Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

Korszerűsítések a lakossági pénzforgalomban A készpénzforgalom nagy­mértékű növekedése és a la­kosság érdeke is szükségessé teszi, hogy meghonosodjanak a készpénzforgalmat helyette­sítő . módszerek azokon a te­rületeken, ahol annak a felté­telei megteremthetők. A pénzforgalmat feleslege­sen növeli például az, hogy a lakosság a munkabérnek azt a részét is készpénzben veszi fel, amit azután a havi rend­szeres fizetési kötelezettségei­nek teljesítésére, a lakbér-, a gáz-, a villany-, a tévé-, a •telefonszámla kiegyenlítésére postán felad, vagy takarék- betétben helyez el. Három­százötvenezer család ma már átutalási betétszámlával ren­delkezik, megbízásuk alap­ján a takarékpénztár egyenlí­ti ki számláikat, munkabérü­ket azonban e számlatulajdo­nosok is teljes egészében kész­pénzben veszik fel, s azután ennek egy részét postán a ta­karékpénztárnak befizetik, esetleg egy más részét a taka­rékbetétben helyezik el. A pénzügyminiszter most megjelent rendelete lehetővé teszi: az átutalási betétszám­lával rendelkezők megbízhas­sák munkaadójukat, hogy munkabérüket, rendszeres jö­vedelmüket, illetve annak egy részét, az Országos Nyug­díjfolyósító Igazgatóság pe­dig a nyugdíjat számlájukra befizesse. A dolgozóknak a munkabér átutalására vonat­kozó megbízásait 1981. január 1-től azok a munkaadók kö­telesek teljesíteni, ahol azt a dolgozóknak több mint 20 százaléka kéri, a kiemelt és az A kategóriájú gazdálkodó egységeiméi pedig a jelentke­zők arányától függetlenül ele­get kell tenni az ilyen ön­kéntes megbízásoknak, ha az adatok elektronikus feldol­gozásának megvannak a tech­nikai feltételei. A munkabér, vagy egy részének közvetlen átutalása révén csökken a készpénzforgalom. A szám­latulajdonosok időt takaríta­nak meg azzal, hogy nem kell havonta a pénz feladásával íliabb zavargások Miamiban Újabb faji jellegű zavargá­sok robbantak ki kedden a Florida állambeli Miami feke­ték lakta gettójában. Hírügy­nökségi jelentések szerint az incidensekben öt rendőr lőtt sebet kapott, és rajtuk kívül is több. mint húsz személy megsérült. A megmozdulások ugyanab­ban a Liberty City nevű ne­gyedben történtek, ahol má­jusban a faji zavargások sok halálos áldozatot szedtek és súlyc® anyagi károkat okoz­tak. A mostani eseményeket kirobbantó szikra az volt, hogy rendőrök kedden délután brutálisan rátámadtak három néger fiatalra, akik meg akar­ták akadályozni, hogy egy fe­hér ember személygépkocsijá­val áthajtson a feketéik lakta Liberty Cityn. A rendőrök le akarták tartóztatni, s üldöző­be vették a menekülő feketé­ket. Ekkor kő- és palackdobá­ló fekete fiatalok csoportjai tűntek fel a :városnegyed ut­cáin, lövések dördültek el. Két rendőr megsebesült. A hatósá­gok háromszáz védősisakos rendőrt vezényeltek Liberty Citybe és két helikopter cir­kált a gettó fölött. A város­negyedet lezárták a forgalom elől. További lövöldözésekben három másik rendőr sebesült meg. A két hónappal ezelőtti események már felhívták a figyelmet az amerikai nagy­városok néger gettóinak tart­hatatlan és állandóan feszült légkörű helyzetére. A legje- lentéktelenebbnek tűnő ese­mények is fejveszett, önrom­boló zavargásokhoz vezet­hetnek- Sok fekete vezető vé­leménye szerint a gettók ál­lapota a hatvanas évek ha­talmas polgárjogi’ megmozdu­lásaihoz hasonlóan ismét a forrpoothoz közeledik. A fo­kozódó gazdasági visszaesés, a növekvő munkanélküliség, a szociális kiadások elégtelen­sége egyre inkább semmissé teszi a polgárjogi küzdelem egy évtizeddel ezelőtt elért eredményeit. (MTI) ENSZ-megbízott Kambodzsában Heng Samiin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács, a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja KB el­nöke, fogadta Robert Jacksont, az ENSZ főtitkárának külön- megbízottját. A kambodzsai államfő hangsúlyozta az országának nyújtott nemzetközi segítség jelentőségét, és tájékoztatta vendégét azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az ország­ba érkező élelmiszer- és gyógyszer-szállítmányok el­osztása terén elértek. Az ENSZ~fótitkár megbí­zottja a maga részéről elége­detten nyilatkozott a nemzet­közi szervezetek és a Kam­bodzsai Népköztársaság illeté­kes szerveinek együttműködé­séről. A megbeszélés során szóba1 kerültek az ENSZ-képvisele- tek és a kambodzsai kormány között a nemzetközi segítség hatékony felhasználása érde­kében folytatandó együttmű­ködés kérdései. (MTI) foglalkozniok, visszavonásig adott megbízásaik alapján munkaadójuk ezt teljesíti he­lyettük. Hosszabb idő után a dolgozók többségének a bére az átultalási betétszámlái-a kerülhet, s a rendszeres havi kötelezettségük teljesítése, valamint a takarékoskodás is e számláról történhet. Az át­utalási betétszámlával ren­delkezők számára lehetővé válik, hogy követelésük meg­határozott részét tartós betét­ként —, ugyanúgy, mint a kamatozó takarékbetétkönyv­ben — egy évre leköthessék, évi 5 százalékos kamatra. Az intézmények, vállalatok által az átutalási betétszám­lára átultalt összeg felvehető készpénzben, megbízást le­het adni továbbutalásra, vagy egyéves lekötésű takarékossá, gi számlára íratható. Módosul az átutalási betét­számla kamatozása, megvál­toznak a megbízások utáni költségek is. A kamat az ed­digi három százalék helyett 4 százalék lesz, ezzel is ösztön­zik a számlatulajdonosakat ar­ra, hogy nagyobb összegeket utaljanak, illetőleg utaltassa­nak át számlájukra. A meg­bízások tételenkénti költsége egy forintról három forintra emelkedik, hogy a pénzintéze. teknek a számla vezetésével kapcsolatos költsége legalább részben megtérüljön. 1981. július 1-től az átutalá­si betétszámlán levő követe­lés felett a számlatulajdonos nem csak átutalási megbízás­sal, hanem csekkel is rendel­kezhet. Ez lehetővé teszi szá­mára. hogy számlájáról más fióknál, takarékszövetkezet, nél és postahivatalnál is fel­vehessen pénzt, illetve betét­jéből készpénz felvétele nél­kül vásárolhasson és csekkel fizethessen. (MTI) Irán Ismét kísérlet Iránban újabb puccskísér­letet lepleztek le, amely való­jában a múlt csütörtöki ösz- szeesküvési kísérlet folytatá­sa lett volna. Mint utólag ki­derült, a Khomeini megdönté­sét célul kitűző összeesküvést eredetileg két szakaszban akarták végrehajtani. Behes- ti ajatollah, a ■ legfelsőbb bí­róság elnöke, az Iszlám Köz- társasági Párt egyik vezetője szerdán kijelentette: a máso­dik puccskísérlet korántsem volt olyan veszélyes, mint az előző. A befolyásos iszlám vezető elmondotta: nagy számban tartóztattak le olyan szemé­lyeket, többségükben kato­nákat, akikről feltételezik, hogy a puccskísérlethez vala­milyen formában közük volt. Behesti ugyan nem közölte, hogy összesen hány személyt tartóztattak le, de hivatalos forrásokból származó értesü­lések szerint számuk 300 fö­lött van. Baniszadr iráni elnök szer­dán, Khomeini ajatollahhal folytatott rövid tanácskozása után újságíróknak kijelentet­te, hogy az összeesküvési kí­sérletben való részvétel vád­jával letartóztatottak ügyé­ben még szerdán, de legké­sőbb csütörtökön összeül a rendkívüli bíróság. Khomeini- val folytatott megbeszéléséről mindössze annyit közölt, hogy azon „a fegyveres erők helyze. téről és irányításáról volt szó”. (MTI) Az amerikai re­publikánus párt konvenciójának második napján, a hatalomra áhí­tozó honatya, fe­lelősségteljes ta­nácskozása köz­ben. öt napig tartott a jövő évi választásokra is készülő Gis- card d’Estaing köztársasági el­nök látogatása az NSZK-ban, Schmidt kancellár meghívásá­ra, akinek viszont már az idén meg kell küzdenie jobboldali ellenzékével a választási ur­nák előtt. A közvélemény megnyerésének szándéka és a nemzeti érdekek józan tudo­másulvétele jellemezte az öt­napos találkozó előtti hetek­ben mindkét államférfi politi­káját. Giscard d’Estaing Var­sóban találkozott Brezsnyev- vel, Schmidt kancellár pedig Moszkvában járt. Mindez vi­lágosan jelezte, hogy az Egye­sült Államok legfontosabb eu­rópai szövetségesei nem érte­nek egyet a nemzetközi hely­zet Washingtonban .divatos­sá vált” kezelési módjával. POZITÍV ALAPHANG... Sem Franciaország, sem Nyugatnémetország esetében nem vonható kétségbe, hogy ideológiai, politikai és kato­nai szempontból egyaránt a nyugati szövetségi rendszer­hez kötődnek. Világosan felis­merték azonban, hogy a Szov­jetunióval folytatott ésszerű párbeszéd az egyetlen lehet­séges módszer a feszültség feloldására. Ennek tényszerű bizonyítéka volt az a Schmidt látogatása után nyilvánosság­Bonni és párizsi szemüveg Párbeszéd belh arccal ra hozott szovjet indítvány, amely szerint a Szovjetunió a közép-hatósugarú rakétákról kész tárgyalást kezdeni, még­pedig úgy, hogy előzetes fel­tételként nem igényli az ilyen rakéták telepítésére vonatko­zó NATO-döntés felfüggeszté­sét, illetve a SALT—II szer­ződés whasingtoni ratifikálá­sát. A Schmidt—Giscard talál­kozó pozitív külpolitikai alap­hangját így voltaképpen a két résztvevő előzőleg Leo- nyid Brezsnyevvel folytatott tanácskozása adta meg. Érté­kes eredménye volt találkozá­suknak, hogy megerősítették azt az elvet, miszerint feltét­lenül szükséges a Szovjetunió­val való párbeszéd. Tehát újra hangsúlyoznák az Egyesült Ál­lamoktól eltérő politikai mód­szerek hasznosságát. A külvi­lág számára ez volt a Schmidt —Giscard találkozó legfonto­sabb — és pozitív — monda­nivalója. .. .és más tényezők Helytelen lenne ugyanakkor nem észrevenni más tényező­NÓGRÁD - 1980. július 17., csütörtök két és jelenségeket is. Ezek részben arra figyelmeztetnek, hogy a tárgyalási készség nem jelent a washingtoni véle­ménytől elvileg eltérő állás­pontot a feszültség okainak megítélésében. Ezért mindkét nyugat-európai hatalom ma­gatartását illúzióktól mentesen kell szemlélni. Mind az afga­nisztáni válság okainak meg­ítélésében, mind pedig a kö­zép-hatósugarú amerikai ra­kéták nyugat-európai rend­szerbe állítása ügyében Schmidt kancellár egyértel­műen atlanti magatartást ta­núsít és egyetértését fejezi ki a NATO idevágó döntéseivel. A francia elnök — miközben Afganisztán ügyében az is­mert nyugati álláspontot visszhangozza — katonai kér­désekben a francia nukleáris fegyverkezésre helyezi a hang­súlyt és megkerüli a NATO emlékezetes javaslatát. Ennek az a magyarázata, hogy Fran­ciaország továbbra sem tagja a NATO katonai szervezeté­nek, s folytatja saját atom- ütóerejének kiépítését. A Giscard—Schmidt talál­kozó után teljes joggal vető­dik fel a kérdés: vajon kriti­kus helyzetben mi a kapcso­lat az önálló francia atom­ütőerő és a NATO lényegében amerikai irányítású integrált atomereje között? Itt már nem azonos a Giscard által képviselt Franciaország és az NSZK álláspontja. A francia elnök számára a külön atom­ütőerő alaptényezője annak, hogy Nyugat-Európa — az amerikaiak által irányított szövetségi rendszerben — ha­tásosabban és nagyobb suly- lyal hallathassa hangját, kép­viselje a maga politikai érde­keit. Schmidt pedig üdvözöl­vén a francia fegyverkezés korszerűsítésére irányuló tö­rekvést — joggal mutatott rá arra, hogy az végeredmény­ben mégiscsak a vezető tőkés hatalmak atomfegyverzetének részét alkotja. A nyugatné­met kancellár megemlítette a francia neutronfegyver gyár­tásának tervét és úgy fogal­mazott, hogy emögött a döntés mögött ugyanazok az indíté­kok állanak, mint a NATO decemberi, közép-hatósugarú rakétákra vonatkozó határo­zata mögött. FRANCIA AMBÍCIÓK A különbség természetesen a két ország katonai helyzeté­nek különbözőségéből adódik, ami végső soron még a má­Á jóbarátság jegyébon Jugoszlávia az átlagmagyar számára —, s évről évre több honfitársunk szerez erről önálló tapasztalatokat — az Adria kék tükrét, az utánozhatatlan szépségű kisvárosok történelmi látnivalóit, a meredek bércek fenségét, vagyis a nyár örömeit idézi. Valójában sokkal többről van szó. Kapcsolataink a jóbarátság jegyében örvendetesen fejlőd­nek, s ma már —, mint Veszelin Gyuranovics elutazása előtt elégedetten állapította meg — felölelik az élet min­den területét. A magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalás újabb fon­tos szakaszt nyit a két ország együttműködésében. Annál is inkább, mert déli szomszédainknál —, akárcsak nálunk —, most készül a következő ötéves terv. A kölcsönös tájékozó­dás lehetőséget teremt arra, hogy 1981—1985. között az egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolat az eddiginél is dinamikusabban fejlődjék. Jó alap ehhez a közelmúlt: mint a tárgyalásról kiadott közös közlemény megállapítja, az 1976—1980. évi árucsere-forgalom előirányzatát kölcsö­nösen túlszárnyaltuk. Közös teendő pedig bőségesen adódik a jövőre nézve.' Mindenekelőtt a termelési és ipari kooperációban, amely még számtalan tartalékot tartogat. A vas- és a színesfém­kohászatban, a járműiparban éppúgy kínálkozik erre lehe­tőség, mint a mezőgazdaságban, vagy az élelmiszeripar­ban. Nem kevésbé fontos megtalálni egvmás kezét a szar kosodásban, vagy a harmadik piacon történő közös felie­pésben. Ami ugyancsak hangsúlyt kapott a kormányfők észme- cseréin: a közlekedés, a szállítás együttes tennivalóinak fo­kozottabb föltárása. S bizonyára sokakban talált az is kedvező visszhangra, hogy a két miniszterelnök hangsú­lyozta: hatékonyabban kell kihasználni az idegenforgalom­ban kínálkozó együttműködés lehetőségeit. Természetesen a nemzetközi helyzet is szóba került a kormányfők tárgyalásán. Budapest és Belgrád azonos mó­don, aggodalommal figyeli a világpolitikában fújó hűvösebb szeleket, és síkraszáll a nemzetközi biztonság, a világbéke megszilárdításáért, az enyhülés és a békés egymás mellett élés politikájának következetes folytatásáért. Ugyancsak egyetértésről tesz tanúsbizon.vságot a közös közieménv a fegyverkezési hajsza megfékezésében, a leszerelésre és a fegyverzetek korlátozására irányuló konkrét mtézkedések helyeslésében. Megállapították a többi között, hogy a hel­sinki záróokmány valóra váltásáért és a madridi találkozó előkészítéséért és sikeréért további erőfeszítéseket kell'ten­ni. Egyszersmind hangsúlyozták az el nem kötelezett or­szágok havannai csúcstalálkozójának fontosságát. Bizonyos, hogy Veszelin Gyuranovics budapesti látoga­tása jó alkalmat kínált a két ország együttműködésének elmélyítésére éppúgy, mint az álláspontok kölcsönös tisz­tázására. Meggyőződésünk, hogy a jóbarátság jegyében or­szágaink és népeink újabb lehetőséget merítenek belőle a mindkét fél számára hasznos együttműködés elmélyítéséhez. Gyapay Dénes Rugalmasabb piaci alkalmazkodás (Folytatás az 1. oldalról.) dezéseinek exportjában érvé­nyesül. Műszaki főiskolákat szerelnek fel jelenleg is Ni­gériában, Algériában és Irak­ban magyar szakemberek. A CHEMOLIMPEX időará­nyosan túlteljesítette export­tervét, ezen belül dollárbevé­telei nőttek leginkább, a múlt év első feléhez képest mint­egy 50 millióval. A mérleg nyelvén különösen nagyot lendítettek a nitrogénműtrá­gya kivitelével, amit a ko­rábbinál előnyösebb áron és nagyobb mennyiségben érté­kesítettek. A TERIMPEX a kedvező piaci lehetőségeket kihasznál­va magasabb árakon értéke­sítette a húst és az élő állatot, ez a többlet önmagában több tízmillió dollárral növelte a vállalat bevételeit. Az erede­sodik világháború következ­ménye. A győztesek táborába tartozó Franciaország atom­hatalommá vált, Schmidt vi­szont — természetesen — is­mét hangsúlyozta, hogy az NSZK nem nukleáris hata­lom és nem is akar azzá vál­ni- Ezt nemzetközi szerződé­sek tiltják. E különbség egyik következménye, hogy Francia- ország a maga nukleáris ha­talmi státusát az NSZK jóval nagyobb gazdasági erejének politikai ellensúlyozására fel kívánja használni. A francia elképzelés szerint a helyzet alkalmat nyújt Párizsnak ar­ra, hogy a katonailag korlá­tozott NSZK-val szemben megerősítse nyugat-európai és világpolitikai befolyását. En­nek tudatában beszélt Giscard arról, hogy Európának a ko­rábbinál önállóbban kell hal­latnia hangját a nemzetközi politika nagy kérdéseiben. A nyugatnémetek álláspontja et­től eltér, hiszen katonailag az amerikai atomhatalom függ­vényed. A francia—nyugatnémet csúcstalálkozó tehát megismé­telte a nyugat-európai konti­nens két vezető hatalmának párbeszéd készségét, továbbá megerősítette együttműködé­süket, de feltárta azt is, hogy tovább folyik a küzdelem — az általános együttműködésen belül — a nyugat-európai po­litikai hegemóniáért. i. e. ti tervtől némiképp eltértek az egyes termékcsoportok szerinti értékesitésben, mert amíg élő szarvasmarhából kevesebbet, addig sertéshús-, ból többet adtak el. Megfele­lően alakult a baromfiexport is, amit az év elején felemelt átvételi árak segítettek, ame­lyek nyomán növekedett a tartási kedv. A változó igé­nyekhez való rugalmas al­kalmazkodás jó példája, hogy a dobozos sonka egy része helyett darabolt árut szállí­tottak külföldre. Arról van szó, hogy az USA-ban, ahol a legtöbb magyar dobozos sonkát vásárolják, az idén több sertést neveltek a far­merek az átlagosnál, s ez né­miképp visszaszorította a ke­resletet a magyar termékek iránt. Ezért a kaposvári, ' a pápai, a kapuvári és a buda­pesti húsüzemek a készletek felhalmozása helyett a sonka egy részéből darabolt hús­árut készítettek, s azokat Nyugat-Európában gazdasá­gosan értékesítették. Általában kedvező export* eredményeket ért el a textil­ipar is, bár a világpiaci fel­tételek nem javultak. Ha­zánkban jelenleg minden má­sodik méter szövet, minden második pulóver és öltöny külföldre készül. A HUNGAROTEX az első fél évben a legjobb eredmé­nyeket a pamut- és a gyapjú­konfekció, valamint a kötött­áru exportjában érte el. Ezek a termékek a nagyobb érté­kű textilipari cikkek kategó­riájába tartoznak. Mindez azt mutatja, hogy az export­kínálat összetételén a HUN­GAROTEX sikeresen változ­tatott, mert a tavalyinál több, jól eladható cikket gyártot­tak az iparvállalatok. Zala­egerszegen, Debrecenben pél­dául igen rövid idő alatt nö­velték a választékot a kere­sett szabadidő-ruházati cik­kekből, növekedett a műsza­ki textíliák kivitele is. Együtt­működési megállapodások ré­vén pedig a méteráru közve­tett exportja is bővült, mert a partnerek a korábbinál több konfekcióöltönyt vásároltak hazai alapanyagból. A válla­lat fontos feladatának tekin­ti az elkövetkező időszakban, hogy jó piacot találjanak a csomagolóanyagként használ­ható polipropilén termékek» nek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom