Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP NOG.RAD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. ÉVF., 170. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. JÚLIUS 22., KEDD A fogyasztói érdekvédelem és árellenőrzés komplex feladat 4 megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Megválasztása óta első alkalommal Ülésezett a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tegnap Salgótar­jánban megtartott ülésén többek között megvitatta a fo­gyasztói érdekvédelem és árellenőrzés helyzetét, valamint további feladatait Nyerges János, a megyei tanács kereske­delmi osztályvezetője előterjesztésében. Az előterjesztésből, majd vitából az derült ki, hogy a fontos politikai, életszínvonal­politikai kérdés nem első al­kalommal került a megyei tanács testületé elé. A vég­rehajtó bizottság 1973-ban, majd 1976-ban, a megyei ta­nács pedig 1977-ben vitatta meg a fogyasztói érdekvéde­lem és árellenőrzés tapaszta­latait, s a munka folyamatos javításának feltételeit. A he­lyi tanácsok, a járási hivata­lok fogyasztói érdekvédelmi és árellenőrzési tevékenysége ugyancsak erőteljesebbé vált az elmúlt években. A végrehajtó bizottság ez­úttal azt állapította meg, hogy a tervszerűbb megelőző és ellenőrző tevékenység, s nem utolsósorban a lakosság be­jelentései, a fokozódó társa­dalmi ellenőrzés hatására kedvező változás következett be. A kereskedelmi és a szol­gáltató egységekben a munka, a vásárlás és a tárolás felté­telei javultak, fejlődött a dol­gozók szakmai kultúrája, hozzáértése, szakszerűbbé vált az ármunka, folyamato­sabbá a lakosság tájékozta­tása. A kereskedelmi fel­ügyelőség, a megyei tanács szakigazgatási szervei, a népi ellenőrzési bizottság ellenőrző vizsgálatai nem csupán a szabálytalanság tényét tárták fel, hanem rendszerint annak okát is. Következetesebben és szigorúbban vonták felelős­ségre a mulasztást, a sza­bálytalanságot elkövetőket. Egy-egy bírság értéke általá­ban meghaladta a havi át­lagkereset negyven százalé­kát. A kereskedelmi felügye­lőség több esetben tett indít­ványt a jogtalan bevételek elvonására is. Az előterjesztést követő szókimondó vitát Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke foglalta össze. Amint a vita résztvevői tet­ték — így Kispál József, a Nógrád megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke, dr. Körmendy József, a megyei tanács titkára, dr. Ádám And­rás, a Nógrád megyei fő­ügyészhelyettes, Máté Csa- báné, a MÉSZÖV elnöke, Skoda Ferenc, a Nógrád me­gyei pártbizottság titkára, Tóth Józsefné, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség helyettes vezetője és Havas Ferenc, a Nógrád megyei Ta­nács elnökhelyettese — az összefoglaló is felhívta a fi­gyelmet az érdekvédelmi és árellenőrző munka ma is meglevő gondjaira. Szólt töb­bek között a szakmai igé­nyességről, a minőségi köve­telmények egységes értelme­zéséről és a vezetői felelős­ségről a termelőegységekben, az áruellátásban és az ellen­őrzésben. A minőség védel­me, a lakosságot károsító jog­talan haszonszerzés, az ár­nyereség és a hiánycikkek okozta visszaélések megaka­dályozására hatékonyabb in­tézkedéseket sürgetett. Mint mondotta: a lakosság növek­vő színvonalú ellátása, jó minőségű és megfelelő árú termékekkel komplex fel­adat, amelyek megvalósításá­ban a termelőknek, a forgal­mazóknak és az ellenőrzést végző szerveknek egyaránt részt kell vállalniuk. Kiemel­te a vállalati és a szövetke­zeti belső ellenőrzés, a társa­dalmi ellenőrzés fontosságát és a lakosság további, folya­matos informálását, hogy jól értsék az ármechanizmus lé­nyegét. \ A végrehajtó bizottság ügy döntött, hogy a következők­ben is folyamatosan vizsgál­ja a fogyasztói érdekvédelem és az árellenőrzés helyzetét. A tanácsok, a szakigazgatási szervek, a kereskedelmi egy­ségek, a termelő vállalatok ugyancsak megvitatják e munka tapasztalatait, s sajá­tos feladataikat. Mérséklődő kereslet a kiskereskedelemben A kiskereskedelem 'az év el­ső felében 158,8 milliárd fo­rintos forgalmat bonyolított le, folyó áron, 10,7 százalék­kal nagyobbat, összehasonlít­ható áron viszont kevesebbet mint a múlt év azonos idősza. kában. A bolti és a vendéglá­tóipari forgalom együttesen 11.9 százalékkal, a ruházati 6,5 százalékkal, a vegyes- iparcikk-forgalom 11 százalék­kal emelkedett, összehasonlít­ható áron viszont egyetlen fő árucsoportban sem érte el a tavalyi szintet. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 51,7 milliárd, a ven­déglátásban 20,4 milliárd fo­rintot költött a lakosság. A 86,7 milliárd forintos ipar­cikkforgalomból ruházatra 20,1 milliárd, vegyesipar­cikkekre 66,6 milliárd forint jutott. A Belkereskedelmi Minisz­térium értékelte a júniusi el­látás helyzetét is. Eszerint az elmúlt hónapban is kiegyensú­lyozott volt az élelmiszerek és élvezeti cikkek kereslete és ki. nálata: az igényeket — az élő­hal kivételével és némi válasz­tékhiánnyal — kielégítették. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál ke­vesebb került forgalomba a szocialista kereskedelemben, s így az árak többsége is maga­sabban alakult. A szabadpiaci felhozatal ugyancsak rendkí­vül mérsékelt volt. A vendég­látás árbevétele folyó áron is mindössze 0,7 százalékkal ha­ladta meg a múlt év azonos hónapjáét. A ruházati forgalom júni­usban élénkült. Az összességé­ben javuló kínálat ellenére sem tudták kielégíteni az igé­nyeket egyes termékekből. Az előző hónapokhoz képest javult a vegyiáru-ellátás. A műszaki áruk iránt a kereslet erősen visszaesett, így sok termékből megszűnt a korábbi hiány. To_ vábbra is mérsékelt volt a bú­torkereslet, a kedvezményes tüzelőakciót eredményesen be­fejezte a kereskedelem, amely továbbra is megfelelő készlet­tel rendelkezik, bár időnként és helyenként szállítási okok miatt akadozik a tűzifaellátás. Az építőanyag-forgalom ösz- szességében megegyezik a ta­valyival, egyes termékekből — például hullámpalából, fö­démgerendából, falburkoló csempéből — azonban többet vásárolt a lakosság. Az ellátás a megelőző hónapokéhoz ja­vult, s csak'1 vasbeton gerendá. ból és egyes faárukból volt kevés. Bánkra készülnek az amatőrök Több éves hagyomány már, hogy nyaranként szervezett formában a Bánki-tó partján töltenek el néhány hetet az amatőr képzőművészek. A sal­gótarjáni József Attila Műve­lődési Központ szervezésében ebben az évben augusztus 1- től 14-ig rendezik meg a bánki amatőr alkotótábort. Idén a tómotelban csaknem húsz amatőr képzőművész részvételére számítanak, s már tart a művésztelep előkészí­tése. A résztvevők, előzetes tá­jékozódás szerint, Nógrád me. gye valamennyi körzetéből ér­keznek, többen más ország­részekből is jönnek. Így pél­dául lesznek amatőrök Békés­ből is, cserealapon. A békési telepen ugyanis néhány nóg­rádi résztvevő lesz jelen, mely augusztus 6-tól 20-ig tart. A bánki amatőr alkotótá­borban, amelyet Asztai Csaba iparművész és Hibó Tamás grafikusművész vezet, legna­gyobb számban a megyei kép­zőművész stúdió tagjai mun­kálkodnak. A Népművelési Intézet támogatásával mód nyílik szakmai filmek vetíté­sére, előadások meghallga­tására, konzultációkra, és így iovábl áz előadások között érdeki .k ígérkezik például Mezei jttó Forma és funkció című előadása. Kicsiny Miklós a megyei amatőr mozgalom­ról nyújt tájékoztatást és szá­mos vitaestre kerül sor. Az alkotótábor zárása után a résztvevők munkáiból kiál. lítják a legjobbakat, így a kö­zönség számára is lehetőség lesz arra, hogy tájékozódást szerezzen egyrészt a tábor munkájáról, másrészt az ama­tőr művészek törekvéseiről, el­ért eredményeiről. Egyébként, a résztvevők különböző kor­osztályhoz tartoznak s a leg­különfélébb munkahelyeken dolgoznak. Ezek a nyári al­kalmak szakmai továbbfejlő­désüket segítik, s alkalmat nyújtanak egymás tevékenysé­gének behatóbb megismerésére. Hangnyelők Nagybátonyban Több figyelem, kevesebb baleset Megyénk üzemeiben szá­mottevő erőfeszítést tesznek az illetékesek a különfajta balesetek elkerülésére. A több figyelem, a nagyobb anyagi ráfordítás az üzemi életnek ezen a kiszámíthaitatlan, bi­zonytalan területén is, mér­hető eredményeket hoz. BAJOS A SZÁLLÍTÁS A föld alatti tevékenység­ben kedvezőbb, a külszíni munkákban a korábbihoz ha­sonló a baleseti helyzetkép a Nógrádi Szénbányáknál. Megyénk legtöbb embert fog­lalkoztató egységében idén az első hat hónapban 184 be­jelentésre kötelezett baleset fordult elő. Az ezek követ­keztében beállott sérülések összesen 6614 műszak kiesé­sét okozták. A tavalyi első fél év adatai ennél rosszab­bak voltak: 199 baleset kö­vetkeztében 6728 munka­nap esett ki. A sérüléseket kiváltó okok között — számos egyéb gyárhoz, üzemhez ha­sonlóan — a szállítás, az anyagmozgatás áll az első he­lyen. Számos kisebb-nagyobb tökéletesítés mellett mind a négy aknaüzemben javítot­ták a világítást A kőzetet fesztelenítő bányászokat úgy­nevezett omlasztólámpákkal látták el. Májustól /ala- mennyi bányának valameny- nyi csücskéből száműzték a benzinlámpát, azóta minde­nütt műszerrel mérik a me­tántartalmat. Ezenkívül fej­lesztették a tűzvédelmet, s ja­vában zajlik a szellőztető rendszerek felülvizsgálata. VÉDŐSZEMÜVEG NÉLKÜL Kilencen sérültek meg ja­nuár elejétől június végé­ig a Ganz-MÁVAG Mátrano. váki Gyáregységében. A bal­esetek következtében 289 műszak esett ki a termelés­ből. A legsúlyosabb baj egy lábtörés volt. Szenvedője az­óta is — több mint egy hó­napja — az ágyat nyomja. A sebesülést kiváltó okok között a szabálytalan mun­kavégzés a leggyakoribb. A védőszemüveg mellőzése pél­dául három szemsérülést kö­vetelt ! A Ganz-üzemben sokat várnak a balesetek megelő­zésében a szocialista brigá­doktól. A Ságvári Endre if­júsági brigád védnökséget vállalt afölött, hogy üzemré­szükben elejét veszik a sza­bályellenes munkavégzésnek, s ügyelnek az adódó veszély- források mihamarabb törté­nő kiküszöbölésére. A Jedlik Ányos brigád pedig fölhí­vást intézett a többi csapat­hoz a balesetek csökkentésé, re. ELSZlVÖ KELLENE! Jelentékeny javulás tör­tént az első fél év alatt a FÜTÖBER Nagybátonyi Gyá­rának baleseti statisztikájá­ban. Kilenc baleset adódott, s ezek miatt 126 munkanap veszett el a termelésből. Az előző év azonos szakaszában ti zennégy sérüléssel több mint félezer műszak kiesése járt A javulást segítette, hogy a vizsgált időszakban ellenőriz­ték az alkalmazott technoló­giákat a munkavédelem szemszögéből. Minden mun­kafolyamatra külön munka- védelmi utasítást dolgoztak ki. Tetemes pénzt költöttek a körülmények javítására: hangnyelő eszközökkel lát­ták el a zajos helyen dolgo­zókat (az eszközöket „több­nyire” használják is); al­kalmas tárolókat készítettek hulladékoknak, tanfolyamot szerveztek. A belátható jövő­ben megoldandó föladat: a festéssel járó gázok elszívása, berendezéssel. Gazdag $zür«~ ^ Drégely palánkon Jól meghíztak a málnaszemek a drégelypalánki határban. A termelőszövetkezet tagjai szapórán gyűjtik az ízletes gyü­mölcsöt, melynek egy része azonnal határainkon túlra ke­rül. A szomszédos Szlovákiába szállítják a termést, de visz­nek belőle a Dunakeszin történő fagyasztás után az NSZK- ba is. Kiss Antal gyümölcstermesztési brigádvezető mérlegeli a leszüretelt málnát. Képünkön Szabó János ládáinak tartal­mát súlyozza. A minőséggel elégedett az átvevő, a „guru­lós” jelzőt nem érdemtelenül adja a szemekre. Kerül málna a termelőszövetkezet feldolgozójába is, ahoj más bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan szörp készül belőleT Az üdítő italok alapanyaga jó jövedelmezőséget biztosít a közös gazdaságnak. — képek: kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom