Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
VIL'AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOCRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI 81 Z OTT S A GA ES A MEGYEI TANACS'LAPJA XXXVI. ÉVF., 168. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980 IÚLIUS 19., SZOMBAT KöszöntJUh a moszkvai olimpiát A z ember élete periodikusan ismétlődő ciklusokból áll. Órák, napszakok, hetek, hónapok, évek váltogatják egymást változatlan törvényszerűségek szerint; smióta az emberiség közös akarattal elfogadta, hogy ezeknek a szavaknak változatlan jelentésük van, megszabják életünk kereteit. A zaklatott huszadik század, tán éppen zaklatottságára szolgáló gyógyírként létrehozott egy újabb ilyen fogalmat, amelyet azóta beillesztettünk a mindennapok rendjébe. Négy- évenként történik valamj, amire legtöbbször azt szokták mondani, hogy szimbóluma a né{5ek békevágyának, a kontinensek testvériségének, ember és ember egyenlőségének. Ezt a fogalmat olimpiai eszmének nevezik; amiben megtestesül: olimpiai, mozgalomnak; amiben szabályos, négyévenként bekövetkező periódusokban kiteljesedik: olimpiai játékoknak. E mozgalom történetének még csak vázlatos ismertetése sem lehet itt feladatunk, s arra is csak egyetlen mondattal szeretnénk emlékeztetni, hogy, mint annyi humanitárius eszmének és törekvésnek, története során gyakran kellett szembetalálnia magát, a béke- és haladásellenes erők hol burkolt, holt nyíltan agresszív törekvéseivel. Mégis: újra és újra magához tért, feltámadt a történelem által rá mért csapások megpróbáltatásai után. Mint maga az ember, aki két pusztító világégés után újra békében szeretne élni és alkotni. Tudnivaló: a sport, mint az egyetemes emberi kultúra szerves és elidegeníthetetlen része, nem lehetett mentes a társadalmi, gazdasági és politikai események hatásaitól, (az olimpiák története is ezt igazolja), mégis elmondhatjuk, hogy a sportvilág kényes szuverenitására, s elidegeníthetetlen jogának érzi, hogy békében létezzen és érvényesüljön, hiszen ez lényegéből következik. Ezért nem tűri meg alapeszméinek megsértését, s visszautasít mindenfajta provokációt és kihívást, amely politikai szándékok eszközévé kívánja tenni. így történt ez az idén, 1980-ban is, amikor az olimpiák történetében első ízben szocialista ország fővárosa, Moszkva látja vendégül öt világrész legjobb sportolóit. Semmiféle manipuláció nem tudta megtorpedózni a játékokat, amelyek mellett néhány kivételtől eltekintve, a tőkésvilág olimpiai bizottságai, szakszövetségei és élversenyzői is kiálltak. Ha csupán annyit monduilk, hogy ez az olimpiai eszme győzelme, akkor voltaképpen keveset mondunk; a haladó erők kerekedtek felül a reakció erőin. S mi, a hétköznapok emberei, akik már megszoktuk, hogy életünk vissza-visszatérő ciklusokból áll, s ezek közül nem hiányozhat a négyévenként megrendezett olimpia sem, megannyi látványosságával és olykor — valljuk be —szívszorongató izgalmával, jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy ezúttal sem sikerült megakasztani a világ kerekét. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: örülünk, hogy megmaradt az örömünk; hogy a következő két hétben ismét ott izgulhatunk a képernyő előtt, hogy reggelenként várakozóan lapozhatjuk fel a lapok sportrovatát, hogy szurkolhatunk a magyar olimpiai együttesnek, hogy felajzva latolgathatjuk az esélyeket, hogy felszabadultan örülhetünk egy-egy győzelemnek. Mert hiszen nem kell ízig-vérig sportembernek sem lenn: ahhoz, hogy ünnepnek tekintsük ezt a négyévenként bekövetkező eseményt; aligha hihető, hogy él olyan ember e hazában, akinek az évek során egyszer sem dobbant volna meg a szíve, amikor meghallotta, hogy — mondjuk — Papp Laci, Balczó, Földi Imre, vagy Németh Miklós áll a dobogó legfelső fokán ... Moszkva minden szempontból felkészülten várta a világ sportolóit. Mi pedig — kis töredéke a sok-sok milliós néző- és szurkolóseregnek — ezúttal is azt várjuk, hogy színvonalas versenyek, nemes vetélkedők, emlékezetes sportviadalok tanúi lehessünk, amelyek elősegítik az országok és népek kölcsönös megértését, erősítik a béke gondolatát. K öszöntjük a XXII. nyári olimpiai játékokat és sok sikert, eredményes versenyzést kívánunk a magyar olimpiai csapatnak! G’ömöry Albert Ipari vásár Szegeden Pénteken megnyitotta kapuit az idei szegedi ipari vásár a lobogódíszbe öltöztetett Marx téren. Ott volt a megnyitón Halász József, hazánk belgrádi nagykövete és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője mondott megnyitó beszédet. Az idei 400 kiállító között 75 fővárosi cég, több országos nagyvállalat is bemutatja termékeit, száz kiállító kérte termékeinek zsűrizését, s a díjazottak többsége a nemzetközi versenyben is megállja a helyét. A vásáron 160 külföldi vállalat vesz részt, közöttük Szeged szovjetunióbeli testvérterülete, Odessza megye 65 vállalata. A jugoszláv kiállítók már hagyományos résztvevői a szegedi vásárnak, s részvételük elősegíti a határ menti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok bővítését. Lengyelországból lódzi, Finnországból turkui vállalatok vesznek részt a vásáron. A 14 000 négyzetméteres szabad, és 8000 négyzetméternyi zárt területen, középületekben, kiállítási csarnokokban és pavilonokban bemutatott termékújdonságok közül 82 nyerte el a megyei és * a városi tanács, illetve a zsűri és a vásárigazgatóság díjait. A megyei tanács két nagydíjának egyikét Odessza megye kapta a bemutatott élelmiszer- ipari termékekért, fogyasztási cikkekért és a dolgozó nők háztartási munkáját megkönnyítő korszerű eszközökért. A másik nagydíjat az Ikarus 540-es városközi közlekedésre tervezett panoráma ablakos minibusz bemutatásáért ítélték oda. Á sziráki határban Aratják az eszi árpát Megtelt a kombájn tartálya. Az ürítés után, a sokadik rakomány Is útnak indulhat a szárító felé — P. E. — Ügy látszik, beköszöntött a régen várt nyár. A tűző napon, kavargó porban kék-fehér és téglavörös kombájnok forgolódnak. Körülöttük vontatók és tehergépkocsik várják, hogy átvehessék aranyló terhüket. A Mátraaljai Állami Gazdaságban aratják az őszi árpát. Itt, a sziráki kerületben már napok óta reggeltől késő estig lázas munka folyik a gabonatáblákon. A termés jónak ígérkezik, de a kombájnoknak és vezetőiknek kéményén meg kell birkózni minden kilóért. A korábbi esős időjárás túlságosan kedvezett a gyomosodásnaK, hiába használták a legjobb gyomirtó szereket. Az itteniek azonban megszokták a nehézségeket, a meredek dómból dalakat, az erdők közé ékelt táblákat és az aratás egyébként sem tartozik a könnyebb feladatok közé. Holecz István E—516-os kombájnja az utolsó fogást falja, majd ugyanazzal a lendülettel töri át magát a tábla menti sövény keskeny .nyílásán. Az átjáró kicsi, a túloldalon levő tábla viszont nagy és az idő is sürget. A monstrum vezetőjétől pár pillanat alatt megtudjuk, hogy az idén tizenhetedszer szállt a kombájn „nyergébe", a napokban 70 hektár árpát vágott le, de a java még hátravan- Azután irány az emeletmagasságban levő vezetőfülke és az országút-szélességű vágószerkezet tovább oltja csillapíthatatlan éhségét az árpával. A T—150-es vontató második pótkocsija is megtelt, s a húsztonnányi rakománnyal megindul a szárító felé. A közelben várakozó IFA ifjú pi* lótája a távolban köröző kombájnokat figyeli, mikor akarják tartályaikat üríteni. Dél fele jár, aminek csalhatatlan jele a terepjárón érkező ebéd. Pontosság a munkában. pontosság a dolgozó ember ellátásában is. A guruló „konyha” lassan húz az alkalmi ebédlőnek kinevezett körtefa irányába. Az árnyék — mi tagadás — jólesik a tűző napsütés után legalább arra a felórás ebédidőre. Sok még a betakarítandó az állami gazdaságban. Mint Obreczán András növénytermesztési főmérnök mondja, a mostani 340 hektár árpa aratása a jövő heti nagy munka főpróbája. A teljes betakarítást 16 munkanapra tervezik, ez alatt 2300 hektárról kell a több mint 900 vagon termést behordani. Nyelvet is tanulnak ! mm Napirenden az SKU-ben a hatékonyabb gazdálkodás Tegnap kibővített pártbizottság! ülést tartottak a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Ürmössy László vezér- igazgató előterjesztésében fontos gazdaságpolitikai kérdések kerültek napirendre. Nevezetesen a Központi Bizottság 1979. december Gri határozatából adódó feladatok, a megyei pártbizottság határozata alapján a termelési szerkezet korszerűsítésének további tennivalói, valamint a nagyüzemi pártbizottság cselekvési programjának első féléves végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok. Ez indokolta, hogy a pártbizottsági ülésre meghívják a gyár gazdasági vezetőit is. Rajtuk kívül azonban részt vett az ülésen Ozs- várt József, a megyei pártbizottság titkára, és Szalai László, a városi pártbizottság első titkára is. A kibővített pártbizottsági ülésen felmerült, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a gazdálkodást javítófejlesztő munka során jelentős erőfeszítések történtek a kedvezőbb, versenyképesebb termékösszetétel kialakítására, az exportképesség fokozására, az önköltség csökkentésére, a jövedelmezőség javítására. Az eredményesebb munkához azonban szükség van az emberi tényezőkben rejlő tartalékok erőteljesebb hasznosítására. Ennek megfelelően a politikai munka irányát is erőteljesebben az emberi tényezők alakítására, a tudat- formálásra keli összpontosítani(Folytatás a 2. oldalon.) Számos tanfolyam bővíti a dolgozók ismereteit Megyénk gyáraiban egyre több gondot fordítanak a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására. A mind nagyobb minőségi és mennyiségi követelmények több és több tanulásra kényszerítik a kétkezieket és a műszakiakat egyaránt. NÉGY SZAKMÉRNÖK Számos tanfolyamon képezték és képzik idén a salgótarjáni síküveggyár embereit — értesültünk Takács Gyula oktatási előadótól. A Zagyva III. üzem számára síküveggyártókat tanítottak be. A hat dolgozó középiskolai végzettséggel került az üveggyárba, erre a felelősségteljes és áttekintőképességet igénylő munkára ezért jelölték ki őket. Többségükben érettségizettek azok a munkások is, akiket autóki ávkezelői föladat ellátására tettek képessé. ök az új földolgozóüzemben veszik ki részüket a fontos termelési teendőkből. Félszázan végezték el a gyáriak közül az ipari gáztüzeléskezelői — rövid — tanfolyamot. Ennek az oktatásnak főként munkavédelmi tudnivalók nyújtása volt a célja. A középvezetők közül tíz művezető tanult egy kéthetes — az ÜM által Orosházán rendezett — oktatáson. A jelentős termelési föladatot betöltő szakembereknek az irányítási és a szakmai jártasságát bővítették. A műszakiak közül négyen üvegipari szakmérnök-képesítést szereztek nemrégiben. Idén még — többek között — síküveggyártó gépészeket képeznek ki. Ez az oktatás szakmunkás-bizonyítványt nyújt az egyelőre még bizonytalan számú résztvevőnek! SZOVJET MŰSZAKIAK IS A második szakma megszerzését tették lehetővé tizenkét munkásnak tavasszal a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyárában. Miként Brunda Katalin oktatási előadótól megtudtuk: a tucatnyi szakember alapfokú ívhegesztői munka elvégzésére szerzett hivatalos jogot. Huszonnégy régebbi hegesztő pedig a gyári képzésen való aktív részvételével a korábbinál magasabb hegesztői minősítésnek lett a birtokosa. Tizenöt, atomerőművi berendezéseket készítő szakember végezte el a számukra minden évben kötelező: Nukleáris létesítmények minőségi és biztonságtechnikai tudnivalói című tanfolyamot. Szovjet mérnököket is képeztek a VEGYÉPSZER-ben: huszonöt, az olajmezőkön dolgozó műszakit az olajmérő állomások üzembe helyezésére és kezelésére tanítottak meg két egyhónapos oktatással. Az ősszel még darukötözői, alapfokú ívhegesztői és hegesztőminősítő tanfolyamokat szerveznek a gyárban dolgozó emberek részére, valamint továbbképzik az esztergályosokat és a szerkezetlakatosokat. KAPCSOLÓTÁBLAKEZELŐK Orosz nyelvoktatással is foglalkoznak a Salgótarjáni Ötvözetgyárban — kaptuk az információt a témakör illetékesétől : Szepesi Ferenctől. Tizenhárom szakember jelenleg a már régebb óta zajló tanfolyam nyári szünetét élvezi, ősztől folytatják az idegen nyelvtannal és szavakkal való barátkozást. A termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó ismereteket is okítottak az üzemben: huszonnyolc főt darukezelésre tanítottak be. Tizenhárom műszaki és gazdasági szakember számára értékelemző-tanfolyamot tartottak. , A legjelentékenyebb őszi tanfolyam nyugdíjba vonuló dolgozók pótlását szolgálja: tíz embert tanítanak meg az elektromos kemencék kapcsolótábláinak kezelésére. A most épülő törőüzem számára ötvözőanyag törésére és osztályozására alkalmas embereket képeznek ki az őszi hónapokban, ennek az oktatásnak a szervezése jelenleg zajlik. Magyar — francia pénzügyi tárgyalások A hivatalos meghívásra Magyarországon tartózkodó 1 Maurice Papon francia költ- ; ségvetési miniszter vendéglá- , tójával, Hetényi István pénz- ; ügyminiszterrel áttekintette a i két ország gazdasági és pénz- 1 ügyi kapcsolatait, a vállalatok közötti közvetlen együttműködés bővítésének pénzügyi feltételeit, tekintettel a közelmúltban aláírt magyar— francia adóügyi megállapodás nyújtotta lehetőségekre is. A francia költségvetési minisztert fogadta Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese. A találkozón jelen volt Jacques1 Lecomph a Francia Köztársaság buaapes- ti nagykövete és Hetényi István. Maurice Papon a Külkereskedelmi Minisztériumban megbeszélést folytatott Szalai Béla államtitkárral is. (MTI) Egymillió orvos Az év végére az orvosok száma a Szovjetunióban csaknem eléri az - egymilliót — tájékoztatták a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítóját az egészségügyi minisztériumban. Az orvosok száma a világ egyetlen országában sem éri el a szovjetunióbelit. A Szovjetunióban dolgozik a világ orvosainak több mint egyharmada, mindez a szovjet egészségügy nagyarányú képzési programjainak kö* szűnhető.
