájékoztatás maga is hozzátartozik az eleven, mindennapos politi­kai munkához. Ezért nem elegendő csupán a spontán kisugárzó hatásra hagyatkozni, ha­nem indokolt célirányosan és szervezetten gondoskodni a pártszervezet életének bemu­tatásáról, az ilyen irányú tájékoztatásról. Számos lehetőség, módszer áll ehhez ren­delkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosítható ebben. A párt­titkár, a vezetőségi tagok a helyi közélet kü­lönböző fúrumain érdemben szólhatnak a pártszervezet állásfoglalásairól. A tömeg­szervezetekben, a különféle társadalmi moz­galmakban tevékenykedő párttagok ugyan­csak nagy szerepet tölthetnek be a tájékoz­tatásban. A legfontosabb mégis a pártonkí- vüliekkel folytatott mindennapos szóbeli esz­mecsere, amely ezernyi módot kínál annak megismertetéséhez, mivel foglalkozik az adott időszakban a pártszervezet. De élni le­het a írásos formákkal is, nem utolsósorban a méltatlanul mostoha sorsra jutott faliúj­ságokkal, amelyeket alkalmi ünnepi megem­lékezések helyett inkább friss, eleven helyi tájékoztató anyagokkal kellene megtölteni. S a vállalati, üzemi, szövetkezeti lapok, hír­adók is helyet adnak-adhatnak nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alap­szervezetek élete, munkája bemutatásának is. AZ EMBEREK AKKOR követik a pártot, ha tudják, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez, hanem helyileg is. A pártélet nyilvánossága, a jó tájékoztatás ezért a politikai munkának fontos, tartalmi jelentőségű kérdése. Gyenes László Csökkenő megrendelés — javuló kapcsolat Fél év az AGROBER-nél A megye mezőgazdasági a kivitelezés bonyolításá- üzemeinek és a MÉM felü- ban. gyelete alá tartozó egyéb vál- Hogy ez mennyire így van, lalatok és intézmények beru- arra bizonyíték, a vállalat húzásainak tervezését, a mű- termelési értékének 40—50 szaki megvalósítás szervezé- százaléka a mezőgazdasági sét az AGROBER Nógrád me- ágazaton kívüli termelésből gyei Kirendeltsége végzi. Szer* származik- Jelenleg is több teágazó feladatukról és az el­ső fél év eredményeiről Váli Ferenc, a kirendeltség igazga­tója adott tájékoztatást. — Ismeretes, hogy az idei népgazdasági terv a beruhá­zások csökkentését irányozta számára elő, s ez érvényes a mező- get”? gazdaságra is. Mennyiben érezte ezt meg a vállalat? — Igaz, hogy a mezőgaz­dasági üzemek visszamond­ták az összes megrendelés 15—20 százalékát, de egy­részt ennek hatása csak a jövő évben jelentkezik, más­részt lehetőségünk van más. vállalatnak, ipari szövetke­zetnek dolgoznak, még me­gyén kívül is. — Említette, hogy a meg­rendelések száma csökkent. Nem jelent ez az AGROBER „munkanélkülisé­— A szerződéses és meg­rendelési állomány fedezi ugyan az ez évi kapacitá­sunkat, munkánk is van, en­nek ellenére, szükség esetén — főleg ágazatilag — ki tud­juk elégíteni a megrendelők igényeit. — Milyen jelentősebb be­erőhelyzetet mennyiségi és mi­nőségi feszültségek jellemez­Nagyobb figyelmet kell for­ték, munkaerőhiány és mun- dítani a munkaerőtervek meg­kaerő-felesleg sokszor egy­más mellett, egyazon vállalat­alapozottabb kidolgozására. Ki kell alakítani, meg kell nál is jelentkezett. A racioná- teremteni a tervezés iníormá- lisabb és a hatékonyabb fog- ciós bázisát. A létszámszük- lalkoztatásra irányuló törek- séglet megállapításához vések a gyakorlatban nem a ben kell biztosítani a követelményeknek megfelelően mélységben érvényesültek. A tervidőszak utolsó évé idő­kellő kimunkált ter­melési, termelékenységi terve­ket, a termelő területeken a ben — és ezt a nemcsak a megfelelő normákat, normatí- helyszínen ellenőrzött vállala- vákat. A fedezeti oldal reális toknál szerzett tapasztalatok kimunkálása érdekében kü- bizonyítják — kedvező irá- lön kell tervezni a külső és nvú változásnak is szemtanúi belső forrásokat, és az alőb- léhetünk. A foglalkoztatási biek beszűkülése miatt első- égyensúly javul, valamelyest sorban a saját erőre kell tá- a strukturális feszültségek is maszkadni, végső esetben a Á könnyűipar fejlesztése Dinamikusan fejlődik a bol­gár könnyűipar. Ez az ága­zat adja a nemzeti jövede­lem csaknem 8 százalékát, s részesedése az ország ipari termelésében meghaladja a 12 százalékot. A mostani tervidőszakban az ágazati beruházások je­lentős hányadát a már meg­levő üzemek rekonstrukció­jára, korszerű eljárások és berendezésék meghonosításá­ra fordították. A program megvalósításában Bulgária jelentős segítséget kap a szo­cialista országoktól, többek között Csehszlovákiától, Len­gyelországtól. Magyarország­tól, az NDK-tól és a legfő­ágazaton kívüli tevékenység ruházást adtak át az idén? végzésére. Példa erre a rétsá- — Elkészült a Magyarnán- gi Glóbus Nyomda, de részt dóri Állami Gazdaság 630 ré­vészünk OTP-lakások. isko- rőhelyes tehenészettelepe, Iák. közművek és egyéb lé- az lpolyvidéki Erdő- és Fa­tesítmények tervezésében és feldolgozó Gazdaság paphe­__________________________ gyí faüzeme, és megkezdő­dött a szécsényi termelőszö­vetkezet tehenészeti telepé­nek műszaki átadása. Ez utóbbi rekonstrukció és bő­vítés volt, a faüzem — bár az első lépcső már üzemel, — teljesen csak szeptember­re lesz kész. Együttes érté­kük eddig több mint 151 mil­lió forint. Ezek csak a főbb létesítmények, de nyugodtan állíthatom, hogy az ágazati beruházások 90—95 százalé­kában közreműködünk. E rre a nem kis feladatra jól képzett műszaki gárda áll rendelkezésre. A szakembe­rek egyharmada mérnök, a többi szaktechnikus, illetve technikus, akik megfelelnek a speciális igényeknek. képpen a Szovjetuniótól. In­nen származik a korszerű gé­pek és berendezések nagy ré­sze is. Az elért sikerekben nem kis szerepet játszik a munkás­szervezés korszerű tonnái­nak elterjedése. Jelenleg már 4600 brigád — vagyis az ága­zatban foglalkoztatottak mint­egy 70 százaléka — dolgozik önelszámolásos alapon. Szá­mottevő eredményeket ho­zott a szocialista munkaver­seny is. Jelenleg a bolgár könnyű­ipar termékeit 50 országba exportálják, 1975-höz képest a kivitel csaknem megduplá­zódott. — Bizonyára elkészült a féléves mérleg. Merre bil­lent a mutató? — Számunkra jó irányban. A tárgyévi tételes előirány­zatot időarányosan több mint 53 százalékra teljesítettük. Ilyen kedvező helyzet még nem volt a gyakorlatunkban. Azt is el kell azonban mon­dani, hogy ebben a beruhá­záspolitika hatása is meg­mutatkozik. Nincs krónikus anyaghiány, jó a kivitelezési ütem, nincs határidő-eltoló­dás­— És mi ebből a vállalat érdeme? — Mindenekelőtt az, hogy javult a kapcsolatunk a kivi­telezőkkel, rendszeres az együttműködés az úgyneve­zett kontrollnapok keretében az összes érdekelt féllel. Ez lényeges minőségi változást hozott munkánkban. A kontrollnap nem új ta­lálmány, a megyei pártbi­zottság évekkel ezelőtt hatá­rozatot hozott megtartásáról. Ezt tették rendszeres gyakor­lattá az AGROBER-nél es a partnervállalatoknál. — Jövőre kezdődik a VI- ötéves terv. Hogyan készül­nek 'fel erre? — Felkerestük a mezőgaz­dasági üzemeket, hogy meg­ismerjük fejlesztési elképze­léseiket. A helyzet nem mondható rózsásnak, új be­ruházások indítására kevés lehetőség van. Az élelmiszer­gazdasági ágazatban hason­lóak a körülmények. Számot­tevő változásra csak a meg­levő eszközök jobb és szer­vezettebb kihasználásával, az eredményesség javulásá­val lehet számítani — fejezte be a beszélgetést Váli Fe­renc. Zilahy Tamás NÓGRÁD - 1980. július 22„ kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom