Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

Pedagógusok szabadságon Aktiv nyár Július derekán már minden Iskolai munkának vége. Üre­sek az osztályok, vége a taní­tásnak, nincs rajcsúr a folyo­són és indiántáncot sem jár nak a diákok a padok tetején. Szünet van. Vajon mit csi­nálnak a tanítók, a tanárok nyáron. Gyakran hallom: — bezzeg a pedagógusoknak csődébe. Rám ugyanis már séglapokait, leltároztunk. Az- vár a család. Édesanyámék- zal, hogy a gyerekek számára nak van egy kis szőlőjük, kő. megkezdődik a vakáció, mi tözni kell. Keresztanyám még nem vagyunk szabadok, málnáját segítem majd le- Most autóvezetői tanfolyamra szedni, ha végre beérik. Nő- járok, mert én leszek az isko­véremnek ribizlije van szóval lesz mit tennem. A la­kást magunk meszeljük, a konyhát, éléskamrát, a folyo­la közlekedési szakreferense. Július végétől táborokat el­lenőrzünk a járási úttörőel- nökséggel, ugyanitt a kulturá- könnyű! Egész nyáron szaba- sót. És, ha még mindig ma- lis szakbizottság munkatervét dók, akár a madár. rád időm, akkor olvasni fo- is össze kell állítanunk az Valóban szabadok, mint a gok. Prózai nyár elé nézünk elkövetkező mozgalmi évre. közhit tartja? övék az egész — sóhajtja. Komplex úttörővezetői tanfo­nyár? Szünidei terveikről kér- A sarokban varrógép. lyamra jártam, meg kéne ír­deztem három fiatal pedagó- _ Gyerekkorom óta szere- nőm a szakdolgozatomat, csak gus t, az alábbiakban erről ol- tek bíbelődni az anyagokkal, nehezen haladok. Aztán jó Kiállítás az információközlésről vashatnak. A fiamnak már varrtam nad­rágot, és varmék is, ha nem lennék annyira elfoglalt. Visszakanyarodunk a nyár­hoz. — A régebbi nyarak nyil­ván izgalmasabbak voltak — mondom­— Akkoriban a szórakozás volt a fontosabb. Hát lenne folytatni a melanéz- pidzsim nyelv tanulását is- Amikor a fejem felkapom, már adja is kezembe az an­gol—pidzsim szótárt. — Űj-Guineában beszélik, roppant egyszerű a nyelvtana. Angolul gagyogok valamit, ez­ért az angol nyelvű szótár. Levelek kerülnek elő a vi­lág minden részéből származó képeslapokkal együtt. A há­zaspár közös időtöltése a tá­voli világrészekkel való leve­lezés. — Szeretnénk majd utazni _ ,, „„ , — tér vissza Zita az ikrek Radics Józsefek Nérói ké- szobájábóli akik evés után _ —., ----- ---------- rültek Diósjenore. Hét éve, most szunyókálnak. — Jövőre m ellett dolgozik — ízléssel a főiskolán házasodtak Mongóliába, vagy Skandiná­Mehetnénk, de... Hámori Lászlóék szolgálati lakását Nagyorosziban a „fi­ókiskolában” nemrég újítot­ták fel. Az eddig egyszobás aprócska fészek — ők mond­ják így — tágas otthonná bő- vült. Szükségük is volt rá, ™“~n:t élünk hiszen másfél éve már hár­man vannak. Tavaly télen megszületett Kornél, a legif­jabb Hámori. Látszik a lakáson, hogy ügyelnek a pénzre, amit meg­keresnek. A fiatal házaspár — a férj most egy kisiparos szépségei vannak napjainknak. most. ÜJ a minden­Egy kis pidzsim... A közlés, a je­lek alkalmazása az emberiséggel egy­idős, de csak a legújabb korban nőtt olyan nagy jelentőségűvé, hogy kiállítással is hódoljunk neki. Ez év végéig tart nyitva az Orszá­gos Műszaki Mú­zeum rendezésé­ben az Informá­cióközlés törté­nete című bemutató, amely­nek a Munkás- mozgalmi Múze­um adott helyet a Budai Várban. Milyen eszkö­zökkel, milyen tartalmakat kö­zölnek az embe­rek egymással? Egyszerű és ösz- szetett mondan­dónk ezerféleképp közölhető: hang­gal, füsttel, fény­nyel... Az első betű­írásoktól, papi­ruszoktól a gu- tenbergi könyv­sajtó modelljéig a kiállításon néhány prospektus szerényke- csak rövid folyosónyi az út, dik, pedig ez is forradalom; válogatja maga köré a búto­rokat, a tárgyakat. — Nekem kevés a szabad­ságom —, legyint lemondóan a férj, — A maszek óvatos, össze, két hónapja pedig az via valamelyik 1 országába ikrek Viktória és Orsolya szeretnénk kijutni. Reméljük, — korul forog a világ. Zita sikerül Nógrádban tanított a szülésig, Jóska még megjegyzi:--------------- , most övé a gyerekek gondjá- — Akkorra talán kész lesz cs ak a ledolgozott hónapok n_ak java- Jóska segít a laka- a gyerekszoba freskója is, után ad egy napot, de meg- ritasban,__fOlsten, gyakran mar régóta szeretném megcsi­nálni. é ri, mert jól keresek. Viszont a nyári programot ez jelentő­sen befolyásolja. — Mehettünk volna a Bala­tonra, nővéremék vállalata bérelt egy házat, oda hívtak bennünket — veszi át a szót mossa a temérdek pelenkát. — Havonta egyszer a válla­mon zokog a feleségem, hogy most be van zárva — mondja nevetve a termetes fiatalem­ber. — A nagymamák messze a tanítónő feleség — Csak vannak, egyik Csongrádon, a hát a gyerekkel még sok a gond, pelenkamosás, meg minden egyéb, ezt a bérelt ház kevésbé tűmé. Bátyámék Felsőgödre invitálnak, őket Az egész nyár az övék? Me­sélhetnénk azokról a pedagó­gusokról, akik a napközikben munkával töltik a nyár egy részét. Vagy azokról, akik tá­borba vitték és viszik a gye­másik Sárisápon. Ezért aztán magunkra vagyunk utalva — rekeinket. És azokról is, akik teszi hozzá Zita. az osztályukkal az országot — Mit csinálunk a nyáron? járják. Vajon, a gyakorlati — tűnődik Jóska, aki rajzot kert növényeit ki gondozza meglátogatjuk hamarosan. Eh- és földrajzot tanít. Még pon- júniustól szeptemberig? hez Kornélnak meg kell gyó- tosan nem állt össze a prog- Sorolhatnám, de minek, gyulnia, most ugyanis bete- ram, de az biztos, hogy itthon >jgeskedik. Ami idő mellette maradunk a lurkókkal, fnarad, azt a napi munkára Egyébként június utolsó mun- lordítjuk: mosok, vasalok, ta- kanapja volt az én utolsó karítok, főzök- Ha a kisfiúnk munkanapom is. Addig lezár- egészséges lesz, remélem ha- tűk a naplókat, megírtuk' a csengetéskor, marosan, akkor megy a böl- bizonyítványokat, a személyi­legtöbb pedagógus a legjobb, az aktív pihenést választotta, így gyűjt erőt az új tanévre. Kívánjuk, minél több legyen belőle a szeptemberi első H. Z. Monitoron az Információ. és a első nyomdai betűszedő szekrény szinte semmiben sem különbözik a sok helyütt ma is használatosaktól. Még­sem változatlan az informá­gyorsasága, teljesítménye ősz- szehasonlíthatatlanul nagyobb a hagyományos eljárásoké­nál. Űj fejezetet nyitott az in­cióközlés sorsa. A nyomda- formációközlésben az elektro- történetnek szentelt folyosó mágneses eszközök megjele- végén a fényszedésről csak nése. A vezetékes távíró az első ezek sorában, majd kö­veti a világot napjainkra át­szövő telex, amellyel bárki­vel, a világ bármely részén írásos kapcsolatba léphe­tünk. A kiállításon néhány lé­pés innen a századforduló ké­zi kapcsolású telefonközpont­ja, vagy a képrögzítés kezde­teiből látható fotómasinák. Szinte egymásra zsúfolódnak a találmányok és eszközök, amint a valóságban is igen gyorsan elterjedtek; az újkor kapitalista társadalma hamar felismerte a gyors hírközlés, illetve tájékozódás jelentősé­gét. Filmezés és televíziózás csak rövid fejezetként néhány érdekes muzeális tárggyal van jelen; az űrtávközlésnek pedig csak néhány sor és színes kép jut. Az információ- áradat egyre szélesebb; de a közvetítő eszközök eltávolít­ják az egyes embert a for­rástól: több és gyorsabb az információ, ám személytele­nebb. Segítségünkre siet a számí­tógép, amely tárolni és vá­laszolni képes. A helyszínen képernyőre hívhatók például a kiállítás adatai. De a kiállí­tás ritmusának gyorsulása, a sokak számára felfoghatat­lan folyamatok-eljárások fi­gyelmeztetnek; a fejlett rend­szerek alkalmazásával az ember elszakad a közvetlen tájékozódás lehetőségétől, a tapasztalástól; az informálás felelőssége megnövekszik. Á tévétalálkozók haszna Tíz éve, hogy Veszprémben ra, a közönségreagálások le- Júniusonként megrendezik a mérésére, érzékelésére. A művészeti televíziós filmek színházi rendező beül az seregszemléjét. Tíz éve, hogy előadásra, a filmek alkotói alkotók, tévések, írók, színé- megnézhetik produkciójukat szék, kritikusok számára ta- nyilvános vetítéseken — de lálkozási lehetőséget, alkotó a televíziósok nem kopogtat- légkörű vitákat biztosít ez az hatnak be a családokhoz —, esemény, amely nevében is hogy megtudják, tetszett-e az szerényen találkozónak hirde- embereknek, amit csináltak, ti magát, nem hivalkodva a nevettek-e a poéneken, együtt fesztiválranggal. S a találko- szárnyaltak-e a magasröptű zás lehetőségét adja e ren- gondolatokkal, vagyis, hogy dezvény a közönséggel is. Hi- vették-e a lapot, megértet- szen a televíziós alkotóknak ték-e az alkotói szándékot, más lehetőségük nincs is a Szinetár Miklós köszöntőjé­közvetlen közönségtalálkozás­,Nincs bennem keserűségw ni kell vele valamit. Mi ut- segítünk Mikusnét egyelőre a kilenc- hónapos Évike köti le. Jófor­mán minden percét elfoglal­Most a gyerek, aztán az üzem, a közösség... A tanácstagi választásokat denki ismeri, szereti, termé- Azután is lesz dolga persze, megelőzően két jelöltje is volt szétesnek tartom, hogy ő lett mert az úttest olyan hepe­Balassagyarmaton a Kandó a tanácstag. hupás, tavasszal—télen fél láb­Kálmán utcának. Méghozzá Érdekes a két fiatalasszony szárig járunk a sárban. Ten­két fiatalasszony. . Egyikük kapcsolata. Éva meséli: ni kel1 vele valair" --*■ Mikusné Nagy Éva másikuk _ Magdit középiskolás ko- bábeliek szívesen Czudorne Tóth Magdolna. romtól ismerem> együtt jár- mindenben. Egyformán fiatalok talpra- tunk gimnáziumba. Aztán a * esettek, munkahelyükön helyt- marxista egyetemet is közö­allnak, valóban közéleti em- sen v£geztük. Majdnem egy­berek- időben lettünk édesanyák, je- ja a gyerekkel való törődés, A tanácstagi választásokon lenleg ő is gyesen van. Na- háztartás, a kert, az ezernyi a Kandó Kálmán utcaiak p0nta találkozunk, együtt sé- otthoni tennivaló. Czudorné Tóth Magdolnára táltatjuk a gyerekeket, beszél- — Azért arra vigyázok, ne szavaztak, képviselje ő a csa- getünk, megvitatjuk a világ legyen belőlem elszigetelt, ládokat a tanácsban. dolgait. csak otthon pepecselő, az or­Ilyenkor az emberben óha- Ez a helyzet a Kandó Kái- ránál tovább nem látó em- tatlanul marad egy kis kese- mán utcában. Éva asszony a kér- Ügy rendezem a dolgai­rűség... Valóban így lenne? Kőbányai Porcelángyár ba- mat, legyen időm olvasni, te­Ha két jelölt van valamilyen lassagyarmati üzemének disz- levíziót nézni, a gyerekkel posztra, nyilvánvaló, egyikük pécsere. Üzemi ismeretségből sétálni. lehet a választott. Mint lett a házassága is, a férje Gyorsan szaladnak a hetek, ahogy a sportban is csak egy ugyancsak abban a gyárban Az idén nyárra a Mikus-csa­első helyezett van... dolgozik. Évát mindenki Iád különösebb programot A Kandó Kálmán utca 21. örökmozgó, szókimondó, min- nem tervez. Évike a nyara­szám alatti ház kiskertjében denben helytálló embernek láshoz még kicsi, szebbnél szebb virágok bizo- ismeri. KISZ-titkára volt az — Egy-egy napra leme- nyítják: az itt lakók szeretik üzemnek,,,a Syőri gyünk majd a Bánki-tóhoz, a szépet maguk körül. A ko- könyvtárat. Dejtári lány volt, az{ nagyon szeretjük. Oda el- pogtatásra a fiatalasszony ferjhezmenese után költözött visszük a kislányt is. Egyéb- gyár, a közösség, a napi mun- nyit ajtót. Kerekre nyílik a Balassagyarmatra. ként lakásra gyűjtünk, az ka következik... szeme, amikor elmagyaráz- _ Magdi a tanácstagunk, a üzemben ígérték, hogy segí- fa addig? Addig is számí- zuk, mi járatban volnánk. Budapesti Finomkötöttáru- tenek saját otthonhoz jutni, tanak rá a népfrontbizottság­Mosolyogva válaszol. gyár itteni üzemében blokk- Ennyit Mikusné Nagy Éva ban A városkörzetekben bő­— Keserűség? Egy csöpp vezető, okos, ügyes, biztos va- hétköznapjairól. Párttag, tart- ven kamatoztathatja elképze­sincsen bennem. Sőt mi több, gyök benne, megfelelően kép- ja a kapcsolatot az üzemiek- léseit, ötleteit, rátermettségét, kitűnő a „közérzetem”. Na- visel bennünket. Éppen a na- kel. Ha nem is folyamatosan — gyón jól ismerem Magdit, én pókban mondta, virágosítani — A brigádunk nemrég az a gyerek miatt nem is len- magam is rá szavaztam a vá- kellene az utca két oldalát névadó ünnepséget tartott. ne helyes —, de részt kap a lasztásokon. ö sokkal régeb- társadalmi munkában. Már Engem is meghívtak, szíve- közéletből, a soron következő ben lakik az utcában, min- meg is rendelte a virágokat sen mentem. Örültem, hogy kisebb-nagyobb tennivalók­találkozhatom a bentiekkel. bói----------------------------1 - ■ • N ÖGRAD - 1980. július 20., vasárnap Ez van, most a gyerek, aztán ha lejár a gyes, ismételten a — cse bői idézzük: „Fiatal, s éppen csak kibontakozó művészeti ág életében egy évtized nem kis idő. És ha 1980-ban a drá­mai, valamint a szórakoztató művek vetélkedése folyik, ne felejtsük el, hogy e meghatá­rozó időszakban velük együtt más alkotóműhelyek munkái is felvonultak, itt és segítet­ték jobban megértetni törek­véseinket. Találkozó a közönséggel, és e meghatározó erejű kapcso­lat jegyében találkozó önma­gunkkal is, gondolatainkkal, elképzeléseinkkel, jelenünk­kel és jövőnkkel — ez a veszprémi rendezvény célja és értelme”. A veszprémi Dimitrov Mű­velődési Központban — az idén a drámai és a szórakoz­tató kategóriában — 23 alko­tást láthatott a közönség. S láthatta a második műsorban az egész ország. Megítélhette bárki — vajon a zsűri dön­tése találkozott-e ízlésével,' véleményével. A zsűri sokré­tűsége — tagjai közt egyete­mi tanár, író, újságíró, film- szakember, zeneszerző, köz­életi személyiségek — maga is biztosíték a megalapozott pártatlan döntésre. Talán a versenynél is na­gyobb érdeklődés kíséri a jövőben műsorra kerülő tv- alkotások bemutatóját. A kü­lönböző társadalmi közegben tartott ősbemutatók, és a kö­zönségtalálkozók ugyancsak tanulsággal szolgálhatnak al­kotónak, színésznek egyaránt.' Csakúgy, mint a szakmai vi­ták, amelyek a tévéesztétika alapjait, a televízióművészet sajátságait kívánják elemez­ni, értelmezni, olykor a hazai tévéművészet helyzetét a vi­lág más televízióiéval össze­vetni. Az idén is — egy-egy nagyobb időszaknak alkotá­sait mérlegelte a szakma. A Magyar Televízió sok más funkciója mellett — a művészeti műhely szerepét is betölti. Orientáló feladatot is vállal, írókat, rendezőket vonz, s a mai magyar iroda­lomra is termékenyítőleg hat. A tévétalálkozók pozitívu­ma az is, hogy felhívja a fi­gyelmet a maradandó alkotá­sokra. Meggyőz bennünket, hogy az oly sokat szidott, kri­tizált műsorban jó, sőt kiváló alkotásokkal is találkozha­tunk. (Kádár) ZELK ZOLTÁN: Micsoda út Esőtől csörgő arccal---------­d e előbb még a dallamtalan napszak, a láthatár nélküli délután. Esőtől csörgő arccal---------­d e előbb még a vakolatig mocskos falak az árulkodó napsütésben, a pöffeszkedő plakátoszlopok, s a járdaszéli fák szinte már nem földi türelme. Esőtől csörgő arccal---------­d e előbb még a gazdátalan falka, a kerekek, a fékek vonítása — a szurokszagú, földúlt sivatag. Micsoda út a céltalan sínek közt a tűzfalak mögé zárt tartományba, az erdőt álmodó bokrok közé, hogy elérjem a percet, mely enyém, hogy megállva a csönd dombtetején esőtől csörgő arccal, szájamban is esővel, számban a gyermekkor ízével---------­m icsoda út a mindennapi percértl r i

Next

/
Oldalképek
Tartalom